Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-20 / 89. szám

SZEQBD Szeged, 1923 április £0. az összeomlás okait. A három jelentés alaposan és részletesen foglalkozik az 1918-as szomorú év eseményeivel, de valahogy ugy érezzük, hogy a két katona nem felel meg arra a kérdésre, ami a könyv cime, nem tudjuk meg teljes határozottsággal tőlük, hogy mik „A német összeomlás okai*. Egyedül Delbrilck felel a kérdésre és ö Ludendorffot jelöli meg a háború elvesztésének okául és nem minden alap nélkül, hiszen az adatok és okmányok ezrei kiáltanak hangos „j'accuse"-t a háború e rossz szelleme felé. A városok háztartásáról szóló törvény és az iparkamara. (A Szeged tudósítójától.) A városok háztartásának rendezéséről szóló törvénytervezetet a pénzügyminiszter a kereskedelmi és iparkamaráknak is megküldte véleményezés végeit. A szegedi kereskedelmi és iparkamara csütörtökön délután öt órakor foglalkozott a javaslat-tervezettel, a megbeszélésen, amelyen Wimmer Fülöp elnökölt és dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár volt az előadó. Az értekezleten megjelentek dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Balogh Károly tanácsnok, dr Szekerke Lajos, Koós Elemér és Körmendi Mátyás. Az értekezlet a javaslat-tervezetnek csak a kamarát érdeklő részleteivel foglalkozott^ behatóbban. Általánosságban az az álláspont alakult ki, hogy a városra háritott terhek fedezetére az állam olyan jövedelemforrásokat engedjen át, amelyek kiegyenlitik az uj terheket és elég rugalmasak ahhoz, hogy a valutaingadozásból keletkező veszélyeket elháritsák. A kormány ugyanis január elsejével megszüntette a városi alkalmazottak állami javadalmazását és azt a természetbeni ellátással együtt teljesen a városokra hárította. Kárpótlásul átengedte az egész kereseti adót, a forgalmi adó egy hányadát és különböző fogyasztási adókat. A kamarának az a legfontosabb kifogása, hogy mindezek az adónemek nem elég rugalmasak és igy nem fedezhetik a folyton emelkedő kiadásokat. Kivánja a kamara, hogy a törvénytervezetet egy olyan i szakasszal egészítse ki a pénzügyminiszter, | amely kimondaná, hogy minden városi adószabályrendelet afölterjesztéstőlsiámitolt negyven napon tul végrehajtható és jóváhagyottnak tekinthető, ha addig a miniszter érdemben nem nyilatkozik. A polgármester felhívta a kamara figyelmét arra, hogy a katonai beszállások hatalmas terhet rónak a városra, olyan terhet, amelyhez a falu semmivel sem járul hozzá. Szegeden például a legtöbb kaszárnyát a város építette és az állam csak bérli őket. A háború előtt a kaszárnyákért az állam évi 170000 korona bért fizetett és a főntartásuk 13.000 koronával terhelte a város költségvetését. Ma az állam még mindig a békebeli béreket fizeti, ezzel szemben a kaszárnyák fentartása több mint másfélmillióba keiül. Ez tehát igazságtalan terhet jelent a városra, a város pedig kereskedő és iparos, a gazda ezt nem érzi, holott a katonaság nemcsak a város védelmét biztosítja. A pótadóra vonatkozó rész lényeges módosítását kivánja a kamara. A tervezet szerint ugyanis a föld- és a házadó után róhat ki pótadót a város. A kirovásnál a földadó után a kataszteri tiszta jövedelem kétszázaiékát vehetik cs?k alapul. A kamara azt kivánja, hogy itt is a teljes állami egyenesadó legyen a pótadó alapja. A társulati adónak pedig legalább egy harmadrészét engedjék át a városnak. A kamara észrevételeit felirat formájában közli a pénzügyminiszterrel. összevonják a szegedi és pozsonyi egyetemet. (A Szeged tudósítójától.) A vidéki jogakadémiák államsegélyének megvonásáról szóló kultuszminiszteri rendelet elleni tiltakozások még el sem csendesedtek, máris egy ujabb tanügyi rendelet tervéről beszélnek a közoktatási érdekeltségek körében. Illetékes helyen arról beszél nek, hogy a közoktatás terén valóságos frontátcsoportositás készül, amelynek következtében több állami iskolát megszüntetnének és igy a tanári kar nagyrésze elvesztené állását. Értesülésünk szerint a kormány az összes felekeietl iskoláktól meg akarja vonni az államsegélyt, tehát az iskolák fehTartását a felekezetek kötelességévé teszik. Szegedi tanügyi körökben is ugy tud iák, hogy az iskolák megszüntetéséről szóló hirek valóban nem alaptalanok, mert a kormány bizonyos takarékossági szempontokat kíván életbe léptetni, amelyeknek kettős intenciójuk van. Egyrészt meg akarják takarítani a felesleges iskolák fentartási költségeit, másrészt az általános helyzetnek megfelelően reformálni akarja az egész közoktatásügyet. Elsősorban a négyosztályos, alsófoku gimnáziumokat és reáliskolákat szüntetik meg, illetve beolvasztják őket a legközelebbi főgimnáziumba, vagy főreáliskolába. Az itt felszabaduló tanerőket azokba a városokba osztják be, ahol tanárhiány mutatkozik. Az alsófoku iskolák megszüntetésével a kormány a lateinerek fu'produkcióját kivánja megakadályozni és gazdasági pályára akarja szorítani az ifjúságot. Azokban a városokban, ahol az alsófoku iskolákat beszüntetik, a polgári iskolákat gazdasági iskolákkal fogják kiegészíteni. Nagyobb tervek merültek fel az egyetemek helyzetének rendezése tárgyában is és ezek a tervek már igen közelről érintik Szeged városát is. Emlékezetes, hogy az elmúlt évben a pozsonyi egyetemet Pécsett, az ottani főreáliskola helyére akarták elhelyezni, ez azonban állampénzügyi okoknál fogva nem sikerült. A pozsonyi egyetem szétszórtan működik azóta Budapesten g a legnagyobb hibája, hogy az orvosi fakultását kivéve igen gyéren látogatják. A kormánynak az a felfogása, hogy a pozsonyi egyetem teljesen feleslegessé vált s különösen pénzügyi okok miatt az a terv merült fel, hogy a pozsonyi égyetemet beolvasztják vagy a szegedi, vagy a debreceni egyetembe. Ugy tudjuk, hogy ez a terv annyira elhatározott dolog, hogy már a jövő tanévben megvalósítják s egyelőre még csak az bizonytalan, hogy Szeged, vagy Debrecen kapja a pozsonyi egyetemet Valószínű, hogy a szegedi egyetem, de maga a város hatósága is igyekszik Szeged javára billenteni a mérleget, m:rt a szegedi egyetem részben még hiányos felszerelése a pozsonyi egyetem beolvasztásával bő kiegészítést nyerhetne. A tanügyi reformmal kapcsolatosan a kormány a tanárok stá'uszrendezését is végre akarja hajtani olyképen, hogy a tanárokat a nyolcadik fizetési osztályba nevezik ki és az ötödik fizetési osztályig haladhatnak előre. Az igazgatók a hatodik fizetési osztályba kerülnek és elérhetik a negyediket, mint főigazgatók. Értesülésünk szerint a közoktatásügyi reform terveinek végrehajtása már a jövő tanévben bekövetkezik. A jövő évi gabonaellátás a Közélelmezési Tanács előtt. Az Országos Közélelmezési Tanács ma délután ülést tartott az 1923/24. éri gabonaellátás ügyében. Bud Jínos közélelmezési miniszter ismertette a kormány álláspontját a közalkalmazottak illetményeinek fölemelése ügyében, valamin' a megindu'ó mezőgazdasági hitelek tervérő!. Hadik János gróf elnök indítványt terjesztett elö, mely szerint az OKT az ellátatlanok számának szűkítését javasló tervezetet nem teheti magáévá. Mívrck. — Etőadáa az adóbevallásról. A kereseti adóbevallási fvek benyújtására pénteken délben lejár a végső terminus. Ma délelőtt áx.Landesberg Jenő kamarai titkár és Szendrényi Qéza, Az Ipar szerkesztője, előadást tartottak a bevallási ívek kitöltésének módjáról az ipartestület nagytermében. Az egybegyűlt nagyszámú iparosság annak az óhajának adott kifejezést, hogy az ipartestület és a kamara együttesen kérjenek legalább 15 napi haladékot a bevallási ivek benyújtására. A kamara és az ipartestület elnöksége eleget tett ennek a kívánságnak és ma délben táviratilag kérte a pénzügyminisztert a szükséges haladék megadására. — A színigazgató felebbez. A tanács — mint ismeretes — elutasította a színigazgatónak azt a kérelmét, amelyben ujabb félmillió koronás segély megszavazását kérte. Ugyanakkor kimondta a tanács azt is, hogy a szinügyi bizottságnak a javaslatát^ amelyben a szinház jövő évi fűtésének elvállalását indítványozta, egyszerűen nem tárgyalja. Dr. Oaál Endre kulturtanácsnok a csütörtöki tanácsülésen bejelentette, hogy Palágyi Lajos megfelebbezi a tanács határozatait. Mivel pedig ezeket a határozatokat még nem szövegezték meg, bejelentette azt is, hogy a szövegezést magára vállalja és az elutasítást azzal indokolja, hogy a színigazgató nem teljesítette szerződési kötelezettségei*. A tanács a bejelentést tudomásul vette, csupán Balogh Károly szólt közbe, mondván: , Hát csak felebbezzen Palágyi, majd Pantheont építünk neki". — Pusztító földrengés Mexikóban. A párisi Radio-ügynökséghez Newyorkból érkezett tegnapi keltezésű távirat szerint a mexikói Tampicoból jelentik, hogy Vera Cruse és San Luis Potosi között rendkívüli arányú földrengés pusztított végig az egész mexikói tengerparton. Falvak tűntek el a föld színéről. A lakosság eszeveszetten menekült a környékről az ország belsejébe Hidalgó tartomány csupa romhalmaz. A Fuejutla vulkán egy krátere nyilt meg. Gázok és más láva ömegek tódu'tak ki belőle. Az áldozatok száma bizonyosan igen nagy, de pontos hir még nincs. „ — Elbírja a hid a villamost. A kereskedelmi miniszter kiküldölt szakértői befejezték a hídvizsgálatot. A vizsgálat eredményéről a város halósága hivatalos jelentést még nem kapott, a kereskedelmi miniszter kiküldöttei csupán annyit közöltek a polgármesterrel, hogy a híd teherbiróképességét nem merítené ki a villamosjáratok megindítása. — Emelés körömszakadtáig. A csütörtöki tanácsülés az emelísek jegyében folyt le. Elhatároztatott, hogy legalább száz percenttel emelik a kövezetvámot, a fogyasztási illetékeket (de előbb kiadják véleményezés végett a kamarának, a gazdasági felügyelőségnek és a pénzügyi bizottságnak), emelik a hidvámokat és emelik a szeszfőzési dijakat. Arany, esflatbeviltáa Tóthnál, Kölcsey-utca 7. 379 TE™ Belvárosi Mozi TELEF0N Pénztár 582. Igazgatóság 258. Április 20, 21, 22-én, péntek, szombat, vasárnap VAD AFRIKA. Svenska-filmgyár expedíciója Britt Kelet-Afrikában, 6 felvonásban. v Azonkívül: Rasmussen északsarki utazása. » Utrajzi felvétel 5 felvonásban és Faffy, a nöcsábász. Kitűnő amerikai burleszk 1 felvonásban. Előadások: Hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor.