Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-02 / 49. szám

SZEGED Szeged, 1923 március 2. kat nem kreál. Csak arról van szó, hogy az eddig szélosztott állásokat egységesilsék. Az erdőfejlesztés minden államnak elsőrendű köte­lessége. Amely állam az erdőkkel nem törődik és pusztulni hagyja őket, az mezőgazdaságilag is tönkre megy. Az Alföld befásitása mindenki által elismert érdeke az államnak. (Gaál Gasz­ton : De a személyzet szaporítása ellen tiltako­zunk.) A törvényjavaslatot semmi esetre sem hajlandó levenni a napirendről, söt egyenesen tárcáját köti ahhoz. Gaál Gaszton hosszasán válaszol Dénes Ist­vánnak és be akarja bizonyítani, hogy abszo­lúte nem ért az erdészeti gazdálkodáshoz. Leg­nagyobb hibája a javaslatnak, hogy nincs benne pontos szövegezés. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az erdészeti közigazgatásnak milyen esetekben van joga felügyeletet gyako­rolni az erdészeti ügyekre. Nem azt mondja, hogy vessék el a törvényjavaslatot, hanem, hogy vigyék mégegyszer a bizottságok elé, hogy az­után szép és jó javaslat álljon elő Kéri a mi­nisztert, hogy ne kövesse a nadrágosoknak azt a példáját, hogy minden ügyhöz tárcájukat kötik. Nagyatádi Szabó: Végtelenül sajnalja, hogy Gaál Gaszton kérésének nem tehet eleget. A törvényjavaslatot most már a napirendről le nem veheti, de a részletes tárgyalások során hajlandó lesz módosításokra. Huszár Károly elnök a tárgyalást félbesza­kítja és napirendi indítványt tesz, me'y szerint a legközelebbi ülés holnap, március 2-án dél­elölt 10 órakor lesz. A harangok ét a rézgállc. Meskö Zoltán sürgős interpelláció címén szó­lal fel és a rézgálic ügyével foglalkozik. Ha a rézgálícot annak idején a kormány rekviráltatta volna, most nem kerülne kilója 450 koronába. Kérdi a^földmiveiésügyi minisztert, van-e tudo­mása arról, hogy a harangok egyrészéból réz­gálicot gyártottak a Weiss Manfréd-gyárban ét a rézgálicot külföldre viiték ki. Nagyatádi Szabó István: Amióta ő a föld­mivelésügyi miniszter, azóta rézgálicot nem vit­tek ki és nem is fognak kivinni mindaddig, amig a belföldi szükséglet fedezve nincs. Az ülés délután fel 3 órakor ért véget. A törökök még mindig uj békejavaslatról beszélnek. Konstantinápolyból jelentik: Jól értesült par­lamenti körök állítólag ragaszkodnak ahhoz a véleményhez, hogy a szövetségesek békejavas­lata elf gadhatatlan és tárgyalásokat kívánnak ujabb javaslat érdekében, mely a mostani ja­vaslatnál jobban megfelelne mindkét fél politi­kai és gazdasági érdekeinek. Egy eddig meg nem erősített konstantiná­polyi jelentés a következőket közli: Nagy vita után, melyben többen a mossuli kérdés azon­nali szabályozását követeltek, az angorai nem­zetgyűlés el.etette a török kormánynak azt a javaslatát, hogy a mossuli kérdést egy év alatt, a gazdasági határozmányokat pedig 6 hónap alait végleg rendeznék. Konstantinápolyból érkező lapjelentés szerint Araloff, a szovjet kormány angorai képviselője Szmirnában váratlanul meghalt. Szentesitették a kereskedelmi, iskola halálos Ítéletét. városnak, ahol a tisztviselők cigarettagyártás­sal és manikűrözésiéi t ik ki a hivatalos órá­kat. Megfelelő áthelyezésekkel el lehetne ke­rülni a létszámemelést. A javaslatot n;m fo­gadja el. Kormányos Benő dr. szerint a torony alatt naplopás nincs. Minden hivatal annyira túlter­helt, hogy a legtöbD tisztviselő minden külön dijazás nélkül, privát diligenciából még délután is dolgozik hivatalában. Az uj állásokra szük­ség van, a javaslatot elfogadja. Dr... Kovács József felszólalása után a polgár­mester világítja meg a kérdést. Az uj s változott adónemek megháromszorozták az adóhivatal munkáját. A létszám eme ése elkerülhetetlen. A közgyűlés többsége elfogadta a tanács javaslatát. (A Szeged tudósítójától.) A februári közgyű­lés másod.k napján, csütörtökön az érdeklődés lényegesen megcsappant. A közgyűlési terem padsoraiban csak szórványosan ültek a város­atyák, a karzatok is nép etenek és csak hat óra felé jelennek meg a halálraítélt iskola nö­vendékei és szomorú hangulatban tanúskodnak a halálos itélet megszavazásánál. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után a polgármester két póttárgyat jelentett be. Az egyik az a húszmilliós kölcsön, amit a val­lásalap ajánlott fel a romtemplom tovább építé­sére, a második a Csongrádi Takarékpénttár uj kibocsátá u részvényeinek megvásárlása Be­jelentette a polgármester, hogy a tárgysorozat tizenegyedik pontját, a patika-ügyet a tanács levette a napirendről ujabb megfontolás végett. A Valéria-téri paprik piac megfelebbezett áthe­lyezéséhez Tonelli Sándor dr. szólalt fel. Hozzá­járul a tanács elutasító határozatához, de kívá­natosnak tarija, hogy a Valéria-téri kereskedő­ket kárpótolja a város, még pedig u^y, hogy a túlzsúfolt Tisza Lajos-köruti piac egy részét a Valéria-térre helyezze át. A bérkocsi fuvardijak ötven százalékos eme­léséhez Ottovay Károly fűzött néhány észrevé­telt. A javaslatot ellogadja, de az állandó ve­szekedések elkerülése érdekében azt kivánja, hogy a hatóság kötelezze a bérkocsisokat a dij>ablázat kifüggesztésére. A polgármester vá­laszában megígérte, hogy a tanács átír ebben az ügyben az államrendörséghez, mint illetékes hatósághoz. A hidvámdijak_és a betegszállítási dijak száz százalékkal való felemeléséhez hozzá­járult a közgyűlés. A városi adóknak és haszonbéreknek posta­takarékpénztár utján való befizetésének tárgya­lásánál Ottovay Károly szólalt fel. A kereseti adó végrehajtási utasítása kötelességévé teszi a város hatóságának, hogy az adó csekk utján való befizetését tegye lehetővé. A város ezt el­mulasztotta és ennek következtében lehetetlen tolongás van az adóhivatalban. Kéri, hogy a tanács haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket. Fodor Jenő tanácsnok válaszá­ban kijelenti, hogy a városi adóhivatal már be­lépett a csekk-foigalomba, a csekkeket már meg is rendelte és valószínűleg néhány nap múlva már ki is oszthatja. Nagyobb vita támadt az uj adóhivatali állá­sok szervezése körül, ami a mai fizetések mel­lett évi hatmillióval terheli a várost. Hoffmann Ignác elismeri, hogy az adóhivatal tul van ter­helve munkával. De vannak olyan hivatalai a fi kivégzés. Néhány jelentéktelen pont letárgyalása után eljutott a közgyűlés a tárgysorozat legszomorúbb pontjához, a halálraítélt fiukereskedelmi iskola ügyéhez. A karzatok időközben megteltek szo­rongva várakozó diákokkal, akik ma szintén majdnem hiába várakoztak, meri a polgármester nem igen bizva a jelenlevő városatyák meg­puhultságában, — még délután a korzón is puhított — éppen a hatvanötödik pont előtt félbe akarta szakítani a közgyűlést. De az idő még nem volt annyira előrehaladott és igy kissé feszengő hangon jelentette: — Most pedig köve'k'—ik „A városi felső­kereskedelmi iskola ügyében kelt 17.029/923. sz. B. M. rendelet letárgyalása• , A mellette ülő főjegyző, aki' már Csomagolta a papírjait, gondolván, hogy vége a komédiá­nak, meglepetten kérdezte: — Hát csak belemegyünk. — Bele, bele, — rázta a fejét a polgármester. Dr. Gaál Endre kulturszenátor adta elő az ügyet. Monoton hangon ismertette a miniszteri leiratot és a tanács ismeretes javaslatát. Hoffer Jenő szólalt fel elsőnek. A tanács javaslatát fájó szívvel bár, de kénytelen elfogadni, pedig az iskola megszüntetésével a kultura egyik oltára dől romba. Az iskola megszüntetése már csak azért is káros, mert hiszen ma min­denki azt hangoztatja, hogy gazdasági pályára neveljük fiainkat. Ha már az anyagi kényszerű­ség mégis rákényszeríti a várost a kormány­kívánság teljesítésére, mondja ki a közgyűlés, hogy a megmaradó állami iskolába minden jelentkező tanuló felvételét kivánja és mivel a szakiskolák egyes osztályaiban negyvennél több diák nem lehet, szükségesnek tartja, hogy a jelentkezők számának arányában megfelelő számú párhuzamos osztályokat állítson fel az állam. • Dr. Kormányos Benő, majd dr. Szeles József nagy gyönyörűségére Balogh Lajos is felszólalt. U ána dr. Somlyódy Jstván tartott szép védő­beszédet az i«kola raliéit. Bűnnek tart minden iskolabeszüntetést A tanács javaslatát, ha min­denki el is fogadja, ő nem fogadhatja el, mert az iskola megszüntetése nem indokolt. Anyagi okok miatt kulturális kérdésben nem szabad takarodót fújni, nem szabad föladni a magyar kultura integritását. Ha minden anyagi érv az iskola megszüntetése mellett szól, egy érv, a nemzet jövőjének kérdése megdönt minden más érvet. Dr. Lippay Lajos csatlakozik dr. Somlyódy álláspontjához. A tanács javaslatát nem fogadja el. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. Á többség a tanács javaslatát fogadja el és igy a közgyűlés szentesitette a kormány halálos Ítéletét. A polgármester megnyugodva szakította félbe ezután a közgyűlést és folytatását péntek dél­után négy órára.tűzte ki, amikor a polgár­mepteri előterjesztések és az indítványok kerül­nek sorra. A karzat diákközönsége szomorúan, némán távozott a vesztőhelyról. A képviselők fizetésemelése. Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a kép­viselők egyik csoportja mozgalmat indított fize­téseik fölemelése ügyében.. Ebből a célból egy ivet irtak alá a képviselők, melyet a kezdemé­nyezők nevében Nánásy Andor ma átnyújtott a Ház elnökének és az elnök jóindulatába pján­lotta. A memorandumot pártkülönbség nélkül 60 képviselő iría alá. Információnk szerint ille­tékes helyen megértéssel fogadják a képviselők illetménye felemelésére irányuló mozgalmat és azt honorálni fogják. A megoldás azonban nem a fizetések felemelése lesz, mert az az eggyel magasabb fizetési osztályba való jutást és az­zal a méltóságos cim használatát vonná maga után. Ezért tevv merült fel, hogy a képviselők számára az illetményükön felül méltányos meg­jelenést dijat allapitanak meg. Mayer János öaszéférhetetlenségi ügye. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizott­sága ma Széchenyi Viktor gróf elnöklésével folytatólagosan tárgyalta Rassay Károlynak Mayer János nemzetgyűlési képviselő ellen be­jelentett összeférhetetlenségi esetét. Felolvasták a tőzepipari részvénytársaságnak a kormánnyal kötött szerződését, majd azt a szerződést, me­lyet a Délivasut Társasággal kötöttek, végül pedig az osztrák érdekeltséggel köiölt megálla­podásokat. Bemutatták továboá a minisz ereinök egy nyilatkozatát, mely szerint Mayer kineve­zése előtt felvetette az összeférhetetlenség kér­dését, továbbá az igazsagügymíniszter válaszát azokra a kérdő pontokra, melyeket a bizottság hozzá intézett és amelyekben a miniszter kije­lenti, hogy összeférhetetlenség nem forog fenn. A felolvasott iratok alapján a bizottság kimon­dotta, hogy a tárgy készen áll az ítélésre és ezt a tényállást a nemzetgyűlés elnöksége elé terjeszti azzal a kéré-sel, hogy ejtse meg az Ítélkező tagok kisorsolását. Delcassé temetésén Poincaré beszédet mondott, melyben kiemelte azi a kitűnő tevékenységet, melyei Delcassé, mint külügy­miniszter kifejtett. Hangoztatta, hogy Delcassénak sike­rült 1902 ben Ígéretet kapni arra nézve, hogy ha Fran­ciaországot akár közvetve, akár közvetlenül megtámad­nák, Olaszország feltétlenül megtartja semlegességét. Ugyancsak Delcassé volt az, aki előrelátta a Francia• ország és Anglia közötti félreértések megszüntetésének kívánatosságát. Delcassé készítette elö az Anglia és Olaszország közötti jó viszonyt is. Azzal vádolták meg Delcassét, hogy előkészítője volt a háborúnak A való­ságban minden helyen, ahol csak állt, a béke védelmére törekedett. Nem tőle, nem is Franciaországtól függött, hogy a középeurópai császári államokat fel tartsa azon az uton, amelyre tértek. Delcassé diadala nem a revans­politikában, hanem békés szövetségek egész sorának megteremtésében sarkallik. Poincaré beszédét a következő szavakkal fejezte be: Még halála előtt megérte azt az örömet, hogy amikor a sokszor elkerült, de újból csak feltámadt veszedelem Európára szakadt, az az épület, amelyet ő nagy fáradsággal felépített, a vihar után is megmaradt szilárd talapzatán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom