Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-11 / 33. szám

4 SZBOBD Szeged, 1923 február 11. mintegy 30.000 km*, vagyis valamivel kevesebb, mint Pest, Szolnok, Csongrád és Bácsmegyék együttvéve. Ez a négy magyar vármegye ugyanis meghaladja a 32.350 km2 területet. A 30.000 km! azonban a földrajzi éríe'emben vett Palesztina, mely sohasem alkotott egy országot. A filiszteusok országa mindig elfoglalta a tengerparti lapályt; más szomszédok itt is, ott is elég nagy darabokat csipkedtek le Juda és Izrael területéből. A kettős zsidóország területe igy még átmenetileg is ritkán haladta meg a Duna—Tisza közét. Távolságok. Ebbe a meglehetősen szűkös keretbe kell beállítani a többi földrajzi fogalmakat. Palesztinának főfolyója a Jordán, mely az országot két egyenlőtlen nagyságú részre osztja. Egész hossza, eredetétől a Holt-tengerig 174 km., vagyis valamivel rövidebb, mint a budapest— szegedi országút. Az a szakasza ellenben, mety a Tiberiás tavából befe.é Galileá*, Samariát,: és részben Júdeát, vagyis a szorosabb értelem-' j ben vett bibliai történet szinterét mossa, 110 km., ami csaknem teljes pontossággal megfelel a Ferenc-csatorna 108 km. hosszúságának. Vízmennyisége száraz évszakban nagyon kevés, csaknem mindenütt vannak gázlói, melyeken száraz lábbal át lehet kelni. Vizével a Jordán a Holt-tengert táplálja, amely büszkén viseli a tenger nevet. Méretek szempontjából a Holt-tenger legjobban a Balatonnal hasonlítható össze. Valamivel szélesebb, de rövidebb nála. A Holt-tenger hossza 74 km., a Balatoné 75 km. Az előbbinek egész kiterjedése 914 kms, az utóbbié 690 km2. A távolságok ismerős mértékkel összehasonlítva, szintén igy redukálódnak. Manapság már vasúton lehet a tengerpartról Jeruzsálembe utazni. A jaffa—jeruzsálemi vasútvonal egész hossza 87 km., szóval körülbelül annyi, mint Szeged—Kecskemét. Légvonalban azonban Jeruzsálem 55 km.-nyíre esik a tengertől, de ezen a partmenti sSvon elterült a filiszteusok országa, melyet a zsidók sohasem tudtak egészen leigázni. Jeruzsátemtöl keleti irányban mindössze 25 km.-nyire van a Holt-tenger, amely az országrak a keleti határát alkotja. Fakó, ólmos tükrét látni lehet a Moria hegyének lapos tetejű házairól. A bibliának két másik híres helye közül az egyik, Betlehem 7 km.-re esik Jeruzsálemtől, Názárat pedig, amely pedig már a messzefekvő városok közé tartozott, nincsen 100 km.-re. A nagy húsvéti zarándokolás így az ország legtávolabb eső helyeiről is alig egy-két napos gyalogút volt és nem terjedt ki nagyobb területre, mint amekkora egy-egy nevesebb búcsújáró helynek a vonzási körzete volt a vasutakelőtti időben. A lakosság száma. »A kiterjedés és a távolságok méretei igy egyszerű összehasonlításokkal megállapíthatók. Nehezebb következtetést vonni arra nézve, hogy mekkora lehetett Palesztina lakossága a a bibliai időben. Ezt illetőleg a bibliában el<*g sűrűn vannak számadadatok. A zsidók első népszámlálásáról Mózes IV. 1.47 beszél az ígéret földjére való beköltözés előtt. E szerint a husz éven felüli fegyverfogható férfiak száma 603.550 lett volna. Csak négy asszonyt, gyereket és öreget számítva egy fegyverfogható férfira, ez körülbelül hárommillió embernek felelne meg. Sámuel 1.4.10 szerint Éli biró idejében Ebenezernél 30.000 héber esett el egyetlenegy csatában. Sámuel II. 24. 1 —9. * zerint Juda 500,000, Izrael pedig 800.000 fegyverfogható férfit tud kiállítani. A Krón. I. 19. 19. szerint Dávid emberei negyvenezret ölnek meg Hadadezár harcosai közül. De mindent felülmúl a Krón. II. 13. 3 és 17, amely Abija és Jeroboám háborúját meséli el, melybe Juda 400.000, Izrael pedig 800.000 harcobsjl vonult fel s az utóbbLk közül 500.000 elesett 1 Két magyar vármegye íerütetén akkora hadseregek, amekkorákat csak a világháború ismert és egy csatában annyi halott, arrennvit Napoleon nem veszített az oroszországi hadjáratban! Ez a nagy számo ban ís hihetetlen mennyiségű vérben való naiv tetszelgés közös vonásuk \r összes primitív krónikairóknak. Turóczi és Kézai is 216 000-re teszik az Attila örökét elfoglaló fegyverfogható magyarok számát. Akkora nomád tömeg ez, amekkrrát az o osz pusztaság semmiesetre sem tudott volna eltartani. Ez az ószövetség szerkesztőinek az esete is. Keleti fantáziával irtak és a legkevésbé sem érezték szükségét, hogy számaikat az elképzelhető realitásokkal összhangba hozzák. Mi lehet ezzel szemben a valóság? Hogy Palesztina kicsiny, nagyon kicsiny ország volt, tudjuk. Ennek a kicsiny országnak is igazán termékeny része a tengerparti alluviális alföld, különösen Jaf fától északra, valamint a hozzákapcsolódó Jezreel síksága. Galilea és Efraim hegyvidéke már mérsékeltebben alkalmas mezőgazdasági termelésre. Júdea pedig teljesen kopár. Az országnak többi része, különösen a Jordántól keletre eső vidék esőben szűkölködik, vegetációja gyér és még pásztorkodát>ra is csak az év bizonyos szakaiban alkalmas. A „tejjel és mézzel folyó Kánaán" vagy a sivatag beduinjainak képzeletében született meg, kiknek még ez a termékenység is csodás volt, vagy egyszerűen a keleti fantáziának költői képe. Sok millióra menő lakosságot ez az ország, amely különben is, nagyon rövid időt leszámítva, állandó országútja volt a duló és pusztító ellenséges hadaknak^' nem tudott eltartani. Annak a négy magyar vármegyének, melyet Palesztinával összehasonlítottunk, összes lakossága az utolsó népszámlálás alkalmával kerekszám harmadfél millió főre rúgott. Ezeknek a megyéknek talaja azonban termékeny alluvium, emberi településre és gazdálkodásra mindenütt alkalmas és beléje esik egy modern, milliós lakosú nagyváros, amilyen nagy emberi össztömörüléseket az ókor nem ismert. Az utolsó török népszámlálás a 17.100 kma kiterjedésű jeruzsálemi mutasszetifátusban 400.000-nél valamivel több lakost talált. Ez már reális szám. Ugyanilyen népsűrűséget véve alapul, egész Palesztina mai lakosságát 600.000 főre kell becsülnünk. Már most, ha feltételeztük is, hogy a biblikus korban sokkal 6ürübb volt Palesztina lakossága, mint ma, az egymillió főt lényegesen alig haladhatta meg. Az ország kettészakadása után Júdea királyának aligha lehetett több alattvalója, mint ahány lélek manapság a csongrádi alispán közigazgatási hatósága alá tartozik. A biblikus világbirodalmak. Némileg másként állunk az ókor keleti népeinek világbirodalmaival, Babilonnal, Asszíriával és Egyiptommal, amelyeknek a héber történet egyszerű függvényét alkotta. Ezek már nagykiterjedésű országok, de természetesen szintén pontos határok nélkül. Hogy például mekkora kiterjedésű volt akár az első babiloni, az asszír és a második babiloni birodalom, a folyton változó határok mellett meghatározni nem lehet. A mai Mezopotámia, amely az asszír birodalomnak a törzsét alkotta, mintegy 340.000 km* kiterjedésű, tehát valamivel nagyobb, mint a megcsonkítás előtti Magyarország. Művelhető vidéke azonban csak az , Eufrátes és Tigris partszegélyére és Bagdadtól lefelé a két folyónak a közére szorítkozik. Ez magyarázza meg, hogy Mezopotámiának a mai lakossága alig haladja meg a kétmilliót. Bizonyos azonban, hogy a történelem előtti időkkel és az ókorral összehasonlítva, a mai Mezopotámia a hanyatlás és pusztulás országa. A szumirok a Tigris és Eufrátes alsó folyásvidékén már Kr. e. hat-hétezer esztendővel magasfoku kulturának az alapjait vetették meg. A folyóágakat csatornákkal kötötték össze és mesterséges öntözéssel gondoskodtak a termelés biztosításáról. A történelem hajnalán Kaldea a földkerekség legsűrűbben lakott vidékei közé tartozott. Timur ideje és az ozmán hóditás óta ez a vidék a teljes pusztulásnak indult. A csatornák eliszaposodtak, a még megmaradt városok porbadőltek, a lakosság részben elvándorolt, részben elpusztult és a hajdani civilizáció birodalmát elhódította a sivatag, Mindenesetre hejdan akár Babiloniának, akár Asszíriának sokkal több volt a lakossága, mint Palesztinának és királyaik, ha hadseregeik száma ha nem érte is el a legendás százezreket, elég tekintélyes számú fegyverest tudtak kiállítani ahhoz, hogy hatalmukat Elő-Ázsiának i legnagyobb részére kiterjesszék. Az a körülmény, hogy elég hatalmasak voltak ahhoz, hogy Izrael és Juda népének nagy részét fogságba hurcol ' ják, megadja egyúttal a kulcsot a két ország ! néperejének viszonylagos megítéléséhez. | Az ókornak másik nagy kuüurországa, mely; ível a zsidók történelmük egész folya nán állandó í összeköttetésben állottak, Egyiptom, mindenkor a földkerekségnek legsűrűbben lakott országai közé tartozott. Ennek némileg ellentmondani látszik az a körülmény, hogy a mai Egyiptomnak, amelynek kiterjedése a tengertől Vadi Halfáig 994.275 kms, vagyis háromszor annyi, mint a régi Magyarországé volt, mindössze 13 millió lakosa van, tehát 4.5 lélek esik egy kms-re. A valóság azonban az, hogy Egyiptomnak lakható részét csak a Nilus völgye és deltája alkotja s a kulturterület, amelyneif tényleg csodás a termékenysége, körülbelül akkora, mint a DunaTisza köze. Ezen a keskeny sávon és a torkolati háromszögben ma is egymást érik a falvak, városok s az országnak a szomszéd országokhoz viszonyított népsűrűsége a bibliai idők óta nem sokat változhatott. Terület és népesség szempontjából a bibliai történet három legtöbbet emlegetett országának, Palesztinának, Babilon-Asszíriának és Egyiptomnak egymáshoz vaió viszonyát ezeknek a szempontoknak figyelembevételével kell megítélni. • Tonelli Sándor. B0R6IH ZMCETIfl a legnagyobb történelmi filmregény 2 rész, mindkét rész egyszerre, egy előadásban a Belvárosiban! Telefon: Igazg. 455. Korzó Mozi Telefon: Pénztár 1165. Vasárnap, február 11-én egérkezett a nagy szenzáció!! A filmek csillaga s GÓLEM megszületése és pusztulása 6 felvonásban. A főszerepben: Paul Wegener és Lydia Salmanova. Uj ! Uj S Uj ! Amerikai burleszk 2 felvonásban. Előadások: 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. Telefon: Pénztár 58Z Belvárosi Mozi Telefon: Igazg. 258. Vasárnap, február 11-én Shakespeare tragédiájának filmváltozata: OTfiELLO. Dráma 7 felvonásban. Rendezte: D. Buchovetzky. Főszereplők: Lenkeffy Ica, Putty Lia, Emil Jannings és Werner Krauss. Egyidejűleg: Feleségem, az a kártyás. 3 felv. burleszk Erika Glassnerrel és a közkedvelt Pathé Előadások kezdete : 3, 5, 7 és 9 órakor.