Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-17 / 12. szám

Egyes szám ára 16 korona. f«rkeszt6ség ét kladóhlva­•I: Kölcsey-utca 6. (Próféla­uálló, I. emelel 6.) Telefon O—5J. A .Szeged" megjele­lik hétfő kivételével minden s«p. Egyes szám ára 16 ko­Előflzetési árak: Egy prs Szegeden 260, Buda­pesten és vidéken 280 kor. Hirdetési árak : Félhasábon 1 mm. 9, egy hasábon 16, más­fél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 8, kövér belükkel 16 K. Szövegközi! közlemények soronként 100 K. Nyilltér, csa­ládi és orvosi hlr 100 K. Több­szöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 17, SZERDA. 12-ik szám. Az ántánt a rendtörvény mellett Az ántánt démarsáról Msgyarorszgon a műit hét elején kezdtek beszélni. Kovács­műhelyből indult-e el a hír,. vagy borbély­műhelyből, vagy a falu kútja mellől, nem ludni, de bizonyos, hogy mindenki tudott róla. Mikor aztán már mindenki halálra ijesztgette a szom­szédját, akkor megjelent a hivatalos cáfolat. A kormány megnyugtatta az országot, hogy semmi­féle démarsot nem kapott. Ez igaz is volt. A magyar kormány csak szombaton kapta meg a démarsot. Ezt már szombaton este minden kávé­házban beszélték, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is, de a magyar Ifpok még vasárnap se tudtak róla. Ellenben a bécsi és prágai lapok vasárnapi számában már a jegyzék teljes szövege benne volt, — az a szöveg, ami a magyar lapok utján csak kedden juthatott a magyar közönséghez. Mi ennek a magyarázata ? — kérdezi Rákosi Jenő a Budapesti Hírlapban — mikor a jegyzéket a magyar kormány kapta, nem a bécsi, vagy a prágai kormány s mikor a magyar közönséget mégis csak közelebbről érinti a dolog, mint az osztrákokat, vagy a cseheket. Rákosi, ha már felveti a kérdést, meg is felel rá. A magyar lapok azért maradtak le, mert a magyar kormány naivságában azt hiszi, hogy amit ő elhallgat, az örökre titok marad s mert a magyar kormány csak akkor fordul az újságokhoz, ha dicsértetni akarja magát velük, vagy cáfoltatni akar általuk valami neki kelle­metlen dolgot. Mi-nem vagyunk olyan kötöz köd 5 emberek, mint Rákosi l nő nekünk nem is néznék ugy éTíTEÖiözködést, mint neki, ennélfogva mi nem is támadjuk a kormányt. Sőt meg is védjük, noha az nekünk nem volna kötelességünk. De mi éppen mert ellenzéki lap vagyunk, saját tapasztalatunkból tudjuk, mennyire vigyáz a kormány arra, hogy a nemzet jól aludjon, ha már a fejealja rosszul van megvetve az isten­adtának. A kormány, ha már egyebet nem tud adni a nemzetnek, legalább a vasárnapra és hélfőre virradó éjszakai nyugodalmát nem akarja elvenni. íme, ez a nagyon emberséges indok a magyarázata a titkolódzásnak s ezt Rákosi Jenő is tudhatná, ha akarná. *"- •••• •• Nekünk sokkal fontosabb észrevételünk van fővárosi laptársunkénál s ez Daruváry külügy­miniszter urnák arra a válaszára vonatkozik, amelyet a kisántántnsk az*irredenta mozgalom elfojtását követelő szóbeli démarsára adott. A külügyminiszter ur felelhette volna azt is, hogy ehhez senkinek semmi köze, mondhatta volna azt is, hogy nem volt még olyan hatalmas kor­mány, amely a természeti törvényeket meg tudta volna változtatni, nincs a világon az a hatalom, amely a természeti törvényen alapuló magyar irredenta gondolatot megölje. Megmondhatta volna egész bátran, hogy még egy magyar lesz a világon, addig mindig lesz irredenta gondolat s ha nem lesz, akkor a magyarok nem érdemlik meg a puszta életüket sem. Azonban becsüljük érte a külügyminisztérium vezetőjét, hogy nem azt mondta, hanem a finom diplomata stílusá­ban, minden szenvedélyesség nélkül okosan és józanon válaszolt. Azt mondta, hogy a béke­szerető magyar kormány