Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

Efifes sxám éra 30 korona. *ar«c».'l.«»ét 6* kíadóhlw M!f JÖSsieyntca 6. (Próíélah mmatft *.) Telefon •—IS. A .Szeged* mefljeleRO MH6 klTételitel minden • ja?. Ssy*» »zím ito 30 r-SB. £S5Bi«!ésl BSS S^ged.n 000, Budí*<MM ti Tti*» IV. évfolyam. ;tl[á«tl»l ink: ftlh«5ibon tn, 12, egy h»sóbon20, másfél hasúbon 30 K. SzCuegkSzI Í5 s2ö7«íékliot diágóbb. Apróürdeiés 10, kövér belükkel 20 íf. Szöíefiközti kSztemények (ctonlínt Bu á. NJitlicr, csitt dl eilesifés 20ű K. T8bbíelarii-imáf n(cnrjríliaen}. Szeged, 1923 május 29, KEDD. 119-ik szám. Nullától a végtelenig. Vasárnapra megérkezett a jóvátételi bizottság határozatát kisérő magyarázat kiegészítésének hiteles szövege. Ebben a furcsa mondatban foglaltatik Báthlen és Kétiay európai körútjának a tragikuma. A jóvátételi bizottság hoz egy határozatot, de a határozat oiyan homályos, hogy Mön kel1 magyarázni. A magyarázat első saövege hiányos, tehát ki kell egészíteni. A kiegészítés nem hiteles, tehát be kell szerezni az autentikus szöveget. A közvélemény, amely égő türelmetlenséggel várja, hogy mit határoztak a külföld hatalmasai, csak részletekben tudja meg az igazságot és az igazság megismerésének minden fokozata egy-egy ujabb állomás a csalódásoknak, reményvesztéseknek az utján, melyet már a lefolyt három esztendő alatt módjában volt nagyon is jól megismerni. Összefoglalva és érthető potgári nyelvbe átöltöztetve, a jóvátételi bizottság döntése körülbelül a következő: A bizottság nagyon szeretné Magyarország gazdasági megerősödését és állami háztartásának rendbehozatalát, hogy az elért eredményeket a jóvátétel céljaira lefoglalhassa. fi célból Magyarországot elméletben még támogatni is hajlandó, ha ahhoz a kisántánt országai hozzájárulnak. Mielőtt tehát bármi is töriénnék, Magyarországnak Prágával, Belgráddal és Bukaresttel kell megállapodnia. A jóvátételi bizottság tudja, hogy Magyarország külföldi kölcsön nélkül nem élihat talpra, tehát hajlat dó egy ilyen kölcsön engedélyezéséhez bizonyos feltélelek mellett hozzájárulni, A kölcsön felhasználását illetőleg azonban Magyarország nem rendelkezhetik szabadon, mert tannak fisszegéből az ántánt belátása szerinti részt a jóvátétel céljaira lefoglalhat. Ez a rész a hiteles magyarázat megszövegezésében nullától a kölcsön egész összegéig terjedhet. A jóvátételi bizottság egy külön albizottságot fog kiküldeni Magyarország közgazdasági viszonyainak taralmányozására s ezen albizottság javaslatához képest fog esetről esetre határozni. Szomorú vigasztalás számunkra, hogy ezt a döntést a jóvátételi bizottság az angol és olasz delegátusok véleményével szemben csak szótöbbséggel hozta meg s magában a bizottságban is voltak a józanabb, emberségesebb ee magának az áníántnak szempontjából is észszerűbb álláspontnak képviselői A vigasznak az érték1! u yanis magának a határozatnsk súlyos voltán kivül még inkább lerontja az a képtelenül rosszakaratú És einikus fogalmazás, amely kimondja, hogy a háború haszonélvezőinek igénye a felveendő kölcsönnél nullától a végteenig terjedhet. Bármeiy más szövegezés csak kegyetlen lett volna, de abból a kifejezésből, a nullától a kölcsönösszeg erejéig, szinte a guny érzik ki, kigunyolása annak a törekvésnek, hogy Magyarország gazdasági és állami konszolidációja utján az első lépést megtehesse. Mire kellett volna nekünk a külföldi kölcsön ? Arra, hogy ideiglenesen a bankóprés működését megárthassuk s az ipar és kereskedelem legsürgősebb deviza-szükségletét fedezhessük és e ríven a magyar koronát legalább átmenetileg stabilizálhassuk. A stabilizálás az előfeltétele ugyanis az államháztartás rendbehozatalának és a gazdasági élet normális mederbe terelésének. Ez