Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-30 / 120. szám

Eensreg siám ára 30 korona^ Hirdetési érak: Félhasáboa 1 mm. 12, egy hasábon 20, másfél hasábon 30 K. SzSvegkSzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kSvér belükkel 20 K. Szövegközll közlemények soronként 150 K. Nyllttér, családi értesítés 200 K. TBbbtnOrl feladásnál árengedmény. 120-ik szám. ttiikMílöaÍB 3* kladóhlvn tüil KEScsej-olca 6. (Próféta:tSSé, L emelet 6.) Telelőn »*—S5. A .Szeged" megjeletS Hétfő kivételével minden Sav. Rsyaa szám ára 30 kottta. EISBiatési árak: Egj üttpn Ssogaden 600, Buda"•oV-a is vMékon 650 kor. IV, évfolyam. Szeged, 1923 május 30, SZERDA. / A megcáfolt koncentráció. Hányadik adagolásban kapjuk már a jóvátételi bizottság határozatának hiteles hivatalos szövegét ? Az ördög tudja számon tartani. Megérteni is csak az a sokoldalú uraság tudja, a közpolgári ész nem. A nevezetes okirat iskolás remeke a diplomáciai stilusnak. Az is lehet, hogy a közlési módjában múlja felül önmagát a magyar külügyminisztériumi ész, amely tiszteli a régi tradíciókat. Utóvégre itt a hazája annak a célszerű homálynak, ame;y a Reginam occidere-vt\ özveggyé tette Jeruzsálemi András királyt. Pedig micsoda fyukpör volt az a mai helyzethez képesti Akkor csak arról volt szó, hogy a meráni Oertrüdis éljen, vagy ne éljen. Ma az egész ország maradék élete forog kockán, mert az, amit jóvátételnek hivnak, ezt jelenii. Hát világos, ugy-e, hogy itt már csak indokolt a homály? Megvakulna ez a szegény nemzet a hirtelen világosságtól. Hát csupa emberbarátságbél csak evőkanalanként kell neki beadni az igazságot. Ugy iátszik azonban, ez a túlságos tapintatosság is tehet kárt. Itt van például az a bizonyos kikötés Magyarország belső rendjének biztosítására. Először ugy olvastuk, hoxy a kölcsön ellenében pontosan végre kell hajtani a békeszerződésnek azokat a rendelkezéseit is, amelyek „teljesítése pénzügyi teherrel nem jár", A mi kormányunk nem mondta meg, mik ezek, hanesh ránk bízta, hogy találgassuk. Most már ismerjük a teljes szöveget, ha ugyan ismerjük s ebben az van, hogy „a belső rend fenntartására igénybe vesznek minden szükséges rendszabályt, amely a talpraállást biztosítja". Melyik itt sz a belső rend, amit még mindig az adandó kVcsön kezese gyanánt ir tat elő a párisi kalmár? Mik azok az igénybe veendő rendszabályok, amik biztosítéka a talpraállásnak? A kormány még mindig nem mondta meg, hfnetn föladta az egéazet találós kérdésnek. Most már az történt, hogy a legkonstruktívabb újság, amely a népről nevezi magát s amely olvasói szemében ugy szerepál, mint a kormány által képviselt irány vezérorgánum., ! találgatta a feladott kérdést s szí állította, kogy ki is találta. Szerinte öt belpolitikai feltétele van a kölcsönnek s ezek í.özt legkisebb a Clark'féle koalíciós kormány felújítása, amelyben helyet kapna az ellenzék is. Vannak azonban súlyosabb feltételek i-j. Az ébredő magyarok feloszlatása. A numerus oausus eltörlése. A szabadkőműves páholyok visszaállítása. Amnesztia az októbrista emigránsoknak, sőt általában az októbrista programnak. Sok ezt egy szuszra kitalálni, de a vezérorgánum kitalálta és azt is hozzátette, hogy vesszen az a kormány, amelyik míg az antiszemitizmusról is lemond, ha ezzel a lemondással meg lehet menteni az országot. S közben megkapja a magáét Hu-zár Karoly is, a kurzus volt miniszterelnöke a kurzus vezérlapjától, amelynek tudomása van róla, hogy Huszár Károly volt az, aki a prágai konferencián a koncentrációról tárgyali ugyanazzal a Clarkkal, akivel az 1919 es demokratikus koalíciót kitervelték. Hu*zár Károly ma határozottan, sőt haragosan cáfol. Nem azt cáfolja meg, hogy Clarkkel lányait, hanem azt, hogy koncentrációról beszélt volna vele. Azt mondja, célzatos és rosszakaratú híresztelés olyan körök részéről, amelyek tudatosan kellemetlenkedni akarnak a kormánynak. Érdekes lesz, hogy mii szól ehhez a konstruktív vezérorgánum, amelyet célzatos és rosszakaratú hazugsággal vádol meg a konstrukciónak egy vezérférfia Az is érdemes lehet, hogy mit szól ehhez a vezérorgánum olvasótábora, amely kedvenc lapjából eddig minden nap azt tanulia, hogy a destruktiv lapok hajúdnak. Vájjon Huszár Károlynak hiszik-e most el i a konstruktivok, hogy a vezérorgánum d^struált, vagy a vezérorgánurnnak hiszik el, hogy Bethlen Istvánt Huszár Károllyal együtt megnyergelték a zsidók? Ez a Huszár Károly ügye, meg a lapí, meg a lap közönségéé; magánügy, majd elintézik maguk közt. Az országot az érdekelné, ha az egyetlen illetékes hely nyilatkozz k, a kormány. Fd kell tételeznünk, hogy Belhten Issván is tudja annyira, mit végzeit a küfö'dön, mint az a lap, amely olyan vad dühvel támadja most őt, mint ami yennel iámogatta. Huszár Károly c^ak azt cáfolhatta meg, amivel őí vádolták, az ántánt hieroglifáinak a kulcsa a miniszterelnöknél van s a bizonytalanságnak csak ő tud véget vetni. Azután a határozottság után, amellyel a vábszióirtás dolgában fentariás nélkül áz ellenzék álláspontját tette a magáévá és bátran szembehelyezkedett a pretori.lnusokkal, azt tételezzük fel, hogy Beihlen István most már nemcsak tud, hanem mer is őszinte lenni. Meri ha nem, akkor magával együtt az országot is elveszíti. ( S ami az ántánt állítólagos feltételeit illeti, j azokról érdemben csak akkor beszélhetünk, ha megtudjuk, valóság-e az, hegy vannak ilyen feltételek. Hirek koncentrációs kabinetről. PÁRIS, május 29. (MTI. Havas.) (Érkezett éjjel 1 óra 40 perckor.) A jóvátételi bizottság a következő nyilatkozatot tette közzé: Az ellenőrzés módja, mely biztositj i azt, hogy Magyarország a kö'csönös zege et kizárólag pénzügyi talpraállitására fo ditja és magában az országnan minden intézkedést megtesz, mely a talpraállás biztosítására alkalmas, még tanulmány targya. Ebben a pillanatban nem lehet előrelátni, milyen lesz a megoldás. hogy viselkedett Magyarország Nyugatm gyarorsz g átcsafolásánas és Károly király visszatérésénekjjkérdésében. Bethlen mrglá'ogaita az ántnát fővárosait és most beláthatja, hogy a trianoni békeszerződésen nem változtathat. De a magyar nép még nem hajlandó szembenézni a tényekkel. Mielőtt Magyarországnak jó szomszédai lehetnének, Magyarország pszichológiájának át kell alakulnia. Nem hagyhatjuk figyelmen kivül szövetségeseink érdek-itsem. Hogysn várhatnánk, hogy Románia beleegyezzék u. kölcsönbe, mikor Ma yarország a kisebbségek kérdése rristt folyton' támadja R mániát? Az idők nehéz járása kényszeríteni fogja Magyarországot, hegy szembenézzenek a valósággal, h magyaro eddig semmit sem tettek pénzügyeik megjtvitására. Még kellő sció sem vetettek ki, a földreformot sem hajtották végrr és az egész ország erisztokraták uralma alatt áll. Sir Willlam Good a jóvátételi bizottság döntéséről. Sir Wilüsm Good jelenleg Budapesten tartózkodik és válaszul a M?gyarország mai helyzetét, különö?en a {óváfételi bizottság legújabb döntését illetően hozzá intézett kérdésekre nyilatkozatot test a magyar sajtó részére. Sir Wiiüam Good, aki Magyarországot az 1919. év folyamán, mint az . iigol segitőakció ve eiőjf, tudvalevően kétszer is meglátogatta és 1920-bai a jóvátételi bizottság osztrák osztályának elnöke lett, nvtjd az utolsó 3—4 hón3p alatt, mint magánember Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét tanulmányozta, a következő kijelentéseket tette: — Ugy a magyar kormány, valamint azok if, akik vele szemben állanak, mint pedig Magyarország pénzügyi és gazdasági szaktekintélyei egyaránt szívélyesen témog8tte!i munkámban és őszintén feleitek sok olyan kérdésre, melyekre nem volt rt'indig könnyű, vagy kellemes válaszolni. — Mindenekelőtt annak a meggyőződésemnek szeretnék kifejezést adni, hogy a mai Magyarország a trianoni béke ellenére is képes arra, hogy gazdaságitag önálló állam legyen. Ebből a szempontöól életbevágóan fontos, hogy minden masyar ember meg legyen győződve erről az .