Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-04 / 2. szám

± SZEGED Szeged, 1923 január 5. határozandó részét katonailag megszállják. 2. A megszállott területtől keletre vámövet állítanak fel. A francia tervezethez mellékelt okmány visszautasítja azt az angol állítást, mely szerint a faszállítások tekintetében való német mulasztásnak 1922 decembtr 26 án való megvitatása az angol delegátusokat meglepte és ragaszkodik ahhoz, hogy a jóvátételi bizottság a szénszállítások tekintetében hibát állapítson meg. Franciaország, tekintettel jelenlegi szükségleteire, nincs | abban a helyzetben, hogy különösen a koksz tekintetében a legkisebb mulasztásokat is eltűrje. Az okmány továbbá hibákat állapit meg a nitrogén és a kövezetkocka szállítás terén is. Rámutat az elhalasztásra, melyet azért idéztek elö, hogy Németország ne vegyen részt a nagy francia közmunkák programjában. Az okirat azzal végződik, hogy Németországnak egyetlen gondja magát tudatosan és szándékosan kivonni mindennemű szolgáltatás alól. Az angol tervezel* Poincaré előterjesztése után jött az értekezlet igazi szenzációja, ugyanis Bonar Law angol miniszterelnök bemutatta az angol javaslatokat, melyeket az angol kormány eddig a legnagyobb titokban tartott. Mára azután kiderült, hogy vatóban volt is ok a titokban tartásra, mert az angol javaslatok egészen uj szemszögből világítják meg az uj angol kormány felfogását a német jóvátételi kérdésben, ugyanis mig Lloyd George bukásakor mindenki arra számított, hogy az uj konzervatív kormány egészen a francia jóvátételi politikához fog idomulni, most kiderült, hogy Bonar Lawék még sokkal enyhébben akarják az egész kérdést kezelni, mint Lloyd Qeorge. Az angol premier konkrét tervvel és javaslatokkal lépett elő tegnap Párisban és ha azokat sikerülne elfogadtatnia a konferenciával, ugy kétségtelenül jelentős lépéssel jutni megoldásához, a már-már minden európai politikus tengeri kigyója: a német jóvátétel. Egyébként a tervezet főbb vonalaiban a következő : Németország négy évig nem fizet semmit, csupán bizonyon dologi szolgáltatásokat köteles teljesíteni, amelyek lerovásának *wiheii megtérítése ellenében hitelt nyújtanak. A következő négy év alatt évenkéht kétmilliárd aranymárkát fizet, a következő két év alatt évenként két és fél milliárd aranymárkát törleszt. Ennek a tíz évnek a leteltével három és fél milliárd vagy kisebb összeg fizetésére kötelezik, azonban ez az összeg nem lehet kisebb két és fél milliárd aranymárkánál és nagyságát pártatlan törvényszék fogja megállapítani. A német pénzügyek ellenőrzésére a tervezet értelmében Berlinben bizottságot létesítenének, amelynek tagjait Nagybritannia, Franciaország, Belgium és Olaszország neveznék ki. Helyet foglalnának benne Amerikának és a semleges európai államoknak egy-egy képviselője is. Elnöke a német pénzügyminiszter lenne, aki azonban csak szavazategyenlőség esetén birna szavazati joggal. Ha az a bizottság Megállapítaná, hogy Németország pénzügyi helyzete négy év letelte előtt annyira megszilárdul, hogy a jóvátételi készfizetéseket megkezdheti, akkor jogában áll, hogy esetleg már két év leteltével elrendelje az évi kétmilliárdnyi összeg fizetését és helyesbítse a további fizetéseket oly módon, hogy az adósság teljes összegét ne lépjék tul. A kötelezvényeket öt8zázalékkal kamatozó adóslevelek formájában állítsák ki, ezek bemutatásra szóljanak és bemutatásukkor a német kormány köteles azokat beváltani. Az adóslevelek két sorozatba oszlanának. Az első sorozat az évenként két és fél milliárdig emelkedő fizetéseket képviseli, a második sorozat a 11. évtől kezdve esedékes két és fél milliárdot meghaladó évi fizetéseket. A német jóvátételi adósság folyósítása kölcsön utján történik, amit Németország a közönségtől vesz fel. Ezeknek á kölcsönöknek az eredményét az eredeti adóslevelek beváltására használják fel. A tervet azzal a feltétellel ajánlanák fel Németországnak, hogy kötelezné magát 1. A márka árfolyamának megszilárdítására, még pedig azokhoz a javaslatokhoz képest, amelyeket az átmeneti kormány meghívására egybegyűlt külföldi szakértők terjesztettek elő novemberi jelentésükben. 2. Kötelezné magát a költségvetés egyensúlyának helyreállítására. Abban az esetben, ha Németország mulasztást követne el, vagy ha a fenti kötelezettségeknek nem felelne meg, köteles lesz alávetni magát atoknak a rendszabályoknek, amelyeket a szövetséges hatalmak egyhangúlag szükségesnek it-lnek, beleértve azokba a német jövedelmek és adók lefoglalását és az okkupációs zónán k vül eső német területek katonai megszállását. Az angol tervezet részletes javaslatokat tartalmaz és a szövetségközi adósságok rendezéséről is avval a feltétellel, hogy a jóvátétel tekintetében egymással megegyeznek és a záiogolása, valamint a büntető rendszabályok alkalt Javaslat 4nak felolvasása után Della Toreita márki párisi olasz nagykövet ismertette az olasz kormány felfogását. Az olasz tervezet két évi moratóriumot indítványoz, feltéve; ha a szövetségesek megfelelő zálogokhoz jutnak. Németország legalább hárommilliárd aranymárka kölcsönt kapna, a dologi siolgálatatásokat továbbra is folytatná. A pénzügyi reformok végrehajtását a garancia bizottság ellenőrizné, zálogokul az olasz tervezet a kincstári erdők és állami bányák igazgatásának ellenőrzését ajánlja a Ruhr-vidéken. Az olasz jsvaslat a C) kötvények szabályozása tekintetében a következőket javasolja; 1. Az Ausztria-Magyarország részéről átadott állami javak értéke utján. 2. Azoknak az összegeknek tévén, melyek Ausztria és Magyarországra az általuk átvett javak értelmében jóvátétel gyanánt esnek. 3. A Bulgária részéről járó jóvátételi összegekkel. 4. A jóváté eli bizottság által Németországnak itéli követelésekkel, melyek az adósságba beleszámítanak. 5. A C. sorozatú kötvények egyrészének eltörlése utján. Németország rövid időn belül legalább is három milliárd aranymárka értékű kölcsönt vesz fel. Zálogok gyanánt Olaszország a következőket ajánlja: a be- és kiviteli illetékek ellenőrzését tartsák fenn, ellenőrizzék továbbá az állami erdőségeket és az állami ruhr-vidéki bányákat. Az értekezés Poincaré a párisi értekezlet első hivatalos ülésének befejezése után megbeszélést folytatott de Lasleyre pénzügyminiszterrel és a francia szakértőkkel. Ez a megbeszélés 7 óra után ért véget. Poincaré ezután az Elyseébe ment, hogy Millerand elnökkel közölje az angol és olasz delegáció részéről a kedd délutfni értekezleten beterjesztett tervezetet. Poincaré miniszterelnök tegnap este a szövetségközi konferencia utáp fogadta a francia sajtó képviselőit és leplezetlenül kritizálta az angol tervet. Kimondta, hogy különösen nagy csalódást jelent az ő számára, hogy Anglia a jóvátéieli bizottságot egy uj szerv által akarja pótolni, amelynek elnöke a német birodalmi pénzügyminiszter lenne. Az angol terv azért teljességgel elfogadhatatlan, mert ha valóra váltanák, az adósság leszállana 25 milliárd aranymárkára. F.ancia politikai körökben azt mondják, hogy egyelőre elképzelhetetlen, mikép lehet a francia ' és angol tervek között levő eltéréseket kiegyenlíteni. Az olasz tervet közvetlenül a konferencia előtt alaposan átdolgozták s az lényegesen közeledett a francia javaslathoz. A belga küldöttség semmi tervet nem hozott magával Párisba. Az olasz lapok párisi levelezői nagyon peszszimisztikus véleményeket közölnek a konferencii kilátásai felől. Egyértelmüieg elkeseredésüket nyilvánítják Bonar Law uj javaslatai miatt, amelyekről azt mondják, hogy azok veszedelmet jelentenek a konferencia számára. Az angol javaslat — mondja a Giornele di Róma levelezője — a józan észnek kihívása és azoknak az embereknek, akik annyit szenvedttk a háborútól. A levelező hozzáteszi, hogy az olasz, francia és belga delegátusok egyértelmüieg vissza fogják utasítani az angol tervet Az említett lap interjút közöl Bonar Law-val, aki a következőket jelentette ki: — Az én kormányomnak az a feltevése, hogy nincs kilátás arra, hogy