Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-13 / 58. szám

Egyes siám ára 20 korona» Hirdetési írok: Félhasáboa 1 mm. 9, egy hasibon 16, mit* fél hasábon 25 K. Szövegközi 25 szálalékkai drágább. Apróhirdetés 8. kövér betűkkel 14 K. Szövegközti közlemények soronként 100 K.Njtlttér, családi és orvosi hlr 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. MikaulSség él kladóhlval.lt Kölcsey-utca 6. (PrófétaaMA, I. emelet 6.) Telefon 9—SS. A .Szeged" megjele• B hétfS kiléteiével minden v«k ttfljes szám ára 20 kom. előfizetési árak: Egy felMpra Siegeden 400, BudaaMtw és vidéken 420 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 március 13, KEDD. 58-ik szám. Az angol példa. A kormány pártjának harcias elemei békét akarnak s ugy vélik, erre a legegyszerűbb ut.a há'szabályok szigorítása. Szigorítani akarják a házszabályokat, tehát az angol példára hivatkoznak. L-pjaik furcsa egyértelműséggel fújják a régi nófá', hogy Anglia a parlamentarizmus igazi hazája, Angliában szigorúbbak a házszabályok, mint nálunk, Anglia igy meg ugy elbánt az engedetlen ir képviselőkkel, a legokosabb és a parlamentarizmus természetének legjobban megfelelő dolog tehát, ha mi is Anglia példáját követjük és ujabb, a mainál sokkalta szigorúbb házszabályokat alkotunk. V .lahányszor nálunk a parlamentarizmust illetőleg az angol példára hivatkoznak, annak rendszerint némi mellékize van. A hivatkozás sohasem a parlamentarizmus lényegére, hanem mindig a parlamenti életnek egyes jelenségeire vonatkozik, amelyek alkalmasak arra, hugy tévedésbe ejtsék az egyszerű polgárt, akitől nem lehet követelni, hogy tisztában legyen a rejtett összefüggésekkel és ezek ismeretében tudja megítélni annak a bizonyos angol példának helyénvalós*gát, vagy ravaszul kiszámított célzatosságát. Söt, ahogy a mai nemzetgyűlés összetételét ismerjük, meg merjük kockáztatni, hogy Sok rópá'kai kegyelmes és P tacsi méltóságos ur sincsenek sokadmagukkal együtt valami nagyon tisztában az angol példának a jelentőségével és értelmivel. Hát bizony az igaz, hogy Angolországban a házszabályok szigorúbbak, mint errefelé minálunk. De hát ahány ház, annyiféle szokás és a szokásoknak rendszerint vagyon oka és alapja Igy van ez a házszabályokkal is Hogy miért lehetnek szigorúbb k az angol házszabályok, azt nyomban meg lehet érteni, ha megáll pitjuk a két parlamenti rendszer között mutatkozó különbségeket. A pariamen'arízmus alapvető elve, hogy a kormanyz s a többség nevéoen s a többség felelő sége alapján történik, a kisebbségben levő ellenzék pedig ellenőrzi, birálj^, vagy esetleg támadj a többségből alakult kormány műkő dését. A többségi és kisebbségi viszonynak elöfel'éete ezzel szemben az, hogy a választási rendszer és a választási eljárás olyan legyen, hogy valóban a polgárok igazi akaratának a megnyilvánulását tükrözze vissza. Ahol mindezen az előfeltételek megvannak, ott lehet és szabad szigorú házszabályokat alkotni, nehogy egy vélet erül összeverődött kisebbség megakassza a nemzet többségének akaratát k fejelésre juttató kormánynak közhasznú és eredményes működését. Ezzel szemben az igazi parlamentarizmusnak az előfeltételei hiányoznak mindazokban az országokban, ahol a kormány nem a többségből alakul, hanem egy meg nem felelő választási rerdszer alapján, a vélemények igazi megnyilvánu'ását megcsúfoló választási eljárással teremt többséget a saját és hasonlatosságára. Iiyen országokban a házszabály biztonsági szelep, amely az alkotmányosság gépezetét a robbanásoktól megóvja. A vélemények korlátlan és szabad megnyilatkozását ké féle uton lehet biztosíts ni, v?gy a választásoknál, vagy a parlamenten j belül. Nem akarunk az utolsó nemzetgyűlési választások gyakorlati részleteire kiterjeszkedni s ezért csak elméleti alapon állapítjuk meg, hogy ahol a választók akaratának hamisítatlan megnyilatkozása nincs ugy intézményesen biztosítva, mint Angliában, ott a házszabályok szigorításánál sem szabad az angol példára hivatkozni. Az angol parlamentarizmusnak központilag sug Imazott hites szakértői azonban hivatkozásaikban rendszerint megfeledkeznek az angol alsóháznak nem kodifikált, de elevenen élő erkölcsi hagyományairól is. Angolországban a kormány nemcsak leszavazása esetén, hanem olyankor is becsületbeli kötelességének tartja, hogy a nemzetre appelláljon, mikor alapos jelek arra mutatnak, hogy az ország közvéleményében olyan elto'ódások történtek, amelyek esetleg kisebbségre jutását eredményezhetik. Áz egy Tisza Istvánt kivéve magyar miniszterelnök soha ehhez az eszközhöz nem folyamodott, hanem minden kormány minden eszközzel igyekezett magának és pánjának életét örökkévalóvá tenni. De vannak az angol parlamentnek más erkölcsi jogszabalyai is. A képviselő mandátuma ott is tgy ciklusra szól, de a képviselő uj választásnak szokta magát alávetni, ha pártot változtat. Ugyan hány ilyen példát tud a magyar parlamentarizmus története felmutatni? Az is erkölcsi hagyománya az angol parlamentnek, hogy a pártok saját maguk és az ország iránt való becsületbeli kötelezettségűknek tekintik, hogy kiközösítsék magukból azokat, akiknek egyéniségét akár morális, akár pedig politikai szempontból defektusok tarkázzák. Nálunk a legcsodálatramélióbb politikai szaltomortálékat lehet tapasztalni, melyek a vörös trambulinról nagy freccsenések közepette egy mindent tisztára mosó fehér viztükör felé irányozódnak és ilyenek láttára senkinek sem jut eszébe, hogy az angol példára hivatkozzék. Hagyjuk azért az angol példát. Más ház, mát viszonyok. Elismerte és hirdette ezt a kormány is, mikor nem hivatkozott az angol példára, hanem azt igyekezett sajtója utján a közvéleménybe szuggerálni, hogy a magyar jellemmel nem fér össze a titkos szavazás. Most is sokkal egyszerűbb lenne azt mondani, hogy a magyar jellemnek a virtus a lényeges alkotóeleme, amely legyűri, ami az útjában áll. Ehhez kell a megszigorított házszabály. Az ilyen beszéd szép, egyenes, magyaros. Érvnek ugyan nem valami jó, de kevesebb a mellékize, mint az angol példának. A komáromi mandátum. Habsburg- ház visszahozatalára irányul. Ez azonban katasztrófát vonna maga után. Azt is kifejteltem akkor, hogy a királyválasztásra azért sem gondolhatunk, mert a királyválasztás nem lenne szabadkirályválasztás. Mert tévedés azt hinni, hogy a kérdés csak a mi belügyünk. Ez egy nagy európai kérdés. Ma is azt mondhatom, amit egy évvel ezelőtt mondottam. Azok a politikusok, akik a királykérdést azonnal megakarták oldani, azok mint hazafiak jól tették, hogy hallgattak, mert nem lehetett ezeket a szélsőséges jelszavakat védeniök s ha újból felkavarnák ezt a kérdést, szerencsétlenségbe döntenék ezt a nemzetet. A miniszter programbeszédének megtartása után visszautazott Budapestre. Beniczky Ödön, aki ezidő szerint is Komáromban tartózkodik, a jövő vasárnapra kérte programbeszédének engedélyezését. Erre az alkalomra Rakovszky István, Rassay. Károly, Pakots József, Benedek János és Lingauer Albin kisérik Komáromba Benic kyt. A szociáldemokrata párt is Beniczky Ödön támogatását határozta el. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap reggel Komáromba utazott, hogy ott a báró Korányi Frigyes párisi követté történi kinevezésével megüresedett választókerületben programbeszédét elmondja. A népgyűlésen Klebelsberg' Kunó többek között a következőket mondotta: — £n a középútnak, a mérsékletnek vagyok a politikusa. Nagyop sokan azzal a kérdéssel fordultak hozzám, miért vagyok én a középútnak a politikusa, amely politika sem a szélső bal, sem a szélsőjobb oldalt nem elégili ki, miért nem vagyok egy szélsőségesebb politikai iráninak a híve, hiszen egy ilyen politika több népszerűségre tarthat számot. A királykérdésben is a mérséklés politikáját kell követni. — Az ellenzéki kéviseiök érzik azt, hogy a Dunántul józan, istenfélő népe között sok a monarchisztikus érzelmű, tehát egy bizonyos re8tituciós politikát itt sikerrel lehet képviselni, én 8kkcr azt mondottam, hogy a királykérdést föltétlenül ki kell kapcsolni azért, mert a restituciós politika egy olyan politika, amely a A franciák A Daily Mail párisi kiadása a következő értesülést közli: Pártsban ugy tudják, ho^y a németekkel rövidesen tárgyalásra fog kerülni a sor. A franciák tiltakoznak a nekik >u ajdonitoit szándék ellen. Franc aország és Bel, ium nem fcgji tűrni, hogy a Brüsszelben feiá Irtandó feltételeket Anglia részéről kisebbítsék. ARuhrvlcék és a rajnai terület kiürítésének ipöpontját Németországnak attól a magatartásától teszik függővé, hogy a rája hántandó M ételeket elfogadja-e. Németország egyu tal kénytelen lesz elismerni, hogy a rajnai tartomány kiürítésére megállapított 15 év még nem kezdődött meg és a német kormány kénytelen lesz a Ruhr terület francia megszállásának jogos voltát elismerni. Ha németország ezeket elismeri, Franciaország és Belgium hajlandó azonnali moratorium életbeléptetése mellett áüást foglalni és hozzájárulni ahhoz, hogy Németország fizetési kötelezettsége teljesítőképessége szerint állapiitassék meg. Szombatról vasárnapra virradó éjszakán Buer község felé vezető országút árkában francia megszálló csapatok kötelékébe tartozó két francia tisztet meggyilkolva találtak. Éjszaka táviratozzák: A bueri véres eseményről nincsenek pontos értesülések. A várost a franciák elzárták és a postahivatal nem dolgozik, mert a francia megszállás miatt a postások sztrájkolnak. A német kormány sem kapott hivatalos értesítést. Egy akkor ott időző városi tanáesos előadása szerint a gyilkosság feltételei., a Hagen- és a fő-utca sarkán történt. A két tiszt közül az egyiket agyonlőtték, a másikat leszúrták. Két német polgár és egy külügyi rendőrtisztviselő érkezett tegnap éjjel Buerba a város környékéről, akiknek sejtelmük sem volt róla, hogy Buerban a két francia tiszt meggyilkolása miatt szigorított hadiállapot van s 6 óra után nem szabad az utcán járni A francia őrszemek mindhárom embert agyonlőtték. A bueri kettősgyikos ág Párisban óriási felháborodást keltett. Poincaré este felszólalt a vadászok bankettjén s megígérte, hogy a bűnt meg fogják torolni. Qelsenkirchenben két német polgárember jelentkezett a francia hatóságnál és közölfe, hogy szemtanuja volt, amikor a francia tiszteket francia katonák agyonlőtték. Buerben tegnap délelőtt a templomból hazatérőket puskatussal és korbáccsal verték széjjel és kényszeritették őket, hogy francia falragaszokat függesszenek ki. A felizgatott lakosság azonban délután a francia falragaszokat letépte. Erre a franciák több polgárt elfogtak és kényszeritették őket, hogy örszolgátatot teljesítsenek. Azzal fenyegették meg őket, hogy agyonlövik, ha a rájuk bízott falragaszokat valaki letépi Dortmundban is véres összetűzés volt tegnap este. Egy vendéglőben a tulajdonos nem akart francia katonáknak szeszes italt adni,