Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-06 / 28. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 február 6. lekezési jog, ahol a belföldi forgalomban is levélzenzura van, ahol megakadályozzák a munkásság gazdasági szervezkedését, ott ne állítsa se a külügyminiszter, se a belügyminiszter, hogy demokrácia van. De ha mindaz ugy is lenne, ahogy a kormány hirdeti, a kormány ténykedése azt mutatja, hogy ebből a kis országból egy nagy börtönt akarnak csinálni. Mert csak ez lehet a célja annak a rend törvényjavaslatnak, amely ott fekszik már a Ház asztalán. Egyetlen országban sincs rendtörvény, csupán Oroszországban, a kormány tehát az orosz bolsevista állam nívójára akarja sülyeszteni Magyarországot. Pedig a demokrácia sokkal nagyobb szolgálatot tenne az országnak, mintha minden huszonnégy órában uj rendtörvényt csinál a kormány. Nyugalmat, békit. A magyar munkásság nyugalmat, békét akar, tehát nincs szükség ilyen törvényre, amely feltépi a gyógyuló sebeket és kifelé azt a gyanút kelti, hogy Magyarország tényleg az a tü.- fészek, amely állandóan veszélyezteti Középeurópa nyugalmát. Közszolgáltatások. Esztergályos János ezután a rendtörvényjavaslat egyes paragrafusait ismertette. A legveszélyesebbnek a Közszolgájjatások cimü részt tartja, amely kimondja, hogy minden 18 és 50 év közötti férfi közszolgálatra kötelezhető. Külföldön ez a szakasz kelti a legnagyobb idegességet, mert a kisántánt ebből azt következteti, hogy Magyarország háborúra készül. A háborús tervekről pedig le kell mondani, mert a háború célra nem vezeihet. Olyan politika kell, amely, meggyőzi az ellenséges külföldet, hogy Magyarország nem gondol háborúra, hogy a békés munkára gondol itt mindenki. Az ország jövője megköveteli, hogy a reakciós politika, amit kurzusnak neveznek, megszűnjön, mert mindaddig, amig a demokráciát intézményesen nem biztosítják, a világtól való elszigeteltségünk megmarad. A magyar munkásság szabad államban, szabad kulturemberhez való életet akar. Demokrácia nélkül és rendtörvénnyel Magyarország föltétlenül elpusztul. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az elnök a gyűlést bezárta. Jogi döntés a korteskedő köztisztviselők ellen. (A Szeged tudósítójától.) Amit a szegedi választások alkalmával nap-nap után emlegettünk, hogy egyes köztisztviselők lep'ezetlenül folytatják politiKai agitációjukat, az Makó városában is megtörtént, nem kisebb mértékben, mint Szegeden. A korteskedő köztisztviselők ügyében ma érdekes Ítéletet hozott a szegedi törvényszék Fischer-tanácsa azzal a perrel kapcsolatosan, amelyet Makó város 36 tisztviselője folytatott Papp József makói építőmester ellen. Papp József a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával ellenjelöltje volt Makón áx.Peirovits György polgármesternek, akit egységespárti piogrammal meg is választottak képviselővé. A választást megelőzőleg Papp József azt tapasztalta, hogy Makó város tisztviselői a pol{

[ármester érdekében nyiltan korteskedtek. Papp ózsef Makó város képviselőtestületének tagja, s mint ilyen indítványt nyújtott be a város képviselőtestületéhez és kérte, hogy a törvény tilalma ellenére korteskedő tisztviselőket fegyelmi uton vonják felelősségre és büntessék meg. A fegyelmi vizsgálat nem indult meg a korteskedő köztisztviselők ellen, ehe;ydt az történt, hogy 36 tisztviselő rágalmazásért feljelentette Papp Józsefet a makói ügyészségnél, amely Ugrón Gábor a pártonkivíiliekről. értenek ugyan vele, de a kisebb nüanszkérdésekben eltérnek. Csodálkozással látja, hogy az uj alakulást leginkább ellenzéki oldalról éri támadás. Egyik ilyen támadásra reflektál, még pedig arra, hogy programját cserbenhagyta volna és nem tartotta volna be választóinak tett ígéreteit. Kijelenti, hogy amikor közös listán belement a választási küzdelembe, pártonkívüli volt és csak a választóküzönség követelésére vett részt a közös listán. 'Ami a kormány képességét illeti, arra nézve szerinte kvalifikáció kell, amellyel valaki háta mögé tudja felsorakoztatni a nemzet többségét, ami még nein jelent opportunitást és koncentrációra való törekvést. Nem is lehet koncentrációra gondolni, mikor a kormány között és közöttünk napról-napra ellentétek merülnek fel. Érezhető, hogy a kormány bizonyos osztályok ellen dolgozik, igy a munkások ellen is, holott a munkásvezetök hazafias magatartást tanúsítottak. Megállapítja tehát, hogy a kormány reakciós. Közeledésnek és koncentrációnak előfeltétele a tisztult liberálizmus volna. meg is indította ellene az eljárást. Az ügyben első fokon öt tárgyalás uián a makói járásbíróság ítélkezett és a volt képviselőjelöltet 34 rendbeli rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki, ezért öt 34 szer 1200 korona fő- és 34-szer 300 korona mellékbüntetésre ítélte. Két rendbeli rágalmazás vádja alól felmentette Papp Józsefet a járásbíróság. Felebbezés foiytán az érdekes ügy ma került a szegedi törvényszék felebbviteli tanácsa elé. A vádat dr. Horánszky Miklós királyi ügyész, a védelmet dr. Darvas Károly ügyvéd képviselte. A tanúkihallgatások után a törvényszék a védelem álláspontját tette magáévá és Papp Józsefet mind a 34 rágalmazási vád alól felmentette. Az ítélet indokolása szerint a törvényszék a tanúvallomásokból beigazoltnak látta ugyanis, hogy a városi tisztviselők tényleg korteskedtek az egységespárti jelölt érdekében, sőt ezt oly nyiltan tették," hogy az ajánlási iveket például a városháza hivatali helyiségeiben Íratták alá és a városházát valósággal kortestanyává avatták. A törvényszék feimen'ette Papp Józsefet, mert a vádlott, mint a községi képviselet tagja, hivatásának megfelelően járt el akkor, midőn a jogtalanul korteskedő tisztviselők megfegyelmezésére tett indítványt Makó város képviselőtestületének. Az ítélet jogerős. (A Szeged budapesti tudósiiojdtól.) Az Erzsébetvárosi Körben ma este Ugrón Gábor tiszteletére vacsorát tartottak, amelyen megjelent többek között báró Szterényi József és Létay Ernő is. Ugr^n Gábort báró Szterényi József üdvözölte e'ftször. Beszéde elején megemlékezett az Erzsébetvárosi Kör ellen intézett merénylet áldozatairól, majd az aktuális politikai kérdésekre térve át, vázolta a két egymással szembenálló politikai irányzat küzdelmét. Ugrón Gábort üdvözli és kívánja, hogy parlamenti harcaiban sok sikert vívjon. Ugrón Gábor az üdvözlést megköszönve, kifejti, hogy a maga részéről azért csatlakozott a pártonkivüliek csoportjához, mert ugy érezte, hogy ezzel a lépésével hajszálnyira sem tér el politikai programjától és meggyőződésétől. Politikai pályája alatt mindig az erők egyesítésén fáradozott, mert enélkül nem látta eredményesnek a nemzet talpraállitásáért folytatott harcot. Minthogy ezt az egységesítő politikát az 1918. óta felszínre jutott kormányok poliíikájában nem látta, ellenzéki álláspontot foglalt el. Megpróbálta azonban néhányadmagával az ellenzéken nagy, egységes, demokratikus, liberális párt megalkotását, azonban nem talált munkájához segitö kezet. Megpróbál tehát ugyanezen programmal uj utat keresni. A mult és a jelen között csak az a különbség, hogy ő a múltban is hajszálnyira ragaszkodott a programhoz, szavát ma is állja, de nem látja lehetségesnek az együttműködést olyanokkal, akik kardinális kérdésekben együtt Rassay válasza Ugronnak. Rassay Károly arra a beszédre, amelyet Ugrón mondott, a következő nyilatkozatot tette: — M^g kell állapitanom, hogy Ugrón beszéde után sem tudom azt, hogy azok a politikusok, akik Budapest közönségétől liberális mandátumot kaptak, miért nincsenek valamennyien közöttünk, velünk egy sorban. A választások alkalmával Budapest liberális és ellenzéki polgársága harcos ellenzéki működésre adott megbízást. De ha a közönség azoa rétege, amely az egyesült ellenzéki listára szavazott, az úgynevezett középutat, tehát a mérsékelt ellenzék politikáját helyeselte volna, akkor bő alkalma lett volna választani azok között a különbö'ő rétegek között, amelynek fe lépése a választásokon csak az egység megbontására lehetett alkdmas. Budapest liberális polgársága ezeknek egy mandátumot sem adott és egységesen a harcias ellenzék álláspontját tette magáévá. Mirajtunk nem áll, hogy valamennyien egy táborban legyünk azokkal, akikkel együtt voltunk a választáskor, miután készségesen együtt haladunk azokkal, akik a választások alkalmával velünk azonos álláspontot hirdettek. Ismét a numerus clausus. A nemzetgyűlés szerdai ülésén Meskó Zoltáa a numerus clausus ügyében, fog interpellációt előterjeszteni, amely iránt széles körökben nagy érdeklődés mutatkozik. Meskó Zoltán ugyanis nem tartja eléggé világosaknak azokat a kijelentéseket, amelyeket a kultuszminiszter a numerus clausus ügyében a nemzetgyűlés előtt tett és a kultuszminisztertől ebben a kérdésben egy precízebb választ kíván provokálni. Meskó interpellációját ellensúlyozandó, a szociáldemokraták viszont egy, a numerus clausus eltörlésére irányuló indítványt szándékoznak bejegyezni e héten. A numerus clausus ügye azonban még egy uton kerül a nemzetgyü és elé. Az egyetemi és főiskolai hallgatók kongresszusával kapcsolatosan ugyanis az egyik nemzetgyűlési képviselő indítványt fog tenni a numerus claususnak a külföldön szerzett oklevelek nosztrifikálására való kiterjesztése ügyében is, nehogy azok, akik a numerus claususról szóló törvény értelmében itthon nem szerezhettek egyetemi képesítést, külföldön szerzett oklevelükkel növeljék a szellemi proletárok számát. A szociáldemokraták részéről Esztergályos János újból foglalkozni kiván a zalaegerszegi internáló tábor ügyével. Szerdán szándékozik interpellálni ebben az ügyben. Ezzel kivánja siettetni a párfkö'i bizottság leutazását Z'laegcszegre. j Cuno a Ruhr-vidéken. Dr. Cuno birodalmi kancellár ma délelőtt és I délután Essenben, Bochumban és Dortmundban a lakosság kü önféle csoportjainak képviselőivel bein tó megbeszéléseket folytatott. Estére a kancellár uiból elhagyta a betörési területet. A megbeszélések teljes egye értést mutattak arra nézve, hogy egységes ellenállás szükséges a francia kapitalizmus és imperializmus le'örése ellen. Essenben Cuno kancellár kijelentette, hogy a német birodalmi kormány csak abban az esetben hajlandó tárgyalni, ha a Ruhr-terület oktalan megszállását megszüntetik. Arról Németországban senki sem akar hallani, hogy a Ruhrvidék földje francia belga megszállás alatt maradjon. • Tegnap este 7 óra 50 perckor Essenben lövöldözésre került a sor. A kommunista gyűlések után nagy csoportok vonultak a pályaudvarhoz, ahol óriási tömeg gyűlt össze. Habár a francia őrségeket a rendőrség a tömegtől távol tartotta, amazok mégis gépfegyvert állítottak fel és ugy abból, mint kézi fegyverekből lövéseket adtak le. Mainzból jelentikKét vonat, amelyeket francia vasutasok vezettek, összeütközött. A másik szerencsétlenség Ingersheim mellett volt, ahol egy francia vonat kisiklott. A szerencsétlenség színhelyén nagy embertömeg gyűlt össze, amely kifejezést adott méltatlankodásának a franciáknak a német vasúti forgalomba való beavatkozása miatt A francia katonaság erre a tömeg ellen fordult és lőfegyverét használta. Kilenc ember meghalt. A franciák sok embert letartóztattak. A német vasu'asok tiltakozásul ezekért az eseményekért sztrájkba léptek s azt a követelést állították fel, hogy a vasút köréből az összes francia katonai őrségeket vonják vissza és a letartóztatottakat bocsássák szabadon. Jelenleg tárgyalások vannak a megszálló hatóságok és a vasutasok között. Jolanda hercegnőt az olasz király idősebb leányát hivatalosan eljegyezte Calvi de Bergolo gróf, Calvi gróf lovassági kapitány, aktiv tiszt és a háborúban, ahol meg is sebesült, több kitüntetést szerzett.