Szeged, 1923. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-29 / 119. szám

Efifes sxám éra 30 korona. *ar«c».'l.«»ét 6* kíadóhlw M!f JÖSsieyntca 6. (Próíéla­h mmatft *.) Telefon •—IS. A .Szeged* mefljele­RO MH6 klTételitel minden • ja?. Ssy*» »zím ito 30 r-SB. £S5Bi«!ésl BSS S^ged.n 000, Budí­*<MM ti Tti*» IV. évfolyam. ;tl[á«tl»l ink: ftlh«5ibon tn, 12, egy h»sóbon20, más­fél hasúbon 30 K. SzCuegkSzI Í5 s2ö7«íékliot diágóbb. Apró­ürdeiés 10, kövér belükkel 20 íf. Szöíefiközti kSztemények (ctonlínt Bu á. NJitlicr, csi­tt dl eilesifés 20ű K. T8bb­íelarii-imáf n(cnrjríliaen}. Szeged, 1923 május 29, KEDD. 119-ik szám. Nullától a végtelenig. Vasárnapra megérkezett a jóvátételi bizottság határozatát kisérő magyarázat kiegészítésének hiteles szövege. Ebben a furcsa mondatban foglaltatik Báthlen és Kétiay európai körútjának a tragikuma. A jóvátételi bizottság hoz egy határozatot, de a határozat oiyan homályos, hogy Mön kel1 magyarázni. A magyarázat első saövege hiányos, tehát ki kell egészíteni. A kiegészítés nem hiteles, tehát be kell szerezni az autentikus szöveget. A közvélemény, amely égő türelmetlenséggel várja, hogy mit határoztak a külföld hatalmasai, csak részletekben tudja meg az igazságot és az igazság megismerésé­nek minden fokozata egy-egy ujabb állomás a csalódásoknak, reményvesztéseknek az utján, melyet már a lefolyt három esztendő alatt módjában volt nagyon is jól megismerni. Összefoglalva és érthető potgári nyelvbe át­öltöztetve, a jóvátételi bizottság döntése körül­belül a következő: A bizottság nagyon sze­retné Magyarország gazdasági megerősödését és állami háztartásának rendbehozatalát, hogy az elért eredményeket a jóvátétel céljaira lefoglal­hassa. fi célból Magyarországot elméletben még támogatni is hajlandó, ha ahhoz a kis­ántánt országai hozzájárulnak. Mielőtt tehát bármi is töriénnék, Magyarországnak Prágával, Belgráddal és Bukaresttel kell megállapodnia. A jóvátételi bizottság tudja, hogy Magyarország külföldi kölcsön nélkül nem élihat talpra, tehát hajlat dó egy ilyen kölcsön engedélyezéséhez bizonyos feltélelek mellett hozzájárulni, A köl­csön felhasználását illetőleg azonban Magyar­ország nem rendelkezhetik szabadon, mert tannak fisszegéből az ántánt belátása szerinti részt a jóvátétel céljaira lefoglalhat. Ez a rész a hite­les magyarázat megszövegezésében nullától a kölcsön egész összegéig terjedhet. A jóvátételi bizottság egy külön albizottságot fog kiküldeni Magyarország közgazdasági viszonyainak taral­mányozására s ezen albizottság javaslatához képest fog esetről esetre határozni. Szomorú vigasztalás számunkra, hogy ezt a döntést a jóvátételi bizottság az angol és olasz delegátusok véleményével szemben csak szó­többséggel hozta meg s magában a bizottság­ban is voltak a józanabb, emberségesebb ee magának az áníántnak szempontjából is ész­szerűbb álláspontnak képviselői A vigasznak az érték1! u yanis magának a határozatnsk súlyos voltán kivül még inkább lerontja az a képtele­nül rosszakaratú És einikus fogalmazás, amely kimondja, hogy a háború haszonélvezőinek igénye a felveendő kölcsönnél nullától a vég­teenig terjedhet. Bármeiy más szövegezés csak kegyetlen lett volna, de abból a kifejezésből, a nullától a kölcsönösszeg erejéig, szinte a guny érzik ki, kigunyolása annak a törekvésnek, hogy Magyarország gazdasági és állami konszolidá­ciója utján az első lépést megtehesse. Mire kellett volna nekünk a külföldi köl­csön ? Arra, hogy ideiglenesen a bankóprés működését megárthassuk s az ipar és keres­kedelem legsürgősebb deviza-szükségletét fedez­hessük és e ríven a magyar koronát leg­alább átmenetileg stabilizálhassuk. A stabilizá­lás az előfeltétele ugyanis az államháztartás rendbehozatalának és a gazdasági élet normá­lis mederbe terelésének. Ez