-lapvető tételről. Amennyiben és a rövid idő alatt képes voltam Magyarországot megiiélni, biztos ^vagyok abban, hogy a magyar nemzetben megvan a hit és a bátorság, hogy szembenézzen a nehézségekkel, melyeket le kell győznie, mielőií a gazdasági egyensúly helyreállana. De mig egyrészt meg vagyok arról győződve, hogy a mai Magyarországban megvan a potenciális lehetőség a gazdásági boldogulásra, másrészt épp oly bizlos vágyok abban, hogy az ország a legelhatározottabb belső erőfeszítéssel és a legszigorúbb takarékossággal sem lenne képes önálló és önmogát ellátó orA polüikai köröket élénk izgalomban tartotta a tegn p este és részben még a mai nap folyamán is annak a közismerten előkelő és disztingvált hangjáról hirhedt délutáni sajtóorgánumnak egy cikke, mely Woiffék és általában az „egységes" párt szélső jobboldalához tartozó fajvédő elemek szócsövének számit. A külföldi kölcsönről a hivatalos és hiteles francia svöveg alapján azt irta, hogy „akkor kaphatjuk m(g, ha kellő biztosítékot és ellenőrzési lehetőséget edunk a jóvátételi bizottságnak, hogy a belső rend biztosítására a szükséges rendelitek foganatosíttatnak. Eszerint sir George Clarknak .én Garami .Ernőnek is -szerepe 1 Ma\ gyarország ellenőrzésébe,a". E?.t a konklúziót az illető sajtóorgánum a jóvátételi bizottság határozatának abból a p >szj 8?u?áí öt vonja te, amely kimondja, hogy „mindama belpolitikai rendszabályt életbe kell léptetni, amely a tulpraóllitás biztosítására szük séges " A ciks beízél még arról it, hogy Huszár Káro'y prágai tartózkodása alatt tárgyalt is már sir George Oarkkal a koncentrációs kabinetről. Termeszeit sen a cikk tenorját az a tajtékzó, gyűlölködő hang adja meg, amelyen az állítólag kormányttámogttíó képví igtők e szócsöve az u óbbi időben beszélni szokott a kormányról és annak működéséről. A C'ark-féle r>etn lé'ező tárgyalásokról Hu szár Károly egyébként a következőket mondotta : — M ndazoíból a híresztel éEekből, amelyek prágai utamat egy koncentrációs korn ány alakításával hozzák k pcsolatba, légbor kapottak, egy szó sem igaz belőle. Sem Clarknál, sem másutt Prágában koncentrációs kormányról szó sem esett. A mag-m tés/étőí különben még a gondolatát is elutasítanám az ilyen követeié seknek. Semmiféle ilyen tervem nem volt és nincs. Én prágai ut«mmal és ason kivül minden tekintetben támogatni kívántam és kivá nom a jövCben is Beth'en István gróf miniszterelnököt. A koncentrációs kormányról szóló híreszteléseket tehát tendenciózus kutmérgezéseknek kell minősítenem. Benes Magyarországról. A Times prágai (udósitója beszélgetést folytf tott Benes külügyminiszterrel, aki kijelentette, hogy beleegyezik Magyarországnak Ausztriához hasonló segítésébe, de csak akkor, ha Magyarország biztosítékokat nyújt arra nézve, hogy elfő gadja és teljesiti a trianoni békeszerződést. Eddig M-gyarország a tirianoni békeszerződést csak tiltakozással fogadta e'. — Nem kérhetjük arra a cseh nemzetgyűlést — mondotta Benes —, hogy garantálja a Magyan r zágnak nyu tandó hiteli, mivel mi nem bízunk a magyarokba. Ugy lá juk, hogy a magyarok visszautasítják azokat az uj feltételedet, melyekbe a béke őket kényszeriteüe. Láttuk,