Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-17 / 12. szám

Egyes szám ára 16 korona. f«rkeszt6ség ét kladóhlva•I: Kölcsey-utca 6. (Prófélauálló, I. emelel 6.) Telefon O—5J. A .Szeged" megjelelik hétfő kivételével minden s«p. Egyes szám ára 16 koElőflzetési árak: Egy prs Szegeden 260, Budapesten és vidéken 280 kor. Hirdetési árak : Félhasábon 1 mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8, kövér belükkel 16 K. Szövegközi! közlemények soronként 100 K. Nyilltér, családi és orvosi hlr 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 17, SZERDA. 12-ik szám. Az ántánt a rendtörvény mellett Az ántánt démarsáról Msgyarorszgon a műit hét elején kezdtek beszélni. Kovácsműhelyből indult-e el a hír,. vagy borbélyműhelyből, vagy a falu kútja mellől, nem ludni, de bizonyos, hogy mindenki tudott róla. Mikor aztán már mindenki halálra ijesztgette a szomszédját, akkor megjelent a hivatalos cáfolat. A kormány megnyugtatta az országot, hogy semmiféle démarsot nem kapott. Ez igaz is volt. A magyar kormány csak szombaton kapta meg a démarsot. Ezt már szombaton este minden kávéházban beszélték, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is, de a magyar Ifpok még vasárnap se tudtak róla. Ellenben a bécsi és prágai lapok vasárnapi számában már a jegyzék teljes szövege benne volt, — az a szöveg, ami a magyar lapok utján csak kedden juthatott a magyar közönséghez. Mi ennek a magyarázata ? — kérdezi Rákosi Jenő a Budapesti Hírlapban — mikor a jegyzéket a magyar kormány kapta, nem a bécsi, vagy a prágai kormány s mikor a magyar közönséget mégis csak közelebbről érinti a dolog, mint az osztrákokat, vagy a cseheket. Rákosi, ha már felveti a kérdést, meg is felel rá. A magyar lapok azért maradtak le, mert a magyar kormány naivságában azt hiszi, hogy amit ő elhallgat, az örökre titok marad s mert a magyar kormány csak akkor fordul az újságokhoz, ha dicsértetni akarja magát velük, vagy cáfoltatni akar általuk valami neki kellemetlen dolgot. Mi-nem vagyunk olyan kötöz köd 5 emberek, mint Rákosi l nő nekünk nem is néznék ugy éTíTEÖiözködést, mint neki, ennélfogva mi nem is támadjuk a kormányt. Sőt meg is védjük, noha az nekünk nem volna kötelességünk. De mi éppen mert ellenzéki lap vagyunk, saját tapasztalatunkból tudjuk, mennyire vigyáz a kormány arra, hogy a nemzet jól aludjon, ha már a fejealja rosszul van megvetve az istenadtának. A kormány, ha már egyebet nem tud adni a nemzetnek, legalább a vasárnapra és hélfőre virradó éjszakai nyugodalmát nem akarja elvenni. íme, ez a nagyon emberséges indok a magyarázata a titkolódzásnak s ezt Rákosi Jenő is tudhatná, ha akarná. *"- •••• •• Nekünk sokkal fontosabb észrevételünk van fővárosi laptársunkénál s ez Daruváry külügyminiszter urnák arra a válaszára vonatkozik, amelyet a kisántántnsk az*irredenta mozgalom elfojtását követelő szóbeli démarsára adott. A külügyminiszter ur felelhette volna azt is, hogy ehhez senkinek semmi köze, mondhatta volna azt is, hogy nem volt még olyan hatalmas kormány, amely a természeti törvényeket meg tudta volna változtatni, nincs a világon az a hatalom, amely a természeti törvényen alapuló magyar irredenta gondolatot megölje. Megmondhatta volna egész bátran, hogy még egy magyar lesz a világon, addig mindig lesz irredenta gondolat s ha nem lesz, akkor a magyarok nem érdemlik meg a puszta életüket sem. Azonban becsüljük érte a külügyminisztérium vezetőjét, hogy nem azt mondta, hanem a finom diplomata stílusában, minden szenvedélyesség nélkül okosan és józanon válaszolt. Azt mondta, hogy a békeszerető magyar kormány minden igyekezete a közvélemény megnyugtatása, azonban manifesztációk megakadályozására nincs feltétlen módja, mert Magyarország szabad ország, ahol az újságokban gondolatszabadság és a gyűléseken szólásszabadság van. Örülünk neki, hogy a külügyminiszter ur igy megmondta az igazat, — de tisztelettel kérdezzük, mi lesz most már a rendtörvénnyel, amely nemcsak a destruktív ellenzék szerint, hanem Apponyi Albert szerint, Andrássy Qyula szerint, Rákosi Jenő szerint, sőt az egységes párt néhány tekintélyes politikusa szerint is olyan korlátokat állit a gondolatszabadság, a szólásszabadság, sőt a lélekzési szabadság elé, hogy Magyarország többé nem igen lesz szabad országnak nevezhető ? Mi lesz most már azzal a rendtörvénnyel, amely minden irredenta sóhajtást lehetetlenné tesz, mert hiszen íme a tények azt bizonyitják, hogy a legártatlanabb irredenta demonstráció is nagyon komor felhőket idézhet fel a szűkre szorított magyar égre? A kormány orgánumai néhány héttel ezelőtt azzal az ostoba rágalommal illették az ellenzéket, hogy az ántánttal akarja útját állatni a rendiörvénynek. S ime kiderül, hogy a rendtörvénynek az ántánt a legfőbb protektora, mert hiszen neki is az az érdeke, hogy síri nyugalon legyen Magyarországon. S mi ezek után hisszük, hogy a rendtörvény, amely elsősorban az irredentizmusba fogja belefojtani a szót, most már csakugyan meg lesz. Az ántánt rá fogja parancsolni a szegény kormányra és a szegény nemzetgyűlésre, mint ahogy a detronizációt ráparancsolta. Mert tudvalevőleg akkor is vérzett a kormány és~5 nemzetgyűlés szive. Régebben készült el a demarsa. A román lapok egyértelmű - nyilatkozatából kitűnik, hogy a kisántánt budapesti demarsát már régebben készítették elő, nem pedig mint ahogyan egyes helyen vélik, a mult hét óta. Érdekes részletet közöl erről a Lupla, melynek szerkesztője elmondja, hogy már laussannei tartózkodása alkalmából a legmértékadóbb forrásból azt az információt kapta, hogy Benes cseh külügyminiszter ottani tartózkodása folyamán sokat foglalkozott a Budapesten teendő közös demars szükségességével. A román kormány képviselőjét beleavat a a legközelebb történő demarsba. Az információ közlője előtt ismeretlen okokból azonban a jegyzék átadása a mult szombatig húzódott. A román lapok sugalmazott közleményeiből tisztán kitűnik, hogy Románia orosz támadástól fél. Az Adaverul közlése szerint a minisztertanács elhatározta, hogy Máramarostól Temesvárig, vagyis íz egész erdélyi vonalon proklamálja a háborús állapotot. Ezeknek az intézkedéseknek indokolása azt a megjegyzést kockáztatja meg, hogy moszkvai (1) utasításra közös nagy támadás indul meg Románia ellen az olasz, magyar és bolgár vonalon. A román szociáldemokrata párt a kormány mozgósítási parancsát époly feleslegesnek tartja, mint a határon állítólag végbement események miatt keletkezett izgalmat. A Szocializmul, a párt lapja kiszámítja, hogy Románia az utóbbi években a katonai fegyverkezéseket illetőleg a hetedik helyről a negyedik helyre nyomult előre, mert mig 1914-ben költségvetésének csupán 12.4 százalékát fordította állandó hadseregére, most 25 százalékát fordítja erre a célra. A Westminszter Gazette közli lotd Newlon levelét az állítólagos magyar határkérdés ügyében. Aki állit ilyen esztelenséget, — irja — azzal a világon bármit is el lehet hitetni. Ki kell emelni, hogy a román hadsereg létszáma egymillió körül van, mig Magyarország hadserege mindössze 35.000 főnyi. A románoknak kétségtelenül nem könnyű a lelkiismeretük, mert elnyomták az erdélyi magyar kisebbséget, de ez még nem ok arra, hogy alaptalan feltevéseiket komolyan vegyük. Bethlen István miniszterelnök a román határincidensekkel kapcsolatosan előállóit helyzetről a következőket mondotta: — Nem tartom szükségesnek, hogy bővebben nyilatkozzam az ügyről, mert hiszen itt ma ugy is a tények beszélnek. Mindenesetre bizonyos, hogy rövid időn belül teljes elintézést nyer az ántánt jegyzékkel és a kisántánt szóbeli jegyzékével előállott diplomáciai ügy és semmi esetre sincs ok izgalomra. Ezt minden kétségen felül kijelenthetem. A külügyi bizottság üléséről érdembe nem nyilatkozhatom, mert annak tárgyalási anyaga természetesen nem való a nyilvánosság elé. Ismét megkezdik a németek a szénszállítást. A Ruhr-vidéken tovább tart a francia-belga csapatok előnyomulása. A legközelebbi napokban valószínűleg már az egész Rajna-Wesifaliai szénvidéket megszállják. A franciák tegnap délután megszállták Vorhalét, Págen egyik külvárosát, továbbá Wiltent, Wannat. Buer megszállása után a községben tüntetés volt és a tömeg beverte a francia tisztek szállásául szolgáló házak ablakait. A francia vezénylő tábornok megparancsolta, hogy a tüntetés ismétlése esetén a csapatok fegyvert használjanak. Bochumból jelentik: Este nagy politikai tüntetések voltak, többezer főnyi tömeg a városháza elé vonult, ahol a francia tábornok ideiglenes szállása van. Hazafias dalokat énekeltek és éltették a német köztársaságot. A tömeg aztán végig vonult a város utcáin. Kommunista ifjakból álló csoport ellentüntetést rendezett, a III. internacionalét és a francia kommunista ifjúságot éltette. A rendőrség nem avatkozott a tüntetésekbe. Este 8 óra tájban a pályaudvar közelében a francia katonasággal összeütközésre került a sor. A franciák éles töltéssel lőttek, egy embert megöltek, többet megsebesitettek. Ma délelőtt háromnegyed 12-kor egy század francia katonaság vonult be Dortmundba. A bevonulás alatt repülőgépek keringtek a város fölött. Összeütközés eddig nem történt. Az újonnan megszállott terület több községében összeütközésre került a sor, a lakosság és a megszálló csapatok között. Essen egyik külvárosában a francia tisztek egy német rendőrtiszttel kerültek összeütközésbe. ! A jóvátételi bizottság hivatalosan megállapította Németország mulasztását a szénszállítás terén. A döntés 3 szavazattal törlént. Az angol képviselő tartózkodott a szavazástól. A szénrekvirálásck 24 órával való elhalasztása arra a jelentésre vezetendő vissza, amely szerint a német nagyiparosok elhatározták, hogy január 16-án ismét megkezdik a szén szállítását. Daudet a Ruhr-vidék megszállásával elégedetlen és az Action Francaise hasábjain azt követeli, hogy a miniszterelnök ez alkalommal egész munkát végezzen. Berlinbe kell masírozni Albert királlyal és Mussolinivei együtt és akkor aztán a britt kormány magától fog jönni és kérni felvételét a szövetségtől. A Valikán örömmel fogadta a hírt, hogy Anglia és Amerika az adósságok tekintetében megegyezett, mivel ebből a körülményből előnyöket remél Európa számára. A vatikáni körök véleménye szerint a franciák legutóbbi előnyomulása következtében támadt félelem enyhült. Ellenben még mindig tartanak attól, hogy tavasszal ujabb bonyodalmak fognak előállni, mivel Törökország és Olaszország erősen fegyverkezik. Az angol sajtóban megjelent ama támadó hírekre, amelyekkel a britt lapok az olasz jóvátételi javaslatot, mint fantasztikumot tárgyalták, félhivatalosan kijelentik, hogy Olaszország által kezdeményezett kontinentális blokk nem irányul Angolország ellen. O.aszország kívánsága, hogy a kölcsönös megbecsülés a nagyhatalmak között fentarthassék, mivel ez maguknak a nagyhatalmaknak van érdekében.