Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-25 / 45. szám
2 SZEGED Szeged, 1923 február 25. / Szinház. ás // Művészet Jí A színház heti műsora : Vasírnap délután: Nap és hold. — 7-kor: Piros bugyelláris. (Déry Rózsival.) — 10 kor: Osztrigás Mici. Z Hétfő : A Palágyi-párral: Dupla, vagy semmi, vígjáték. B. 10. Kedd: A Palágyi-párral: Dupla, vagy semmi. A. 11. Szerda: Miksa Ilonával: A cremonai hegedűs, opera és Palágyival: Don Pietro Caruso. Csütörtök délután ifjúsági előadás: Hamlet. — Este a Palágyi-párral: Dupla, vagy semmi. Péntek: Gül Baba, operett A. 12. Szombat: Gül Baba. B. 11. — 10 órakor: Csak párosan, bohózat. Vasárnap délután Déry Rózsival: Piros bugyelláris. — 7 órakor: Gül Baba. — lo órakor: Csak párosan. * Magyar színjáték premierje Bécsben. Szenes Bé ának, az ismert színpadi írónak Végállomás cimU vígjátékát a bécsi Deutsches Volkstheater március 17-én mutatja be. A bécsi bemutató megelőzi a budapestit, ahol a vígjátékot a Vígszínház fogja szinrehozni. * Mas színházakból. A székesfehérvári színházban hétfőn mutálják be Ibsen drámai költeményét, a Peer Gynt-et, amelyet a jövő hét minden napján színrt hoznak. Miskolcon szombaton játszották ebben a szezonban tizedszer az Aida cimü op rát. Környei Béla a jövő héten két este vendégszerepel a miskolci színházban, még pedig a Tosca és az Aida cimü operákban. Ugyancsak két este szerepel Sebestyén társulatánál Guthy Erzsi, a kölni opera énekesnője. Az énekesnő a Traviata Is a Hoffmann meséi operákban lép föl. * Á Palágyl-pár a heti műsoron. A szinház e heti műsora különösen érdekesnek ígér kezik, három estén át a'kalma lesz a közön ségnek a Paágyi-pár játékában gyönyörködni. Savoirnak, a legdivatosabb és legszellemesebb francia színpadi irónak legújabb vígjátéka, a Dupla, vagy semmi, kerül színre. Ez a darab ma körülbelül 200 világszínpadon hódit ellenállhatlanul, mindenü t példátlan a sikere és nyilván az lesz Szegeden is, *hol Pa ágyi (a gróf) és Palágyiné Qreguás Margit (Clnrlotie) kiváló művészete ad neki szárnyat. Palágyi, aki ugy ncsak kiveszi ezen a hélen a maga részét az akiiv munkából, közben szerdán is fel ép a Don Pietró Carusóban, Bracco izgalmas drámájában. Az énekes személyzet a Gül Baba elévülheilen szépségű melódiáival gyarap ja eddigi népszerűségét. Kitűnő a szereposztása is, mindenre megfelelő személyesítő jutott. Viola Margit nadrágs erep t kap mint G bor diák. Partnere, Kucsuk Ali basa, természetesen Sugár lesz. Maga Gül Baba Herczeg Vilmos. Leila a széphaijgu Patkós Irma, aki egyre nő a közönség kegyeiben. Zulejká a páratlan humoru Kellen Rfösí, a mulatságos Mujkó cigány Érczkövi, a budai biró Rutkai, Züifikar Károlyi, a müezzin Molnár. Éjszakai előadás most is kettő lesz, szombaton és vasárnap. Tárgya az elképzelhető legjobb, a régi Vígszínház feledhetetlen müsord arabja, a Csak párosan. Cs-.k győzze a közönség kacagással. Komáromy Rózsi, Réth Marianne, Uty Giza, Herczeg, Benkő, Károlyi, Rátkai, Czobor játsszák a főszerepeit. Hogy kinek ki lenne a párja? — bocsánat, nincs annyi helyünk, hogy az egész bonyodal mat elmeséljük. * Egy operettnek hét szerzője. Február 14-én mutatták be Párisban, a Theatre Marignyben az Akarlak (I'té veux) cimü operettet, amelynek nem kevesebb, mint hét szerzője van. A szöveget és verseket négyen irták, a zenit pedig hárman komponálták. A Le Matin EZ újdonságról irt kritikájában megjegyezte, hogy az operett talán jobban- sikerült volna, ha hét helyett csak két szerzője lenne. * A színház hírei. A Palágyi-pár fellépte, ez a ritka művészi esemény nyilja meg a hetet. A legdivatosabb francia iró, Savoir kitűnő vígjátékában, a Dupla, vagy semmi-ben játsszák Palágyi a grófot, Palágyiné a parádés Charlottet, a drámai együttes legjavával. — Pénteken Huszka Jenő bűbájos operettjét, a Gül Babát elevenilik fel. A címszerepet Herczeg, Gábor diákot Viola Margit, Leilát Patkós Irma, Ali basát Sugár, Zulejkát Kellen Rózsi, Mujkót Érczkövi, a budai bírót Ratkcji, ZUlfikárt Károlyi, a müezzint Molnár játsza. — Éjszakai előadásokul Feydeau páratlan hatású bohózata, a Csak párosan van műsoron. Komáromy, Uti, Réth, Herczeg, Benkő, Rátkai, Károlyi, Czobor kacagtatják meg benne a közönséget. * Hangversenyek: Ma este ti órakor a Tiszában Országh, Baranyai, Temmer trio est. Jegyek 175—4oo kor. Március elsején esle 8 órakor a Tiszában a budapesti operaház zenekarinak kamarazene együttese. Műsoron Beethoven két gyönyörű müve, a fuvola trio és a világhírű szeptett. valamint Fichtner fúvós ötöse, az európai legkiválóbb művészek előadásában. Jegyek loo—6oo kor. Március 4. Rendkívüli Filharmonikus hangverseny d. e. fél 11 órakor. Jegyek 75—3oo kor. Március 8. Telmányi Emil hegedűművész szólóestje. Március 24., Kabos Ilona, a legkiválóbb magyar zongoraművésznő önálló estje. Jegyeket fenti hangversenyekre Harmónia hangversenyiroda árusítja (Belvárosi Mozi). * Waldbauer—Kerpely vonósaégyes hangversenye március 17-én a Tiszában. Jegyek előjegyezhetők Endrényinél. cegasszony a legteljesebb elismerésüknek adtak kifejezést a film sikeréről. Kívánatos volna, hogy a szegedi bemutató is méltó folytatása legyen a fővárosinak, főleg abból a szempontból, hogy a filmet valamelyik szegedi templomban mutassák be. * 3700 azavazat vezet a „Színházi séeversenyének e heti eredményében, oldalas „Színházi Ujság"-ban. Újság" szépRészletek a 20 FILM. üézus Krisztus élete — magyar filmen. A fíimrechnika hatalmas lendületű fejlődésének egyik et p^ját jelenti az a grandiózus filmalkotás, Hme'yet pénteken mutatlak be Budapesten a Kapisztrán-templomban. Az előadás helyének valóban stílszerű megválasztása, a templom áhítatkeltő boltozatai alatt, a húsvéti ájtatoss<*ok előtt és azokra összesereglő hivők tömegeijnek — első' eset Magyarországon. Most, amikor a fővárosi nagy siker után valószínű, hot-y a hatalmas moz dráma be fogja járni az egész országot és útjában hamarosan Szegedre is elérkezik, nem lesz érdektelen, ha a valóban nagyszabású és kultureseményszámba rrenő eiödás jelentőségéről már a film szegedi bemutatása elölt is megemlékezünk. Eddig az Üdvözítő életéfői, a legmegrenditőbb és a lelkek legmélyére gyökerező drámáról csak igen gyönge, idegen, soksior művészietlen és mindig teátrális n.oz.képeket láttunk idehaza, ilyenkor húsvét táján. Valóban ez! a gigantikus problémát csak a leghivatottabb írói, rendezői és szinmüvészi tehetség oldhatja meg. A ná?áreii. Isten-embernek, a Jó Pásztornak, az Ember Fiának alakja és hangsúlyozzuk, hogy egymagában ez az alak évszázadok kuliurájának, hitéletének pillére és fundamentuma, a» íbiázolás reális közelségében talán a legnehezebb művészi probléma, amelyet színművésznek, vagy rendezőnek föladhatnak. Es ha még csak ez volna az egyetlen nehézség! De Jézus Kr:s;tus életének reális ábrazolá a több ennél. Kétezer esztendő távlatából egyedül a testamentum irott adataira támaszkodva kell elővarázsolni a nagy drámát, minden mozzanatával, összefüggő és eleven egységben. E^y egész elmúlt világ homályos távlatából kell testet öltenie az Igének, amely ngyogó és a legapróbb kontúrjaiban is éies az áhítat és a ielki elmélyülés dimenziójában, de a megjelenítésnek az absztrakt lelkiektől egéfzen eltétő törvényei vannak és éppen ezt az összh.n^ot kell megteremtenie annak a drámának, amely mindkeltővel: a realitással és a lelki tartalommal, harmóniában, akar maradni. Igaz, hogy* sz E nbt r kulturája tizenkilenc századon ^eresz'ül már megrajzolta, megírta, megénekelte és köbe farai ta a dráma mozaikjait, igar, h py a quattrocento és az egész gazdag renaissdnce elénk állította Jézus Krisz'usnak, az Isten Bárányának arcát, alakját, mozdulatait és köntösének redőit is; az apostolokat Buonarotti, Ráhel, Rubens és a többi nagyok ábrázolásaiból ismerjük már, láttuk a tragédia részeinek öni; agukban egységes kon cepcióit is, hiszen elég itt Munkácsy Mihályunk Krisztus-képéire emlékeznün<, de -a színjáték elevensége, közelsége és realitása szinte nagyobb művészi feladat e nél, mert itt a széthulló részek teljes összefoglalása szükséges. És éppen mert nagyobb a feladat, mert nehezebb a megoldás, annál mélyebb és infenav bb a töme gekre viló közvetlen hatás is. Gondolni sem lehet méltóbb keretet egy ily hatalmas alkotás szinrehozására, mint tenplomot és a fővárosi rendezés tökéletességét éppen az bizonyítja, hogy német kezdet k után Magyarország is bemutatta a Jé us Krisztus életéről szóló magyar filmalkotást. Ami most már a hatást, eredményt és a sikert illeti, a fővárosi sajtó a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a bemutatóról. A filmet, amelyet az oberammergauí passiojátékok szereplőiről vettek fel, a közönség tömegei nézlek végig. Zadravecz tábori püspök, Albrecht és József főhercegek, Auguszta főherRenaissance ^luSató a Tisza szálló nagytermében. — Telefon 44. A budapesti Royal-Orfeum legújabb műsora! Jesstj és Jonnt] 11 Ellu és BaklanoH Excentrikus akrobaták. A Royal Orfeum balletmesterével. Diana Storza Danse exolque Valse Francaise oríg. táncosnő. angol Stepkreaciók. | IlichTn ^ilTíe^vérekl erőművészek. A főváros kedvencei. Utólérhetetlen produkciókkal. ívelte Corvin tánemüvésznő Szóló táncsámok. Srdélui Vica Subrett-énekesnő. | Fiedler mester | originális imitátor és hasbeszélő fenomén I A legváltozatosabb kacagtató burleszk-számok ! I I Prolongálva!j DelíbeS MáriaIII |Prolongálva! a párisi Olympia tánccsillaga. Jaulusz Morini átváltozó groteszk tánckomikus humoros előadások és énekszámokkal I | Modern Parkett-táncok | Előadások este 9—12 ig, utána 4 óráig parketttáncverseny! Meleg és hideg konyha, borok, pezsgők, likőrök, boritalok! Elsőrangú szalonzenekar I Éjféltől 4 óráig Károlyi Árpád zenekarával muzsikál. Helyárak 2oo—350 K ig.
