Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-04 / 27. szám

Szeged, 1923 február 4, SZ BÚ ED gyűjtés ürügye alatt sikerült megismerkednie a kedvencekkel. Ma a diákhely üres. Nem járnak színházba, nem nézik meg a Leányvásárt tizenhétszer, a Szabin nők elrablását hétszer. Nem leskelődnek a vasajtónál, honnan elzavart bennünket a tűzoltó. A mai diákok negyedmagukkal páholyba járnak. Már akik. És nem tapsolnak, nem gyűjtenek autogramot A diákjegyeket ma újból a kedves Kun Matild árulja a karzattal és a zsöllyével együtt. Azt mondják, ragaszkodnunk kell a tradíciókhoz. Ne tessék haragudni, ha az azóta a földszintre, sőt talán a színpadra került diákjegyárusok hiiyett is ezt a szubjektív jubileumot be akarom csempészni a nagy mult spró csecsebecséi közé. .. A. Nagy György. Az osztrák kancellár a Népszövetségről. Párisban Seypel osztrák szövetségi kancellár tegnap délután fogadia a kü'földi sajtó képviselőit. R mutatott arra, hogy sajátságos összefüggés van a Népszövetség és Ausztria jövője kőzött. Ez a nagy erkölcsi tekintélyű testület vállalkozott elsősorban arra, hogy nemzetközi segítséggel talpraállitson egy államot. Ma meg lehet állapítani, hogy az osztrák nép a népszövetségi eszmében bi.va, arra vállalkozott, hogy államháztartásának deficitjét leküzdje és a normális haladás útjára jusson el. A Népszövetség másik eredményt is ért el. Azok a hatalmak, amelyek vállalták a kötelezetíséget, hogy garantálják saját állami eszközeikkel az Ausztriának nyújtandó nemzetközi kölcsönt, már elintézték a garancia kérdését. Más államok most készülnek arra, hogy a Népszövetség hívásának mielőbb eleget tegyenek. A szövetségi kancellárnak, aki a világbéke eszméje melleit szállott sikra, szivén fekszik annak a megállapítása, hogy Ausztria reményeit most már semmi sem veszélyezteti. A kancellár azzal fejezte be beszédét, hogy teljes megelégedéssel távozik el Párisból. Bécsben is démarsozik a kisántánt. Bécsi diplomáciai körökből származó értesülések szerint a kisántánt bécsi követei démarsot szándékoznak az osztrák kormányhoz intézni, mivel megállapítást nyert, hogy az osztrák haderő jelenleg 26.000 legénységi állománybeli katonából és 9000 tisztből ál!. A saint-germaini békeszerződés Auszti iának mintegy 30 000 főnyi hadsereget engedélyezett. Ausztria tehát 5000 fővel nagyobb hadsereget toborzott össze. A kisántánt által kezdeményezett démarshoz valószínűleg az Ausztria szanálásában résztvevő nagyhatalmak is csatlakozni fognak, mivel teljesen felesleges és indokolatlan Iuk3zusnak tartják, hogy az amúgy is nagy financiális nehézségekkel kü?dő ország 5000 fővel nagyobb hadsereget tartson, mint amennyit a békeszerződés engedélyezett. Bizalmas ülés a városi üzemek egységesítése körül. (A Szeged tudósítójától,) A Szeged legutolsó számában Scultéty Sándor főszámvevő nyilatkozatával kapcsolatosan foglalkoztunk a városi üzemek egységesítésének régóta aktuális és a közigazgatási nagytemetőbe sülyesztett tervével. Megírtuk azt is, hogy a főszámvevő bizton reméli ennek a város anyagi érdekéből olyan rendkívül fontos kérdésnek rövid időn belül való napirendre tűzését és megva'ósitását, de az igazat megvallva nem hittük volna, hogy ez az élesztési kísérlet tényleg ilyen hamar, aiig nyegyvennyolc óra múlva, bekövetkezzék. Pedig bekövetkezett. Somogyi Szilveszter dr. polgármester ugyanis szombat délután négy órára bizalmas értekezletre hívta össze a tanács tagjait, a főmérnököt, a főszámvevőt és a gazdasági intézőt. A gépírásos meghívó szerint sz értekezlet, illetve az előzetes megbeszélés tárgya a városi üzemek egységesítése voll, még pedig 1. mely városi üzemekre mutatkoznék célszerűnek a központi igazgatás kiterjesztése; 2. mily szervezet állittassék az üzemek élére; 3. mi lenne a központi igazgatás hatásköre és mi tartozna továbbra is a tanács és a közgyűlés hatáskörébe; 4. az ügyrend megállapítása. Az értekezlet, amelyen a meghívottak közül csupán Berzenczey Domonkos főmérnök nem jelent meg, mivel nem tartózkodik Szegeden, a városháza tanácstermében folyt e. A megbeszélés eredményeiről — az értekezletnek ugyanis bizalmas jellege volt — a polgármester a következőket mondotta a Szeged munkatársának: — A megbeizélé? folyamán a tanács tagjai egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az összes városi üzemek közös igazgatás alá való vonását a város anyagi érdeke feltétlenül megkívánja, mert az üzemek kereskedői elevenségét és igy jövedelmezőségük fokozását csakis az eddigi bürokratikus idöpocsékolás kényszerétől a lehetőség szerint függetlenített kezelési rendszer biztosithatja. A terv keresztülvitelére vonatkozólag végleges eredményei ennek a megbeszélésnek még nem voltak, éppen ezért kedden ujabb megbeszélést tartunk, amelyen elkészítjük a központi szervezet tervezetét, amely fölött a közgyűlés mondja ki majd az utolsó szót. A szervezet körvonalai azért már a mai megbeszélésen is nagyjából kialakultak. A felügyeletet, illetve a központi igazgatást egy olyan önálló hatáskörrel felruházott bizottság intézné, amelynek tagjai a tanácsnokok és a közgyűlés által megválasztott bizottsági tagok volnának, elnöke pedig a mindenkori polgármester. A bizottság feladata az üzemek ellenőrzésének a fokozása és a jövedelmezőségük növelése lenne. Ez a központi igazgatóság programjába venné az üzemek fejlesztését, uj üzemek létesítését és nagyon megkönnyítené a bizottság munkáját az a körülmény, hogy az üzemek évi költségvetésén és zárszámadásán kivül az évközben előforduló ügyeket saját hatáskörében intézhetné el. A munka szóval megindult, de hogy mikor lesz látható és megfelelő eredménye, az még nagyon bizonytalan. Nagyon sok értekezlet és előzetes megbeszélés van még hátra addig, amig a szervezet minden részlete kialakul és amig a tervezetből valóság lesz — ha ugyan közbe bele nem süllyed ismét minden a nagytemetőbe. előtt a német ellenállás. A londoni sajtó egyrészének az a felfogása, hogy a Ruhr-vidéken a sztrájk szünőfélben van és hogy a német ellenállás összeomlik. Percival Phillips, a Daily Mail külön ludósitója Düsseldorfból azt jelenti, hogy Franciaország jelentős győzelmet vivőit ki a Ruhr-vidéken. A vasutassztrájk most már bukás szélén van, amely magával hozza a polgári köz'ekedés helyreállítását és az élelmiszer szállítását a fő ipari városokban. Egyetlen szénvonatnak sem engedik meg, hogy az uj határon tul menjen. A németek a hördei pályaudvart megtöltötték 100 vagonnal, amelyekben szenet rejtettek el azzal a céllal, hogy átcsempésszék, azonban tervük kudarcot vallolt. A szállodai franciaellenes bojkott is szünőfélben van, a franciákat ma már mindenütt kiszolgálják. szelíeme sugalt nekem jó tanácsot. Van vagy hat bőr-szivartárcám, azt hiszem, mind becsületes uton jutott hozzám. Hordani nem szoktam őket, mert ha szoktam volna, szerteszét felejtődtek volna s mások birtokába kerültek volna hasonló becsületes uton. Hát a^t határoztam, hogy én ezt a hat tárcát eladom a vagyonmentőn s ezeknek az árából fedezem Hóbiárt basa szivarjait. Mire idáig értem, kialudt a szivarom. Kiveszem a gyufaskatulyát a jobb zsebemből: üres. Nyúlok a balzsebembe: üres skatulya. A nadrágzsebben is az, a télikabát két zsebében is. Mind tele volt, mikor elindultam smindelgyujtogaítam az uton. Kellemetlen felfedezés volt, de még tragikusabb az, hogy hobiártos szám? vetéseimből a gyufát kifelejtettem. Már pedig nekem minden szivarhoz kell egy skatulya gyufa. Egy skatulya gyufa tizenkét korona. Ezt magamforma isten szegénykéje ki nem birja. A basa urat kénytelen voltam az üres skatulyákkal együtt a vonaton hagyni, ahogy Gyulára értem, meglehetős lelki depresszióval. Hogy folyt le, mint folyt le a gyulai szereplés, az a mi dolgunk. Már mint a gyulaiaké, meg az enyém. Az irodalomtörténetre csak az tartozik, hogy amikor a vacsoránál összeédesedünk a gyulaiakkal, azt mondja nekem Reisner Artúr barátom, a gyulai gyufagyáros, mondjam meg őszintén, meg vagyok-e elégedve Gyulával. — Tejbe fürdettetek, mézbe hempergettetek, az ördögnek kellene elvinni, ha még teköztetek se volnék megelégedve. — Hát pedig én még tartogatok a számodra vakmit. Azt már tapasztaltam, hogy különös ember ez a gyulai gyufagyárigazgató, aki kívülről tudja ! az egész Madáchot, hanem az mégis elképpesz\ tett, amit most mondott: — Nézd, én egyebet nem tehetek az irodalomért, hanem azt megfogadom, hogy még élsz, eltartalak gyufával. — Ebbe az egy vállalatodba bele fogsz bukni, édes fiam, — nevettem el magam. — A feleségemtől mindig azt hallottam, hogy olyan gyufagyár nincs a világon, amelyik engem meggyőzne. De hát az én barátom makacs ember. Mire az állomásra kiértem, ott volt az első porció. Száz skatulya gyufa. Szegedig elgyujtogattam belőle vagy hetet. Valóságos illuminációt rendeztem Hóbiárt basának. Mert most már biztos, hogy meglesz Szeged történeti regénye a gyulai gyufacsináló jóvoltából. Meglesz ? Ahogy hazaérek, felveszem az íróasztalomról a reggeli lapot s az első hir, amin megakad a szemem, a szivardrágulás. 18 korona már a rövidszivar is. No neked már lőttek, Hóbiárt sógor 1 Lá'od, becsületes muzulmán, ez a szegény gyaur iróval szemben a sors iróniája, amely végigkíséri az egész életen. Vagy szivarja nincs, vagy gyufája nincs s erős a gyanúm, hogy halálos holtomig ez lesz a helyzet szignaturája. Én csak belegyőződöm ebbe is, de attól félek, Hóbiárt basa végérvényesen belehal. Ha csak nem akad egy különös trafikos, aki fölveszi a versenyt a különös gyufagyárossal. Megjegyzem, kicsire nem nézek s ha a szivarok szelelnek, Madáchot elengedem neki. A Daily Express jelentése szerint bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Franciaország az események folytatásával nincs megelégedve. A francia lapok ugy tünteiik fel a dolgot, mintha Németország a megegyezést keresné és már várják azt a napot, amikor Németország az ügy rendezése végett Franciaországhoz fog fordulni. Az Evening News dortmundi tudósítója jelenti, hogy a Ruhr-vidék csaknem valamennyi vasutvonalán újból megkezdték a szolgálatot. Hir szerint Essenben a postaalkalmazottak minden feltétel nélkül megkezdték a szolgálatot, csak a bányatulajdonosok viselkednek továbbra is elutasítóan. Mainz és Köln között a vasúti forgalmat ma reggel 6 órakor a német és francia hatóságok között történt megegyezés alapján megkezdték. Mihelyt A francia hatóságok meggyőződtek a helyzet megj avulásáról, csupán tapintatos ellenőrzésre szorítkoznak. A mainzi kerületben a helyzet változatlan. A koblenzi vasúti kerületben a német vasutasok a franciák eltávozása után újra felvették az üzemet. Essenből jelentik: A Ruhr-terület körülzárása teljes. Az északi rész, melyen keresztül még néhány vonat közlekedhetett, ma egészen bezárult. A rajnai hajózás teljesen szünetel. A jóvátételi bizottság a következő hivatalos jelentést adta ki: A jóvátételi bizottság Barthou elnöklése alatt tegnap és ma délelőtt 10 óra 15 perckor összeült. 1. A jóvátételi bizottság elhatározta, hogy a német kormány képviselőjének meghal'gatása után a németek részéről teljesítendő 1923. évi faszállitmányokra vonatkozólag november 17-iki programját fenntartja. 2. A jóvátételi bizottság megküldte Németországnak arra a postahajóra vonatkozó részletes adatokat melyet Németország Franciaország számára épiteni tartozik. 3. A jóvátételi bizottság foglalkozott a hamburgi német hajózási vállalatoknál folytatott kártérítési akcióval. A bizottság átíratott küldött a német birodalmi kancellárnak, melyben hivatkozik arra, hogy a kártérítés részben való megfizetésével Németország vétett az 1922 julius 18-iki memorandum határozmányai ellen. 4. A jóvátételi bizottság végül a háborús teher-bizottság február 1-i levelének tudomásul vétele után kimondotta, hogy az a levél nem igényel választ és hogy a bizottságnak ez évi január 26-án hozott döntése valamennyi következményével együtt fenntartandó. Az angol delegátus az 1.2. és 4. pont tekintetében tartózkodott a szavazástól.