Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-03 / 50. szám

Szeged, 1923 márclü3 1. SZEGED 227 vagy rágalmazás? A Szegedi Uj Nemzedék tréfás és vidám Írásainak illusztris szerzője, Tömörkény István emiékének meggyalázója mára hatalmas háromhasábos cikkben igyekszik mosakodni a Szeged tegnapi számában felhozott vádak ellen és három hosszú hasábon igyekszik bebizonyítani, hogy semmi köze nincsen az afférhez. AU újságot tud olvasni, azonban láthatja, hogy a sorok között, gyakori ellentmondásaival és önkéntelen elszólásaival maga Kelemen Andor tesz tanúbizonyságot arról, hogy még sem olyan ártatlan az ügyben, mint azt másokkal el szeretné hitetni. Magának az ügynek az aktáival nem kívánok e hasábokon foglalkozni, mert remélem, hogy a kiíünő humorista szavai nem maradnak üres fenyegetések és Kelemen Andor valóban megindiíja ellenem a saj'.ópört és igy módomban lesz a biróság előtt jelvonultatni teljes bizonyítási anyagomat, amely fényt fog vetni az egész csúnya afférre. Kelemen Andor mai cikkében hivatkozik arra, hogy neki a legkellemesebb volna, ha a biróság előtt tisz tázhatná szerepét: nos én erre módot adok neki, azonban eleve figyelmeztetnem kell őí arra, hogy ott nem fognak azzal megelégedni, hogy kijelenlse, amit mai cikkében ir: „Én meg sajnálkoztam abban az elképzelhetetlen esetben, ha tudomásom nélkül és mégis jelenlétemben ez a merénylet előfordult volna". Szép és dicséretes, ha valaki maga állit ki bizonyítványt arról, hogy olyan állapotban volt, hogy jelenlétében és mégis tudomása nélkül történnek dolgok és minden esetre sok mindent megmagyaráz a pálinkát és bort kávézás, de ha ilyen, mrgáról mit sem tudó ember vallomása szemben áll józan vallomásával, ugy engedtessék meg nekünk, hogy mégis csak a józan ember vallomásában higyjünk, — ha ez m ndjárt teihelő is Kelemen Andorra nézve — még ha az csak egyszerű cselédlány is. Hivatkozik arra is Kelemen Andor, hogy előre figyel meztelték, hogy „ezt az e-etet ellenem (már mint Kelemen Andor ellen) a legelső kirohanásnál felhasználják". Aki ezt a tanácsot adia, valóban jót akart, mert szinte elképzelhetetlen vakmerőség kell ahhoz, hogy valaki, akit Tömörkény képének meggyalázásával vádolnak, éppen Szegedre jöjjön le és itt honosítson meg olyan hangot és tónust, amely egészen a legújabb időkig itt ismeretlen volt. „A Nép" és a „Szózat" iskoláját azonban, ugy látszik, nem hiába járta ki Kelemen Andor, kitűnő mesttreilől: Anka Jánostól, Bénárd Ágostontól, Zsirkay Jánostól, Kiss Menyhérttől, Jáüó Jánosiói, Kádár Leheltől, Lendvai Istvántól, Kalmár Simontól és Hollander Sámueltől valóban eltanulta mindazt, ami „A Nép* hasábjait oly nobilissé és előkelően disztingválná tfszí. Eltanulta azt is, hogy vannak bűnök, melyekért nem kell nagyon röstelkedni, mint például zsidók kihajigátása, pofozása és gyilkolása, mint azt ma Kelemen Andor mcga hangoztatja nagy büszkén. Ezek után ugy-e nem kell csodálkozni azon, hogy olyan csekélységek, mint becsületsértés és rágalmazás, igazán nem játszanak semmi szerepet Kelemen Andor szemében. Igy azután a „Szegedi Uj Nemzedék" mai számában hatalmas kéthasábos cim kiállja, hogy „Zsarolni akart Lövik Károly, a „Szeged" szerkesztője. Igaz, hogy a cikkben azután semmi nyoma a zsarolásnak, mindazonáltal Kelemen Andornak V3n igaza, mert hiszen „valami mindig tapad". És éppen ezért nem riadt vissza Kelemen Andor attól, hogy minden alap nélkül megvádoljon zsarolással. Jól tudta ő, hogy én le^fejebb a „Szeged'-ben ránthalom le a Ifplet rágalmairól, mert a sajtótörvény nem ad rá módot, hogy egy lap felelős szerkesztője helyreigazító közleményt adjon le abban a lapban, ahol a támadás elhangzó t, igy ha a saját lapjában nyilatkozik is, arról éppen azok a rétegek nem vesznek tudomást, melyek a támadást olvasták. És tudta azt is, hogy a sajtópörök tárgyalását hónapok választják el a rágalmazások