az érdekünk ne­künk de érdeke még a jóvátétel cimén hitele­zőinkké lelt külállamoknak is, melyek csak az esetben számithatnak a jóvátétel megfizetésére, ha ehhez a gazdasági előfeltételek megvannak. Ok azonban másként okoskodnak. Előbb ma­gukat szeretnék kielégíteni, azután akarjak hozzá az előfeltételeket nekünk megadni. Ugyanaz a lehetetlen politika, melyet a békekötés pillana­tától kezdve követnek Wells, a nagy angól gondolkodó, a háború­ról irott rövid tanulmányában Franciaország poli'ikai gondolkodásmódját azzal jellemzi, hogy előizör el akarja vágni a tehén nyakát, hogy utána ellenkezés nélkül fejhesse. Az utolsó pa­raszt, avagy kisgazda tudja, hogy az ilyesmi lehetetlenség. De ezt a lehetetlenséget az álla­mok sorsát intéző bölcsek még mindig nem tudják belátni. Passzivitásba megy az ellenzék? (A Szeged budapesti tudósítójától) A majd nem két hónapig tartó politikai szélcsendet moz­galmas élet valtja fel. A nemzetgyűlés a hol­napi nappal újra megkezdi ülésezését, amire az előkészületeket ugy a kormány, mint az egyes pártok már is megtették. A miniszterelnök mi­előtt külföldi útját megkezdette volna, informálta az összes politikai pártok vezetőit az ország pénzügyi és gazdasági helyzetéről és épp az ő felhívására állott be a mai napig taitó szélcsend a politikában, hogy igy külföldi útjában semmi se zavarja. Most, hegy visszaérkezett külföldi aljáról, tárgyalásainak eredményéről természe­tesen ismételten informálni óhajtja az összes pártok vezetőit. Épp ez ügyből kifolyólag ma délelőtt a miniszterelnökségen hosszasan tár­gyalt Bethlen miniszterelnök Kálláy Tibor pénz­ügyminiszterrel a kü.földi kölcsön és a jóváté­tel tárgyábtn. Holnap délelőtt a nemzetgyűlés megnyitása előtt a miniszterelnök külön külön informálni óhajtja az egyes pártok vezetőit kül­földi útjáról, amelyre vonatkozólag a meghívó­kat már is szétküldötték az egyes pártoknak. Az összkorrcány erősen foglalkozik a külföldi kölcsön és a jóvátétel ügyével. Csütörtökön délután rendkívüli minisztertanácsot fognak tar­ísm, ahol -ifégltgeeeft ffifgtárgyalják ezt a kérdést. Bethlen legközvetlenebb törekvé«e most arr.i iránj ui, hegy a pártokkal való békét még hu­zamosabb időre biztosítsa, mert megítélése tzc rint az ország igen fontos érdekeinek szempont­jából erre muihaiatlarul szükség v&n. A párt­közi békének azonban egyelőre nagy akadályok­ká! kell megküzdeni. Ezeknek első sorában áll a fővárosi választások dolga, a tisztviselő kér­dés, a birtok, ovella és ezekhez csatlakozik ujsbban az átutxport és import újból való 1 rendezésének ügye. Ha megegyezés nem jön [ léire, annak a vég-6 konzekvenciája az lehet, . hogy az emiitett párták passzivitásba mennek ' és kivonulnak a parlamentből. A kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy minél előbb a Ház elé viszi az űj indem- ' nifási törvényjavaslatot, ho*y a felmerült kér- ' dések az indemniíási vita folyamán egy kalap alatt megvitathatók legyenek. A kormány tafcjsi a jóvátételi bizottság dön­tésével kapcsolatban rendkívüli Miniszter­tanácsot tartanák és ezen leszögezik állás­pontjukat. A miniszterelnök munkaidejét annyira kköti a külpolitika, hogy visszatérése óta úgy­szólván alig volt alkalma a belpolitikai helyzet­ről tájékozódni. Épp ezért azok a hirek, ame­lyek részleges kormányválságról és az igazság­iigyminiszteri tárca betöltéséről szólnak, teljesen alaptalanok. Vázsonyf a jóvátételi bizottság döntéséről. Vázsonyi Vilmos sz aktuális politikai kérdé­sekről a következő nyilatkozatot tette: — A jóvátételi bízottság határozata tulajdon­képen azt jelenti, hogy most már aktuálissá vált a jóvátétel kérdése és le kell számolnunk következményeivel. A kormány kötelessége már most, hogy őszintén tárja fel az ország helyze­tét Kötelessége kideríteni, mik voltak a kudarc valódi okai, mert azok ismerete mellett talál­hatjuk meg a jövendő sikerének * > A kormány bizonyos lépésekkel, különösen 1 Olaszországgal szemben igyekezett kedvező h n­: gulatot teremteni, sőt a Déii-vasut románegyez­ménnyel m^yen csinos előleget fizetett rájz \ ingatag olasz barátságra. Tudnikell.hogya magyer jóvátételnél legnagyobb résiben Olasz­ország van érdekelve, amely óriási magyar ba­rátsága mellett nagyon könnyen segíthetne raj­tunk, de ragaszkodó barátságát főleg a Déii­vasut római egyezmény előnyei kihasználásával tenuf itotta. Olaszország mellett Roménia és Jugoszlávia a főérdekelt n jóvátétel kérdésében, mig Csehszlovákia legfeljebb csak politikai érdekelt. Köztudomásu, hogy Olaszországot Romániához régi szálak fűtik s nem valószínű, hogy Romániát a mi javunkra feladná. Tud­nunk kell tehát, hogy a kisántánt államai inkon­kreto, milyen kifogásokat emeltek Magyarország­gal szemben. Arról volna-e szó, hogy a rossz lelkiismeret dolgozik bennük, megfekszi gyom­rukat a zsákmány, amit elraboltak, vagy pedi; pozitív fortrában emeltek-e kifogásokat, ame­lyek eltávolítására esetleg mód van. Az a kér­dés, hogy leküzdhető-e a gyűlölködő hadjárat, amely csak a kormányra nézve sulyos.de a nemze­tet hidegen hagyja. En a magam részéről a nemzeti szoverenitás álláspontján voltam a királykérdésbeu és vagyok ma a többiben is. Itt azonban a kormány minden felvilágosítása nélkül is bizo nyos^ak látszik, hogy ez a kurzus nincs hasz­nunkra, sem kifelé, sem idehaza. A külföldön demokratikus tényekkel találhatnánk igazi támo gatásra, igy küzdhetnénk le a környező államok gyűlölködő aknamunkáját. Idehaza összetartásra, békéB munkára, egybeforrasztó egyenlő jogokr i van szükségünk, hogy egyesfiit erővel ál/hassuk a balsors rohamát. Sajnos, ez a tisztánlátás ÍS miniszterelnöktől nem nagyon remélhető. Pénzügyi tanécakozáaok. Sir Willism Qood a bécsi jóvátételi bizottsá* volt elnöke, aki több izben hónapokon át volt már Magyarországon, a tegnap délutáni bécti gyorsvonattal ismét Budapestre érkezett és régi szállásán a Dunapalotában szállt meg. Ismere­tes, hogy sir William Qood hónapokon át fára­dozott azon, hogy számunkra nagyobb külföldi kölcsönt szerezzen, sejnos n?gyon súlyos félté telekkel. Bethlenék előtt ennek a célnak szol­gálatában ment ki Párisba és a jóvátételi bi­zottságot Magyarország gazdasági és pénzügyi viszonyairól tájékoztatta. Ma déli báromnegyed 12 órára Tabakovich Dusánt, a Devizaközpont igazgatóját kérette magához a pénzügyminiszter, akit sürgősen keli a pénzügyek jövő alakulásáról infonnálni?. Előrelátható ag ma délután tanácskozik Kállay Tibor Popovic* Sándorral és Teleszky János­sal, amely tanácskozáson sir William Goed is részt vesz. Arról beszélnek sokat, hogy néhány nappal ezelőtt a legnagyobb amerikai banknak, a National Citynek az igazgatója járt Budapes­ten és napokon át tárgyalt a Jegyintézet veze­tőségével. Legközelebb újra bankárlátogatási várnak, amelyben résztvesznek a londoni és párisi Rotíchild-há2ak, a Société General, a Kuhn és Logb és a Banque Píovence képvi­selői. A napokban Párisból és Londonból több bankár fog a fővárosba érkezni s egy héti maradnak Budapesten. Idézésük alatt a jóvá­tételi bizotiság itteni missziójának adataiból és segítségével, másrészt a kormánnyal, a nagv pénzintézetekkel és egyéb vállalatokkal val $ közvetlen érintkezés utján tanulmányozni fog­ják az ország pénzügyi és közgazdasági hely­iét. Az ?-ngol és francia pénzemberek at* akarják itiidőzésük alatt megállapítani, bogv milyen feltételek mellett volna lehetséges kisebb összegű, de hosszú lejáratú font-kölcsön folyó­sítása. Ez a kölcsön s korona fctabi izálására szolgálna és a kormány ennek esetleges felhasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom