Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-04 / 2. szám

± SZEGED Szeged, 1923 január 5. határozandó részét katonailag megszállják. 2. A megszállott területtől keletre vámövet állítanak fel. A francia tervezethez mellékelt okmány vissza­utasítja azt az angol állítást, mely szerint a fa­szállítások tekintetében való német mulasztás­nak 1922 decembtr 26 án való megvitatása az angol delegátusokat meglepte és ragaszkodik ahhoz, hogy a jóvátételi bizottság a szénszállí­tások tekintetében hibát állapítson meg. Francia­ország, tekintettel jelenlegi szükségleteire, nincs | abban a helyzetben, hogy különösen a koksz tekintetében a legkisebb mulasztásokat is el­tűrje. Az okmány továbbá hibákat állapit meg a nitrogén és a kövezetkocka szállítás terén is. Rámutat az elhalasztásra, melyet azért idéztek elö, hogy Németország ne vegyen részt a nagy francia közmunkák programjában. Az okirat azzal végződik, hogy Németországnak egyetlen gondja magát tudatosan és szándékosan kivonni mindennemű szolgáltatás alól. Az angol tervezel* Poincaré előterjesztése után jött az értekez­let igazi szenzációja, ugyanis Bonar Law angol miniszterelnök bemutatta az angol javaslatokat, melyeket az angol kormány eddig a legnagyobb titokban tartott. Mára azután kiderült, hogy vatóban volt is ok a titokban tartásra, mert az angol javaslatok egészen uj szemszögből vilá­gítják meg az uj angol kormány felfogását a német jóvátételi kérdésben, ugyanis mig Lloyd George bukásakor mindenki arra számított, hogy az uj konzervatív kormány egészen a francia jóvátételi politikához fog idomulni, most kiderült, hogy Bonar Lawék még sokkal eny­hébben akarják az egész kérdést kezelni, mint Lloyd Qeorge. Az angol premier konkrét terv­vel és javaslatokkal lépett elő tegnap Párisban és ha azokat sikerülne elfogadtatnia a konfe­renciával, ugy kétségtelenül jelentős lépéssel jutni megoldásához, a már-már minden európai politikus tengeri kigyója: a német jóvátétel. Egyébként a tervezet főbb vonalaiban a követ­kező : Németország négy évig nem fizet semmit, csupán bizonyon dologi szolgáltatásokat köteles teljesíteni, amelyek lerovásának *wiheii meg­térítése ellenében hitelt nyújtanak. A következő négy év alatt évenkéht kétmilliárd aranymárkát fizet, a következő két év alatt évenként két és fél milliárd aranymárkát törleszt. Ennek a tíz évnek a leteltével három és fél milliárd vagy kisebb összeg fizetésére kötelezik, azonban ez az összeg nem lehet kisebb két és fél milliárd aranymárkánál és nagyságát pártatlan törvény­szék fogja megállapítani. A német pénzügyek ellenőrzésére a tervezet értelmében Berlinben bizottságot létesítenének, amelynek tagjait Nagy­britannia, Franciaország, Belgium és Olaszor­szág neveznék ki. Helyet foglalnának benne Amerikának és a semleges európai államoknak egy-egy képviselője is. Elnöke a német pénz­ügyminiszter lenne, aki azonban csak szavazat­egyenlőség esetén birna szavazati joggal. Ha az a bizottság Megállapítaná, hogy Németország pénzügyi helyzete négy év letelte előtt annyira megszilárdul, hogy a jóvátételi készfizetéseket megkezdheti, akkor jogában áll, hogy esetleg már két év leteltével elrendelje az évi két­milliárdnyi összeg fizetését és helyesbítse a további fizetéseket oly módon, hogy az adós­ság teljes összegét ne lépjék tul. A kötelezvé­nyeket öt8zázalékkal kamatozó adóslevelek for­májában állítsák ki, ezek bemutatásra szóljanak és bemutatásukkor a német kormány köteles azokat beváltani. Az adóslevelek két sorozatba oszlanának. Az első sorozat az évenként két és fél milliárdig emelkedő fizetéseket képviseli, a második sorozat a 11. évtől kezdve esedékes két és fél milliárdot meghaladó évi fizetéseket. A német jóvátételi adósság folyósítása kölcsön utján történik, amit Németország a közönségtől vesz fel. Ezeknek á kölcsönöknek az eredmé­nyét az eredeti adóslevelek beváltására használ­ják fel. A tervet azzal a feltétellel ajánlanák fel Németországnak, hogy kötelezné magát 1. A márka árfolyamának megszilárdítására, még pedig azokhoz a javaslatokhoz képest, amelyeket az átmeneti kormány meghívására egybegyűlt külföldi szakértők terjesztettek elő novemberi jelentésükben. 