az érdekünk nekünk de érdeke még a jóvátétel cimén hitelezőinkké lelt külállamoknak is, melyek csak az esetben számithatnak a jóvátétel megfizetésére, ha ehhez a gazdasági előfeltételek megvannak. Ok azonban másként okoskodnak. Előbb magukat szeretnék kielégíteni, azután akarjak hozzá az előfeltételeket nekünk megadni. Ugyanaz a lehetetlen politika, melyet a békekötés pillanatától kezdve követnek Wells, a nagy angól gondolkodó, a háborúról irott rövid tanulmányában Franciaország poli'ikai gondolkodásmódját azzal jellemzi, hogy előizör el akarja vágni a tehén nyakát, hogy utána ellenkezés nélkül fejhesse. Az utolsó paraszt, avagy kisgazda tudja, hogy az ilyesmi lehetetlenség. De ezt a lehetetlenséget az államok sorsát intéző bölcsek még mindig nem tudják belátni. Passzivitásba megy az ellenzék? (A Szeged budapesti tudósítójától) A majd nem két hónapig tartó politikai szélcsendet mozgalmas élet valtja fel. A nemzetgyűlés a holnapi nappal újra megkezdi ülésezését, amire az előkészületeket ugy a kormány, mint az egyes pártok már is megtették. A miniszterelnök mielőtt külföldi útját megkezdette volna, informálta az összes politikai pártok vezetőit az ország pénzügyi és gazdasági helyzetéről és épp az ő felhívására állott be a mai napig taitó szélcsend a politikában, hogy igy külföldi útjában semmi se zavarja. Most, hegy visszaérkezett külföldi aljáról, tárgyalásainak eredményéről természetesen ismételten informálni óhajtja az összes pártok vezetőit. Épp ez ügyből kifolyólag ma délelőtt a miniszterelnökségen hosszasan tárgyalt Bethlen miniszterelnök Kálláy Tibor pénzügyminiszterrel a kü.földi kölcsön és a jóvátétel tárgyábtn. Holnap délelőtt a nemzetgyűlés megnyitása előtt a miniszterelnök külön külön informálni óhajtja az egyes pártok vezetőit külföldi útjáról, amelyre vonatkozólag a meghívókat már is szétküldötték az egyes pártoknak. Az összkorrcány erősen foglalkozik a külföldi kölcsön és a jóvátétel ügyével. Csütörtökön délután rendkívüli minisztertanácsot fognak tarísm, ahol -ifégltgeeeft ffifgtárgyalják ezt a kérdést. Bethlen legközvetlenebb törekvé«e most arr.i iránj ui, hegy a pártokkal való békét még huzamosabb időre biztosítsa, mert megítélése tzc rint az ország igen fontos érdekeinek szempontjából erre muihaiatlarul szükség v&n. A pártközi békének azonban egyelőre nagy akadályokká! kell megküzdeni. Ezeknek első sorában áll a fővárosi választások dolga, a tisztviselő kérdés, a birtok, ovella és ezekhez csatlakozik ujsbban az átutxport és import újból való 1 rendezésének ügye. Ha megegyezés nem jön [ léire, annak a vég-6 konzekvenciája az lehet, . hogy az emiitett párták passzivitásba mennek ' és kivonulnak a parlamentből. A kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy minél előbb a Ház elé viszi az űj indem- ' nifási törvényjavaslatot, ho*y a felmerült kér- ' dések az indemniíási vita folyamán egy kalap alatt megvitathatók legyenek. A kormány tafcjsi a jóvátételi bizottság döntésével kapcsolatban rendkívüli Minisztertanácsot tartanák és ezen leszögezik álláspontjukat. A miniszterelnök munkaidejét annyira kköti a külpolitika, hogy visszatérése óta úgyszólván alig volt alkalma a belpolitikai helyzetről tájékozódni. Épp ezért azok a hirek, amelyek részleges kormányválságról és az igazságiigyminiszteri tárca betöltéséről szólnak, teljesen alaptalanok. Vázsonyf a jóvátételi bizottság döntéséről. Vázsonyi Vilmos sz aktuális politikai kérdésekről a következő nyilatkozatot tette: — A jóvátételi bízottság határozata tulajdonképen azt jelenti, hogy most már aktuálissá vált a jóvátétel kérdése és le kell számolnunk következményeivel. A kormány kötelessége már most, hogy őszintén tárja fel az ország helyzetét Kötelessége kideríteni, mik voltak a kudarc valódi okai, mert azok ismerete mellett találhatjuk meg a jövendő sikerének * > A kormány bizonyos lépésekkel, különösen 1 Olaszországgal szemben igyekezett kedvező h n: gulatot teremteni, sőt a Déii-vasut románegyezménnyel m^yen csinos előleget fizetett rájz \ ingatag olasz barátságra. Tudnikell.hogya magyer jóvátételnél legnagyobb résiben Olaszország van érdekelve, amely óriási magyar barátsága mellett nagyon könnyen segíthetne rajtunk, de ragaszkodó barátságát főleg a Déiivasut római egyezmény előnyei kihasználásával tenuf itotta. Olaszország mellett Roménia és Jugoszlávia a főérdekelt n jóvátétel kérdésében, mig Csehszlovákia legfeljebb csak politikai érdekelt. Köztudomásu, hogy Olaszországot Romániához régi szálak fűtik s nem valószínű, hogy Romániát a mi javunkra feladná. Tudnunk kell tehát, hogy a kisántánt államai inkonkreto, milyen kifogásokat emeltek Magyarországgal szemben. Arról volna-e szó, hogy a rossz lelkiismeret dolgozik bennük, megfekszi gyomrukat a zsákmány, amit elraboltak, vagy pedi; pozitív fortrában emeltek-e kifogásokat, amelyek eltávolítására esetleg mód van. Az a kérdés, hogy leküzdhető-e a gyűlölködő hadjárat, amely csak a kormányra nézve sulyos.de a nemzetet hidegen hagyja. En a magam részéről a nemzeti szoverenitás álláspontján voltam a királykérdésbeu és vagyok ma a többiben is. Itt azonban a kormány minden felvilágosítása nélkül is bizo nyos^ak látszik, hogy ez a kurzus nincs hasznunkra, sem kifelé, sem idehaza. A külföldön demokratikus tényekkel találhatnánk igazi támo gatásra, igy küzdhetnénk le a környező államok gyűlölködő aknamunkáját. Idehaza összetartásra, békéB munkára, egybeforrasztó egyenlő jogokr i van szükségünk, hogy egyesfiit erővel ál/hassuk a balsors rohamát. Sajnos, ez a tisztánlátás ÍS miniszterelnöktől nem nagyon remélhető. Pénzügyi tanécakozáaok. Sir Willism Qood a bécsi jóvátételi bizottsá* volt elnöke, aki több izben hónapokon át volt már Magyarországon, a tegnap délutáni bécti gyorsvonattal ismét Budapestre érkezett és régi szállásán a Dunapalotában szállt meg. Ismeretes, hogy sir William Qood hónapokon át fáradozott azon, hogy számunkra nagyobb külföldi kölcsönt szerezzen, sejnos n?gyon súlyos félté telekkel. Bethlenék előtt ennek a célnak szolgálatában ment ki Párisba és a jóvátételi bizottságot Magyarország gazdasági és pénzügyi viszonyairól tájékoztatta. Ma déli báromnegyed 12 órára Tabakovich Dusánt, a Devizaközpont igazgatóját kérette magához a pénzügyminiszter, akit sürgősen keli a pénzügyek jövő alakulásáról infonnálni?. Előrelátható ag ma délután tanácskozik Kállay Tibor Popovic* Sándorral és Teleszky Jánossal, amely tanácskozáson sir William Goed is részt vesz. Arról beszélnek sokat, hogy néhány nappal ezelőtt a legnagyobb amerikai banknak, a National Citynek az igazgatója járt Budapesten és napokon át tárgyalt a Jegyintézet vezetőségével. Legközelebb újra bankárlátogatási várnak, amelyben résztvesznek a londoni és párisi Rotíchild-há2ak, a Société General, a Kuhn és Logb és a Banque Píovence képviselői. A napokban Párisból és Londonból több bankár fog a fővárosba érkezni s egy héti maradnak Budapesten. Idézésük alatt a jóvátételi bizotiság itteni missziójának adataiból és segítségével, másrészt a kormánnyal, a nagv pénzintézetekkel és egyéb vállalatokkal val $ közvetlen érintkezés utján tanulmányozni fogják az ország pénzügyi és közgazdasági helyiét. Az ?-ngol és francia pénzemberek at* akarják itiidőzésük alatt megállapítani, bogv milyen feltételek mellett volna lehetséges kisebb összegű, de hosszú lejáratú font-kölcsön folyósítása. Ez a kölcsön s korona fctabi izálására szolgálna és a kormány ennek esetleges felhasz