Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-13 / 83. szám

Egyes szám ára 30 korona. •Uirfelésl 4/ok : Félhusábon 1 mm. 1 ?, egy hasábon 20, másfél hasábon 30 K. Sz8v<-gkazt 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, klWér belOkkcl 20 K. Szövegközi) közlemények •oronkénl 150 K.Nyilllcr, családi értesítés 200 K. Több siörl feladásnál árengedmény* »lw»»tit«»ég és Uadóhlw lil K0kcs*y-otc* 6. (PrófétaI. emelel 6.) Teleion 13 13. K .Szeged' rnegjeleX tc'fí kivételével minden >*!», Egyes ozám ára 30 koEMUzetésI árak: Egy Siegeden 610. Budajuwlra és «i<Kk-n 650 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 április 13, PÉNTEK. 83-ik szám. Nagy urak fejei. Hiába, a grammatikusoknak sincs mindig igazuk. (No hiszen nem is állította még ezt senkise.) Például a magyar grammatika szerint ennek a cikknek a cime nem egészen magyarul van irva. A nagy uraknak is csak fejük van, ha van, de fejeik nincsenek: ezt állítja a magyar grammatika. Még ha olyan nagy ur is az az ur, mint Bethlen István és Rakovszky Iván és Kállay Tibor, — vagy akár Gömbös Gyula is. Egy ur: egy fej, — örüljön neki, aki ennyit is kapott. S bölcsen is rendelte igy a magasságbeli Islen, mert ebben az országban az egy fejével se tud néha mit csinálni az ember. Sok könyök és sok láb kell ide, mert azzal üdvözül az ember. Mindegy no, a grammatika ez esetben mégis téved. Ugy kell lenni, hogy a mi politikusainknak több fejük van, mint a rendes embereknek. Olyankor ugyan egyet se igen találnak a többes fejükből, mikor nagyon kivánná az ország, de mikor a maguk bajáról van szó, akkor dupla és tripla fővel rendelkeznek. Ugy kell lenni, hogy a fönt nevezett urak többes fejekkel rendelkeznek, mert máskép jó keresztény létükre bizonyosan nem kivánnák már hetek óta egymásnak az egyetlen fejét. Mert hetek óta egyebet se olvasunk, mint hogy Gömbösék a liberális miniszterek fejét kivánják Bethlentől, most meg, a nagy kibékülés után azt kell megtudnunk, hogy Bethlen is igen kivánfa a Gömbös Gyula alvezéri fejét. Persze tudjuk mink azt, hegy ez mind c«ak képes beszéd, ahogy a stilisztika mondja. Hiszen nem vagyunk mink gótok és gepidák, hogy ivópoharat csináljunk egymás fejéből, ahogy a régi jó világban szokták, — igaz, hogy nem indokolás nélkül, mert akkor minden rendes ember hitt abban, hogy ha az ellensége fejéből csináltat magának kupát, akkor annak a szellemi ereje Ő bele száll. De hála Istennek, se Gömbös Gyulának nincs szüksége a Bethlen István mentalitására, se Bethlen Istvánnak a Gömbös Gyuláéra, hát már ezért sincs értelme ennek az idejemúlt szóképnek. De nincs értelme főkép azért, mert az országnak semmi szüksége rá, hogy politikai vezérei, már akár igaziak, akár képzeltek, az egymás fejével turulozgasBanak. Az országnak arra van szüksége, hogy a vezérek tegyék össze az eszüket és közös erővel találják meg a módját a magyar élet elviselhetővé tételének. Valószínűleg meg lehet találni, mert ha Ausztria föl tudott tápászkodni a maga mélyebb pokla fenekéről, akkor miért ne lehetne nekünk is napvilágra vergődnünk a nyomorúságok mély kutjából? Csak vezetők kellenek hozzá, akik becsületesek, bátrak és tehetségesek és akik minden éidcket föláldoznak a nemzetük megmentéseért s a legnagyobb készséggel a magukét. Mi meg vagyunk róla győződve, hogy akik ma a vezéri helyeken állnak, azok mind ilyenek s akik a vezéri helyekre szeretnének kerülni, azok is ilyenek. Nem tudjuk, hogy ők ezt tartják e egymásról, de valószínűnek gondoljuk, mert ők jobban ismerhetik egymást. Ha pedig egyformán jó véleménnyel vannak egymás iránt, akkor mire jó heteken keresztül izgalomban tartani ennek a boldogtalan országnak maradék idegeit, ami az amúgy is