Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-13 / 34. szám

Szeged, 1923 február 13. SZEOED nagyszerű, minden izében és foglalatában mű­vészi és tartalmában felejthetetlen estnek dá­tuma : 1923 február 12... • Thuray Emma is megvált a színháztól. Vasárnap hirül adtuk, hogy Nagy Katinka meg­vált a színháztól és most arról értesülünk, hogy Thuray Emma, a kiváló alténekesnö, az opera­2. együttes egyik erőssége, színsén nincs már a társulat kötelékében. Ha a színháznál igy fej­lődnek tovább a dolgok, a legjobb előadások: az operaelőadások besztnnek és a közönség majd csak a divatos éjféli előadásoknak lehet az élvezője. Házakat, földbirtokokat, ft<vl«t»lr»+ legelőnyösebben UZIClCKCt vehet vagy adhat el Q--LX iroda által, az OFB. engedélyével űíouU Széchenyi-tér 0. szám. Telefon 10—54. 865 Törvényszék szomszédságában. Telefon: Pénztár 582. Belvárosi Mozi m Kedden és szerdán, február 13 és 14-én Sámson és Delila. Nagy drámai játék a bibliai és legújabb időkből. Főszereplők: Korda Mária, Lukács Pál és Galaor Alfréd. A díszleteket FERENCZY műépítész tervezte. Rendezte: KORDA SÁNDOR. Azonkívül: Agenor, a hős. Francia burleszk 3 felvonásban. Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Telefon: 16-33. Széchenyi Mozi Telefon : 16-33. Kedden, szerdán és csütörtökön, február 13,14,15-én D. W. GRIFFITH, az „Ut a boldogság felé" film zseniális rendezőjének főműve: INTOLERANCE. A szeretet és megértés leghatalmasabb apotheozisa 2 részben, 11 felvonásban. Mindkét rész egyszeri el a ffisTpreoekben: Lilian Glsch, Constaace Talmadge, az „Ut a boldogság felé' főszereplői I Éíőadisok fél 5, 7 é- negyed 10 órakor. Soha helyre nem hozható mulasztást követ el önmagá­val szemben, ki a szépség, művészet és szereletnek e leghatalmasabb kultárfilmjét meg nem tekinti t Milliók filmje! Milliók filmje! Minden idők legnagyobb filmattrakciója, a Lady Hamiltón testvérfilmje: Borgia Lucrétia Naev történelmi filmregény a renaissance idejéből 2 rés- 12 felvonás, mindkét rész egyszerre, egy 6 előadásban. I. rész: Róma zsarnoka. IL rész: Pesaró ostroma. Főszereplők: Borgia Lucrétia . . Liane Hóid Borgia Caesare . . Conrad Veidt VI. Sán-tor pipa. . Albert Sassermann Michelletió .... Paul Wegener Gennaró apród . . A kis Lubinszky 1 ibor Bemutatja a Belvárosi Mozi A Ruhr-vidék megszállásának gazdasági hatásai. A Ruhr-vidéknek a franciák által történt meg­szállását Magyarországon csaknem kizárólag politikai kérdésnek tekintették és a lapok is fő­leg ebből a szempontból foglalkoztak vele, pe­dig kétségtelen, hogy egy ország legfejlettebb iparvidékének elszakítása tisztán gazdasági szem­pontból is a legnagyobb jelentőségű események közé tartozik. Legjobban bizonyítja ezt, hogy a Ruhr-vidék elszakítása igen nagy eltolódásokat okozott Németország ipari viszonyaiban, melyek már a magyar közgazdasági életben is kezdik éreztetni a hatásukat. Köztudomásu, hogy az elszakított vidék volt Németország nehéz vas- és acéliparának a szék­helye. Ez a vas- és acélipar az elszakítás pilla­natáig a legteljesebb erővel dolgozott és rész­ben a német márka alacsony árfolyama követ­keztében abban a helyzetben volt, hagy áruit a világp aci áraknál olcsóbban szállítsa külföldre. Ezt a versenyt a magyar fémipari vállalatok iá igen erősen érezték. A francia megszállás és elzárás óta a verReny lényegesen enyhült. A többi német vállalatok nem képesek a külföldi megrendeléseket ellátni és igen sok balkáni rendelést storníroztak. Igy tehát a magyar vas-, acél- és gépipar a Balkán felé lényegesen jobb exportviszonyok között dolgozhat. Előfordult azonban az az eset is, hogy német vállalatok, melyek nem akartak bizonyos rendelésekről le­mondani, magyar vállalatokat kerestek meg, hogy a rendeléseket helyettük effekluálják. Kü­lönösen tapasztalható volt ez az eset a rudvas­nál, lemezeknél és általában vasfélgyártmányok­nál. A német verseny elmaradása lehetővé tette azt is, hogy a magyar vasmüvek, amelyek négy hónap óta változatlan árakkal dolgoztak, árai­kat tiz százalékkal felemeljék. Egében más a helyzet ezzel szemben a szén­piacon. A Ruhr-vidéki szén elmaradáaa követ­keztében Németország többi ipara idegen sze­nekre van utalva. Minthogy valutáris okok folytán a németek az angol szenet alig tudják megfizetni, bekövetkezett a lengyel impérium Átszervezik a Devizaközpontot. Beavatott helyről arról értesülünk, hogy a Devizaközpont átszervezésére pontos tárgyalások indultak meg. A készülő reformok, amelyeknek éleibiléptetése talán már ezen a héten várhaó, főleg két irány­ban mozognak. Elsősorban megreformálják a devizaigénylések elbírálását, hasonlóképen meg­változtatják a külföldi fizetőeszközök szétoszlását. Mas oldalról viszont meglepetést keltett az, hogy a közeli időben a Devizaközpont hivatalos árfolyamait felemelik. A Devizaközpont részéről a hivatalos árfolyamok kialakulására vanatkwó­lag arra hivatkoznak, hogy a központ véfető­sége mindig az adott helyzet szerint áll?püja meg az egyes idegen fizetőeszközök árfolyamát és a jövőben is ehhez a politikához fog alkal­mazkodni. Viszont a kereskedelem utal arra, hogy a központ napi jegyzései sokszor mily távol esnek a paritástól. A Déli-vasut kérdése. Belgrádban a közle­kedésügyi minisztériumban a joguszláv és olasz delegátusok között meglartott előkonferencia a Déli-vasut kérdés megoldásában eredmény nél­kül folyt le, mert az olasz delegátusok olyan követeléseket állítottak fel, amelyek a kereske­delmi szerződés hatáskörébe vágna!?. A döntést a Déli-vasut kérdésiben az érdekelt hatalmak­nak február 15 én Rómában összeülő konferen­ciája fogja meghozni. Dr. Teleszky János volt pénzügyminiszter dr. Ernyey Pál pénzügymi­nisztériumi államtitkár és Fináczy Béla minisz­teri tanácsos a magyar kormány megbízásából ma reggel Rómába utaztak, ahol részt vesznek alá került sziléziai széntelepeknek fokozott mér­tékben való igénybevétele. Ennek következtében a Magyarországba irányuló sziléziai szénbeho­zatal a legközelebbi hetek folyamán erősen csökkenni fog és a magyar ipar a hazai szén­termelésre lesz utalva. Noha a magyar szén­telepek termelése már ismét a békebeli szín­vonal felé közeledik, nen lehetetlen, hogy e tekintetben nehézségek fognak beállani, amit csak az ellensúlyoz némileg, hogy február közepétől kezdve a szénszükséglet általában csökkenő tendenciát mutat. Amint a németországi jelentések mutatják, legválságosabb a textiliparnak a helyzete, amely tulnyomórészben tengerentúli nyersanyagokkal dolgozik, melyeket a márkának katasztrófális zuhanása folytán mi nem tud megfizetni. A helyzet a textilipar egyes ágaiban az, hogy a most előállítás alatt levő áru négy-ötszörte drágább annál, amit a nagykereskedők régi készleteikből eladásra kínálnak. Nagyon sok textilipari vállalat erősen redukálta üzemét és a legtöbb váila'at hetenkint öt napot dolgozik. A közgazdasági viszonyok teljes felfordulását mi sem mutatja jobban, hogy Csehországban a szokol árfolyamának nagy emelkedése, Német­országban pedig a márka árfolyamának zuhanása döntötte ezt a fontos ipart válságba. A Magyar Texiilgyárosok Egyesülete éppen a mult heten tette közzé a kimutatását, hogy az utolsó két év folyamán Magyarországon hatvan­kilenc kisebb-nagyobb textilipari vállalat alakult. Ezek a külföldi behozatal szempontjából nagy nehézségekkel voltak ugyan kénytelenek meg­küzdeni, mégis álialában kedvező konjunkturális viszonyok között kezdték meg működésüket. Most Németország szerencsétlensége egy ujabb lökést ad .fejlődésüknek, ami ké ségtelenül rövidesen kifejetéscfi fog jutni egyrészt a magyar gyárakhoz befutó rendelések szaporodásában, másrészt pedig a textilipari vállalatok részvé­nyeinek emelkedő értékelésében. a Déli-vasut kérdésének szabályozásáról február 15-én kezdődő tárgyalásokon. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alap­tőke-felemelő hö'gyűlése. Vasárnap délelőtt a Szeged-Cs rngrádi Takarékpénztár rendkívüli közgyűlést tartott s az igazgatóság javaslatára elhatározta a közgyűlés: 1. Ho?y a társaság ez idő szerinti 25.000 darab 1500 korona névértékű részvényből álló 37,500.000 korona alaptőkéjét a 37,500.000 korona rendes tartalékalapnak az alaptőkéhez való csatolása által és az 1500 korona névértékn k 3000 korona névértékre való feleme­lésével 75,000.000 <oronára emeli fel. Az eddigi 1500 korona névértékű részvények 3000 korona névérték e történt felülbélyegzéssel maradnak forgalomban. 2. Hogy a társaság rész­vénytőkéjét a régi részvényekkel teljesen egyen­értékű, egyenként 3000 korona névértékű, névre szóló, teljesen befizetett 15.000 darab uj részvény kibocsátása által 120,000.000 koronára emeli fel. Ezen uj kibocsátású részvényekre az elővételi jog a részvényeseknek biztosíttatik oly módon, hogy minden 5 régi részvény 3 uj részvény átvé­telére jogosít. x A kibocsátási ár részvényenként 4500 korona mely után 1923 január hó l-től a befizetés nap­jáig 5*/0 kamat fizetendő. Az elővételi jog igénybevétele 1923 február 12-től 1923 március 17-ig a régi részvények be mutatása és lebélyegzése mellett jelentendő be Az elővételi jog alapján netán át nem vett részvények 6000 korona kibocsátási árban szin­tén a régi részvényeseknek tartatnak fenn s a Közös gyiijtőforgalom háztól házig Budapest -Szeged és Szeged-Budapest között tóEE* Angol-Magyar Szállítmányozási R.-T. Szeged, Tisza Lajos-körűt 37 sz ím. -Teleon 15-33. Budapest, Teréz-körut 6.-Telefon 150-71 *s37-99. Express Nemzetközi Szállítmányozási R.-T. Szeged, Kézmiivesbank-ház. — Teleionszám 12—90, _ Budapest, V., Béla-utca 2. — Telefon 39—85 és 30—24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom