Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-24 / 92. szám

Egyes szám ára 30 korona IV. évfoíyam. Szeged, 1923 április 24, KEDD. 92-ik szám. **»<4«t>&»te A»,kladóMw l,! • Í9!c»íj-i,ica 6. (Próféta>ib6, ». troelet 6.) Telelőn 13 -J3. A .Szeged" megjelents Mtí8 UTéleléTel minden Bgy«» "zá™ 'ra 30 ko<n% Rlíflxetésl árak: Egy JiíWíwe Ssegtítn 600, Budasw»M» f» Tl<iék«n 650 kor. Hirtínésl Arak : Félhasábo* 1 mm. 12, egy hasábon 20. ölésiéi hasábon 30 K. SzOvcgközI 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10. kOvér belükkel 20 K. S7ő*egközíl közlemények soronként 150 K. Nyilllér, családi értesítés 200 K. TSbttzftrl feladásnál árengedmény. Orvosok a politikában. Az angol királyi orvosegyesület, amelynek története hosszú évszázadokra tekint viss;a, ez évi közgyűlése elé az angol tudományos társaságok s/okásos módján jelentést terjeszted a — világháborúról. Kiváló orvosok, akik megszokták a diagnózisok felállítását é3 gyakorlatuk van az emberi szervezet betegségeinek a gyógykezelésében, a saját tudományuknak a szavaival mondották el véleményüket az emberiség öss?eségének kóros állapotáról. Az orvosok, anéikül, hogy eltávolodtak volna a tulajdon hivaíásuktól, belekerültek a négy politikának a kellős közepébe. Az angol orvosok mindenekelöit a kóros állapot okát akarják megállapítani. Anéikül, hogy hivatásszerűen űznék a politikát, mint Clemenceau, vagy Lloyd George, helyesen mutatnak rá, hogy nem elég a világháború előidézőiről beszélni. A Jelenlegi kóros allapotnak vannak okíi, melyek a világháború előtli ioő^ben, a világháború alatt és a viiághábotu utáni időkben keresendők. A bűnösök seresése azonban, éppen ugy mint a betegség okának megállapítása, mikor a kóros álhipot már beállott, cs.k elméleti jelentőségű. Talán ez, talán az? - kérdezgeti a laikus, holott kéiségleen, hogy minden betegségi á!iapot bekövetkezésénél az okok egész sorozata játszott közre. Különben is, a háborúknál csak egyetlen bűn van, a legyőzetés. Akárcsak az egyes embereknél. Húszan is kiteszik magukat ugyanannak a veszedelemnek, de csak aki közülök megkapja a bajt, azzal szentben vetik föl a kérdést: miért nem vigyáztál jobban magadra. Az orvosok terminológiája szerint az állapot, melyben ma Európa szenved, a következő: Politikailag a gyüiöfség nyomása és a jövőiől való rettegés hatápa alatt a béseszer^ődásek egy organikusan lehetetlen Európát teremlettek. Társadalmilag nemcsak a régebben esetleg fennállott nyomási szüntették meg, hanem szétzúzták az egész meglevő állami, szociális és gazdasági szervezetet és tág teret nyitottak mindenfelé a gvakoriatiiag iskolázatlan, hatásukban veszede mes demsgög törekvéseknek. Gazdaságilag szem elől téveszíedék a munkamegosztásnak és munkaegyesitésnek a törvényét, a tárSEdahni szervezetnek egyes tagialt ugy megkötözték, hogy azohban rregázüní a vérkeringés és el kell pu ztulniok. Élettanilag mindezen körülményei; révén megrontották a társadalom egyedeinek standardját és a fajfenntartásnak az előfeltételeit. A laikus is tudja, hogy bizonyos kóros állapotoknál, amelyeknél a lelki momentumok is közrejátszanak, a gyógyulásra való akarat az egészség visszaszerzésének a legfontosabb tényezői közé tartozik. Európának mai állapotában a legveszedelmesebb, hogy ennek az akaralnak a jelei még ne-m mutatkoznak. A társadalomnak és nagy politikának az ormosai pedig, ahelyett hogy jó levegőt és s-abad mozgást adnának a betegnek, a régi idők kezdetleges orvostudományának az iskolája Síerint dohos szobákban kotyvalékokkal, hatástalan csodaszerekkel, kenőcsökkel vagy mérgekkel kísérleteznek. Sőt még tovább is mennek. Kényszerítő eszközökkel akarnak egy általuk előnyösnek véli állapotot kierőszakolni, értve ezalatt a jóvátételek biztosítását célzó megszállást és büntelő expedíciót. Orvosilag ez csakis operatív beavatkozásnak tekinthető, már pedig egy o yan borzalmas vérvesztés után, aminőt Európa kiáltott, lelkiismeretes és mesterségéhez ériő orvosnak a kést kezébe venni jó ideig nem szabad. A társadalom, akárcsak az egyes ember,' zervezet. Lei ke is van, a tömeglélek. Csak természetesnek lehet tekinteni, ha azok a be eg -égí tényező.", amelyek kétségtelenül megvanniK, áltaianos toxicaíiót idézne!? elő, megmérgezik az agyat is és megbontják a lélek működésének az egyensúlyát. Ez okozza a lázállapolot, amelynek hatása a beszámithataüanságnak a cselekedeteiben nyilvánul meg. Az orvoslás módja pedig adva van, csak akarni kell. A fizikai munkaviszonyok megjavítása, a nagy tömegeknek létfenntartási szükségletekkel való jobb ellátása, a nyugodt megélhetés, sőt mérsékelt kénjelem felléfeleinek megteremtése mindazok számára, akik dolgozni akernak, vagy munkájuk bevégzésével már eleget tetíek kövességüknek. Ez pedig másként nem érhető el, mint az őstermelés fokozásával, a nyersanyagok okszerű felhasználásával és a világforgaícmban való kölcsönös csereforgalomnek a helyreállításával, ami az egyes szervezetben a térkeringésnek felel meg. Ha az orvos a raját tudományának módszereivel ennyit megállapít, számáta tökéletesen elég. A többi nem rája larlozik. A nagyközönséget azonban érdekelheti még az orvosnak az a megállapítása, hogy akárcsak az egyes szervezeteknek, a társadalmaknak a halálát i? két ok idézheli elő, a betegség, vagy az öregség. A világegyetemen belül minden azonos utakon halad, legyen az atom, vegy alomok bonyolult összesége. A legnagyobb lényegében nem különbözik a legkisebbtől. Szeretnők remélni, hogy a mutatkozó jelenségek csak tünetszerüek; társadalmunk még nincs a marazmus állapotában és ntfg nincsen a bomlásnak abba a periódusába, amely elpusztította Babilon, Egyiptom, vígy Róma civilizációját és kulíuráját. Megkezdődött a második keleti konferencia. Ma kezdődött a második keleti konferencia. Nem volt ünnepi megnyitás, egyszerűen ott folytatták a munkát, ahol februárban abbamaradt. Ma a bizottságok tartottak ülést és tárgyalták a legfontosabb vitás kérdéseket, nevezetesen a szerződéstervezet gazdasági rendelkezéseit és azokat a jogi természeíü intézkedéseket, melyek a régi kapitulációk helyébe fognak lépni. A delegációk szombaton és vasárnap majdnem teljes számban megérkeztek, csak az orosz küldöttség hiányzik, amelyet nem hivtak meg, minthogy a tengerszorosok do!ga már el van intézve. A moszkvai szovjetkormány mégis szükségesnek tartotta, hogy megfigyelőt küldjön Lausanneba Ahrens sajtófőnök személyében. Lausanneb.3n a ma délelőtt a delegátusok kölcsönös látogatásával telt el. A konferencia tárgyölJsi anyagát a londoni egyezmény és a szövetségeseknek a török jegyzékre adott válasza állapitolta meg. Megemlítendő, hogy a delegációk most kevesebb taggal jelentek meg Lausanneban, mint azeiőlt. A második lausannei konferenciát a párisi saj'ó igen hűvösen fogsdja. A török-barátság, mely a különböző francia lapoknál az előző konferencia idején valóságos szabály volt, erős kijózanodásnak adott helyet. Ennek elsősorban a Chester-terv az oka, mely Franciaországot raegfoszljs háború előtti koncesszióitól. A lapok továbbá aggodalommal jegyzik fel Musztafa Kemal pasa legutóbb tetí hsreias kijelentéseit és örömmel üdvözlik Weygand tábornoknak szíriai főbiztossá való kinevezését. A himnuszprofanizálás a Ház efié kerül. ünneplőruhás gazdaközönséglől. Nyolcezren lehettek. Alig kezdett beszélni Tóth Imre, az emelvénytől mintegy 100 lépésre zajongani kezdett egy kis csoport. Midőn Horváth Zoltán kezdett beszélni, a zajongók a régi recepl szerint rázendítettek a Himnuszra és éljenezték a kormányzót és Héjjast. Horvá'h nem engedte magát zavartatni, a lárma ellenére tovább beszélt. A 8000 ember nagy csendben figyelmesen hallgatott. — Ha az országot ki akarjuk vezetni a mai szerencsétlen helyzetéből, vissza kell térnünk Kossuthhoz — mondotta Horváth. Viharos éljenzéssel fogadiák szavait. Rupert Rezsőt percekig ünnepelte a tömeg, de alig kezdett beszélni, ujbil működni kezdett a zajongók csoportja. A tfmeg már kezd türelmetlenkedni, mindenki szidja a rendbontókat és minden ujabb percben ujabb pofonok zaja hallatszik. Rupert Rezső a nagy lárma ellenére is tovább beszélt. Fazekas rendőrkapitány a szónoki emelvény mellett inkább a szónokokra ügyel, mint a rendbontókra. A rendőrkapitány erre figyelmezteti Rupertet, hogy ne folytassa beszédét, különben a gyűlést feloszlatja. Dénes István beszédét is sokszor szakítja félbe az ügyeletes rendőrkapitány. Beszéde alatt a tömegen ekkor egy név hangzott végig, Francia Kiss Mihály neve Kecskemétről. O is eljött erre az alkalomra. A beszélő Dénes feje mellett elsüvít egy záptojás. Er e az emelvénytől nem messze újból megkezdődik a verekedés. Botokkal és egyéb harci eszközökkel felfegyverkezett Francia Kiss Mihályék támadnak, de a támadásból véres fejjel kerülnek ki. Dénes ekkor harsány hangon kiáltja : Ha a kapitány ur nem csinál rendet, akkor a nép fog élni ezzel a jogával. A rendőrlisztviselő közben Dé^eslől megvonta a szót és a gyűlést feloszlottnak jelenti ki. Nagy Marcel rendőrtanácsos hirtelen felugrik az emelvényre és a tér különböző pontos n. uccíwu.givu ^uiga.oogiui ta ján elhelyezett rendőrlegénységét felhívja a tömeg (A Szeged budapesti tudósiiójától.) Az ellenzéki pártokat a mai nap folyamán élénken foglalkoztatták a kiskunfélegyházai események és mindenütt felháborodva tárgyalták, hogy egyes elemek nem átallják a Himnuszt profanizálni aljas céljaik érdekében. A reformpártnak a gyűlésen résztvett tagjai a mai nap folyamán érintkezésbe léplek az összes eílenzéki pártokkal, igy a szociáldemokrata- és a Vázsonyipárttal, a pártonkivüliek csoportjával, továbbá a keresztény ellenzékkel és sikerült is valamennyi párttal megállapodni a közös fellépésre vonatkozólag. A nemzetgyűlés holnapi ülésén Drózdy Győző akarja a kérdést szóvá tenni vagy napirend előtti felszóllalás, vsgy pedig sürgős interpelláció alakjában. Állítólag a Ház elnöksége nem hsjlandó egyikre sem megadni az engedélyt, mindazonáltal Drózdy holnap minden körűin ények között elmondja beszédét, mert ha a sürgős interpellációk és a népirend előtti felszólalás engedélyezése diszkrécionálís joga is az elnöknek, azt még sem tilthatja meg, hogy Drózdy ne adjon be indítványt, hogy e kormány járjon el a legszigorúbban a Himnusznak, a nemzeti imádságnak profanizálóí ellen. Hír szerint Drózdy bestédében igen érdekes dolgokat tesz szóvá, meíy világot fog vetni egy sokat emlegetett egyesületnek legújabb tevékenységére, mely a kiskunfélegyházai bofrány okozója is volt. Megakadályozták Félegyházán Horváth Zoltán beszámolóját. Kiskunfélegyházán dr. Horváth Zoltán, a kerület nemzetgyűlési képviselője vasárnap délelőtt fél 11 órára hirdetett beszámolót, amelyre már szombaton este Félegyházára érkeztek Rupert Rezső, Drózdy Győző, Dénes István, Lakó Imre, Nagy Ernő, Cserty József nemzetgyűlési kép viselők. Vasárnap délelőtt, mikor az ősz Tóth Imre megnyitotta a népgyűlést, a tér feketéllett népgyűlésre összesereglett polgárságtól és