Németországtót nagyobb összegeket lehetne kapni, hacsak nem állítják helyre hitelét. A német hitelt nem lehet ané kül helyre állítani, ha meg nem mondjuk Németországnak, hogy mi is tulajdonképen pontosan az adóssága ? A jelen viszonyok között Németország képtelen bárminemű fizetésre s ezért képtelen követelmény a moritorium. A britt terv az értekezlet körében igazi meglepetés volt. Francia és belga részről látható , csalódást keltett. Azzal a francia állásponttal szemben, hogy zálogok nélkül nincs moratórium, a britt kormány olyan tervezetet ter' jesztett elő, amely kettő helyett négy évi moratoriumot javasol, a fizetési tervezetet gyökeresen megváltoztatja és a versaillesi szerződést mélyreható módosításnak veti alá anélkül, hogy Németországot bárminő rendszabállyal terhelné meg. A francia közvélemény különösen azokat a feltételeket fogja kedvezőtlenül, amelyek ér; telmében Franciaország véglegesen lemondana arról a több mint egymilliárd franknyi aranyletétről, melyet kölcsönénék biztosításául Angliában elhelyezett. A tervezet beleütközik a versaillesi szerződésbe, mert a jóvátételi bizottságot négy évre megfosztja a német pénzügyek ellenőrzésére vonatkozó jogától. A bizottság i többé nem lenne szuverén s ezentúl kizáróla jogi felhatalmazással rendelkezne. Az engedm> nyeket a tervezet nem köti sem ellenszolgálta• tásokhoz, sem zálogokhoz. A francia kormány • valószínűleg nem fog belemenni abba, hogy olyan tervezet alapján tárgyaljon, amely nem ismeri el a „zálogok nélkül nincs moratorium" alapelvet, amelyet a maga részéről elengedhe• tetlennek tart. Franciaország előreláthatólag ugv . fog határozni, hogy ha álláspontját nem fogadják el, abban az esetben önmaga fog eljárni jogainak érvényesítésére. A párisi konferencia már tegnapi első ülésén j kritikus pontra jutott. A párisi sajtó szerint Franciaország és Anglia közölt éles ellentét ; van, melyet aligha lehet eiosziaini. A mai ülésen polémiára került a sor Bonar Law és Poincaré miniszterelnök között. Az utóbbi kijelentelte, hogy a moratórium engedélyezése produktív zálogok nélkül nem tehitő mérlegelés tárgyává. Az angol miniszterelnök javaslatára, hogy a konferenciát csütörtökig halasszák el, Poincaré azt válaszolta, hogy a vitát minél j előbb folytatni kell. [ Az angol javaslat következtében Belgium vitásnak latja elsőbbségeit. Olaszországnak és Franciaországnak át kell engedaie azokat az ' aranykészleteket, mdyeket kölcsöne biztositéka gyanánt Londonban letétbe helyezett. A szövetséges hatalmaknak, melynek háborús tartozásaik egyrészét elengedik, kötelezniük kell magukat, ! hogy támogatják azt a javaslatot, melyet Anglia a volt ellenséges államokkal szemban fölállított i kártérítés fejében esetleg előterjeszt. { A francia minisztertanács ma foglalkozott a britt jóvátételi tervezettel. A minisztertanács • megállapította, hogy a tervezet, mely a francia ; követelések ujabb leszállítását é3 ujabb morai tóriumnak minden zálog nélkül való megadását tartalmazza, végleges eltávolódást jelent a versaillesi szerződésben foglaltaktól. A Reuter iroda párisi jelentése szerint' a francia kormány véglegesen elvetette az angol jóvátételi javaslatot. A ma délelőlt tartott tanácskozáson Poincaré a hírlapírók kérdésére ezt felelte: ! — Az angol tervezet elfogadhatatlan nemj csak a mi számunkra, hanem az olaszok és a belgák számára is, mert pl. az utóbbiaknak elsőbbségi jogait teljesen mellőzi. j Mi fog ma történni? I — A délutáni ülés elején ki fogom jelen! teni, hogy az angol tervezet alapján való tár' { gyaláshoz nem járulhatunk hozzá. Csak Két eset lehetséges: vagy megszavazzák a francia tervezetet ugy ahogy van, vagy pedig megállapítjuk, hogy az angol és a francia álláspont között nincs megegyezés. A konferencia mai ülését, amely délután 3 óra 15 perckor kezdődött, 5 óra 15 perckor félbeszakították, hogy a szövetséges delegátusok megteázhassanak. Az ülés első részét Poincaré beszéde vette igénybe, aki behatóan bírálta az angol tervezetet.