2. Kötelezné magát a költségvetés egyensúlyának helyreállítására. Ab­ban az esetben, ha Németország mulasztást kö­vetne el, vagy ha a fenti kötelezettségeknek nem felelne meg, köteles lesz alávetni magát atoknak a rendszabályoknek, amelyeket a szö­vetséges hatalmak egyhangúlag szükségesnek it-lnek, beleértve azokba a német jövedelmek és adók lefoglalását és az okkupációs zónán k vül eső német területek katonai megszállását. Az angol tervezet részletes javaslatokat tar­talmaz és a szövetségközi adósságok rendezé­séről is avval a feltétellel, hogy a jóvátétel te­kintetében egymással megegyeznek és a záio­golása, valamint a büntető rendszabályok alkal­t Javaslat 4­nak felolvasása után Della Toreita márki párisi olasz nagykövet ismertette az olasz kormány felfogását. Az olasz tervezet két évi moratóriumot indít­ványoz, feltéve; ha a szövetségesek megfelelő zálogokhoz jutnak. Németország legalább három­milliárd aranymárka kölcsönt kapna, a dologi siolgálatatásokat továbbra is folytatná. A pénz­ügyi reformok végrehajtását a garancia bizott­ság ellenőrizné, zálogokul az olasz tervezet a kincstári erdők és állami bányák igazgatásának ellenőrzését ajánlja a Ruhr-vidéken. Az olasz jsvaslat a C) kötvények szabályo­zása tekintetében a következőket javasolja; 1. Az Ausztria-Magyarország részéről átadott állami javak értéke utján. 2. Azoknak az össze­geknek tévén, melyek Ausztria és Magyaror­szágra az általuk átvett javak értelmében jóvá­tétel gyanánt esnek. 3. A Bulgária részéről járó jóvátételi összegekkel. 4. A jóváté eli bizottság által Németországnak itéli követelésekkel, me­lyek az adósságba beleszámítanak. 5. A C. sorozatú kötvények egyrészének eltörlése utján. Németország rövid időn belül legalább is há­rom milliárd aranymárka értékű kölcsönt vesz fel. Zálogok gyanánt Olaszország a következő­ket ajánlja: a be- és kiviteli illetékek ellen­őrzését tartsák fenn, ellenőrizzék továbbá az állami erdőségeket és az állami ruhr-vidéki bányákat. Az értekezés Poincaré a párisi értekezlet első hivatalos ülé­sének befejezése után megbeszélést folytatott de Lasleyre pénzügyminiszterrel és a francia szakértőkkel. Ez a megbeszélés 7 óra után ért véget. Poincaré ezután az Elyseébe ment, hogy Millerand elnökkel közölje az angol és olasz delegáció részéről a kedd délutfni értekezleten beterjesztett tervezetet. Poincaré miniszterelnök tegnap este a szövet­ségközi konferencia utáp fogadta a francia sajtó képviselőit és leplezetlenül kritizálta az angol tervet. Kimondta, hogy különösen nagy csaló­dást jelent az ő számára, hogy Anglia a jóvá­téieli bizottságot egy uj szerv által akarja pó­tolni, amelynek elnöke a német birodalmi pénz­ügyminiszter lenne. Az angol terv azért teljes­séggel elfogadhatatlan, mert ha valóra váltanák, az adósság leszállana 25 milliárd aranymárkára. F.ancia politikai körökben azt mondják, hogy egyelőre elképzelhetetlen, mikép lehet a francia ' és angol tervek között levő eltéréseket kiegyen­líteni. Az olasz tervet közvetlenül a konferencia előtt alaposan átdolgozták s az lényegesen kö­zeledett a francia javaslathoz. A belga küldött­ség semmi tervet nem hozott magával Párisba. Az olasz lapok párisi levelezői nagyon pesz­szimisztikus véleményeket közölnek a konfe­rencii kilátásai felől. Egyértelmüieg elkesere­désüket nyilvánítják Bonar Law uj javaslatai miatt, amelyekről azt mondják, hogy azok ve­szedelmet jelentenek a konferencia számára. Az angol javaslat — mondja a Giornele di Róma levelezője — a józan észnek kihívása és azok­nak az embereknek, akik annyit szenvedttk a háborútól. A levelező hozzáteszi, hogy az olasz, francia és belga delegátusok egyértelmüieg vissza fogják utasítani az angol tervet Az em­lített lap interjút közöl Bonar Law-val, aki a következőket jelentette ki: — Az én kormányomnak az a feltevése, hogy nincs kilátás arra, hogy Németországtót na­gyobb összegeket lehetne kapni, hacsak nem állítják helyre hitelét. A német hitelt nem lehet ané kül helyre állítani, ha meg nem mondjuk Németországnak, hogy mi is tulajdonképen pon­tosan az adóssága ? A jelen viszonyok között Németország képtelen bárminemű fizetésre s ezért képtelen követelmény a moritorium. A britt terv az értekezlet körében igazi meg­lepetés volt. Francia és belga részről látható , csalódást keltett. Azzal a francia állásponttal szemben, hogy zálogok nélkül nincs mora­tórium, a britt kormány olyan tervezetet ter­' jesztett elő, amely kettő helyett négy évi mora­toriumot javasol, a fizetési tervezetet gyökere­sen megváltoztatja és a versaillesi szerződést mélyreható módosításnak veti alá anélkül, hogy Németországot bárminő rendszabállyal terhelné meg. A francia közvélemény különösen azokat a feltételeket fogja kedvezőtlenül, amelyek ér­; telmében Franciaország véglegesen lemondana arról a több mint egymilliárd franknyi arany­letétről, melyet kölcsönénék biztosításául Angliá­ban elhelyezett. A tervezet beleütközik a versaillesi szerződésbe, mert a jóvátételi bizott­ságot négy évre megfosztja a német pénzügyek ellenőrzésére vonatkozó jogától. A bizottság i többé nem lenne szuverén s ezentúl kizáróla jogi felhatalmazással rendelkezne. Az engedm> nyeket a tervezet nem köti sem ellenszolgálta­• tásokhoz, sem zálogokhoz. A francia kormány • valószínűleg nem fog belemenni abba, hogy olyan tervezet alapján tárgyaljon, amely nem ismeri el a „zálogok nélkül nincs moratorium" alapelvet, amelyet a maga részéről elengedhe­• tetlennek tart. Franciaország előreláthatólag ugv . fog határozni, hogy ha álláspontját nem fogad­ják el, abban az esetben önmaga fog eljárni jogainak érvényesítésére. A párisi konferencia már tegnapi első ülésén j kritikus pontra jutott. A párisi sajtó szerint Franciaország és Anglia közölt éles ellentét ; van, melyet aligha lehet eiosziaini. A mai ülé­sen polémiára került a sor Bonar Law és Poincaré miniszterelnök között. Az utóbbi kije­lentelte, hogy a moratórium engedélyezése pro­duktív zálogok nélkül nem tehitő mérlegelés tárgyává. Az angol miniszterelnök javaslatára, hogy a konferenciát csütörtökig halasszák el, Poincaré azt válaszolta, hogy a vitát minél j előbb folytatni kell. [ Az angol javaslat következtében Belgium vitásnak latja elsőbbségeit. Olaszországnak és Franciaországnak át kell engedaie azokat az ' aranykészleteket, mdyeket kölcsöne biztositéka gyanánt Londonban letétbe helyezett. A szövet­séges hatalmaknak, melynek háborús tartozásaik egyrészét elengedik, kötelezniük kell magukat, ! hogy támogatják azt a javaslatot, melyet Anglia a volt ellenséges államokkal szemban fölállított i kártérítés fejében esetleg előterjeszt. { A francia minisztertanács ma foglalkozott a britt jóvátételi tervezettel. A minisztertanács • megállapította, hogy a tervezet, mely a francia ; követelések ujabb leszállítását é3 ujabb mora­i tóriumnak minden zálog nélkül való megadá­sát tartalmazza, végleges eltávolódást jelent a versaillesi szerződésben foglaltaktól. A Reuter iroda párisi jelentése szerint' a francia kormány véglegesen elvetette az angol jóvátételi javaslatot. A ma délelőlt tartott tanácskozáson Poincaré a hírlapírók kérdésére ezt felelte: ! — Az angol tervezet elfogadhatatlan nem­j csak a mi számunkra, hanem az olaszok és a belgák számára is, mert pl. az utóbbiaknak elsőbbségi jogait teljesen mellőzi. j Mi fog ma történni? I — A délutáni ülés elején ki fogom jelen­! teni, hogy az angol tervezet alapján való tár' { gyaláshoz nem járulhatunk hozzá. Csak Két eset lehetséges: vagy megszavazzák a francia tervezetet ugy ahogy van, vagy pedig megálla­pítjuk, hogy az angol és a francia álláspont között nincs megegyezés. A konferencia mai ülését, amely délután 3 óra 15 perckor kezdődött, 5 óra 15 perckor félbeszakították, hogy a szövetséges delegátusok megteázhassanak. Az ülés első részét Poincaré beszéde vette igénybe, aki behatóan bírálta az angol tervezetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom