Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-15 / 60. szám

Szeged. 1923 március 1$. SZEGED legi szomorú gazdasági viszonyok közölt visszatérnek. A vagyonos tisztviselőket szintén el lehet bocsátani. Ezután Perlaky Qyörgy interpellál ugyancsak a tisztviselő kérdésben. Szóvá teszi, hogy a közalkalmazottak családjától is megvonták a kedvezményes ellátást. Ez feltétlenül hiba. Követeli a szolgálati pragmatika mielőbbi kidolgozását. Ezután Patacsi Dénes, az első interpellációjában a felekezeti tanítók helyzetéről beszél. Második interpellációjában azt kéri, hogy a közbirtokosságnak ama tagjai, akik saját érdekükben termelik ki a fát és saját érdekükben árverést rendeznek, ne fizessenek forgalmi adót a fa után. Szakács Andor a következő interpellációt terjeszti elő: Hajlandó-e a földművelésügyi miniszter a földbirtokfeform novellát sürgősen a nemzet elé terjeszteni és hajlandó-e a békésmegyei uradalmaknak a vasvármegyei munkásokkal kötött szerződését érvényteleníteni ? A földmivelésügyi miniszter megnyugtató kijelentése után a Ház a választ tudomásul veszi, az interpelláló képviselővel együtt. Farkas Tibor interpellációját az összkormányhoz intézi. Hajlandó-e a kormány gyors, szigorú és erélyes intézkedéssel megakadályozni, íogy az a hang, mely a KANSz legutóbbi gyüésén tapasztalható volt s amely a körrendeletJó) is kihangzik, tovább ne terjedjen. Hajlandó-e a kormány sürgősen megoldani a tisztviselőkérdési. A miniszterelnök a köztisztviselők segélyének emeléséről. Farkas Tibor felszólalása után gr. Bethlen látván miniszterelnök emelkedőt szólásra. Talán hárem év óta a kormány a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségével lépett érintkezésbe, valahányszor a tisztviselők fizetésének emeléséről volt szó. A jelen esetben is igy volt. Hogy ez esetben a tárgyalások végeredményben nem vezetlek eredményre, annan két oka volt. A KANSz oly követelésekkel lépett fe), melyeket a kormány és a pénzügyminiszter túlzottaknak talált. A kérdés megoldásánál a kormány abból indult ki, hogy feltétlenül szükséges a fizetésmert hiszen az uto'só fizetésrendezés őta ar árakban oly eltolódás mutatkozott, mely a tisztviselőknek lehetetlenné tette, hogy fizetésükkel exisztencldjukat biztosítsák. Ez volt az oka annak, hogy a kormány hozzájárult a fizetésjavitáshoz, természetesen csak oly mértéhben, mint amilyen mértékben ezt a gazdasági viszonyok lehetségessé teszik. Ami a fizetésemelés mérvét illeti, a KANSz a rendkivüli segélyeknek 100 százalékkal való felemelését kéri. Ez a követelés annyit jelentett voln?, hogy a tisztviselők fizetését megduplázzuk. A kormány felfogása szerint ez olyan követelés, mely semmi esetre sem talál indokolást a viszonyokban. Hozzájárult azonban a kormány ahhoz, hogy a rendkivüli segélyeket megfelelő skála szerint 26—66 ig, tehát átlagosan 50 százalékkal felemelje. Azért különféle skála szerint, mert a különféle fizetési osztályokban oly helyzet alakult ki, hogy az alacsonyabb rangú tisztviselő ma aránylag Jobban van fizetve, mint a felsőbb rangú. Ugyanakkor felemellük a túlóráéi »t 100 százalékkal és a laktérpótlékot is. .Azokkal az intézkedésekkel, melyek a tisztv'se!ök anyagi viszonyainak rendezését célozolkaröltve kell megtenni azokat az intézkefífiiui Í8» melyekkel elérjük, hogy egyrészt a Iamnt li82,viselőktől megszabadítjuk az állünk nXíSZt h°gy megtakarításokat eszközszükségesek f j költségvetés szempontjából is a tisztviselők 0 kormány elhatározta, hogy szetbeli eitátásStJ f^olmazott cseléd teiméteti VégeredménvhL1~tő1 kezdve megszünmelyet ha valaki1 "eléd.artás oly luxus, az állam ezt minde^fe, megteheti, de hcW m< 87Vz,,ál,am!ak\%?*"y<k között bizto ..fS elhatározta a kor^znia nem lehet, ládi pótlék tekintetében v&lny' hogy a csapomra, melyben a tisztviselőarra az ál,ás" kormány előtt voltak, A ,a Károlyiugyanis a családi pótlékokat me3"kormány tisztviselőnek a gyermek 24 éves ko Lm-den tett nélka. ar,a, Slvenek az életvi.3 a hsztvuelőnek. Mi visszatérünk a régebbi Zják^ megfeklŐen a tkztviselők nlegl 2±ik jiJj Perfnekek utáni családi pótlékot ^évliktg, de a nern tisztviselői minősítésű alkalmazottak csak a 10 éves korig és abban az esetben, ha igazolják, hogy bármelyik gyermek oly eredményt mutat fel a tanulásban, amely a segélyt indokolttá teszi. A nyugdíjasok. A nyugdijkérdést mélyreható revízió alá vettük, mert hiszen hiába csinál az állam megtakarítást, hiába bocsátja el a tisztviselőket, a mai helyzet mellett ez az államra nézve alig jelent megtakaritást, mert ahelyett, hogy fizetést adna, ad helyette nyugdijat. Igy tehát figyelembe véve az állam súlyos helyzetét, a kormány kénytelen egészen messzemenő intézkedéseket inaugurálni. Ez novella alakjában fog a nemzetgyűlés elé kerülni. Ugyancsak megindítottuk a természetbeli ellátás szigorú revízióját, mert hiszen ezen a téren rendkívül sok visszaélés van. Puez százalékkal csökkentik a tisztviselői kart. A főkérdés természetesen a tiszlviselői létszám csökkentése. Ebben a tekintetben a minisztertanács azt a hatátuzatol hozta, hogy husz százalék erejéig akarja egyelőre a tisztviselők létszámát apasztani. A léiszámcsökkentés keresztülvitelét ugy tervezzük, hogy junius 1-én fogjuk közölni mindazokkal, akik a létszámcsökkentés folytán nyugdíjba küldetnek, illetve végkielégítésben részesülnek, hogy október 1-én a helyik megüresedik és ennek folytán az állam szolgálatából távozniok kell. A KANSz. A KANSz igen nagy érdemeket szerzett a múltban. Igy a kormány segítségére sietett a tisztviselői karban a maga részéről is helyreállítani a fegyelmet. Ezek olyan érdemek, melyeket szem elől téveszteni nem volna helyes. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a KANSz túllépve a maga hatáskörét, kormányzati hatáskört volna hivatott magának vindikálni. Lehetetlen, hogy egy bizottság megalakuljon, bármilyen hazafias testület is legyen az és ez állapítsa meg, mi legyen a tisztviselők fizetése. Tudatában vagyok annak, hogy a tiszlviselői kart a magyar állam jelen helyzetében nem fizetheti ugy, mint a háború előtt. Ha tárgyilagosan nézzük a dolgokat, meg kell állapítani, hogy ebben az országban a háborúval mindenki vesztett és mindenkinek meg kell elégednie kisebb jövedelemmel, mint a háború előtt. Ezen a helyzeten csak ugy tudunk segíteni, ha a nyugati államok leveszik rólunk a reparáció Damokles kardját. Kérem a tisztviselői kart, hogy mérsékelje kívánalmait, melyek egyrészt — elismerem — indokoltak lehetnek. Utána Hegymegi Kiss Pál és Farkas Tibor szólal fel és mindkettő tudomásul veizi a miniszterelnök válaszát. A mai ülés félnyox órakor ért véget. A vadvizek ujabb pusztításai. (A Szeged tudósítójától) A város legaktuálisabb problémájává növekedett a vizveszedelem, amely napról-napra fenyegetőbb méreteket ölt és az illetékes hatóságok tehetetlensége is mindjobban nyilvánvalóbbá válik. A polgármester minden egyes esetben a jó Istenre és a már tizenhatodik napja tartó esőre apellál, az érdekelteket azonban, a szabad ég alá került családokat, a viz alá került termőföldek tulajdonosait, bérlőit ez nem nagyon nyugtatja meg, pedig szó, ami szó, a polgármesternek ugy nagyjából mégis csak igaza van. A vizveszedelem nem mai -keMib mulasztásnak e következménye, banem annak az évtizedes nemtörődömségnek, amely mindig uralkodó elv volt a közigazgatásban. * Rőszke veszedelme. A növekedő talajvíz legújabb pusztításairól a következőkben számolunk be: A kilátástalan helyzetben a szerdai nap folyamán sem történt javulás, sőt ujabb veszedelemről érkezett jelentés. A röszkei gazdák nagyszámú küldöttsége jelent meg a polgármesternél, akinek elpanaszolták, hogy a Holt-Tisza medre már teljesen megtelt, több vizet nem fogadhat be és igy, ha az ármenle8itő társulat azonnal üzembe nem helyezi a lúdvári szivattyút, rövidesen az egész falut elönti a viz. A falu szélén már is több ház összedűlt. A helyzet annyira veszedelmessé vált, hogy ha sürgős intézkedés nem történik, a röszkei lakosság végzetes lépésre határozza el magá. Ez a fenyegető momentum domborodott ki a röszkeiek panaszaiból. Szónokuk ugyanis arra célztott, hogy a röszkei lakosság körében mindgyakrabban felmerül az a szándék, hogy a falu megmentése érdekében át kell vágni a töltést; igy a viz Röszke helyeit a bodomi rétet önlené el. Ha ez a s .ándék megvalósul — a félelem, az elkeseredés sok minden rossznak a szülőoka lehet — kiszámiihaíatlan kár érné a várost, legjobb termőföldje kerülne viz alá és többszáz bérlő-család jutna koldusbotra A küldöttség szónoka közölte a polgármesterrel azt is, hogy a röszkei gazdák értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy az ármentesitő társulattól a lúdvári szivattyú haladéktalan üzembehelyezését kívánják, mert ha a szivattyú teljes erővel dolgozik, a falu talan megmenthető. A polgármester válaszában kijelentette, hogy az ármentesitő társulat a főmérnökkel már beszélt errőí a kérdésről és a szivattyútelep a hét végén feltétlenül megkezdi működését. Eddig azért nem dolgozott, mert nem volt szénkészlete, most azonban már kapott nyolc vagon szenet, ami rövid időre elegendő. A küldöttség tagjai ezután elmondollák, hogy Horgos halárában már több mint kétezer hold fold került viz alá. A talajvíz egyébként már a magasabban fekvő lápéi réten is fölfakadt és rohamosan terjed, a veszély azonban itt nem olyan nagy, mert a levezetése nem ütközik olyan nagy akadályokba. Ahol a városba szivattyúzták a vadvizet. A körtöltésen belül szintén nőtt a talajvízveszedelem az utolsó 24 óra alatt. A polgármesteri hivatalba szerdán 12 belterületi panasz érkezett a hét külterületi panaszon ki sokan vannak olyanok is, akik pan jelentik be, mert úgyis tudják, hog h«.«5dga II»™ —gi-k * mjfak. város veszedelmét az a körülmény mérnöki hivatal sürgős jelentése b hatóság figyelmét. A mérnöki hiva bejelentene a polgármesternek, hogj pályaudvar melletti szivattyú telep, nabá: dóan működik, még sem győzi a belső vize * átemelését a Tiszába. Az egész környék vizének levezetésére a berendezett vízmű munkáját ugyanis az a vízmennyiség terheli tul, amit a nemrégen elkészült Szeged rendezőpályaudvar melletti fűtőház szivattyúja, a fűtőház körüli mélyebb fekvésű területről a rendezőpályaudvar pályatestén és a körtöltésen keresztül beemel a város belterületére. Ebben a különösen furcsa ügyben illetékes helyen a következő információkat kaptuk: — A polgármester, mint vízügyi h dóság, már régebben felhívta az üzletvezetőséget ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetésére. A polgármester felhívására az üzletvezetőség 1920 március 15-ikén, tehát éppen három évvel ez előtt válaszolt és válaszában arra hivatkozott, hogy a rendezöpálvaudvari fűtőház vizét a fűtőház fennállása óla "a szentmihályteleki sor melletti gödrökbe szivattyúzták. Ez a hosszú idő óta f nnálló gyakorlat már joggá vált és miatta soha panasz nem merült fel. A polgármester kívánságának teljesiiéset az üzletvezetőség megtagadta. Az indokolással szemben megállapította a vízügyi ható ág, hogy a rendezőpalyaudvari fűtőház nemrégen, kevéssel a haboru kitörése élőit készült, évtizedes gyakorlatról tehát nem lehet szó és igy joggá vált gyakorlatról sem. A fűtőház szivattyúja pedig c*ak az ártézi kut fölös vizét szivattyúzta át a gödrökbe, — erre se.n volt ugyan engedélye — de talajvizet eddig nem szivattyúzott át a városba. Mivel a fűtőház is állami intézmény, az elmerüléstől való mentesítése tehát közérdek, a polgármester pénlek délelőtt 10 órára értekezletre hivta össze ebben az ügyben az üz,el" vezetőséget, az ármentesitő társulatot, a foly*1"' mérnökséget és » város mérnöki hivat^ ~ értekezletet a hely színen tartjak meg e»flSU, I mint értesülünk — a cél az, /fűtőház ! mígfelelő csőrendszerrel ^"e^^tornába » körüli talajvizet a körtőllésen kívüli «