Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-20 / 15. szám

Szeged, 1923 január 11. SZEGED 5 Köztársaság és antiszemitizmus a Házban. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden szerepel az indemnitási törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Adók, melyek ismeretlenek. Első szónok Mándi Samu. A pénzügyminiszter iránt feltétlenül megvan a bizalma, mert ugy látja, hogy a pénzügyminiszter nem teszi magáévá azt az álláspontot, hogy csupán az agrártársadalom bir el nagy adókat. Arra kéri a pénzügyminisztert, ne jöjjön ujabb adójavaslatokkal a Ház elé, mert hiszen a régi törvényeket sem ismerik kellőképen. Adjon a pénzügyminiszter bizonyos időt, hogy egyrészt a közönség, másrészt a végrehajtó közegek is megismerjék a törvényeket. Az az álláspontja, hogy kisebb adókulccsal, jól kiépített törvényekkel nagyobb pénzügyi eredményt lehet elérni, mint nagyobb kulccsal biró nem jól végrehajtott törvényekkel. Négyszeres forgalmi adó. Arra kéri a pénzügymii isztert, mellőzze az adókulcs emelését. Különösen a forgalmi adót ne emelje, meri az ujabb drágulást idézne elő. Most is megtörténik, hogy sok tétel négyszeres forgalmi adó alá esik, ami 20—25 százalékos drágulást eredményez. Arra kell gondolni, hogy a törvényekbe csúszott hibákat eiimináljuk. A valutáris viszonyunkkal foglalkozik. Kiemeli, hogy nekünk még az sem volt módunkban, mint a többi rossz valutáju államnak, hogy ália ri beruházásokat eszközöljünk. A deficitet nem lehet adóemeléssel eltüntetni. Tehát ugy kell segiteni, hogy a költségvetésből törölni kell minden felesleges kiadást. A Háznak huszonöt tagja összeállt és megalapította a földbirtokszövetséget. Ez a szövetség huszonegy pontból álló határozatot nyuj'ott be a miniszternek, de nem gondolta meg, hogy a miniszter törvényellenesen nem siettetheti a földbírlokrtform végrehajtását. Ssatisziikai adatokat olvas fel, amelyek szerint már 66 000 holdat osztottak ki földbirtokreform végrehaj.ása címén. A föidblrtokrendező biró ágban tddig 58 tárgyaló biró dolgozott, ma már 120-ra emelkedett a számuk. (Dénes Islván: Ez nekünk köszönhető.) Az Inaktív külpolitika. Mándi Samu: Külpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Megállapítja, hogy a mai súlyos helyzetben a külügyminisztert folyton zavarni munkájában helytelen dolog. Sokan vannak, akik inaktivitást emlegetnek. Ez nem mindig helytálló kijelentés. A külügyminiszternek nincs is mindig módjában a válaszadás. Ilyen szempontból bírálja Ugrón Gábor beszédét. A belügyi kérdésekkel foglalkozva kéri a belügyminisztert, hogy a közigazgatási reform javallatánál a vármegye önkormányzatát ne gyengitsük, hanem erősítsük. Ne változtassuk meg a választási rendszert, inkább ragaszkodjunk a kinevezési tendszeihez. A kormány iránt bizalommal viseltetik, az indemnitást elfogadja. „Árulók." Utána Szilágyi Lajos szólal fel. Sokszor hangoztatták a parlamentben az összetartás és egység gondolatát. A parlamenti helyzet pedig elősegíti azt, hogy nem tudnak összefogni. Az alkotmányos érzület napról-napra alábbhagy. A detronizációs törvényjavaslatnál nemcsák a pártok, hanem az egyes képviselők közt is nagy volt a véieménykülönb ég. Az ellenzéki oldalon köztársasági törekvések mutatkoznak, egyes felszólalások pedig forradalmi jelenségeket mutatnak. Arra törekedett, hogy a nemzeti alapon álló és a polgári ellenzékbe tartozó képviselőtársait egységbe tömörítse. Ez a törekvés nem uj keletű és mégis támadásba részesül emiatt. Kifejti, miért tömörültek parlamenti blokkba a pártonkívüli képviselők. Mindenekelőtt konsta- j tálja azt a tényt, hogy az a nemzeti alapon álló képviselő, aki elhagyja a polgárság táborát és szövetkezik a szociáldemokratákkal, áru- ! lója a polgárságnak. (Nagy zaj a szélső balol- ! dalon.) Ezek az ellenzéki képviselők jóformán j pártokra forgácsolódnak s valóságos gueriila harcot folytatnak a kormány ellen. Az ellenzéken van egy Nagyatádi-párt Nagyatádi nélkül, egy Wolff-párt Wolff nélkül, egy Jászi Oszkárpárt Jászi nélkül és egy Garami-párt Garami nélkül. (Erre a baloldalon óriási zaj támadt.) Fábián: Mondja meg, hol a Jászi-párt. Rassay: Lehetetlen ilyeneket mondani.) Furcsa blokk. Megállapítja, hogy mindazok a radikális képviselők, akik a polgárságot akarják visszaállítani, igenis a legszélsőségesebb reakciók érdekében dolgoznak. Nem birja megérteni, miért izgatja magát annyira Fábián képviselő, sőt az ellenzék több tagja miért zajong annyira. A most akkuit parlamenti blokk pártonkívüli képviselőkből áll. A mai nemzetgyűlés nem áll hivatásának magaslatán. Blokkjuk a legsürgősebb kérdéseket akarja megoldani. Az ellenzék folytonos cáfolata ellenére kijelenti, hogy a blokk a köz érdekében alakult. Erre feliétlenül szükség volt. Meri mondani, hogy uj, erős ellenzéki pártra is szüksége van az országnak. Egyelőre csak azért tömörültek parlamenti blokk aakjában, hogy megtartsák önállóságukat s mire megjön az ideje, párttá alakulhassanak. (Fábián továbbra is veri a padot s ismételten közbeszól : Azt mondja meg, mi lesz azzal a pártonkívüli képviselővel, aki a pártonkivüliek blokkjából kilép. Beck Lajos ingerülten visszakiált Fábiánnak: U^yan kérem, arról beszéljen, mi van azzal a párttal, amelynek négy tagja van s ölfelé húznak. A jobboldali képviselők ismételten tapsolnak, a miniszterelnök maga is hangosan nevet.) Fajvédelem és kormányfőtanácsosok. Szilágyi ezután politikai kérdésekkel fogiali ozik. Azt mondja, hogy külpolitikánk meghunyászkodik, belpolitikánk pedig szerinte egy mondatoan jellemezhető: Uralmon akarnak maradni azok, akik ma uralmon vannak. Nmcs megelégedve fajvédelmi politikánkkal. 1922 dec mber 16-án mondotta el Gömlös nagy bes édél a Háznak. Ez a beszéd a tájvédelmi politikusok zászlóbontása akart lenni. Viszont ugyanezen a napon nevezte ki a kormá y a legtöbb zsidó kormányfőtanácsost. Far csán ik tartja a véletlen ilyen találkozását. Görrbös faj védelmi zászlóbontásán nevettek az újonnan kinevezett kormányfőtanácsosok, az ellenzék, de legjobban azt hiszi azok, akik az egész dolgot rendezték. A rendtörvény nézete szerint nem céloz egyebet, mint az uralmon levők uralmának meghosszabbítását. Helytelennek tartja a belügyminiszter tegnapi nyilatkozatát, melyet a fővárosi operetle szinház ügyében telt. Nem volt az olyan súlyos esemény, hogy a tetteseket internálni kellene. Követeli, hogy akik bünt követték el, az illetékes birófcág elé kerüljenek, de mindenesetre nem büntethetők súlyosabban, mint megérdemlik. Ezután küípolitikai kérdésekkel foglalkozik. A nagyán'ánt még sem tett semmit a kisebbségek érdtkéb.n. A kisántánt a közelmúltban felszólalt a magyar kormánynál bizonyos gyűlések miatt, amelyeket a haíárkiigazitásban történt visszaélésekkel kapcsolatban tartottak Magyarországon. Azok a gyűlések nem akartak egyebet, mint a Millerand-féle ígéret beváltását követelni. A határkiígazitásoknál oly visszaélések történtek, hogy megfelelő szóval azokat nem lehet elmondani. Nem akar eg\ébre hivatkozni, csak azt mondja a kisántánt felé, hogy a határkiigazitásokban azok legyenek a bírák, akiket a kisántánt szerint Magyarország annak idején elnyomott. Legyen a mi bíránk a határkiigazitásban az úgynevezett elnyomoft nemzetiség. A magyar kormány magyar becsületességgel végrehajtotta a trianoni szerződésnek minden egyes pontját. A régi hadsereget leszerelte s nem birja megérteni, sőt lehetetlennek tartja, hogy mindezek ellenére a kisántánt mégis folytonos hadikészülődésektől rémüldözik. Jóvátételt fizetni nem tudunk. Ha mégis rákényszeritenek, megszavazásának megtagadására a mai kormány is jó lesz, a jóvátétel megfizetésének megszavazására pedig semmiféle kormány nem lesz jó. Az indemnitást nem szavazza meg. Délután 2 órakor az elnök az ülést 4 óráig felfüggeszti. „Bűnös liberalizmus." A nemzetgyűlés délutáni ülését egynegyed 5 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Elsőnek Hegedűs György szólalt fel. Antiszemita programmal