Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-18 / 63. szám

Wgssö SZEGED "í fniür in Szeged, 1923 március 18. MŰvésuzí este A színház heti műsora: Vasárnap délután: Déry Rózsival János vitéz, pedig Falurossza. Hétfő: Glória, szinmü. Kedd: N. Miksa Ilonával: Hunyadi László. Szerda: A lányom hozománya 500 millió, vígjáték. A. 16. Csütörtök: A lányom hozománya 500 millió, vigjá ték. B. 17. Péntek: Gólem, operett. B. 18. Szombajl 7 órakor: Gólem, operett. A. 17. — 10 órakor: Őrnagy ur, bohózat. Vasárnap délután: Bergengócia. — Este: Gólem. Waldbauer — Kerpelyék. Nem is név ez már, hanem fogalom. Jelenti az "abszolút zene megszólaltatóinak kikristályosodott, le8ztlrődöít művészetét, négy embernek egy akarását, hibátlan tudását, együttérzését és a metierben való tökéletességét. Igy ismerik mindenütt ezt a páratlan zenéi alakulatot, ezt a művészi magyar együttest, amelyhez hasonló nem igen kerül a kontinensen. Különös fűzése a sorsnak, hogy aki e nemben hozzájuk hasonló, velük egyenrangú, az is magyar alakulat: a sikerek szédítő útját járó Lehnerkvartet. Az idei — eseményekben gazdag — hangverseny-szezonban pirosbetüs ünnepnap volt a mai: Waldbauer—Kerpelyék szenzációs sikerű koncertje, amely a művészet makulátlan tisztaságához, szépségéhez juttatta a közönséget. Ennek a művészetnek nincsen színfoltja, se árnyéka, ennek csak ragyogása van, káprázatos színe és gazdag belső értéke. A vonósnégyes társaság Debussy: G-moll, Mozart: B-dur és Csajkovszky: F-dur Vonósnégyesét hozta, tehát három különböző zenei irányt képviselő müvet adott elő, a stílusnak azzal a kiválóságával, a tudásnak azzal a biztonságával és a finomságnak, a lendületes erőnek azzal a ritka értékével, ami hódolatra késztet és ami a gyönyörűség teljességét szerzi meg a hallgatóságnak. A közönség szinte fascinálva volt, örömtől eltelve tapsolt és Csajkovszky müvének második tétele után percekig ünnepelte lelkesen és lelkesifően a négy magyar művészt, akik közül mindegyik mestere a hangszerének. Tartalmában, művészi értékében gazdag és grandiózus est volt, olyan, amely nagy szépségeket adott és amely termékenyítőleg hatott, mert hívőket szerzett a kamarazenének. Milyen kár, hogy a pontosságnak nem akadnak itt hívei, hogy némelyek ha koncentre mennek, mindig akkor jönnek, amikor már menni kellene ... Nemcsak tapssal tartozunk a művészeknek, akik valójában azok, hanem figyelmes megbecsüléssel is, mert a jegyével senki sem válthatja meg a jogot — a zavarásra. A művészi tartalmában és hatásában felejthetetlen koncertet a Friss Hirek hangversenyirodája rendezte. * Beöthy Lfiszló színigazgatói Jubileuma. A fővárosi színházak a vidéki színházakkal együttesen nagy ünnep-égre készülnek húsvétra, amikor huszonöt esztendeje lesz, hogy Beöthy László, az llnio színházak vezérigazgatója, mint színigazgató szolgálja, még pedig teljes eredménnyel, a magyar szinpidi kultúrát. B őthy László negyedszázados jubileuma nagyarányúnak ígérkezik és akinek csak a legkisebb von tkozása van a színházi kuiturához, az ott lesz az ünneplők sorában, mert Beöthy Lász ó nagy és értékes munkásságot fejtett ki a színházi művészet érdekéhen. • A uln ház hírei. A lányom hozománya 500 millió. Földes Imrének, a népszerű és értékes magyar színpadi szerzőnek ilyen cimü uj vígjátéka a hét drámai újdonsága. A darab éles szatírája a hercegi vőre utazó uj gazdagoknak és pompásnál pompásabb sze-, reppel van tele. A báró-házaspár Herczeg Vilmos és Kellen Rőzsi lesz, lánvuk Komáromy Rózsi, a herceg Czobor, ennek anyja Tóvölgyi Margit. A nagymamát, aki csak nagyságos asszony, de a darab legnemesebb alakja, Uü Qiza játsza. Klenovics, Érczkövi, Haidu, Károlyi szereplése is bironuiiíka hnuv a darabb; bafl játszó szövegét, énekszámai a Kelet ősrégi, bűbájos melódiáiból teliettek ki. A rabbit Herczeg, Mirjamot, a lányát Patkós irma, a csillagászt Benkő játsza. A sza. kácsné Oábor Mara, Miriam vőlegénye Károlyi, végül a Gólem Molnár Rezső lesz. ^ * A végállomás. Ez a cime Szenes Béla uj vígjátékának, amelyet a Reneissance Szinház mutat be legközelebb. * Hangversenyek i Telmányi 2-ik hegedüestje a filharmonikus zenekar kíséretével pénteken 6 órakor a Tiszában. 111/24- én a világhirti Rose quartett hangversenye. III. 26. Filharmonikus bérleü hangverseny Kabos Ilona, a legkiválóbb magyar zongoraművésznő közreműködésével. Ápril 10. Föidessy Arnold cellovirtuoz szolo koncertje. April 14. Hegyi Emánuel zongoraestje. Jegyeket HARMÓNIA pénztára árusítja. * A festmények nem fillanak aranyparitáson. Nem tudjuk, a kultura fokmérője-e az a lázas érdeklődés, smi műtárgyak és festmények iránt az utóbbi években megnyilalkozik, avagy csupán egészséges üzleti ösztön, amely érzi, hogy a festmények még korántsem érték el akár az arany-, akár a buzaparitást. A közelmúltban a Takaréktár utca 8. szám alatt egészítette ki Freimann Miksa képkeretező üzletét képkereskedéssel és az ott látottak csak megerősítettek bennünket abban, hogy a kép, ma minden egyéb között a legolcsóbb. Láttunk a jól összeválogatott kollekcióban Kézdy- Kovács, Zarkóczy, Nyilas-y, Heller, Murin, Kacziányiés más művészi képeket, amelyek nemcsak díszei egy lakásnak, de a legjobb pénzbefektetésnek látszanak. 414 FILM. A Letört bimbók — A Belvárosi Mozi újdonsága. — A Letört bimbók szimbóluma egy letört szerelemnek, amely egy kis londoni üzletben lobbant fel egy szegény, kitagadott kisleány és kinai fiu között. Pelyhes romantika ez, egyszerű, stílustalan mese, amelyben mégis lángol valami, szelíden, halkan, melódikus in és ez a költészet. Aki irta, az nem ugyanaz a poéta, aki Poe, vagy Walt Whilmann, mert D. W. Griffith nem a betű, hanem a film poetájo, aki nem beszélhet és nem magyarázhat. Neki egy eszköze van: a kép, a mozgókép. Nem sokkal könnyebb a dolga, mint a festőnek, sőt bizonyos tekintetben nehezebb. A stílusra gondolunk, amely a mozivásznon ma még csak harmadrendű kérdés és ha ennek a filmnek hibáji van, akkor az cs ik a stílus hiánya lehet. De ez is az egyetlen hiba, amit meg kell bocsátanunk a szerzőnek, aki stílustalanul is oly sokat és s>épet tudott mondani és muzsikálni a Letört bimbók vásznán. Ez a film már odáig jutóit, hogy majdnem megszólal és ez nagy dolog. Mert ma.holnap eljutunk odáig, hogy a film gondolkozni is fog és azután jöhet a harmadrendű, a formakérdés, a stílus. • A Letört bimbók a legközvetlenebbül tud hatni az emberekre Griffith minden munkái között, mert a legegyszerűbben oldja meg benne a lelki válságok problémáit. A cselekmény egyszerűsége kitűnően hozzásimul a jellemek egyszerűségéhez és ez minden banalitásokon, minden naivságokon keresztül is ugy bal, mint az Árva Margit meséje az iskol •-•adok növendékeire. Annyira közvetlen e- a filmköitemény, hogy az élőszinpad alakjai te u udnak e őteljesebben hámi ránk, mert itt is együtt érztlnk a szereplőkkel. Együtt sírunk és együtt mosolyodunk el, lelkünk ugyanazt az iramot végzi és futja, amit a filmköitemény egyenletes ritmusa a drámai kirobbanásig diktál. Ez a h ngsztreIés nélküli zene az egyik legcsodálatosabb ered ménye Griffith eddigi munkásságának. Már ennyi is elég ahhoí, iiogv amit nyújt, abban több értéket ne keresnünk. Ne serestünk tártaimat és ne keressünk gondolatot, hanem ét e-zünk és vérezzünk el a kö:temény titmusában. Csup4n Lilian Gi h nevét emiitjak a szereplők kö^ül. Őt már ismeri a közönség és szereti. Lilian Gish valóban érdemes a szeretetre és érdemes a legaprólékosabb, komoly kritikára. Az ő művészete azonos egy egész élettel, sőt több, maradandóbb annál. Szinésznyelven értve nincsrnek ,nagy szerepei", nincs semmi különös megjátszani valója, ninc3 alakítani valója, ahol .kifuthatná a formáját*. Egyszerű szerep, egyszerű szerelmes leány és ez minden. De ez nehezebb szerep a Delilánál, nehezebb Lucretiánál és a többinél. Lilian Gish belülről játsza meg ezt a szerepet, belülről serken minden mozdulata és arcizmainak minden rángása ts éppen ezért tudja a legfinomabb lelki nüan3zokat is megérzékeitetni, a képre hozni, a közönség elé tárni. Aligha tudnámc még egy moziszínésznőt említeni, aki ennyi pozitív eredményt tudna felmutatni pályáján. A Letört bimbókban Lilian Gish szinte összegezi ezeket az eredményeket és kiforrott tudással áll a közönség elé. A közönségnek is bizonyára tetszeni fog a legújabb Griffith-film, hiszen a szerző inkább a közönségnek, mint a kritikának szánta. Legfeljebb csak azok csalódnak, akiknek az ízlését a kalandorfilmek fantasztikumai tökéletesen megrontották. Ezeken már semmi sem segit. De akik egy szép költeményt akarnak látni, akik a poézisért fel tudják áldozni a titokzatos álarcok bravurstiklijeit, azok ne mulasszák el megtekinteni a Letört bimbókat. Nekünk egy nagyon szép és maradandó élményt szerzett vele a Belvárosi Mozi. Belvárosi Mozi Telefon : Pénztár 582. Igazgatóság 258. Március 19-től 22-ig, Hétfőtől csütörtökig D. W. Gríffifh drámai filmkölteménye: Letört Bimbók Lilian Gish és B. Barlhelmes az „Ut a boldogság felé" főszereplőivel. Az eredeti kisérő zenét Jean Paderewszkyv a lengyel köztársaság volt elnöke és világhírű zongoraművész irta a darabhoz. Ezt megelőzi: Aktuális vígjáték 2 felvonásban. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Saját gyártmányú, garantált tiszta gyümölcsíz és kristálycukor legolcsóbb » beszerezhető az Első Szegedi Cukorkagyár üzleében, Kárász-utca 8. Anita Berber a világhírű táncosnő A szerelem kalandora filmdráma szenzácíósí táncait a színpadon csütörtöktől vasárriapig mutatja be a Korzó összes előadásain! Csak 16 éven felülieknek!