minden igyekezete a közvélemény megnyugtatása, azonban manifesz­tációk megakadályozására nincs feltétlen módja, mert Magyarország szabad ország, ahol az újságokban gondolatszabadság és a gyűléseken szólásszabadság van. Örülünk neki, hogy a külügyminiszter ur igy megmondta az igazat, — de tisztelettel kérdez­zük, mi lesz most már a rendtörvénnyel, amely nemcsak a destruktív ellenzék szerint, hanem Apponyi Albert szerint, Andrássy Qyula szerint, Rákosi Jenő szerint, sőt az egységes párt né­hány tekintélyes politikusa szerint is olyan korlátokat állit a gondolatszabadság, a szólás­szabadság, sőt a lélekzési szabadság elé, hogy Magyarország többé nem igen lesz szabad országnak nevezhető ? Mi lesz most már azzal a rendtörvénnyel, amely minden irredenta sóhajtást lehetetlenné tesz, mert hiszen íme a tények azt bizonyitják, hogy a legártatlanabb irredenta demonstráció is nagyon komor felhő­ket idézhet fel a szűkre szorított magyar égre? A kormány orgánumai néhány héttel ezelőtt azzal az ostoba rágalommal illették az ellenzé­ket, hogy az ántánttal akarja útját állatni a rendiörvénynek. S ime kiderül, hogy a rend­törvénynek az ántánt a legfőbb protektora, mert hiszen neki is az az érdeke, hogy síri nyugalon legyen Magyarországon. S mi ezek után hisszük, hogy a rendtörvény, amely első­sorban az irredentizmusba fogja belefojtani a szót, most már csakugyan meg lesz. Az ántánt rá fogja parancsolni a szegény kormányra és a szegény nemzetgyűlésre, mint ahogy a detro­nizációt ráparancsolta. Mert tudvalevőleg akkor is vérzett a kormány és~5 nemzetgyűlés szive. Régebben készült el a demarsa. A román lapok egyértelmű - nyilatkozatából kitűnik, hogy a kisántánt budapesti demarsát már régebben készítették elő, nem pedig mint ahogyan egyes helyen vélik, a mult hét óta. Érdekes részletet közöl erről a Lupla, melynek szerkesztője elmondja, hogy már laussannei tartózkodása alkalmából a legmértékadóbb for­rásból azt az információt kapta, hogy Benes cseh külügyminiszter ottani tartózkodása folya­mán sokat foglalkozott a Budapesten teendő közös demars szükségességével. A román kor­mány képviselőjét beleavat a a legközelebb tör­ténő demarsba. Az információ közlője előtt is­meretlen okokból azonban a jegyzék átadása a mult szombatig húzódott. A román lapok sugalmazott közleményeiből tisztán kitűnik, hogy Románia orosz támadás­tól fél. Az Adaverul közlése szerint a minisz­tertanács elhatározta, hogy Máramarostól Temes­várig, vagyis íz egész erdélyi vonalon prokla­málja a háborús állapotot. Ezeknek az intéz­kedéseknek indokolása azt a megjegyzést koc­káztatja meg, hogy moszkvai (1) utasításra közös nagy támadás indul meg Románia ellen az olasz, magyar és bolgár vonalon. A román szociáldemokrata párt a kormány mozgósítási parancsát époly feleslegesnek tartja, mint a határon állítólag végbement események miatt keletkezett izgalmat. A Szocializmul, a párt lapja kiszámítja, hogy Románia az utóbbi években a katonai fegyverkezéseket illetőleg a hetedik helyről a negyedik helyre nyomult előre, mert mig 1914-ben költségvetésének csupán 12.4 százalékát fordította állandó hadseregére, most 25 százalékát fordítja erre a célra. A Westminszter Gazette közli lotd Newlon levelét az állítólagos magyar határkérdés ügyé­ben. Aki állit ilyen esztelenséget, — irja — azzal a világon bármit is el lehet hitetni. Ki kell emelni, hogy a román hadsereg létszáma egymillió körül van, mig Magyarország hadse­rege mindössze 35.000 főnyi. A románoknak kétségtelenül nem könnyű a lelkiismeretük, mert elnyomták az erdélyi magyar kisebbséget, de ez még nem ok arra, hogy alaptalan feltevé­seiket komolyan vegyük. Bethlen István miniszterelnök a román határ­incidensekkel kapcsolatosan előállóit helyzetről a következőket mondotta: — Nem tartom szükségesnek, hogy bővebben nyilatkozzam az ügyről, mert hiszen itt ma ugy is a tények beszélnek. Mindenesetre bizo­nyos, hogy rövid időn belül teljes elintézést nyer az ántánt jegyzékkel és a kisántánt szó­beli jegyzékével előállott diplomáciai ügy és semmi esetre sincs ok izgalomra. Ezt minden kétségen felül kijelenthetem. A külügyi bizott­ság üléséről érdembe nem nyilatkozhatom, mert annak tárgyalási anyaga természetesen nem való a nyilvánosság elé. Ismét megkezdik a németek a szénszállítást. A Ruhr-vidéken tovább tart a francia-belga csapatok előnyomulása. A legközelebbi napok­ban valószínűleg már az egész Rajna-Wesifaliai szénvidéket megszállják. A franciák tegnap délután megszállták Vor­halét, Págen egyik külvárosát, továbbá Wiltent, Wannat. Buer megszállása után a községben tüntetés volt és a tömeg beverte a francia tisztek szál­lásául szolgáló házak ablakait. A francia vezénylő tábornok megparancsolta, hogy a tüntetés is­métlése esetén a csapatok fegyvert használjanak. Bochumból jelentik: Este nagy politikai tün­tetések voltak, többezer főnyi tömeg a város­háza elé vonult, ahol a francia tábornok ideig­lenes szállása van. Hazafias dalokat énekeltek és éltették a német köztársaságot. A tömeg az­tán végig vonult a város utcáin. Kommunista ifjakból álló csoport ellentüntetést rendezett, a III. internacionalét és a francia kommunista ifjúságot éltette. A rendőrség nem avatkozott a tüntetésekbe. Este 8 óra tájban a pályaudvar közelében a francia katonasággal összeütközésre került a sor. A franciák éles töltéssel lőttek, egy embert megöltek, többet megsebesitettek. Ma délelőtt háromnegyed 12-kor egy század francia katonaság vonult be Dortmundba. A bevonulás alatt repülőgépek keringtek a város fölött. Összeütközés eddig nem történt. Az újonnan megszállott terület több községé­ben összeütközésre került a sor, a lakosság és a megszálló csapatok között. Essen egyik kül­városában a francia tisztek egy német rendőr­tiszttel kerültek összeütközésbe. ! A jóvátételi bizottság hivatalosan megállapí­totta Németország mulasztását a szénszállítás terén. A döntés 3 szavazattal törlént. Az angol képviselő tartózkodott a szavazástól. A szénrekvirálásck 24 órával való elhalasz­tása arra a jelentésre vezetendő vissza, amely szerint a német nagyiparosok elhatározták, hogy január 16-án ismét megkezdik a szén szállítását. Daudet a Ruhr-vidék megszállásával elégedet­len és az Action Francaise hasábjain azt köve­teli, hogy a miniszterelnök ez alkalommal egész munkát végezzen. Berlinbe kell masírozni Albert királlyal és Mussolinivei együtt és akkor aztán a britt kormány magától fog jönni és kérni fel­vételét a szövetségtől. A Valikán örömmel fogadta a hírt, hogy Anglia és Amerika az adósságok tekintetében megegyezett, mivel ebből a körülményből elő­nyöket remél Európa számára. A vatikáni körök véleménye szerint a franciák legutóbbi előnyo­mulása következtében támadt félelem enyhült. Ellenben még mindig tartanak attól, hogy ta­vasszal ujabb bonyodalmak fognak előállni, mi­vel Törökország és Olaszország erősen fegyver­kezik. Az angol sajtóban megjelent ama támadó hí­rekre, amelyekkel a britt lapok az olasz jóvá­tételi javaslatot, mint fantasztikumot tárgyalták, félhivatalosan kijelentik, hogy Olaszország által kezdeményezett kontinentális blokk nem irányul Angolország ellen. O.aszország kívánsága, hogy a kölcsönös megbecsülés a nagyhatalmak kö­zött fentarthassék, mivel ez maguknak a nagy­hatalmaknak van érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom