Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-14 / 59. szám

Szeged, 1923 március 14. SZEGED Nagyarányú leihamisitás Szegeden. (A Szeged tudósítójától.) Szenzációs bünügy aktái zárultak le ma délelőtt a szegedi rendőrségen. Már tegnap délután beszélték itt-ott, hogy hétfőn délelőtt őrizetbe vette a rendőrség Tzschöckel Hermann Korona-utca 1. szám alatti lakost, a Tevéi-nyomda volt tulajdonosát és Horacsek Rezső szegedi moziigazgatót. Munkatársunk már tegnap délután a rendőrséghez fordult, hogy a váratlan és mindenütt megdöbbenést keltő letartóztatásról információt szerezzen, a rendőrség azonban a nyomozás érdekében még nem szolgáltatott adatokat a nyilvánosság számára s mindössze annyit lehetett csak megtudni, hogy Tzschöckelt és Horacseket egy nagyarányú leihamisitdssal kapcsolatosan vették őrizetbe. Ma délelőtt azonban be fejeződtek az összes kihallgatások és ezzel egy körülbelül 25—30 milliós pénzhamisításról rántotta le a leplet dr. Weber Árpád rendőrkapi tány, aki két detektív segítségével hosszabb idő óta nyomozott már ebben a páratlanul érdekes bűnügyben, amelyről az alábbi tudósításban számolunk be: Az első gyanuokok. Néhány héttel ezelőtt dr. Bottka Sándor' rendőrfőtanácsos felhívta dr. Weber Árpád rendőrkapitány figyelmét Brasnyó József Petőfi Sándor-sugárut 51. szám alatti lakosra, aki már hosszabb idő óta gyanús összeköttetést tartott fenn egy temesvári kereskedővel. Nemsokára ezután egyes napilapok tényleg olyan híreket közöltek, amelyek szerint Nagyváradon egy lei hamisítással kapcsolatosan letartóztatták Brasnyót és másik két társát. A hírek szerint a leieket a szegedi Tevéi-nyomdában hamisították. Ez az utóbbi adat, bár nem látszott valószínűnek, mégis alkalmas volt arra, hogy dr. Weber Árpád nyomozást indítson a homályos ügyben. Kapóra jött a rendőrkapitánynak, hogy egy ismerőse éppen Temesvárra utazott. Weber megbízta őt, hogy a leihamisitásról szóló rendőri jegyzőkönyveket és újságcikkeket szerezze meg és hozza Szegedre, ami az elmúlt szombaton meg is történt. A jegyzőkönyvek és hírlapi cikkek alapján nagyjában tisztázottnak láthatta a rendőrség, hogy milyen módon fedezték fel Nagyváradon a leihamisitást és hogy milyen szálak fűzik a bünügyet az előzetes letartóztatásba helyezett szegedi szereplőkhöz. Mi történt Nagyváradon? 1923 január 20-a körül a nagyváradi Bonca Nationalnál hamis 500 leiessel fizetett az egyik ügyfél. A bank tisztviselői hamar észrevették, hogy a pénz hamis, n\ert ha a bankjegy baloldalán levő számot egy adott kulcsszámmal megszorozzák, akkor egy ennek megfelelő szériaszámnak kell kijönni, ami ebben az esetben nem történt meg. A váradi rendőrség hamarosan kinyomozta, hogy a hamispénzt Farkas József Válutaügynök váltotta be, aki viszont bevallotta, hogy 1922 decemberében találkozott Barta Béla temesvári kereskedővel, aki megkérte őt, hogy vegyen neki magyar koronát és dollárokat, mert egy paprikaüzlet lebonyolításához szüksége van az idegen valutára: erre a célra átadott neki Barta 250 darab 500 leiest, ő azonban nem tudta, hogy azok hamisak. A vallomás alapján a temesvári rendőrség azonnal letartóztatta Barta Bélát, aki elmondotta, hogy üzleti összeköttetésben áll Brasnyó Józstf szegedi lakossal, aki valamikor lakaíosinas volt nála. B.asnyó paprikát szállított neki és egy alkalommal két paprikás zsákban 2— 2000 darab ötszáz leiest küldött neki. Ezekből körülbelül háromszáz darabot értékesített s mikor megtudia, hogy hamisítványok, 1700 darabot elégetett, a meglevő 2000 pedig még most is a paprikás zsákban van. A csel. A temesvári szigurancia nyomozása most már Brasnyó kézrekeritésére irányult. Brasnyó azonban Szegeden tartózkodóit és igy a temesvári szigurancia nem férhetett hozzá. Cselhez folyamodlak tehát és Barta Béla nevében sürgönyöztek Brasnyónak Szegedre, hogy azonnal utazzon Temesvárra. Brasnyó tényleg el is utazott Temesvárra, ahol a detektívek Barta feleségéhez csalták. Mikor Brasnyó kijött Barláné szobájából, egy úriemberbe ütközött, aki emiatt rákiabált és igazolásra szólította fel Brasnyót. — Kicsoda ön? — kérdezte Brasnyó. — A szigurancia főnöke vagyok — felelte emez. — Van magának tartózkodási engedélye ? Persze ez nem volt neki. Bevitték a rendőrségre, ahol beismerő vallomást tett. Igyekezett terfnészeíesen mindent elhárítani magáról és a kezdeményezés szerepét Horacsekre tolta, azonkívül elmondotta, hogy a hamis leieseket Tzschöckkel Hermann litográfiái müintézelében készítették Szegeden, Kcmna-utca 1. szám alatt. A szegedi leleplezés. Dr. Weber Árpád rendőrkapitány, még mielőtt a temesvári rendőrség aktái és a hírlapi közlenények birtokába kerültek volna, gyanakodott, hogy a bünügy szálai Horacsek felé vezetnek. Mert mialatt Brasnyót megfigyeltette, észrevette, hogy igen sokat érintkezik Horacsekkel, Horacsek irodájában sokszor hosszas és bizalmas tárgyalásokra jöttek össze. A rendőrség erélyes fellépésének azonban semmi alapja nem lehetett mindaddig, amig szombaton reggel dr. Weber rendőrkapitány kézhez nem kapta a temesvári szigurancia jegyzökönyveit, a Nagyvárad és a Temesvári Hírlap cimü lapok közleményeit, amelyekből megállapítható lelt Horacsek és Tzschöckel szerepe a leihamisitás ügyében. Hétfőn, a reggeli órákban a detektívek bekísérték a rendőrségre Horacseket és Tzschöckel Hermannt, ahol dr. Weber rendőrkapitány eléjük tárta a megszállott területekről ellenük beszerzett adatokat. A tagadásnak semmi értelme nem lehetett már és Horacsekék valóban beismerő vallomást tettek. Dollár, vagy lei? Elmondotlák, hogy 1921 nyarán Brasnyó József igazgatósági tagja volt annak a mozinak, ahol Horacsek akkor még mint ellenőr működött. Ebben az időben szorosabb barátságot kötöttek egymással. Brasnyó egy alkalommal elmondotta Horacseknek, hogy Óbecsén magyar pénzt hamisítanak és sikerrel adják tovább. Jó lenne, ha ők is hamisítanának pénzt. Több alkalommal tárgyaltak a do'ogról és eleinte dollárt akartak hamisítani, ami legkifizetöbb lett volna. Eoben meg is állapodtak, csak embert kellett találni, aki a hamisítványokat hajtandó elkészíteni. Horacsek vállalkozott rá, hogy szerez egy megfelelő műszaki embert. Horacsek Tzschöckelt szemelte ki erre a célra, aki a mozival régebben összeköttetésben állt, mint a mozijegyek készitője. Tzschöckel szegény ember, nyomdáját évekkel ezelőtt potom pénzért volt kénytelen eladni, munkája, kis nyomdája nem jövedelmezett neki eleget és talán ennek tulajdonítható, hogy belement a pénzhamisításba. Horacsek neki is a dollárt ajánlotta, de Tzschöckel a*t mondta, hogy a dollárt nem lehet, vagy csak nehezen lehet hamisítani, ahhoi különleges gépek kellenének. jobb volna ötszáz leieseket gyártani és ebben meg is állapodtak. Miután Tzschöckelnek nem volt pénze, hogy papirost és a szükséges anyagokat beszerezze, Brasnyó Horacsek utján 500,000 koronát küldött neki. A próbaminta. Tzschöckel ezután megkezdte az úgynevezett próbaminta elkészi ését. Brasnyó adott neki egy 500 leiest, amit Tzschöckel köbe vésett és litografálta az első példányt. Meg kellett most már állapítani, hogy jó-e a hamisítvány. Brasnyó vállalkozott, hogy hoz egy embert, aki megnézi és érintkezésbe lépett Barta Béla temesvári kereskedővel, aki emiatt Szegedre is utazott. Barta megnézte a hamisítványt és forgalomképesnek találta, egyben vállalkozott arra is, hogy megszállott területen értékesíteni fogja a hamisítványokat. Mindez még a mult év októberében történt. Kicsempészik a leieket. Megkezdődött tehát a Korona-utca 1. számú ház udvarán levő kis helyiségben a nagyarányú leigyártás. Tzschöckel vallomása szerint decemberben már 3500 darab 500 Ieies készült el, ami circa 25 millió magyar koronának felel meg. Tzschöckel egy darabot sem tartott műhelyében, hanem elvitte Brasnyó lakására, aki éppen ebben az időben akart 25—30 métermázsa paprikát Barlának Temesvárra szállítani. Brasnyó kétfelé osztva egy-egy paprikászsákba csomagolta a pénzt, majd a paprikát autón Apátfalvára szállította, hogy a határon át Temesvárra vigyék. A magyar vámőrség azonban nem engedte átvinni a paprikát mindaddig, amig a zsákokat át nem ürítik, mert látni akarták annak valódi tartalmát, nehogy csempészárut vigyenek ki. Brasnyóék természetesen nem merték kiüríteni a zsákokat, hanem inkább visszahozták Szegedre és itt az Intercontinentale szállítmányozási vállalatnál, mint exportárut adták fel a paprikát. Igy jutottak a hamisítványok Temesvárra Bartához, aki a már ismertetett módon, Farkas utján hozta őket forgalomba. Brasnyó január 22 én utazott el végleg Szegedről és jutott a temesvári szigurancia fogdájára. Tzschöckel vallomásában Horacsekre hárítja a vádak nagyobb terhét, de mindkettőjük vallomása beismerő és ezért továbbra is fogva maradnak. Mi délu'án egy detektív lakására vitte Tzschöckelt, ahol házkutatást tartottak és beszerezték a hamisításra vonatkozó bűnjeleket. Dr. Weber Árpád rendőrkapitány, aki jóformán adat nélkül nyomozta ki a komplikált bünügyet, már teljesen befejezte a nyomozást és kihallga tásokat, ugy hogy a bünügy aktái és szereplői hamarosan az ügyészséghez kerülnek. Dr. Weber Árpad egyébként a következőket mondta munkatársunknak: — Örülök, hogy sikerült ezt a bünügyet leleplezni, mert legalább megmutathatjuk a román sziguranciáknak, hogy mi teljesen elfogulatlanul járunk el a bűnösökkel szemben, még ha a románoknak ártanak is azok. Brasnyó ekkor azt a tanácsot adta, hogy lega drágaság! bizottság előtt. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés drágasági bizottsága holnap összeül, hogy a mind nyomasztóbbá és fenyegetőbbé váló drágaság problémájával foglalkozzék. Elsősorban a lakáskérdés szeepel a megvitatandó kérdések között, mert azokból a hírekből itélve, amelyek a készülő törvénytervezetről eddig kiszivárogtak, az ellenzék ugy látja, hogy a lakáskérdés problémájának a népjóléti miniszter által tervezett megoldása a drágaságnak szinte páratlan arányú és mindent elöntő hullámait fogja felidézni. Értesüléseink szerint a kormánypárti képviselőknek tekintélyes része is ellene van a lakások felszabadításának és olyan arányú béremelésnek, mint amelyekről a hírek szólnak és iv;y valószínű, hogy a drágasági bizottság holnap pártkülönbség nélkül egyöntetűen fog szembeszállni a népjóléti miniszter tervezetével. Vass Józsefnek a nemzetgyűlés mai ülé?én Vázsonyi Viimos sürgős interpellációjára adott válaszát az ellenzéki képviselők egyáltalán nem tartják megnyugtatónak' és kielégítőnek és a közönség körében mutatkozó nyugtalanságra hivatkozva, felkérték Heinrich Ferencet, a drágasági bizottság elnökét, hogy az ülésre hívja meg a népjóléti minisztert, aki ott talán már bővebb felvilágosítással szolgálhat. Heinrich Ferenc a fe hívásnak eleget tett és felkérte a népjóléti minisztert, hogy arra való tekintettel, hogy a drágasági bizottság holnapi tanácskozásának előterében az általa tervezett lakásjavaslat fog állani, vagy s/emélyesen jelenjen meg az ülésen, vagy legalább is képvibeltesse magát, hogy a bizottság tagjai megkaphassák az általuk kívánt felvilágosítást. A népjóléti miniszter a lakásrendeletről. Akiadandó lakásrendelettel kapcsolatban Vass József népjóléii miniszter a következő nyilatkozatott tette: — A közvéleményt nagy aggodalomban tartja, hogy bizonyos lak árkategóriákat és bizonyos üzlethelyiség-kategóriákat a szabad forgalomnak adunk át. Tény az, hogy lassanként néhány kezdeményező lépést kell tenni a szabadforgalom felé, természetesen azoknál a kategóriáknál, melyeknél ez a legkisebb megrázkódtatás nélkül keresztülvihető. A közvélemény megnyugtatására azonban hangsúlyoznom kell, hogy a felmondás arányában való felszabadítás el sem képzelhető legalább némileg is megfelelő menynyiségü lakás kitermelése nélkül. Etenfelü' még