Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-04 / 51. szám

Egyes szám ára 20 korona kesitöíég ét kiadóhlva•liS KNesey-ulca 6. (PrófétaOéMó, |. emelet 6.) Teleion B—SS. A .Szeged* megjele•K fcétfő kivételével minden M9. Egyes szám ára 20 koMM. Előfizetési árak: Egy MMpia Szegeden 400, Buda•MtM él vidéken 420 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon 25 K. Szövegközi 15 százalékkal' drágább. Apróhirdetés 8. kövér belükkel 16 K. Szövegközll közlemények soronként 100 K. Nyllttér, család és orvosi hir 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 március 4, VASÁRNAP. 51-ik szám. Királykérdés és vidéki intelligencia. Hogy miféle logikai kapcsolat van a két fogalom közt? Körülbelül annyi lehet, mint a tehéntúró és a gravitációs törvény közt. Ha nagyon nekiveti valaki magát, lehet, hogy megtalálja a két dolog közt az összefüggést s mi tiem fogjuk sajnálni az elismerést a lángelmétől, aki erre vonatkozó tantételével szaporítani fogja a kozmikus törvényeket. Oe azt még akkor se hisszük el, hogy a királykérdés és a vidéki intelligencia közt van valami szeives kapcsolat. Nem hisszük el még annak a legitimista újságnak sem, amelyik azt mondja, hogy „a szabad királyválasztás eszméjeért csak vidéki intelligenciával lehet lelkesedni". Tartsunk sort. Először legyünk tisztában vele, hogy milyen az a .vidéki" intelligencia. Há olyan, amelyik nem pesti intelligencia, tehát a pestivel szemben alscsonyabb rangú. Ha azt mondták rád, bogy vidéki eleganciaval- öltözködsz, ez annyit jelent magyarul, hogy nem kívánatos veled végigsétálni a dunap^rti korzón. Ha azt mondják rólad, hogy vidéki iró vagy, ez annyit jelent, hogy kőte'"sséged árvalány hajas kalapban járni és spárgára visszkolni a torzonborz bajuszodat. Ha szinész vagy és mester éged elé odateszik a* epitheirat, kiemelvén, hogy vidéki s/. in ész vagy, ez annyit tesz, hogy közönséges ripacs .agy, arra se mélió, hogy a fővárosi művésznek cipőjét kisubickold. fis ha vidéki intelligencia vagy, akkor hottentotta, vegy boto^ud intelligencia wgy, aki nívódhoz mél!6 vd.él<i újságot olvasol, vidéki kávéházakban iszod meg a vidéki feketédet és vidéki a kabátod szabása, a nyakkendőd szine és vidéki az életnézeted, a világról való felfogásod, valahol a k. rakószörcsögi bakter nivóján felül, de mélyen alatta a pesti hordár nívójának, aki az Emke-kávéház előtt rágja a bagót és várja a házhoz szállítandó bombát. Az ors?ágnak ez a Budapestre és vidékre való kettéosztása nem uj doiog. A háború előtt megszoktuk már, hogy a pesti vicclapokban és a pesti kabarékban és a pesti sajtóban, általában a vidékből élő Budapesten, a vidék legyen az ügyefogyott és kinevetni való figura, a belföldi fogyasztásra való mikoBch. Megszoktuk ezt és mi vidékiek mulattunk rajta legjobban a kabarékban, a .vicclapokban, a napisajtóban, a novellákban és a regényekben, mintha ez magától értetődő és természetes dolog volna. Sajnos, azóta történt egynémely változás. Sajnos, a vidék nagyon megfogyott, egy jó kurjantásnyira Budapesttől mindenütt eifogyott a vidék, mert mindenütt országhatár van, külföld következik. Budapest azonban megmaradt és ugy látszik,mindenféleképen megmaradt. Még a humora, a szatirája is a régi. Nem vett észre semmi változást és nem gondol azzal, hogy a nagy változásban ő maga is vidékké változott. Egy nagy paraszti majorsággá váltunk, amelyikben Budapest is benne van és talán nem is a legelőkelőbb helyén a begyomosodolt, elgazdátlanodott majornak. Semmiesetre se olyan pozícióban, hogy joga volna tovább is lenézően és figurázva beszélni a „vidék'-ről és az intelligenciájáról. Ami azonban a