Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-18 / 13. szám

Egyes szám ára 16 korona. iwiestlóség és klndóhlvaaí: R3lcsey-utca 6. (Prófétafsálló, I. emelet 6.) Telefon IS—J5. A .Szeged" megjelelik hétfő kivételével minden \tp. Bflje3 szám ára 16 korona. Hlífizetésl árak: Egy tdaapra Szegeden 260, Budapesten és vidéken 280 kor. Hlidetésl Árak : Félhasábon 1 mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8. kövér betűkkel 16 K, Szövegközti közlemények soronként 100 K. Nyilttér, családi és orvosi hir 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 18, CSÜTÖRTÖK. 13-ik szám. Egyéni akció? Eckhardt Tibornak a neve mellé nem kell semmi'yen jelző, anélkül is isireri mindenki. Igaz, hogy nem egyformán ismeri. Bal felöl azt mondják róla, hogy ö a kurzus politika rossz szelleme. Veszedelmes ember, amilyen csak egy magyar szolgabíró lehet, aki megtanult franciául és angolul. Jobb felől a mai politika egyik szemefényének tartják, akinek máris bokros érdemei vannak, noha többet szerepel egyelőre a kulisszák mögött, mint a nyilt színpadon. Nagyszerű ember, ami'yen csak egy magyar szolgabíró lehe', aki megtanult franciául és angolul. Egyszóval olyan ember, akit ha jó, ha rossz megítélésben, de mindkét oldalról komolyan veíznek. Már most ez a hires és hírhedt Eckhardt Tibor egységespárli képviselő tegnap olyan beszédet mondott a nemzetgyűlésen, hogy mikor az meghaladta a tárgyalási idő kereteit s az elnök erre figyelmeztette a szónokot, az egész ellenzék szembeszállt az elnökkel és követelte a beszéd folytatását. Nem tudnánk megmondani, mikor volt erre eset a mi nemzetgyűlésünkben, amelyet ezek az összevissza idők ugy a feje tetejére állítottak, hogy az okos szónak szokott benne legkisebb publiküma lenni. Maga ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az Eckhaidt beszédében kellett lenni valaminek, ami miatt mindenkinek meg kell mellette állni, aki akár mint ujságiró, akár mint újságolvasó figyelemmel kiséri a n«pi politikát, amelyben, sajnos, kevés a megállást éidemiő momentum. Az Eckhardt beszéde külpolitikai beszéd volt, jól megkonstruált, okos és logikus beszid, amelyből az ántánt megtudhatta, amit mink itthon úgyis tudtunk, hogy itt senki se készül háborúra, nem is készülhetne, ha akarna sem, mert annyira összekötözöttek, kifosztottak és tehetetlenek vagyunk, hogy nincs mivel hadakoznunk, ha volna is ki ellen. S hogy akik Középeurópa békéjét féltik, ezoknak a kisántántot kell démarsokkal ijesztgetniük, sztis megtanulhatja a nagyántánt Eckhardt Deszéüeből. M nket, itthon valókat azonban ebben a részben nem érhetett meglepetés az Eckbarat beszédében. A meglepetés az volt, hogy Eckhwrdt, a liberalizmusnak, a szooializmusnak, egyszóval mindannak, amit a konstruktív hazafiság a destrukció kalapja alá von össze, irgalmatlan pörölyr, a jobboldali szélsőknek is élén vágtató Eckhardt Tibor a szociáldemokratákat hívta fel. arra, hogy a mindenfelül szorongatott, senkire támaszkodni nem tudó Magyarország helyzetének enyhítésére használják fel külföldi összeköttetéseiket. És ez a felhívás olyan hangon történt, amely több, mint a tisztességes ellenfélnek kijáró tisztelet hangja; ez még neíii ugyan a barátság, de már mindenesetre a békülékeny szándék hangja volt s éppen mert az Eckhardt Tibor szájából hangzott el, olyan jelentősége van, amivel netn vetekszik az utóbbi idők egyetlen belpolitikai eseménye sem, noha nekünk ugy tetszik, azok után nem jött egészen váratlanul. Mi nem keressük ennek a fordulatnak az okát és nem gunyolódunk annak s kiélezésével hogy a kurzus egyik legmarkánsabb politikusa' nem Mussolini és nem Kemál pasa fele orientálódik, hanem a szociáldemokrácia felé és ugy látszik, több eredményt vár azoknak a külföldi összeköttetéseitől, mint azokétól, akik az utcasarkokon ólmosbolokkal és a fővárosi színházban revolverlövésekkel dokumentálják a hiíet!en külföld előtt, amire Szomjas Gusztáv ur meghitel a nemzetgyűlésen: hogy Magyarországon van a világon á legnagyobb rend. Mi nem keressük, hogy mi van e mögött a józanodás mögött, hanem örülünk neki, hogy megvan. Persze sok van a száj és a pohár közt, de nagy dolog, hogy a békesség poharát éppen Eckhardt Tibor emelte fel, meg vagyunk róla győződve, nem azzal a szándékksl, hogy elejtse. A magunk jóhiszeműségében mindenkiről feltesszük a jóhiszeműséget és nincs okunk ebből kivenni a volt ssjtófőnököt még akkor sem, ha olyan intencióju beszédet mond, amit ő mint sajtófőnök bizonnyal destruktívnak bélyegzett volna. Eckhardt beszédének jelentőségéből mit sem von le mai saját kommentárja, amelyben cáfoija azt a beállítást, mintha beszédét a kormánnyal való megállapodásból mondta volna el. Ha ő mondja, hogy az neki egyéni akciója volt, elhisszük neki és azt mondjuk rá, hogy minden egyéni akciót örömmel látunk, ame'y a magunkkal való megbékélés ügyét szolgálja, de nem tartanánk szégyelni valónak, ha a kormány keresné a békét és 6 ténné az őszinte kezdeményező lépést. Csak presztízs kérdést ne csináljanak ebből is! Nincs azon mit restelni, ha az égő házra maga a gazda önti az első vödör vizet. Megszállták a RuhrDortmundban a franciák megszállták a pályaudvarokat. Dortmund megszállásával a franciák rátették kezüket az egész westfaliai bányavidékre. A lapok levelezői jelentik, hogy a német bányaigazga'ók nem akarják teljesíteni a franciák parancsát. A Ruhr vidéki nagyipar képviselőinek tegnap a francia hatóságok iudtul adták, hogy a szénszállítást ma újból meg kell kezdeni és a nagy müveket, aminő Krupp és Stinnes, értesiíették, hogy szigorú szankciókat fognak ellenük alkalmazni engedetlenség ecetén. A kilátásokat igen komolynak mondják. A külföldi értékpiac legkiemelkedőbb jelensége a márka további összeomlása volt nyolcvanháromezres jegyzésével. Mint az Havas Iroda jelenti, a jóvátételi bizottság tegnap hivatalosan tudatta a német liQisráar^al, hegy ? szénszállítások határidejét, mely január 15-én lelt volna le, a jóvátételi bizottság dönfé^vel január 31-ig tolla ki. Ezt a jegyzéket Barthou, Deiacroix és Salvago Raggi irták alá. Az angol delegátus ugy döntött, hogy ezt a közlést nem irja alá. Németországnak a szénszállítások körül tanúsítót! mulasztása következtében Franciaország és Belgium elhatározta, hogy ezentúl a német kormány által beszedett szénsdót maga fogja beszedni a szövetségesek számlájára. A páris jóvátéteii bizottság tegnap kimondotta, hogy Németország ujabb mulasztási követett el •••" ViVim viwjiamxaaa winAfwu a szén, épületfa és állatszállítás terén. A francia, belga és olasz képviselők a határozat mellett szavaztak, mig Nagybritanniá képviselője tartózkodott a szavazástól. Washingtoni Reuter jelentés szerint a hivatalos körökben azt a nézetet vallják, hogy a Ruhr-terület megszállása a jóvátételi fizetésekre valószínűleg inkább hátrányos, mint kedvező hatást fog gyakorolni. Bochumból a január 15 én este történt eseményekkel kapcsolatban az Havas iroda a következőket jelenti: Idegenek, köztük több fiatalkorú tüntetéseket rendeztek és a francia őrség előtt hazafias dalokat énekeltek. Lövés dördült el, amely jel volt élénk puska és revolver lövöldözésre. A franciák viszonozták a tüzet, majd a rendőrség visszanyomta a tömeget. Hervé, a félhivatalos Petit Párisién-b;n azt iija, hogy a rajnai tartományokból és a Ruhrterületböl, vagyis a Rajna két partján levő területekből önálló államot kell alakítani, Hollandia és Belgium mintájára, amely katonailag semlegesítendő és a német birodalomtól elszakítandó. Hirek érkez'ek Troppauból, mely szerint a cseh állam mozgósít és a mozgósítás köliségeit Franciaország viseli. A szóbanforgó jelentés szerint a cseh mozgósítás egyik célja a benyomulás Szászországba és a glatzi medence megszállása. Az állítólagos „katonai 99 A szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság egyik missziójának a magyar-román halár Békéscsaba és Mezőhegyes közötti darabján végzeit szemleutjáról a Times tudósítója a következőket jelentette lapjának: A szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság einökének, Campana olasz ezredesnek utasítására a misszió két tagja: Cm. Wilson angol őrnagy és K. Otani japán őrnagy vezetésével hétfőn reggel tövább utazott a magyar-román határra, hogy közvetlenül szerezzenek meggyőződést az ottani viszonyokról. A bizottság mindenekelőtt megállapitotia, hogy a békétcsabai helyőrség létszáma minden tekintetben megfelel a békeszerződésben megállapított létszámnak, továbbá, hogy a helyőrség területén a legteljesebb nyugalom uralkodik, semminemű katonai előkészületnek, végy csapatösszevonásnak nyoma sincs. A lökö- házai határincidenssel kapcsolatosan valamennyi tanú megerősitetie, hogy a magyar vámőrök, akik teljesen egyedül látják el a határőrséget, a legszigorúbb utasitáa kapták arra, hogy semmiesetre se lőjenek, igy még akkor sem, ha a románok netalán újból lövöldöznének. A vizsgáló-bizottság ezután ellátogatott a mezőhegyesi kincstári uradalomnak a román határtól másfél kilométernyire fekvő 39-es tanyájára. Jelentés érkezett ugyanis arról, hogy egy 60 tagu fegyveres munkáscsspat iít tartózkodik s innen betöréseket intéz a román területre. A bizottság tagjai, akiket kívánságukra a késő esti órákban azonnal eljuttattak a kérdéses pontra, meggyőződtek arról, hogy az emiitett tanyán mindössze egy nyolc főnyi vámőrség található, amelynek összesen hét kalonai fegyvere van. A közlekedési utaktól távol lakó vámőröknek tudomásuk sem volt arról, hogy Lökösháza mellett az u'óbbi napokban lövöldözés volt. Olyan fegyveres csoport, melyről föntebb szó volt, egyáltalán nincs a környéken s nem is volt. A bizottság vezetőit nagyon kellemesen érintette az a készség, amellyel az állami uradalom igazgatósága nyomozásukat támogatta s ezért hangsúlyozottan köszönetüknek sdlak kifejezést. A vizsgálatok eredményekép Wilson őrnagy kijelentette, hogy a határ meglátogatott részein semmi rendkívülit sem tapasztalt, csapatkoncentrációról egyáltalán neru lehet beszélni, minden teljesen normális. A román félhivatalos Viitorul megállapitja hogy biztosifások jöttek Budapestről, hogy á Bethlen-kormány békés érzelmekkel van eltelve Magyarország szomszédaival szeirben. A lap hozzáfűzi: Románia, mely szavakkal és tényekkel állandóan bebizonyította, hogy megérti a szerződések tiszteletben tartásának szükségességét, hogy meg kell őriznie jogait és eleget kell tenni mas államok étdekeinek, akár szövetségesek azok, akár szomszédok s bármikor abban a helyzetben van, hogy kívánságait diktálhatja azoknak, akik nenf hajlandók jogait tiszteletben tartani. A Pesti Napló mai száma egy Ullstein táviratot közöl, amely a következőket irja: Belgrád, január 16. Daca román külügyminiszter Rómából hazauíaztában megállás néi-