akadozó gazdasági vérkeringést is megakasztja ? Ha nem akarnak elválni egymástól, mert nincs rá okuk, akkor mire való ez a társasjáték, amelyik azzal végződik, hogy „hála Istennek, még se tudott bennünket összeveszíteni az — ellenzék" ? Azért nem érdemes ilyen kalamajkát csinálni, az ellenzékkel enélkül is lehet szobrot állatni. Ha pedig nem tudnak megegyezni abban, hogy melyikük szereti jobban a hazát és melyikük tud biztosabb módot a megmentésére, akhor ne intrikáljanak és konspiráljanak a színfalak mögött és ne ölelkezzenek hátradugott tőrrel az előtérben, hanem — kérdezzék meg a hazát. Utóvégre annak is van valami beleszólása abba, hogy kinek a feje ér neki többet. Sőt ezt csakis ő tudja megmondani. A régi világban ezt igy szokták s ez lenne a legtermészetesebb most is: lessék megkérdezni a nemzetet. Hiszen az úgyis tudnivaló, hogy a nemzet óriás többsége feltétlenül ragaszkodik a mai politikai irányhoz, itt tehát semmi meglepetéstől nem kell tartani. Itt csak személyi kérdésekről van szó, azok pedig, ugyebár, nem fontosak egyik félnek sem, mint azt mindnyájan tudjuk ? Érthetetlen tehát, hogy mért nem fordulnak a magas uraságok az egyedül illetékes bíróhoz, a nemzethez, mondván: válasszatok! Miért szenvedett vereséget Bethlen ? (i4 Szeged budapesti tudósítójától.) A politikai köröket még ma esíe is leginkább a kormányzópárt tegnap esti értekezlete foglalkoztatta és még ma is az azon történtekről esett a legtöbb szó. Ma már kétségtelen, hogy Bethlen István gróf, amiről pedig a legutólsó percig azt hitték, hogy teljesen kezében tarlja a kormányzat kerikét, az utolsó pillanatban váratlanul és meglepetésszerüleg elvesztette a csatát, ugy hogy az értekezleten már nem birt azzal a súllyal és nyomatékkal fellépni, amely magával hozta volna azt, hogy Gömbösék feltétel nélkiil megadják magukat s behódolnak á kormányelnöknek. Igy végül is Gömbösék kerekedtek felül a párviadalban és Bethlen hagyta el megverve a csatamezőt. Ennek a vereségnek abszolút jól tájékozott és beavatott helyen két okát is tudják, amelyek érdekesen és éle en világítanak rá Bethlen István gróf kétségkívül nehéz helyzetére. Az egyik ok ezek szerint az információk szerint az volt, hogy nagyatádi Szabó Istvánnak tegnap délelőtt sikerült a földmivelésügyi minisztériumban tartott tanácskozáson a vo't kisgazdapárt két frakciója: a személye körül csoportosuló képviselők és sz úgynevezett Eörffy—Schandl— Vasadi Balogh-csoport közölt a teljes együttműködést megteremteni és igy egyszerre mintegy ötven-hatvan főnyi tábort sikerült megteremteni. amely a szélső fajvédelmi csoporttal kapcsolva az értekezleten esetleg többségre jutva, leszavazhatta volna a kormányelnököt. Nagyatádiék az értekezleten határozati javaslatot akartak benyújtani, amelyben „a kisgazdaérdekek hathatósabb védelmét" követelték, de a most elkészült földbirtckreform-javaslatról mit sem szólottak. A másik ok, ami még sokkal súlyosabban esett a latba Bethlen István gróf elhatározásánál, az volt, hogy közvetlenül a pártértekezlet előtt a kormányzó kiküldötteket küldött hozzá, akik közölték vele a legmagasabb hely óhaját, hogy keresse a megegyezést Gömbösékkel. Beavatott helyen ugy tudják, hogy Bethlen el volt szánva arra, hogy a pártértekezten Gömböséket felhívja a kilépésre és egyben bejelenti a kormány lemondását, tudva, hogy a kormányzó újból őt bízza meg kabinetalakitással. Ettől a lépéstől általában gyökeres politikai irányváltoztatást vártak, mert tegnap délelőtt még azt hitték, hogy Bethlen nemcsak a párt bizalmát, hanem a legfelsőbb helyét is egyként birja, ugy hogy végre rászánhatja magát a döntő lépésre és nyiltan kibonthatja a liberális lobogót. Ezt hitte maga Bethlen is tegnap délutánig, de mikor a kormányzó óhaját a megegyezésről meghallotta, egyszeriben kételkedni kezdett abban, hogy a kabinet lemondása után valóban mint újra megbízott miniszterelnök hagyja- e el a kormányzó dolgozószobáját. Igy azután rögtönzött értekezletei hívott az értekezlet előtt egybe, melyen megígérte, hogy nem kér bizalmi nyilatkozatot és igy sikerült Nsgyatádiékat és Gömböséket leszerelni. Az a vélemény azonban általában, hogy a tegnapi pártértekezlettel nincsen még semmi sem elintézve, megbékélést ez sem hozott, söt az ellentéteket talán mé£ jobban kiélezte, ugy hogy a robbanás a legelső nagyobb jelentőségű kérdésnél — azt mondják, valószínűleg a földbirtokreform-javaslatnál — feltétlenül meg fog történni. Törvényjavaslat a kötelező építkezésről. Vass József népjóléti miniszter a nemzetgyűlés mai ülésén törvényjavaslatot terjesztett be az építkezések előmozdításáról. A törvényjavaslat kimondja, hogy minden részvénytársaság és szövetkezet ipari és kereskedelmi vállalat, üzem, egyesület és társulat kötelezhető, hogy üzleti vagy üzemi céljaira ideiglenes épületben használt, de lakás céljaira is használható vagy ilyenné átalakítható helyiségeket kiürítse avégett, hogy azok lakás céljaira felhasználtassanak. Minden részvénytársaság és szövetkezet stb. kötelezhető, hogy ugy munkásai, mint állandó alkalmazottai egyötöde részére megfelelő lakásokat építtessen és lakható állapotban rendelkezésükre bocsássa. Építkezésre nem kötelezhető az a fél, amelynek vagyoni helyzetét vagy további üzemvitelét az építkezés teljesítése komolyan veszélyeztetné. Az építkezési kötelezettséget megállapító halározat kézbesítésétől számított 3 hónapon belül az építkezési terveket be kell mutatni és jóváhagyásukat kell kérni. Ha a fél az építkezési kölelezetséget megállapító határozat kézbesítésétől számított 3 hónapon belül az építkezési terveket nem mutatja be, vagy ha az építkezés során igazolatlanul késlekedik, 10000 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújtható. A kötelező biztosítás és a munkásbiztositó. Ugyar csak ma nyújtotta be Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter a betegség és baleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslatát. Biztosításra kötelezve vannak a következő vállalatok: Az ipartörvény alá eső minden vállalat, üzem és foglalkozás, az ipartörvény alá nem eső, de keresetszerüen folytatott vállalkozások, üzemek és foglalkozások. Biztosítandó betegség esetére minden erre kötelezett váltalat összes alkalmazottai, akár állandó, akár átmeneti viszonyban vannak, korra, nemre és fizetésre való tekintet nélkül, kivéve azt az esetet, ha azok fizetése a jogszerű határt meghaladja. A biztosítási járulékot a napi bérosztályok szerint kell fizetni. A segélyek a családtagokra is kiterjednek egy évi betegségi időtartamra. A biztosított az intézeti orvos rendelésére a gyógyszert bármely gyógyszertárban beszerezheti. Balesetre biztositta'.nak minden vállalatnak alkalmazottai, amely vállalatokra nézve a betegségi biztosítás kötelező. A balesetbiztosítás a biztosítottakat az üzemi balesettel előállott keresetképtelenség, vagy annak csökkenése fejében, illetve a családtagokat a baleset következtében meghalt biztosított halálával okozott kár fejében kártalanítja. A törvényjavaslatban foglalt biztosításokat az Országos Munkásbiztositó Intézet teje&iti központja és megfelelő szervei utján. A törvény és alapszabály értelmében hatáskörükbe utalt ügyeket önkormányzati alapon intézik. Az önkormányzatban a biztosításra kötelezettek és munkaadók egyenlő számban vesznek részt. Az Országos Munkásbiztositó intézet elnökét és alelnökét a minisztérium előterjesztésére az államfő nevezi ki.