jutott a parlamentbe. Antiszemita abban az értelemben, hogy faját gazdasági és kultrális téren meg akarja menteni. Azt akarja, hogy a zsidóság érezze, hogy azokat az ezeréves falakat, melyek között él, nem ő, hanem a magyarság építette. Az a liberalizmus, amely 1867 óta uralkodott Magyarországon, a nemzet számára végveszedelmet jelentett. Tönkre tette az országot gazdasági és politikai téren. A liberalizmus ellene van a magyarságnak, a keresztény irányzatnak, a keresztény morálnak, a keresztény gondolatnak és politikának. A liberalizmus a történelem folyamán három formában jelentkezett: G ízdasági, politikai és filozófiai formában. Gazdasági téren a szabad verseny formájábán megteremtette a kapitalizmust, majd a proletarizmust, a börze uralmát, a bankokráciát, felszabadította a kereskedelmet a tisztesség korlátaivalól. Ez a gazdisági politika magára hagyta a gyengét, fellökte a morált és a tisztességet. Politikai téren a liberalizmus jelentette a zsidóság emancipálását. Azok, akik az emancipációt keresztül vitték, azt hitték, hogy a zsidók asszimilálódni fognak a magyarsággal. Tény, hogy vannak kivételek, de legnagyobbrészt ez a beolvadás még sem történt meg. A zsidóság vagy nem tud beolvadni, vagy ha igen, tönkreteszi azt a fajt is, amelybe beolvad. Ne akarjult a zsidókat beolvasztani, inkább csináljunk igazi fajvédelmet, igazi keresztény segítést és támogatást s akkor nem kurzus lesz, hanem igazi keresztény Magyarország lesz. Családi birtokok, melyeket nem szabad bántani. A n agyar történelmi családok oly láncot képeznek a haza történetében, amelyeket elszakítani nem szabad. Itt vannak a zsidó birtokok, amelyeket jogtalanul szereztek, ezekből kell a földigénylöknek fö det kapni. Helytelennek tartja azt az állapotot, hogy azok a derék magyar emberek, akik a harctereken véreztek, annyi földet se mondhassanak magukénak, amelyikben koporsóikat elhyezhetik. Hegedűs hajlandó a szocialistákkal a nemzetet u.jaépitő munkaban együtt működni, de mondják meg a szocialisták, hogyan akarják ezt a nemze'et újjáépíteni. Fáj a szociáldemokratáknak az internáló tábor, ahol a legnagyobb gonosztevőket, a hazaárulókat őrzik. Szemben áll a szociildemokra ákkal, de ha látja, hogy hajlandók felépíteni mindent, amit leromboltak, akkor találkozhatnak. Azt állitja, hogy nem büntetik eléggé a kereskedelmi törvény ellen elköve ett bűncselekményeket. Ezután a lakáskérdésről beszél. Megállapítja, hogy csak keresztények laknak tna vagonokban, ellenben a siberek tudnak maguknak lakást szerezni a keresztény Magyarországon. (Nagv Ernő: Ez is a kurzus büne.) Hegedüs: Akárkié, segiteni kell. B széde végén fdlhivást intéz az egységes párihoz, hogy ne hagyja ellankadni a keresztény nemzeti eszmét, hanem dolgozzanak a nemzet érdekében, mert mindenkit azért küldtek a Házb3, hogy a keresztény magyar népért dolgozzék.. Az indemnitást elfogadja. Milliomosok. A következő szónok Nagy Ernő. Elégedetlen a kormánnyal. A tisztviselőkérdést ugy oldják meg, hogy a milliomos tisztviselőket bocsássák el, vagy az volna a magyar tempó, hogy a gazdag tisztviselők ingyen szo'gáljanak. (Gróf Széchenyi Viktor: Igaza van. Akinek egy pár csizmája van, az már milliomos.) A valódi kisgazdákat arra kéri, ne egyenek cseresznyét egy tálból a nagyurakkal. A mágnások nemzetköziek. (Felháborodás: Igy még sem lehet beszélni még Nagy Ernőnek sem! Hoyos Miksa: De ha ötezer hold|a volna, másképen beszélne.) Nagy Ernő: Elosztogatnám. (Derültség a jobboldalon. Hoyos: Nagyszerű lenne.) Nagy "Ernő: Az igazán nagyszerű lenne. Hajlandó együtldolgozni a szociáldemokraiákkal, mert azok hazafias útra léptek. Cserty képviselőtársam egy alkalommal éltette a köztársaságot, amire az egész Házban óriási felháborodás támadt. Nem tartja a nemzeti köztársaságot olyan elitélendő valaminek. Kifogásolja a Károlyi-vagyon kezelését és kéri a Károlyi-kormány vád alá *elyezését, hogy tisztázhassák minél előbb, hogy miképpen történtek az 1918-iki események.