Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-10 / 32. szám

Szeged, 1923 február 10. SZEGED JL Éjjeli munka és mérnöki rendtartás. A nemzetgyűlés mai Ülését fél 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Pesti Pál a 3. számú biráló bizottság nevében teszi meg jelenlését Berky Gyula panasszal megtámadott mandátuma tárgyában. Jelenti, hogy a bizottság alaki hiányok miatt elutasította és Berky Gyulát végleg igazolt képviselőnek jelenti ki. Az elnök jelenti, hogy Hébelt Ede sürgős interpellációra kért Engedélyt, amit az elnökség nem adott meg. Kéri a Ház hozzájárulását. A Ház hozzájárul. Napirend szerint következik a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter: Magyarország mindenesetre azok közé az országok közé tartozik, amelyekben a munkásvédelem terén lassú ütemben történik a haladás. Ennek megvan a magyarázata abban, hogy Magyarország elsősorban agrárállam volt, ugy hogy tizenhárommillió ősíermelővel szemben 3'4 millió volt az ipari lakosság száma. A trianoni békeszerződés folytán bizonyos eltolódás következett be ezen a téren, ugy hogy a tizenhárommillió őstermelő lakosságból csak harmincegy százalék maradt a csonka országban, mig a 3 4 millió ipari lakosságból 45 százalék. Számot kell vetnünk meglevő helyzetünkkel, ahhoz kell alkalmazkodnunk, amikor törvényeket alkotunk. Azon vagyunk, hogy a most tárgyaláson levő javaslatok után még több munkásvédelmi javaslattal jöjjünk a Ház elé. Ami a most tárgyalás alatt álló két törvényjavaslatot illeti, elsősorban az éjjeli munka szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot, meg kell jegyeznem, hogy én is szivesebben vettem voina, ha egy olyan törvényjavaslatot készíthetnem volna, amely taxatíve felsorolja azokat az iparágakat, amelyekben az éjjeli munka megengedhető. Ami a benyújtott határozati javaslatot illeti, kérem osszák kétfelé azt. A határozati javaslat egyik része, amely a nők és fiatalkorúak éjjeli munkájának szabályozására vonatkozik, hozzájárulok a határozati javaslat elfogadásához. A második rész taxatíve sorolja fel azokat az iparágakat, amelyekben megengedhető az éjjeli munka. Ennek elfogadását nem ajánlom, mert lehetséges, hogy rendezzük ezt a kérdést is. éjjeli munka, munka szabályoA sütőipari és az Ezután a Ház a sütőipari zásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadja a részletes vita alapjául. Az elnök szavazás alá bocsátja Jászai Samu 9. számú határozati javaslatát, amelynek első részét a Ház elfogadja. Ezután áttérnek a javaslat részletes tárgyalására. Az 5. §-hoz Szabó József, majd az előadó és Propper Sándor szól hozzá. A Ház azonban eredeti szövegében fogadja el. A 8. §-t Propper Sándor módosításával fogadja el a Ház. A 12. §-nál Jászai Samu nyújt be határozati javaslatot arra vonatkozólag, hogy a kenyérrel és a cukrászsüteménnyel való házalást tiltsák be. Valkó Lajos kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy Jászai javaslata nem tartozik a törvény keretébe. A Ház a §-t eredeti szövegében fogadja el. A többi szakaszt változatlanul, vita nélkül és igy a törvényjavaslatot részleteiben is e'fogedták. Ezután az éjjeli munka szabályozásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására térnek át. Báró Lers Vilmos uj cimet javasol és pedig az „Éjjeli ipari munka korlátozása". A Ház az uj cimet fogadja el. A többi szakaszt vita nélkül s igy a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalták. Az elnök öt perc szünetet rendelt el. feltalálók, technikusok és mérnökök. Szünet után a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Hermann Miksa előadó ismerteti a javaslatot. Már 50 év óta vajúdik a mérnöki rendtartás kérdése. A javaslat nem zárkózik el az elől, hogy mérnöki cimet viselhessen az is, aki csak technológiát végzett s négy év óta technikai vezető állásban működik, sőt a feltalálóknak minden iskolai végzettség nélkül is adományozza a mérnöki cimet. A javaslat csak felügyeleti jogot igyekszik gyakorolni az összes mérnökök fölött, nehogy visszaélések legyenek. Ezzel csak a közönség bizalmát igyekszik fokozni a mérnöki kar iránt. A javaslatban a mérnöki tanács is szerepel, melynek harminc tagja lesz és mint legfőbb fórum lesz hivatva működni a tagfelvételi és fegyelmi ügyekben. Rassaynak a javislat nyolcadik szakaszához benyújtott külön irditványát nem teheti magáévá. Kéri a javaslatnak ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását. UJ numerus clausus. Várnai Dániel: A mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat és a numerus clausu3 között c^ak az a különbség, hogy az egyikben felekezeli, a másikban osztályelfogultság nyilatkozik meg, az egyik kulturális, a másik osztályharcot jelent. Ha negyven évig nem tartotta szükségesnek sem a kereskedelmi kormány, sem a törvényhozás a mérnöki kamarát, akkor a negyvenegyedik évben sincs rá szükség. A javaslat indokolását teszi birálat tárgyává. Szerinte a javaslat demokráciaellenes és az ország ipari fejlődésére nézve káros. Ezzel kapcsolatban rámutat a felsőipariskolák és a műszaki középiskolák, valamint a műegyetem szerepére. Az utóbbi az elméleti kiképzésre a két előbbi a gyakorlati kiképzésre helyezi a legnagyobb súlyt. A felsőipariskolák az ipari fejlődés szempontjából nagyon hasznos elemeket termelnek ki. Példákat hoz fel arr?, hogy technológiát végzett egyéneknek egyetemet végzett egyének vannak alárendelve. (Szajjóky Jonő: A tehetségesebb mirdenütt érvényesül. Propper: Akkor minek akarják elflfomni őket. Dabasi Halász: Ki akarja elnyomni őket.) Várnai: A mérnök ur minek izgul. (Szabóky: Köszönöm elvtárs.) Edison, Marconi — nem voltak mérnökök. Várnai: Szükségesnek tartja, hogy a felsőipariskolai szakiskolát végzetteket legfeljebb 8 évi gyakorlati idő után felvegyék a kamarába. Edison, Marconi és Blériot nagyot alkottak, t ár nem volt mérnöki oklevelük. Kéri a keresdelmi minisztert, vonja vissza a javaslatot. A javaslatot nem szavazza meg. Következő felszólaló Perlaki György: Bizonyos, hogy vannak kivételes tehetségek, akik diploma nélkül is nagyot alkottak, de ezek csak kivételes esetek. Elismeri, hogy mérnöki címet régi törvényes rendelkezések védik. Szükség van a mérnöki kamarára. Mint ahogy meg van a kamarájuk az ügyvédeknek- és orvosoknak,. épp ugy joguk van a mérnököknek is, hogy érdekeik védelmére ilyen kamarát állítsanak fel és lehetetlenné tegyék azok működésé^ akik ártanak a köznek és aláássák a mérnöki testületek színvonalát. A törvényjavaslatot elfogadják. Pakots József az idő előrehaladottságára való tekintettel kéri, hogy beszédét a legközelebbi alkalommal mondhassa el. A Ház hozzájárul. Farsangi szünet. Ezután az elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés február 20-án, kedden délelőtt <iz órakor lesz. tarkas István a napirendhez kér szót. Kifogásolja s szünet tartását akkor, mikor fontos szociális javaslatokat tárgyalnak. Javasolja, hogy a legközelebbi kedden tartsanak ülést. Viczián István kifejti, hogy a képviselőknek nemcsak az a hivatásuk, hogy a Házban üljenek, hanem hogy állandóan érintkezzenek keiületeikkel. Drózdy Győző ki kel a szünet ellen, a kormányzópárt mindig elsikkasztja a szombati interpellációs napot. Az elnök ezért rendreutasítja. Drózdy helyesbiti szavait. Perlaki György kifejti, hogy Díózdy érvelése nem helyes az interpellációs napok tekintetében. A folyosón épp az ellenzék tagjai közül helyeselték igen sokan a szünet tartását, itt pedig tiltakoznak az ellen. (Rassay közbekiált: Hazudik. Mire az elnök rendreutasítja). Rassay Károly személyes kérdésben kér szót. Bocsánatot kér, hogy elragadtatta magát, de Perlaki kijelentése az ellenzékre vonatkozólag rá is vonatkozott. Perlaki György személyes kérdésben szólal fel. Megállapítja, hogy