királykérdést illeti, lehet, hogy itt éles különbség van Budapest és a vidék közt. Az, hogy minket, vidéki intelligenciát a királykérdés nem izgat. Körülbelül tisztában vagyunk azokkal a patakokkal is, amelyek a legitimisták malmát hajtják, meg azokkal is, amelyekkel a szabad királyválasztók akarják a kenyerüknek valót megőrletni, de nem hoz bennünket lázba se az egyiknek a propagandája, ,se a másiké. Hallunk réveteg híreket az egyik oldalról is, meg a másikról is, de azokat csak abból a szempontból latolgatjuk, hogy melyikben van több ostobaság és nagyobb veszedelem erre a boldogtalan országra. Mi, vidéki intelligencia, nem töprengünk azon, hogy ki legyen a király és ebben nyilván egyek vagyunk a paraszttal is. Mindnyájan azt tartjuk idelent, hegy a királykérdés rendkívül fontos lehet az országnak, de egyelőre csak annak sürgős, aki király ak r lenni és akinek reményé van rá, hogy majd a király szalvétájába törülheti a száját. Nekünk, vidéki embereknek ilyen ambícióink nincsenek és a fejfájásunknak egészen más okai vannak. Mert vannak fejfájásaink és ál matlan éjszakáink nekünk, vidéki intelligenciának is, de, bevalljuk, azok nem olyan eszmei alapon állók és nem is olyan önzetlenek, mint a királvkétdés. Mit eszünk a tavaszra? Mibe öltözünk a nyáron ? Mivel fűlünk a jövő té'en ? Miből iskoláztatjuk a gyerekeinket? Mit adunk el, ha már eladtuk a könyvtárunkat, az ősanyánk miniatűr-képét, a zsebóránkat és a jegygyűrűnket? Belátjuk, ezek cudar, komisz, önző problémák, de hát mi ilyenek vagyunk 1 és kimondjuk, amit gondolunk. Akinek pedig nem tetszik, ahogy a régi jó időkben mondták, az ne adja hozzánk a lányát. A lakáskérdés és az internáló tábor feloszlatása a Ház előtt. hatni, de bizonyos, hogy a szociáldemokraták a maguk tapasztalatait és észrevételeit feltétlenül elmondják, illetve megteszik, mert a revíziós megoldással szemben az ő álláspontjuk az, hogy. az internáló táborokat azonnal fel kell oszlatni. (A Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlés keddi ülé én folyta'jáx az erdészeti közigazgatásról szóló javaslatok tárgyalását, amely valószínűleg ezen a héten véget is ér. Lehetséges, hogy Vázsonyi Vilmos még a keddi ülésen engedélyt kér sürgős interpellációra a lakáskérdés tárgyában. A lakáskerdéssel egyébként a tegnapi minisztertanács nem végzett, mert Vass József népjóléti miniszter több lényeges kérdésben még mindig tárgyal az egyes reszortminiszterekkel és az egész kompexum csak akkor kerülhet a minisztertanács elé, ha ezek az egyes tárgyalások véget értek. A népjóléti miriszíernek egyébként, a kormányhoz közelálló források szerint, eltökelt szándéka, hogy a rendelet tervezetét még a hónap első felében beterjeszti a nemzetgyűlésnek. Kétségtelen, .hogy a lakásügyi javaslat nagy vitát fog a plénumban provokálni, különösen hogyha m<g akarják valósítani az Üzletek szabad forgalmát, illetve a szabad béremelést az egész vonalon, mert a kereskedők egzisztenciájukat és a szolid, legális kereskedelem létét féltik az ilyen intézkedésektől. A s?eidai ülés íregkhetősen érdekesnek ígérkezik; szerdára jegyeztette be interpellációját Fábián Béla, aki különböző sajtóügyekkel fog foglalkozni és szerdára marad csak a zalaegerszegi úttal khpesotatos interpellációk is. Egy kormánypárti lap értesülése szerint ezek közül az interpellációk közül egy v;gy kettő el is marad, mert Rakovszky Iván belügyminiszter a zalaegerszegi tábor ügyeinek sürgős revízióját rendelte el, hogy melyik az az egy, vagy két interpellác ó, amelyik elmaradna, azt nem tudGiesswein Sándor a politikáról. kül- és belGiesfwein Sándor, a magyar reformpárt elnöke prágai tartózkodása alatt a Kassai Napló számára interjút adóit, melyben Magyarország bel- és külpolitikai helyzetéről nyilatkozott. Qiesswein a következőkel mondotta: — Ami Magyarország b Ipolitikai helyzetét illeti, világos, hogy még most is titkos társaságok hálózata fonja be az országot, mely minden demokra ikus törekvést meg akar hiüsitani. Ezért első követelésünk, hogy a kormány erős kézzel oszlassa fel őket. mert különben a polgárok élet- vagyonbiztonságán kívül Magyarország egész reputációja is veszedelemben forog. A külpolitikában barátságos érintkezést keresünk elsősorban a szomszédos államokkal, hogy igy gazdasági helyzetünk tűrhetőbbé váljék. Az utódállamok magyarságának kisebbségi jogait tiszteletben kell tartani, hogy igy a barátságosabb viszony kifejlődésének semmi se álljon útjában. Minden eszközzel iparkodni kell a kölcsönös megegyezést Magyarország és az utódállamok között létrehozni Ez legjobban ugy sikerül, ha az ittlévő magyarok tisztán demokratikus alapra helyezkednek, mert ezáltal növekedni fog fajsúlyúk azokban az országokban, amelyeknek keretében el kell helyezkedniük. Németországot nemzetközi biróság elé állítják. A szövetséges főhatalm8k, vagyis Nagybritannia,' Franciaország, Olaszország és Jipán a hágai állandó nemzetközi bírósághoz keresettel fordultak Németország ellen, mert Németország elzárta a kiéli csatornát a Himbledon angol gőzös elől. A szövetséges hatalmak keresetükben 'hivatkoztak arra, hogy ez az eljárás ellentétben áll a versaillesi szerződésnek a kiéli csatornára vonatkozó rendelkezéseivel. Ezen az alapon a versaillesi szerződésnek egyik cikke jogot ad nekik ahhoz, hogy Németországot az állandó nemzetközi bíróság elé idézhessék. A világtörténelemben ez az első eset, hogy valamely államot nemzetközi biróság elé idéznek. A bíróság a kérdést juniusi ülésszaka során fogja megvizsgálni. , Strassburgi jelentés szerint a francia csapatok ma reggel átlépték a Rajnát s a maxaui hídon át a Karlsruhe irányában nyomultak előre, elfoglalták a darmstadti ipartelepeket és a mannheimi, úgyszintén a karlsruhei kikötőt azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a szövetségeseknek a vámellenőrzést. Marokkói csapatok ma délelőtt a Karlsruhe melletti nappaui hídon átvonultak. A darmstadti francia katonai osztag parancsnoka kijelentette az üzemvezetőknek, hogy az üzemek elfoglalása és az üzemek működésébe való beavatkozás csupán alárendelt közegek heves intézkedésének tulajdonitható. Ha az üzemek rögtön elkezdik munkájukat, akkor nem fognak többé beavatkozni. Mivel azonban a franciák a felállított katonai őrszemeket nem vonták be, a munkát nem kezdték meg. A franciák ma reggel gyalogsággal szállták meg a lokomotív mühelyéket Darmstadtban. A munkások kijelentették, hogy francia felügyelet alatt nem dolgoznak és a műhelyeket elhagyták. Egy gyalogosztag a teherpályaudvarra vonult, ahol az üzemet szintén beszüntették. Kettwig községben tegnap alkalmazták először Degoutte tábornok rendeletét, amellyel a községeket teszi felelőssé a területükön elkövetett szabotálá sokért. Mivel ennek a községnek területén több szabotálás fordult elő, egymilliárd márka pénzbírságot róttak kí a községre. A polgármestert, aki az összeg megfizetését megtagadta, azonnal letartóztatták. A pénzbírságot a község pénztárából fogják kivenni. A hatóságok, mint ismeretes, megtiltották a németlakta vidékeken a ruhrvidékmenti németek javára rendezett gyűjtést. A német lapok szerkesztőségeit csendőrök kutatják annak megállapítása végett, hogy a gyűjtés nem folyik-e titokban és kik a gyűjtések kezdeményezői. Minthogy alnémet postahivatalok vonakod-