Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-25 / 45. szám

Szeged, 1923 február 25. SZEGED 7 Komoly terv a romiempSoin továbbépítésére (i4 Szeged tudósítójától.) A város törvényhatóságának mezőgazdasági bizottsága szoirbston delelőtt Bokor Pál polgármesterhelyetles elnökletével illést tartott. Az ülésnek két rendkívül fontos tárgya volt. Az egyik a legelődijak felemelése, a másik pedig Bokor Pál uj megoldási terve a fogadalmi templom továbbépítésére volt. A mezőgazdasági bizottság egyhangúlag elfogadta a tanács által javasolt fübértarifát, ameiy szerint egy darab szarvasmarha, vagy ló legeltetési dija 50 kiló buza, a borjú 25, sertés, szamár 12, kecske, juh 6 kiló buza. A vidéki gazdák pedig #ennél valamivel többet fizetnek. E^ben az évben a fübérek átszámításánál 10000 koronás búzaárakat vesznek alapul, ami bizony ugy 25 százalék károsodást jelent, mert a buza ára ma már meghaladta a 13 000 koronát is. A romtemplom továbbépítésére vonatkozólag Bokor Pál terjesztett javaslatot a mezőgazdasági bizottság elé. Javaslata az eddigi csszes tervaknél realisabb es talán az első oiyan terv, amely nem légvdrszeril. Bokor Pál azt javasolta, hogy a város 12130 hold közlegelőjéből hasítsanak ki kétezer holdat és azt tíz és Ölvén holdas parcellákban adják bérbe; még pedig ugy, hogy a bétiőK az el&ö két évre esedékes bérösszeget óvadékképen, a következő háiom évi bérösszeget pedig e'őlegképen egy összegben fizessék be. Bokor Pal ugy számítja, hogy a nyilvános árveréseken az elérendő átlagbér legalább nyolcvan kilogram buza leí;z holdankint, tehát a kéte?erf>tszáz hold öt évi bére eléri majd a százmillió koronát. Számítása szerint a templom ideiglenes befejezése szá'ötven millió kcronába kerü;ne és reméli, hegy a hiányzó ötven milliót más forrásból, társadalmi gyüjiés utján megszerezheti majd a város. Véleménye sierint a kéiezerötszáz hold kihasiiása nem sérti az állattenyésztési érdekeket, hiszen még igy is közel tízezer hold közlegelö marad és talán nincs még egy város, emelynek ilyen nsgy közlegdője lenne. . Az előterjesztést néhány hozzászólás után a bizottság egyhangúlag elfogadta és igy a tanács ilyen értelmű javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. Ezután Alexander Lajos ál ategészs^gügyi felügyelő, a mezőgazdasági bizottság jegyzője bejelentette, hogy másirányu elfoglaltsága miatt tisztségéről lemond A bizottság lemondását tudomásul vette és eddigi" müködéséírt jegyzőkönyvi elismerést szavazott meg. A jegyzői tisztség ideiglenes betöltésével Bokor Károly dr. helyettes jegyzőt bizta meg a bizottság. Látogatás szivarországban. ' (A Szeged tudósítójától.) A szivarok legutóbbi megdrágítása óta nagyon sok szenvedélyes szivarozó a gyakorlatban is beváltotta azt a minden trafikdrágilás alkalmával megismételt, de eddig még soha be nem váltott fogadalmát, hogy most pedig már kérlelhetetlenül és végérvényesen leszokik a dohányzásról. A fogadalom beválthatását maga a pénzügyminiszer is megkönnyítette, amennyiben olyan magasn, a békebeli áruknak közel kétszázötvenszeresére emelte fel a szivar árakat, hogy ezt a luxust az aránytalanul lemaradt jövedelmű középosztály még a mindennapi kenyér feláldozása árán sem űzheti. Ala már a legolcsóbb szivar — a Pannónia — is tíz korona, a rövid szivar huszonöt, a jobb szivarok ára pedig ötven—hatvan korona között váltakozik. Igy azok, akik már nem tudnak teljesen lemondani a Nikotin őfelségének kijáró költséges és megszokott hódolatról, azok fölcserélték a cigarettát és a szivatt az olcsóbb pipával; Igy szaporod'ak el nsindenfelé az angol kinézésű fapipások, amiből esetleg egy későbbi kor historikusa az angolok iránti szimpátia nagy terjedését állapi'ja majd meg, mint ennek a szomorú kornak egyik jellemző sajátosságát. A szivardrágasá^ba belerémült halandónak valóságos megkísértés, ha meglátogatja a szegedi dohány- illetve szivargyárat, amely olt fekszik a gázgyárral szemben, a Kossuth Lajos-sugárut könyökén. Mintha az Ezeregyéjszaka valamelyik kincseskamrájába világítana be Aladin csudalámpája, a karcsú Británnikák, a sápadt Regalitászok, a tömött Trabucos-ok, a komoly Operas-ok, a régi reminiscenciákat ébresztő Cubák, a sovány Portoricók, a paraszti rövids ivarok és a se nem cigaretta, se nem szivar Pannoniák megszámlálhatatlan légiója incselkedik a füstre éhes érzékekkel. A hatást még fokozza az a körülmény, hogy karcsú, boszorkányosan fürge női ujjak között alakulnak át a gyűrött dohánylevelek olyan meghitt formájú, komoly szivarokká. A szivarok születése. Dániel Jenő, a dohánygyár uj igazgatója kötelező szívességgel kalauzol bennünket, laikusokat az újonnan meszelt, ragyogóan tiszta munkatermeken, műhelyeken keresztül. És amint vég'gmegyünk az asztalok előtt, szemünk láttára születik meg nyolcféle szivar (a szegedi gyárban ugyanis csak nyolc fajtát, csak „álta- l lános" eladásra valót készítenek). Először a f dohánynedvesitő terembe érünk. Hatalmas, gyékényfonatu bélokban hever itt a dohány. Tenbet, mint egy szegény embert, az se tesz egyebet, csak ül a híd karfáján, ott se tesz mást, csak egy fej lugas szőlőt eszik, — de azt aztán szegedi halbicskával eszi ám, ugy, hogy egy szem egy kapás, egy szem egy kapás I No még ilyen boiond embert nem látott a Pali bég, aki bicskaheggyel egye a szőlőt: Gondolja magaban, ezt jól megnézi, oda is ült a szegény ember mellé a karfára, ugy nézte szájatátva, hogy mikor szúrja már meg magát a bicskaheggyel. Hogy aztán nem győzte tovább várni, gondolta, ha metijeszti, akkor bizonyosan megszúrja magát. Feléje is bökött hirtelen az ujjával:. — Kukk, szögény embör! A szegény ember azonban nem szúrta meg a száját, meri nem ijedt meg, hanem tovább szedegette a szőlőt a bicskaheggyel. Mikor aztán az utolsó szemet is bekapta, gondolta magában, most már visszaadja a kölcsönt és ő is megijeszti a nagy urat. Feléje bökött a bicskaheggyel : — Kukk, nagyságos Pali bég! Ő azt mondta, „kukk", a bég meg azt mondta, „nyekk" és ugy fordult bele a hídról a Tiszába, hogy a szegény ember hiába kapóit utána, már csak a gyémántos turbánsüveg maradt a kezében. Azt aztán kibélelte töklevéllel, ugy húzta a fejére, hogy bele ne essen, azzal fölballagott a várba, kiállt a piac közepére és elkurjantotta magát: — Mintha csak a nagyságos Pali béget látnátok, ha a süvegét látjátok és amit a süveg parancsol, azt emberül megfogadjátok, ha egy darabban akartok maradni. — És mit parancsol a süveg ? kérdezték ijedten a törökök. — A süveg azt parancsolja, hogy naplemen- j tére mindnyájan eltakarodjatok innen a fatornyos hazátokba, mert máskép egymás után szaladunk s hol ti lösztök elül, hol én hátul. Hát lelkem adta teremtetie, mire odaért a nap, ahol az egyszeri menyecske megkente az eget hájjal, akkorra hírmondó se maradt a törökbül Szegeden. Igaz, hogy a Büregér zsidó itt maradt, de az csafc azért maradt itt, mert mikor ő is szaladni akart a szaladókkal, azt mondta neki a szegény ember : — Hát hova az isten egeribe mönne, szomszéd ? Mert a süveget csak föl tudom tönni a ház tetejére gólyafészőknek, de ki a fene vöszi mög tülem ezt a gyémántküvet, ha szomszéd is elszalad ? Igy ment ki a török Szegedről és igy maradt idebent a zsidó. Ez a való igazság és ezt minden más történetíróval szemben fönntartom. * Megnevezem a forrást is, amiből merítettem. (Én ezt a történetet Beck sógortól hallottam, aki Vagyon szavahihető ember volt, isten nyugtassa szegényt. Mikor nekem elmondta a históriát, azt is utána tette: — Igy volt ez, sógor, nem máskép. Ugy lát— ; tam, mint most látom, ugy hallottam, mint most * hallom! 1 gerentuli termés, a nyugatindiai szigetcsoportról, Szumatrából, Jávából, Havannaból való. A gyüjtőáiíomás Amszterdam, innen szállítják szét minden európai országba. Elképzelhető az ára, a sülyedő magyar kprona meliett, ha a "belföldi dohány métermázsájáért negyvennyolcezer koronát fizet a kormány. Itt a dohánynedvesitő teremben preparálják a száraz és feldolgozásra alkalmatlan dohányt és a preparáláshoz mást, mint tiszta vizet, nem használnak. A nedvesítés pedig ugy történik, hogy hatalmas, vályu-alaku alkalmatosságban áztatják néhány napig a kusza dohánycsomokat. Ha már hajlékonnyá vált a dohány minden porcikája, átviszik a simító terembe. Itt már sokkal elevenebb az élet, mint a nedvesi őben, ahol csak néhány munkásnő dolgozik. A simító teremben külön szedik a dohányleveleket a hosszú asztalok mellett ülő munkáslányok, rövid, széles vágószerszámmal hosszúkás darabokra szelik.! Itt készülnek a külső és belső fedőburkjlatok minden szivarnak, a Pannónia kivételével, melynek kettős fedőlapja van. A szomszédos teremben a szivarbelet készítik elő. Mindenfajta dohányt külön kezelnek. A tulságoi nedves béldohányt szintén külön teremb :n szárítják, ahol magas,' ketrecszerü állványokban elhslyezett négyszögletes rátákon levegőztetik. In en eljutunk a legmozgalmasabb munkaterembe, ahol tíz asztal mellett százhúsz munkásnő nyolcféle szivart készit. Itt találkoztunk először a kész szivarokkal. Az asztalok két sorban állnak a teremben és minden asztal végén kisebb asztal mellett ülnek az előmunkásnők, rendszerint idősebb asszonyok, akiket a hosszú, évtizedes gyakorlat szivarszakériőkké képzett. Ők ellenőrzik a többiek munkáját, pontos mérlegen, huszonötével lemérik a ké.-z szivarokat, vigyáznak az előirt átlagsuly pontos beiartására. Ha túlságosan na«y a diferencia, ha jelentékenyen súlyosabbak a szivarok (könnyebb lehet, ÓZ nem olyan nagy baj), nem fogadják el. A felügyelőnők jegyzik föl pontosan minden munkásnő teljesítményét, a szivargyár legtöbb munkása ugyanis akkordba dolgozik. A munka szemfényvesztő gyorsasággal folyik. fy munkáslányok fürge ujakkal adagolják ki, czak ugy szemmérték szerint, a szivarbáldohányt, azt belesodorják a belső burkolatba. A bábot, igy nevezik szaknyelven a küláő burok nélküli dohányhengert, belenyomják a formába. Ez a forma az egyetlen gép az. asztalon. Hosszúkás fadoboz, husz szivarformáju mélyedéssel. Ha megtelik mind a husz rekesz bábbal, ráteszik a födelét és valami nyomó készülékkel lepréselik. Minden munkásnő helye mellett van ilyen kézisajtó' és minden munkásnőnek tíz ilyen formája van. A sajtóból kikerü'ő formában már tökéletes Britannika alakja van a bábnak. Ezután a bábokat egyenként belesodorják a külső fedőlapba, végét ügyesen leragasztják, megmérik a hosszúságát, hogy megfelel-e az előírásnak (legtöbbször megfelel) és kész a Britannika. Ugyanígy készül a többi szivar is, csak a forma változik, no meg a dohány minősége, illetve a keverési arány. A külső burkolat mindegyik szivarfajtánál — kivéve a Pannoniát — ez a szerencséden mindenben kivétel — külföldi dohányból készül. A Pannónia gyártása is eltér a többitől. Ez az egyetlen szivar, amit géppel csinálnak. Minden Pannónia gyártó nőnek külön gépe van hozzá. Kis, hengerszerü szerszám, a kezelése végtelenül egyszerű, de ehhez is gyakorlat kell, mert a kiadagolás itt is szemmérték szerint történik. Amihez két tüdő kell. Dániel Jenő igazgató majdnem minden asztal végénél megáll, kezébe vesz néhány kész szivart és — meg van elégedve a munkával. Útközben elmondja, hogy az utóbbi időben nagyon rossz híre támadt a szegedi szivarnak. Kemény volt, felületes gyártmány; két tüdő kellett az elszívásához. Most azonban megváltoztatta a, rendszert, "szigorúan ellenőrizteti a szivarok minőségét és csak tökéletes anyagot fogad el. — Mondja meg kéifcm az elkeseredett szivarozóknak — mondotta nevetve az igazgató — legyenek türelemmel néhány hónapig, amig forgalomba kerülnek ezek a szivarok, több panaszra bizonyára nem lesz ok. Közben elértünk egy másik terembe, ahol százhuszonnyolc munkásnő csak Trabucos-t