Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-15 / 85. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 április 15. Nem szabályozzák már a vizet sem, pedig rátérne . . . — Hol készül a jobb taliga, Makón, Szentesen, Mindszenten, vagy Szegeden? — kérdeztük. — Persze, hogy Szögedön, — volt a természetes válasz, — a többi ehhöz képest csak sámli. De hát itt is pusztul már az ipar. Azelőtt tizenkét talyigagyártó volt a városban, most már csak hatan vagyunk. Az én uram is möghalt, most munkásokkal dógozok. Az öreg tanyai, akinek mégis csak komoly vásárlószándéka volt, csak visszaóvakodott. Az előbbi taligát ismét megvizitálta. Megnézte a kerék hézagait, gurigáit vele néhányszor. — Hát adja-e annyiért? — kérdezte. — Mennyiért kéri? — Kilencszázért. — Hát tudja mit, odiadom magának kilencszázötvenért, de egy krajcárral se alább. Az öreg megvakarta a tarkóját, gondolkodott egy darabig, akart is mondani valami ellenajánlatot, de nem mondta. Végre előszedte a bőrbugyellárist és leszámolta a kilencszázötven {

orintokat és megelégedett ábrázattal tolta el a [iszemelt taligát. — Hát lássa az ur, ilyen nehezen mögy a bót. Ez az ekő kuncsaft máma. Tán nem is lössz több. — Még csak azt mondja meg, — szakítottuk félbe a panaszözönt, — diófából csinálnak még taligát ? — Sohase is csináltak, tölgyfából inkább. — Pedig nóta is van a diófából készült taligáról. — Nem igaz nóta lőhet az. Nyoszolyát csinálnak diófából, errül is van nóta. A színész danolta a színházban, — abba a Qül babában. De taligát nem csinálnak. Nem is lehet, mert nem kerülne ki belőle egy darabban az oldalfája. Aztán elbucsuztunk. Egészen megbékült a végén, söt örült is, amikor megtudta, hogy végre a taligaipirról is szó kerül az újságban. Én is örültem, mert ime, megvan a színes riport. Magyar László. InartalfmnAlr alkalmas nágy saroktelek. ipdllClcpiICH kjs házzal, körúton belül, viz, villany bevezetve, 6 millió 8oo ezerért. Belvárosi családi haz. Kálvária utca 24. számú beköltözhető lakással 7 millióért, kedvező fizetési feltételek mellett. Belvárosi üzlet berendezéssel, szép portállal, 1 millió 500 ezerért, fővonalon hatalmas emeletes sarokház berendezett fiiszertizlcttel, i szobás lakással, pékséggel, viz, villany, telefon stb. ára 11) miilió, alkalmi MCTCf] orsiágos közvetítő irovétel és megvehető IIC&GK dájában SZE0EDEN, Bástya ulca l'J. Kultúrpalotánál. Telefon 17-50. Timár lia Viola Margit Komáromy Rózsi Patkós Irma Kelen Rózsi Gábor Mara Gödri Kató Réth Marienne Orsolya Böske Obadich Ica D'Arrigó Kornél Sugár Gyula Herczeg Vilmos Balassa József Tihanyi Zoltán Benkö Miklós Czobor Imre Gregnss Antal Hajdú László Károlyi Vilmos Érckövy László rendezik a „SZÍNHÁZI ÚJSÁG" JUBILEUMI BÁLJÁT 19-én, csütörtökön a KASSBAN. Belépőjegy, amely ugy a Kassba, mint a Tiszába érvényes, 1000 Kért Pető Ernő tőzsdéjében kapható. Cukrászda megnyitás! Értesítem a t. közönséget, hogy cukrászdámat mai nappal u ra megnyitottam. Cukordarálást minden mennyiségben jutányos árban elfogadok. B ró Ferenc cukrász, Boldogasszony-sugárut 25. Korom Mihály ácsmester Remény-utca 26. iiím. Mindennemű ácsmunkát a legjutáryosabb órakért vállalok. — A tanyai erkölcsök megmentése. Nagy defetáció járt szombaton ismét a torony alatt Magyar Pétör urambátyám vezette a népséget először a főispánhoz, de minekutána a főispán akkor még nem tartózkodott uri hivatalában, hát e'mentek dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsoshoz. Magyar Pétör szép szónoklatot vágott ki. A tanyai erkölcsökről és azok megvédelmezéséről beszélt. Kemény logikával megállapította, hogy nincs veszedelmesebb semmi az erkölcsökre nézve, mint a kakasczóig tartó táncos vigasság, a bál — hogy a kánya csipje meg. A tanyai erkölcsök megmentés a érdekében a tanyai világ komoly ré'egénck az a kívánsága, hogy a nagyságos főkapitány ur rendelje el, miszerint a fiatalság délután két órától legfeljebb esti nyolcig táncolhasson. Ennek az erkölcsök megmentésén kivül még más haszna is lenne (és ez a legfontosabb ok). A legények másnap friss erőben lá hatnának munkához, nem pedig álmosan, mámoros fővel. A munka ugyanis nagyon sürgős igy tavasz táján. A főkapitány megígérte a kívánság tejesítését, de csak azzal a föltétellel, ha a komoly gazdák minden csu'ri bálát feljelentenek. A föltételt viszontföltétellel fogadta el a defetáció, még p:dig azzal, hogy a rendőrség nem adja ki a fiatalságnak a följelentő nevét. A feltételek kölcsönösen elfogadtattak és a defetáció büszkén távozott, mert mög van mentve a tanyai erkölcs, de letinkább hétfőn nem lösznek kótyagosak a legényök. — Sajtópör IV. Károly utolsó magyarországi útja miatt. IV. Károly legutolsó magyarországi tartózkodása után a budapesti Uj Nemzedék két cikkben foglalkozott Hegedűs altábornagynak, a királyi sereg főparancsnokának magatartásával. Hegedűs a cikkeket sértőnek találta és kérte az ügyészséget, emeljen vádat a cikk szerzője ellen. Az ügyészség nem vállalta a vád képviseletét, mire Hegedűs mint fömagánvádló kérte a cikkíró felelősségrevonását. Ma foglalkozott a törvényszék vádtanácsa a vádirat ellen beadott kifogásokkal és a vizsgálóbíró döntését megváltoztatva, nem rágalmazás, hanem becsületsértés cimén helyezte vád alá Cavallier Józsefet, az Uj Nemzedék felelős szerkesztőjét és Berényi Sándort, az Uj Nemzedék belső munkatársát. A vádlottak egész sereg okmánnyal fel fogják tárni IV. Károly u'olsó hazaiérésének legintimebb részleteit. A tanuk sorában a királypör fővádlottai szerepelnek. — Pálfy Dánlel éa az iparos szövetkezet csődje. A Magyar Iparosok Beszerzési Szövetsége csődjéről irott cikkünkben ismertettük Korányi Már on exelnök levelév amely a csődöt Pálfy Dániel és társainak tulajdonito ta. Pálfy eniatt most azzal a kérelemmel fordult Körmendy Mátyás ipartársulati elnökhöz, hogy küldjön ki ellene egy vizsgáló bizottságot, amely a való tényállásról meggyőződést szerezhet. Körmendy Mátyás szerdán délelőtt 11 órára a követke.ő iparosokat idézte meg a vizsgálat lefolytatására: Takács Bela, Jároli Géza, Schwarcz Manó, Schatz Izsó és Marosán Milán. A bizottság a vizsgálat eredményéről még aznap beszámol az ipartestület elöljáróságának. — Már Adakaleh-t is akarja Angóra. Adakaleh szigetén az utóbbi napokban egy idegen ember az angorai török kormány nevében át akarta venni a po'gári közigazgatást. A belügyminiszter a hatóságok révén a sziget elhagyására szólította fel az ismeretlent, a bukaresti kormány pedig legközelebb jegzyéket iniéz az angorai kormányhoz, hogy milyen jogon küld ki tisztviselőt az oláh állam birtokát képező szigetre. — Hét szerepet játszik Baróthy Jó'sef legnagyobb színpadi alakításában, a „Király kegyeime" cimü egyfelvonásosban csütörtökön, a Ti zában. A töbt>, mint egy érás darabban ; még Orsolya B., K^ien R. és Czobor játszanak. — Közgyűlés — reggel nyolcig. Budapest főváros pénteken délután közgyűlést tanoti, amelyet délután 4 órakor nyitott meg Folkusházy Lajos alpolgármester és szombaton reggel néhány perccel fél 8 óra után ért véget. E szokatlanul elnyúló kö/gyűlésnek az volt az oka, hogy a többségi párt (Wolff és Csilléri vezérletével) keresztül akarta vinni az ui települési szabályrendeletet. Az ellenzék törvényellenesnek tartotta ezt a javaslatot és obstrukciója az 5-ik paragrafusnál lángolt elő legfényesebben, amikor is a kitoloncolási eljárásról volt szó, Wolfféknak csupán egynegyed nyolc órakor reggel sikerült keresztül erőszakolni a rendeletet — Uj buzabe'étüziet. Mint előrelátható volt, a Magyar Olasz B mk által bevezetett uj buzabetétüzlet különösen a készpénzzel rendelkezők és mezőgazdák k rében nagy érdeklődést váltott ki. A foyion fokozódó érdeklődés érthető is, mert a készpénzzel rendelkezőknek végre alkalmuk nyílik arra, hogy a legállandóbb értéibe: búzába fektethessék pénzüket, mert ugyancsak buz^értékben Kamatozik is. Sokan vannak, akik például értékpapírokat nem spekulációra, hanem azért vásároltak, hogy pénzük vásárló erejét megőnzzé<. Minthogy azonban az értékpapírok n gy hullámzásoknak vannak kitéve, gyakran megtörténik — mint legutóbb is —, hogy egy-egy tőzsdei baisse hetekig izgalom san tartja az értékpapirtul-jdonosokat. Ezzel szemben a bu a sokkal kevésbé van, különösen indokolatlan árhullámzásnak kitéve és azonkívül mindenkor megköze iti a világparitást is. A bu^abeté'ek által a gazdasági termelés megkönnyítése és fokozása is várható, mert a Magyar-Olasz Bank a hozzá befolyó buzabetéteket .mezőgazdáknak és gazdálkodóknak hasonló módon kölcsín adja. Kitűnő megoldás a búzab.tét azoknak is, akik a jövő évi szükségletükről gondoskodni akarnak. Akinek pl. évi szükséglete 9 mázsa buza, az ba a mai búzaár mellett 200.000 koronát elhelyez, 6 hónap múlva, a kamatokon kivül, 9 mázsa buza akkori ellenértékét fogja visszakapni, amelyért a: után, amikorra arra már tényleg szüksége lesz, a búzát meg is vásárolhatja. Ugy a buzabetétekre, mint a bu akölcsönökre vonatkozó részletes felvilágosításokat a MagyarO asz Bank itteni két fiókja szívesen megadja és a lebonyolitá ok is ugyanott eszközölhetők. — Megint emelik a lapok árát. A fővárosi napilapok kiadói ma tartott ülésükön a folytonosan emelkedő lapelőállitási költségek miatt elhatározták, hogy folyó hó 15-étől kezdve a napilapok árát hétköznap 40, vasárnap 50 koronára emelik fel. Ezek az árak azonban csak május elsejéig lesznek érvényesek, mert az önköltséget igy sem fedezik és a jövő hó elsejétől a napilapok ára hétköznap 50, vasárnap 70 korona lesz. Az előfizetés április 15-től havonkint 1000, negyedévre 2800 korona. — Orvosi hir. Dr. Egán Ernő rönfgenologus értesiti betegeit, hogy szabadságáról hazaérkezett és rendelését újra megkezdte Mikszáth Kálmán-utca 4. Telefon 14-41. — Mígyar festő sikere Párisban. A párisi tavaszi tárlatra beküldött képek elbírálása most történt meg. A ju<y döntésének egyik érdekessége, hogy a háború óta első izban és a volt ellenséges államok közül elsőnek fogadta el egy magyar festőnek, Jeges Ernőnek két képét. A djlog annál is inkább érdekes, mert tudvalevőleg Jeges rajzolta 1918 ban a legirredentább plakátot, a „Nem, Nem, SoháM. A Párisban élő művészt a budapesti Szinnyei Mer-e Pál Társaság ké izben kitüntette. Sikere alkalmából a párisi magyar koónia meleg ünneplésben részentette. Eljegyzés Krausz Irénke és Goldberger Dezső jegyesek. Fehér galambok áprslis SS-fóS 19-ig Belvárosi Fekete városban