csak általánosságban tette kijelentését. (Reisinger közbeszól: U|abb hazuság. Az elnök Reisingert rendreutasítja). Az elnök szavazásra teszi a kérdést. A keresztény ellenzék a kormánypárttal szavaz, mire a szélsőbaloldal és a Rassay- párt szemrehányásokkal illeti. A Ház Farkas inditványával szemben az elnök napirendi indítványát fogadja el. Az ülés fél három órakor ért véget. Elitélték a kamara betörőjét. (A Szeged tudósítójától) Megírtuk, hogy 1922 november 18 an este 6 órakor a kereskedelmi és iparkamara egyik szobájában dr. Tonelli Sándor főtitkár és a kamarai szolga egy betörőt fedeztek fel, amint az egyik irógép felfeszítésén fáradozott. A rendőrségen a tettes Lécza Józsefnek mondotta magát és beismerte szándékát, hogy a kamarában lopni akart. Az ügyészség lopás bűntettével vádolta meg a fiatal embert, aki ma állott a törvényszék Vild tanácsa előtt. Kihallgatása során azzal védekezett, hogy ő azt sem tudta, hogy milyen épüleiben van, mert Rókus felől jövet, részegen támolygott fel a kamarába. A bíróság dr. Tonelli Sándort hallgatta ki elsőnek tanuként, aki elmondta, hogy a kritikus időpontban Lécz'a valószínűleg a kamara bizottsági termén keresztül hatolt a középső irodai szobiba. A szolga hat órakor takarítani ment fel és a betörőt a fal mellett hason lapulva találta. Dulakcdni kezdtek, majd a szolga látva, hogy a betörő menekülni akar, leszaladt és az utcára vezető kaput elzárta, majd beszaladt Tonellihez és kérte, hogy jöjjön 'segítségére. Ezalatt a betörő sem maradt veszteg. A kapun akart kijutni s azt mondta a kamarai szolga feleségének, hogy ő szalad a rendőrökért, nyisson kaput. Az asszony azonban erre nem volt hajlandó, mire a betörő az udvarra szóló egyik ablak párkányán át a csatornába kapaszkodva rejtőzködött el. Tonelli itt találta meg a betörőt és átadta az időközben megérkezett rendőröknek. A kihallgatott kamarai szolga és a két rendőr Tonelliéval mindenben megegyező vallomást tettek. Dr. Papp János királyi ügyész mondotta el ezután vádbeszédét, majd dr. Kormányos Benő védő kérte a vádlott felmentését, mert az előkészítő cselekmények nem merítik a lopás tényálladékát. A bíróság lopás bűntettének kísérlete miatt hat havi börtönre és három évi hivatalvesztésre Ítélte a vádlottat. A büntetésből két hónapjt kitöltöttnek vett a bíróság. Az Ítéletben ugy a vád, mint a védelem megnyugodtak. Megölte a bátyját. .. Ma tárgyalta a bíróság az erős felindulásban elkövetett szándékos emberöléssel vádolt Szabó Szilveszter 19 éves, Király halom 14. szám alatti lakos bűnügyét is. A vádlott előadta, hogy 1922 december 1-én este 6 órakor apja, anyja, sógora, sógornője és ő lakásukban békésen vacsoráztak, mikor beállított bátyja, Szabó Ferenc, aki iszákos gyerek volt és két-három hétig is elcsavargott a szülői háztól. Bátyja ezúttal is két hétig volt távol hazulról. Ferenc nem a saját, hanem az öccse és sógora fehérneműjét hordta. Ezért Szilveszter rászólt bátyjára, hogy vesse le az inget, mert ő is nehéz munkája árán vette azt magának. Bátyja durván válaszolt, majd apját is gorombán megsértette. Szilveszter védelmére kelt apjának, mire Ferenc öccsének esett s a fejét kezdte ütlegelni. Szilveszter védekezett s eközben bicskájával, amellyel vacsorázott, oly szerencsétlenül szúrta szivén bátyját, hogy az néhány perc múlva holtan terült el a földön. A bíróság ezután a vádlott apját, majd sógorát és nővérét hallgatta ki. A tanuk mind igazolták a vádlott állal elmondottakat. Az ügyész ezért elejtette d szándékos emberölés vádját s csak halált okozó testisértés bühte'técek megállapítását kérte. A biró3ág dr. Sőreghy Mátyás védőbeszéde után erős felindulásban elkövetett halált okozó testisériés vétségében mondotta ki bűnösnek a vádlottat s ezért őt négy hónapi fogházra itélte, amelyből két hónapot kitöltöttnek vett. Az Ítéletben az ügyész és a vádlott megnyugodtak.