megtörténtétől, hónapok, melyek ha az ember nem tud azonnal és kézzelfoghatóan védekezni, éppen elegendő * arra, hogy a megrágalmazottat erkölcsi halottá tegyék, melyből a rágalmazó elitélése sem jelenti már többé a feltámadást. Kelemen Andor cikkében hosszasan leirja, hogy a Szeged egyik februári számában hir jelent meg, amely a Danner Péíer Fia-céget támadta meg és amelyre ifjabb Danner János helyreigazító közleményt hozott be a Szeged szerkesztőségéi. Én megigérfem a nyilatkozat közzétételét, ami azután másnap meg is jelent a Sz^ed-ben. Ifjabb Danner János ur látogatása alkalmával kijelentettem, hogy — mint Kelemen Andor irja — „különben is ebben az ügyben még önöknél tiszteletemet fogom tenni." Ebből vonja le azulán Kelemen Andor a konklúziót: „Nem tudom, hogy végződött ez a dolog, — eddig a stádiumig teljesen kimeríti a zsarolás fogalmát. Lövik Károllyal, mint ellenféllel, ezek uián mi nem foglalkozhatunk." Tulajdonképen semmi védekezésre nem lenne szükségem, hiszen nem hiszem, hogy lenne egyetlen ember is, aki a zsarolás fogalmát kimerítve látná, még Kelemen Andor cikkéből is, mindazonáltal mikor ma délután ifj. Danner János ur telefonon közölte velem felháborodását Kelemen Andor rágalmai felett és később megbizottaimnak az a ábbi nyilatkozatot tette, szükségesnek tartottam, hogy azt leközöljem, mert ez azután nyilvánvalóvá teszi, hogy Kelemen Andor mai cikke valóban maradék nélkül kimeríti a becsületsértésnek és a rágalmazásnak a büntetőtörvénykönyvben pontosan körülirt fogalmát. A nyilatkozat egyébként következőkép hangzik: Nyilatkozat. Alulírottak Stein Sándor éj Hézer Béla urak előtt — akik Lövik Károly ur, a Szeged felelős szerkesztőjének megbízásából a Szegedi Uj Nemzedék 1923 március 2-iki számában megjelent és Lövik ur személyét súlyosan sértő cikkre vonatkozólag magyarázatot kértek — a következőket jelentjük ki: Valótlan a Szegedi Uj Nemzedék azon állítása, hogy Lövik Károly ur bennünket zsarolni akart volna, ellenkezőleg cégünkkel szemben a legelőzékenyebben járt el akkor, amidőn lapjában helyreigazító sorainknak ifj. Danner János kívánságára, a legnagyobb készséggel helyt adotl. A helyreigazító sorok közlése ulán néhány nappal üzletünkben való megjelenése szintén a legudvariasabb formák között azon célból történt, hogy id. Danner Jánostól is bocsánatot kérjen a lapjában megjelent téves információn alapuló cikkért Amidőn ismételten hangsúlyozzuk, hogy Lövik Károly ur ugy kijelentéseiben, mint viselkedéseiben a legkorrektebbül járt el és zsarolás szándékának még látszatát sem keltette, egyben kijelentjük azt is, hogy Lövik Károly ur megvádolására semmiféle kijelentésünkkel alapot nem szolgáltattunk. Szeged, 1923 március hó 2. Danner Péter Fia. Előttünk: Slein Sándor. Hézer Béla. Kelemen Andor beígérte, hogy a bírósághoz fordul, igy számomra sincs más elégtélelkérésnek helye, minthogy sajtó utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás cimén feljelentsem Kelemen Andort. Ez a mai nap folyamán ügyvédem, dr. Kertész Béla utján meg is történt, de azt hiszem, annak eldőltéig sem lesz egyetlen pillanatig sem kétséges senki előtt, hogy én zsaroltam- e, vagy Kelemen Andor rágalmazott ? És most m>g egyszer megismételjük, amit tegnap mondottunk: hagyja el Kelemen Andor azonnal ezt a várost és ha ezt nem akarná önszántából meglenni, ugy szólítsák fel erre nyomatékosan a „Szegedi Uj Nemzedék" illetékes faktorai és azok, akik mögötte állanak, különben kénytelenek lennénk azt hinni, hogy azonosítják magukat Kelemen Andor személyével és harcmodorával, melyre reméljük rövidesen a büntető biróság fogja rásütni bélyegét. Lövik Károly. JUmjtcSQ — Zerkovitz Emil meghalt. Szűkszavú kábel távirat jelenti Ntwyorból a gyászos hitt, hogy ott Zerkovitz Emil orbáncban váratlanul elhunyt. Kiváló magyar érték távozott el vele az élők sorából, igaz érzésű, munkás magyar ember, akinek a bölcaője itt ringott a szegedi földön Középiskolái egy részét még itt végezte Szegeden, ahonnan, hogy fölkerült a fővárosba, folytatta iskolai tanulmányait, majd újságíró lett és csakhamar feltűnt alapos készültség és komoly sludiumot eláruló közgazdasági cikkeivel. Sokat foglalkozott a kivándorlás kérdésével és sok és hasznos szolgálatot tett e téren az országnak és sz újvilágba kivándorolt magyar munkásoknak. Változatos, de mindig és mindenütt hasznos pályáján eljutott a miniszteri tanácsosi méltóságig. A háború ulán, mint közhivatalnok, nyugalomba vonult, de nem szűnt meg munkálkodni és mindig ott volt látható és található, ahol a magyar ügyeknek és érdekeknek védelmezőre volt szükségük. Legutóbb az ántánt-bizottságok mellett teljesített hasznos és értékes szolgálatokat. Mindössze 53 évet élt és ez idő alatt egyre dolgozott és mindig a magyarság érdekében dolgozott. Talpig firfi volt mind in vonatkozásban, aki barátokat tulott szerezni magának és azoknak az ügyeknek, ami'tnek a szolgálaiába állott. Korai elhunytát a jóbar,ltokon és ismerősökön kivül testvérei: Zárai Samu, a Csárdás és az Uj Rómeó cimü bal'etek szerzője, Zerkovitz Béla zeneszerző és Zerkovitz Rudo.f, a szegedi Villamosvasút vezérigazgatója, gyászolják. — A város el akarja adni a kislakásokat. Értesülésünk szerint a város tanácsa el akarja adni a nem régen épített kislakásoKat. A polgármester munkatársunk előtt megerősilette értesülésünket és kijelentette, hogy amennyiben sikerül a kislakások eladása, a befolyó pénzből uj lakásokat építtetne a város. A kislakások lakói közül többnek vásárló szándéka van és értesítették a polgármes'ert, hogy abban az esetben, ha a város részletfizetéssel is megelégszik, hajlandód a lakások megvételére. Modellkalapok és átalakítások legjutányosabban » özv. Iritz Dezsőnénéi, Oroszlán-utca 3. 313 — Rott Nándor lesz a kalocsai érsek? Várady L. Árpád elhalálozásával megüresedett kalocsai érseki szék betöltése kérdésében, mint jól értesült politikai körökben beszélik, a kormány már megállapodott a maga jelöltje személyében. Értesülésünk szerint a kormánynak Rott Nándor veszprémi püspök a jelöltje, akinek kandtdálása Rómában is szívélyes fogadtatásra talál. Rott Nándor kinevezésével megüresedő veszprémi püspöki méltóságra Vass József népjóléti minisztert, pápai protonotáriust neveznék ki. A veszprémi püspökséget Ernst Sándornak is felajánlották, valamint Folkenberg Alajos egyetemi tanárnak, aki szintén pápai protonotárius. — Szabadlábon... A Fővárosi Operett Szinház merénylői közti!, mint ismeretes, csak Heffner Gyula mérnököt, Hozmelz Ferenc Károly műegyetemi hallgatót és Balkó József rendőrdijnokot tartotta fogva a vidtanács. Ezek közül Balkó a mult hiten kiszabadult, Hozmetzet pedig 60.000 korona óvadék ellenében tegnap helyezte szabadlábra a vádtanác*. A határozat ellen az ügyészség felfo'yamodással élt, de ezt később visszavonta, ugy hogy Hozmetz tegnap már ki is szabadult. Heffner érdekében szintéi szabadlábrahelyezési kérelmet adott be a védője és a vádtanác? ma elrendelte 60000 korona óvadék ellenében Hiffner szabadlábrahelyezését. A királyi ügyész azonban Heffner Gyula szabadlábrahelyezése ellen felfolyamodást jelentett be, igy Heffner még nem kerül szabad ábra. — A budapesti rablógyilkosaág. A Vi'moscsászár-ut 20. alatt tegnap elkövetett rablógyilkossági merénylet ügyében a rendőrség ma délután a nyomozást teljes eredménnyel befejezte. Délután 2 órakor a főkapitányságon Schnitzel Józsefei szembesítették Wittenberg Lászlóval és a szembesítésnek érdekes eredménye lett. Schnitzel határozott tagadásán Wittenberg megtört. Sirva fakadt és beismerte, hogy a rablógyilkossági kísérletet öcc éve', Sándorral együtt ő követte el. A szembeátés után Schnitzelt azonnal szabadlábra helyezték, Wittenberg Sándorért pedig detektívek mentek ki és a késő délutáni órákban előállították a főkapitányságon.