Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-02 / 49. szám

SZEGED Szeged, 1923 március 2. kat nem kreál. Csak arról van szó, hogy az eddig szélosztott állásokat egységesilsék. Az erdőfejlesztés minden államnak elsőrendű kötelessége. Amely állam az erdőkkel nem törődik és pusztulni hagyja őket, az mezőgazdaságilag is tönkre megy. Az Alföld befásitása mindenki által elismert érdeke az államnak. (Gaál Gaszton : De a személyzet szaporítása ellen tiltakozunk.) A törvényjavaslatot semmi esetre sem hajlandó levenni a napirendről, söt egyenesen tárcáját köti ahhoz. Gaál Gaszton hosszasán válaszol Dénes Istvánnak és be akarja bizonyítani, hogy abszolúte nem ért az erdészeti gazdálkodáshoz. Legnagyobb hibája a javaslatnak, hogy nincs benne pontos szövegezés. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az erdészeti közigazgatásnak milyen esetekben van joga felügyeletet gyakorolni az erdészeti ügyekre. Nem azt mondja, hogy vessék el a törvényjavaslatot, hanem, hogy vigyék mégegyszer a bizottságok elé, hogy azután szép és jó javaslat álljon elő Kéri a minisztert, hogy ne kövesse a nadrágosoknak azt a példáját, hogy minden ügyhöz tárcájukat kötik. Nagyatádi Szabó: Végtelenül sajnalja, hogy Gaál Gaszton kérésének nem tehet eleget. A törvényjavaslatot most már a napirendről le nem veheti, de a részletes tárgyalások során hajlandó lesz módosításokra. Huszár Károly elnök a tárgyalást félbeszakítja és napirendi indítványt tesz, me'y szerint a legközelebbi ülés holnap, március 2-án délelölt 10 órakor lesz. A harangok ét a rézgállc. Meskö Zoltán sürgős interpelláció címén szólal fel és a rézgálic ügyével foglalkozik. Ha a rézgálícot annak idején a kormány rekviráltatta volna, most nem kerülne kilója 450 koronába. Kérdi a^földmiveiésügyi minisztert, van-e tudomása arról, hogy a harangok egyrészéból rézgálicot gyártottak a Weiss Manfréd-gyárban ét a rézgálicot külföldre viiték ki. Nagyatádi Szabó István: Amióta ő a földmivelésügyi miniszter, azóta rézgálicot nem vittek ki és nem is fognak kivinni mindaddig, amig a belföldi szükséglet fedezve nincs. Az ülés délután fel 3 órakor ért véget. A törökök még mindig uj békejavaslatról beszélnek. Konstantinápolyból jelentik: Jól értesült parlamenti körök állítólag ragaszkodnak ahhoz a véleményhez, hogy a szövetségesek békejavaslata elf gadhatatlan és tárgyalásokat kívánnak ujabb javaslat érdekében, mely a mostani javaslatnál jobban megfelelne mindkét fél politikai és gazdasági érdekeinek. Egy eddig meg nem erősített konstantinápolyi jelentés a következőket közli: Nagy vita után, melyben többen a mossuli kérdés azonnali szabályozását követeltek, az angorai nemzetgyűlés el.etette a török kormánynak azt a javaslatát, hogy a mossuli kérdést egy év alatt, a gazdasági határozmányokat pedig 6 hónap alait végleg rendeznék. Konstantinápolyból érkező lapjelentés szerint Araloff, a szovjet kormány angorai képviselője Szmirnában váratlanul meghalt. Szentesitették a kereskedelmi, iskola halálos Ítéletét. városnak, ahol a tisztviselők cigarettagyártással és manikűrözésiéi t ik ki a hivatalos órákat. Megfelelő áthelyezésekkel el lehetne kerülni a létszámemelést. A javaslatot n;m fogadja el. Kormányos Benő dr. szerint a torony alatt naplopás nincs. Minden hivatal annyira túlterhelt, hogy a legtöbD tisztviselő minden külön dijazás nélkül, privát diligenciából még délután is dolgozik hivatalában. Az uj állásokra szükség van, a javaslatot elfogadja. Dr... Kovács József felszólalása után a polgármester világítja meg a kérdést. Az uj s változott adónemek megháromszorozták az adóhivatal munkáját. A létszám eme ése elkerülhetetlen. A közgyűlés többsége elfogadta a tanács javaslatát. (A Szeged tudósítójától.) A februári közgyűlés másod.k napján, csütörtökön az érdeklődés lényegesen megcsappant. A közgyűlési terem padsoraiban csak szórványosan ültek a városatyák, a karzatok is nép etenek és csak hat óra felé jelennek meg a halálraítélt iskola növendékei és szomorú hangulatban tanúskodnak a halálos itélet megszavazásánál. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után a polgármester két póttárgyat jelentett be. Az egyik az a húszmilliós kölcsön, amit a vallásalap ajánlott fel a romtemplom tovább építésére, a második a Csongrádi Takarékpénttár uj kibocsátá u részvényeinek megvásárlása Bejelentette a polgármester, hogy a tárgysorozat tizenegyedik pontját, a patika-ügyet a tanács levette a napirendről ujabb megfontolás végett. A Valéria-téri paprik piac megfelebbezett áthelyezéséhez Tonelli Sándor dr. szólalt fel. Hozzájárul a tanács elutasító határozatához, de kívánatosnak tarija, hogy a Valéria-téri kereskedőket kárpótolja a város, még pedig u^y, hogy a túlzsúfolt Tisza Lajos-köruti piac egy részét a Valéria-térre helyezze át. A bérkocsi fuvardijak ötven százalékos emeléséhez Ottovay Károly fűzött néhány észrevételt. A javaslatot ellogadja, de az állandó veszekedések elkerülése érdekében azt kivánja, hogy a hatóság kötelezze a bérkocsisokat a dij>ablázat kifüggesztésére. A polgármester válaszában megígérte, hogy a tanács átír ebben az ügyben az államrendörséghez, mint illetékes hatósághoz. A hidvámdijak_és a betegszállítási dijak száz százalékkal való felemeléséhez hozzájárult a közgyűlés. A városi adóknak és haszonbéreknek postatakarékpénztár utján való befizetésének tárgyalásánál Ottovay Károly szólalt fel. A kereseti adó végrehajtási utasítása kötelességévé teszi a város hatóságának, hogy az adó csekk utján való befizetését tegye lehetővé. A város ezt elmulasztotta és ennek következtében lehetetlen tolongás van az adóhivatalban. Kéri, hogy a tanács haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket. Fodor Jenő tanácsnok válaszában kijelenti, hogy a városi adóhivatal már belépett a csekk-foigalomba, a csekkeket már meg is rendelte és valószínűleg néhány nap múlva már ki is oszthatja. Nagyobb vita támadt az uj adóhivatali állások szervezése körül, ami a mai fizetések mellett évi hatmillióval terheli a várost. Hoffmann Ignác elismeri, hogy az adóhivatal tul van terhelve munkával. De vannak olyan hivatalai a fi kivégzés. Néhány jelentéktelen pont letárgyalása után eljutott a közgyűlés a tárgysorozat legszomorúbb pontjához, a halálraítélt fiukereskedelmi iskola ügyéhez. A karzatok időközben megteltek szorongva várakozó diákokkal, akik ma szintén majdnem hiába várakoztak, meri a polgármester nem igen bizva a jelenlevő városatyák megpuhultságában, — még délután a korzón is puhított — éppen a hatvanötödik pont előtt félbe akarta szakítani a közgyűlést. De az idő még nem volt annyira előrehaladott és igy kissé feszengő hangon jelentette: — Most pedig köve'k'—ik „A városi felsőkereskedelmi iskola ügyében kelt 17.029/923. sz. B. M. rendelet letárgyalása• , A mellette ülő főjegyző, aki' már Csomagolta a papírjait, gondolván, hogy vége a komédiának, meglepetten kérdezte: — Hát csak belemegyünk. — Bele, bele, — rázta a fejét a polgármester. Dr. Gaál Endre kulturszenátor adta elő az ügyet. Monoton hangon ismertette a miniszteri leiratot és a tanács ismeretes javaslatát. Hoffer Jenő szólalt fel elsőnek. A tanács javaslatát fájó szívvel bár, de kénytelen elfogadni, pedig az iskola megszüntetésével a kultura egyik oltára dől romba. Az iskola megszüntetése már csak azért is káros, mert hiszen ma mindenki azt hangoztatja, hogy gazdasági pályára neveljük fiainkat. Ha már az anyagi kényszerűség mégis rákényszeríti a várost a kormánykívánság teljesítésére, mondja ki a közgyűlés, hogy a megmaradó állami iskolába minden jelentkező tanuló felvételét kivánja és mivel a szakiskolák egyes osztályaiban negyvennél több diák nem lehet, szükségesnek tartja, hogy a jelentkezők számának arányában megfelelő számú párhuzamos osztályokat állítson fel az állam. • Dr. Kormányos Benő, majd dr. Szeles József nagy gyönyörűségére Balogh Lajos is felszólalt. U ána dr. Somlyódy Jstván tartott szép védőbeszédet az i«kola raliéit. Bűnnek tart minden iskolabeszüntetést A tanács javaslatát, ha mindenki el is fogadja, ő nem fogadhatja el, mert az iskola megszüntetése nem indokolt. Anyagi okok miatt kulturális kérdésben nem szabad takarodót fújni, nem szabad föladni a magyar kultura integritását. Ha minden anyagi érv az iskola megszüntetése mellett szól, egy érv, a nemzet jövőjének kérdése megdönt minden más érvet. Dr. Lippay Lajos csatlakozik dr. Somlyódy álláspontjához. A tanács javaslatát nem fogadja el. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. Á többség a tanács javaslatát fogadja el és igy a közgyűlés szentesitette a kormány halálos Ítéletét. A polgármester megnyugodva szakította félbe ezután a közgyűlést és folytatását péntek délután négy órára.tűzte ki, amikor a polgármepteri előterjesztések és az indítványok kerülnek sorra. A karzat diákközönsége szomorúan, némán távozott a vesztőhelyról. A képviselők fizetésemelése. Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a képviselők egyik csoportja mozgalmat indított fizetéseik fölemelése ügyében.. Ebből a célból egy ivet irtak alá a képviselők, melyet a kezdeményezők nevében Nánásy Andor ma átnyújtott a Ház elnökének és az elnök jóindulatába pjánlotta. A memorandumot pártkülönbség nélkül 60 képviselő iría alá. Információnk szerint illetékes helyen megértéssel fogadják a képviselők illetménye felemelésére irányuló mozgalmat és azt honorálni fogják. A megoldás azonban nem a fizetések felemelése lesz, mert az az eggyel magasabb fizetési osztályba való jutást és azzal a méltóságos cim használatát vonná maga után. Ezért tevv merült fel, hogy a képviselők számára az illetményükön felül méltányos megjelenést dijat allapitanak meg. Mayer János öaszéférhetetlenségi ügye. A nemzetgyűlés összeférhetetlenségi bizottsága ma Széchenyi Viktor gróf elnöklésével folytatólagosan tárgyalta Rassay Károlynak Mayer János nemzetgyűlési képviselő ellen bejelentett összeférhetetlenségi esetét. Felolvasták a tőzepipari részvénytársaságnak a kormánnyal kötött szerződését, majd azt a szerződést, melyet a Délivasut Társasággal kötöttek, végül pedig az osztrák érdekeltséggel köiölt megállapodásokat. Bemutatták továboá a minisz ereinök egy nyilatkozatát, mely szerint Mayer kinevezése előtt felvetette az összeférhetetlenség kérdését, továbbá az igazsagügymíniszter válaszát azokra a kérdő pontokra, melyeket a bizottság hozzá intézett és amelyekben a miniszter kijelenti, hogy összeférhetetlenség nem forog fenn. A felolvasott iratok alapján a bizottság kimondotta, hogy a tárgy készen áll az ítélésre és ezt a tényállást a nemzetgyűlés elnöksége elé terjeszti azzal a kéré-sel, hogy ejtse meg az Ítélkező tagok kisorsolását. Delcassé temetésén Poincaré beszédet mondott, melyben kiemelte azi a kitűnő tevékenységet, melyei Delcassé, mint külügyminiszter kifejtett. Hangoztatta, hogy Delcassénak sikerült 1902 ben Ígéretet kapni arra nézve, hogy ha Franciaországot akár közvetve, akár közvetlenül megtámadnák, Olaszország feltétlenül megtartja semlegességét. Ugyancsak Delcassé volt az, aki előrelátta a Francia• ország és Anglia közötti félreértések megszüntetésének kívánatosságát. Delcassé készítette elö az Anglia és Olaszország közötti jó viszonyt is. Azzal vádolták meg Delcassét, hogy előkészítője volt a háborúnak A valóságban minden helyen, ahol csak állt, a béke védelmére törekedett. Nem tőle, nem is Franciaországtól függött, hogy a középeurópai császári államokat fel tartsa azon az uton, amelyre tértek. Delcassé diadala nem a revanspolitikában, hanem békés szövetségek egész sorának megteremtésében sarkallik. Poincaré beszédét a következő szavakkal fejezte be: Még halála előtt megérte azt az örömet, hogy amikor a sokszor elkerült, de újból csak feltámadt veszedelem Európára szakadt, az az épület, amelyet ő nagy fáradsággal felépített, a vihar után is megmaradt szilárd talapzatán.