Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-13 / 9. szám

fserkesrióség él kladóhiva•1: KOIcsey-ulca 6. (Próféta•siOó, L emelet 6.) Telefon IS—SS. A .Szeged" megjelelik hétfő kiléteiével minden »op. Egyes szám ára 16 kotooa. Előfizetési árak: Egy Maapra Szegeden 260, Budapesten és vidéken 280 kor. Egyes szám ára 16 korona. Hirdetési árak: FclhaSébon 1 mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon 25 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8. kövér betűkkel 16 K. SzSvegkSzti közlemények soronként 100 K. Nyilttér, családi és orvosi hir 100 K. Többszöri feladásnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 13, SZOMBAT. 9-ik szám. Ut a boldogság felé, — avagy utazás a mozi esztétikájától a vezércikkig. Néha ugyanis a legközönségesebb, szinte az útszélen elmaradozó jelenségek adják a legjobb vezércikk-témákat. Az utas embernek türelmetlensége hozza azonban magával, hogy nem nagyon szokta figyelmére méltatni a vonat mellett elfutó akácfákat és nádfedeles kis házakat, haHem csak utazásának célja lebeg előtte. Ugyanigy vannak a nagy politika utasai is. Csak annak tulajdonítanak jelentőséget, amit a fémjelzett nagy politikusok cselekszenek és nem látják meg a kis dolgokban rejlő nagy igazságokat. Ennek a páratlan sikerű amerikai filmnek is vantak ilyen belső igazságai. Az első igazsága, hogy a film minden izében amerikai. Van benne nagy adag szentimentalitás, van benne nagyon áttetsző gonoszság, vannak benne nagyszerű technikai ötletek, melyeken keresztül végül a jóság, igazság és szeretet diadalmaskodik. A meséje primitiv; Európában már régóta tul vagyunk az ilyen történeteken. Az a körülmény azonban, hogy ez a film, melynél voltak már szebbek is, jobbak is, Amerikában a nézőknek százezreit tudta vonzani és a legnagyobb mozisikerek sorába emelkedett, azt mutatja, hogy az amerikai lélek lehet hiszékeny, hirtelen haragú, igazságtalan, de alapjában véve romlatlan s a moziban is azt szereti, ami erkölcsi igazságérzetét kielégíti. Ezen a meglátáson keresztül Griffith filmjében az az Amerika tükröződik vissza, amely ötödfél esztendeje harcba szállt ellenünk, anélkül, hogy egy sor megállapodása, vagy szerződése lett volna az ántánt államaival. Nem volt szövetségesük, de döntésre vitte a háborút, mert ugy hitte, mert elhitették vele, hogy a németek az emberiesség elíen vétenek, mikor figyelmeztetés nélkül sülyesztik el az amerikai hajókat. Amerika csak a fedélzeten utazó amerikai polgárokat, asszonyokat és gyermekeket látta, de nem látta meg a fedélzet alatt utazó gránátokat. A nagy tömeg hangulatának, haragos feliángolásának felkeltésében az érzelmi momentumok játszották a döntő szerepet. Mikor azonban megszűnt a háború, Amerika ugyanúgy, ahogy szerződés nélkül avatkozott bele, minden indokolás nélkül kivonta magát volt szövetségeseinek akcióiból. Nem kívánt jóvátételt, nem követelt hadisarcot, hagyta, hogy fcurópa marcangolja önmagát, ahogy neki tetszik. Az amerikai társadalom ellenben nehéz százezrekkel és milliókkal sietett a legyőzött országok Ínségeseinek felsegitésére, a könnyek felszáritására és talán az elkövetett igazságtalanság jóvátételére. Ismét érzelmi alapokon Amerikában nagy lelki átalakulás van folyamaiban. Az amerikai nép, amely hitt Wilsonnak prédikátori hangú és kenetteljes igehirdetésében, kezdi belátni, hogy Európában nagy igazságtalanságok történtek és történnek ma is. Ezeknek felismerése növekvő mértékben felénk fordítja a közhangulatot. Nagy arányokban jelentkezik az amerikai szindaratófw a és moziknak erkölcsi igazságszolgáltahPtn'piT2 amerikai drámában, vagy moziban leÖnaSÍ5 mtriku8' de a közönig "em t0gad"/ ®L?yan. darabot, amely kielégítetlenül hagyná talán na.v, de mindenesetre emberies igazságérzetét. Ez az ut a boldogság felé. Az amerikai filmnek másik nagy igazságát Európa szolgáltatja, az elvénhedt, dfrabokra szaggatott, cinikus kontinens, amely szintén százezres számokban nézte meg az üldözött ártatlanság szenvedéseit és leste lélekzetét visszafojtva, hogy ez az ártatlanság a Niagara felé uszó jégtáblákról miként tér meg a boldogság révébe. Az amerikai filmnek naiv históriája belopta magát a más irodalmi iskolákban nevelkedett európaiak szivébe is. Talán sokan haragudtak is érte, hogy a szentimentális történet megejtette őket és felültek egy mesének, melyről tudniok kellett, hogy nem igaz, de ők is könnyeztek, mert az emberi szívnek vannak rugói, melyeket ilyen billentyűk hoznak leghamarább működésbe. Valahányszor ilyen naiv színpadi, vagy filmtörténeteknél előkerülnek a zsebkendők és a nézők a sötétben lopva nyomogatják a szemüket, nem csupán a legősibb és primitiv igazságérzet nyilatkozik meg bennük, hanem tanúságot tesznek arról is, hogy a tömegek erkölcsi érzése és ösztöne a fiatal Amerikábíh, de még a fásultabb Európában is tisztább és jobb, mint azoké a vezetőké, akik a határokon kivül, vagy a határokon beül gyűlölséget hirdetnek, tüzcsóvákat dobálnak és igazságtalanságokat cselekszenek. Az emberiség történetében vannak .visszaesések a barbárság felé, vannak időszakok, mikor a fejlődés menete lasabb, de magát az erkölcsi és anyagi haladást állandóan feltartóztatni nem lehet. Az igazságtalanság állapota tartós sehol sem lehet. Az igazság felismerésének utja az ut a boldogság felé. Állítólagos ujabb Aradnál. BUKAREST, január 12. A Cseh Sajtóiroda I gosan az a céljuk, hogy Középeurópa nyugaljelenti: Mint a lapok jelentik, tegnap 70—80 mát megzavarjak, hogy Magyarország jóhirnereguláris katonákból; álló csapat, tisztek veze- ' '-1'- *-— " " ' — * té.sével, ujabb betörést vitt véghez román területre, ahol Arad városa közelében román őrségeket támadtak rreg. Egyórás harc után a támadást elhárították. Román részen sem halálozás, sem sebesülés nem történt. A román kormány a következő hivatalos közlést juttatta el a román és a szövetséges diplomáciai képvisetőkhöz: A csapatösszevonások a román határon szakadatlanul folynak, A betörések tornán területre megismétlődtek. Tegnap egy magyar katonai osztag megint átlépte Aradnál a román határt, Rövid tűzharc után a magyar katonákat a román határőrök visszaűzték. A közvéléményt a határon történt események nyugtalanítják és az egész sajtó pártkülönbség nélkül követeli, hogy a magyar izgágaságnak erélyesen vessenek véget és tegyenek e célból lépéseket Budapesten. A fenti hírekhez, amelyeket újra feltűnő egyöntetűséggel és egyidőben a bukaresti és prágai ssjtéitodák tesznek közzé, a MTI hivatalos helyen nyert értesülés alapján jelenti: Kétségtelenül megállapítást nyert, hogy az utolsó időben csak két esetben történt lövöldözés a magyar határon. Mindkét esetben román csapatok lövöldöztek a magyar területen szolgálatot teljesítő vámőrökre. Nyilvánvaló, hog7 az Arad mellett jelentett „ujabb betörést" a bukaresti sajtóiroda a tegnap megemlített, folyó hó 10-érői 11- ére virradó éjjel történt lövöldözésből gyártotta. Tény továbbá, hogy sem Nagyvárad közelében, sem a batár más részében semmiféle határincidens nem történt. Tény az is, hogy a határmentén sehol magyar katonaság nincs és hogy a határszolgálatot kizárólag vámőrökkel látják el. A magyar betörésekről és fegyveres mozgósításokról terjesztett ujabb hirek tehát éppúgy, mint az eddigiek, teljesen légből kapott valótlanságok, amelyeknek vilávét lerontsák és hogy saját közvéleményüket bizonyos nyilvánosan be nem vallott célok érdekében felizgassák. A magyar királyi kormány, teljes igazának tudatában, bármikor hajlandó az ügy megvizsgálását nemzetközi szervre bízni. A külügyminiszter az incidensről. Daruváry megbízott külügyminiszter egyébként a mai nemzetgyűlésen az állítólagos határincidensekről a következőkép nyilatkozott: — Tisztelt Nemzetgyűlés 1 U^y látom, hogy az utóbbi napokban megjelent kommünikék nyugtalanságot keltettek a közönség körében, -miért is kötelességem a tényállást előadni. A tényállást, a két eset megtörténtét a kommünikék már ismertették és ez abban áll, hogy Lökösházánál, magyar területen a szolgálatukat teljesítő vámőrökre a román határőrök rálőttek és a mi közegeink a lövéseket viszonozták. A következő éjjelen ez megismétlődött, azzal a különbséggel, hogy a mi közegeink a lövéseket nem viszonozták. Mi ezt a tényállást bukaresti követünk utján a román kormány tudomására hoztuk, biztosítva őt legteljesebb barátságos szándékunkról. Felajánlottak, hogy az incidenst egy nemzetkőzi szervezet vizsgálja meg. Ennek folytán az ügy sima elintezése folyamatban van. Ezenkívül utasítottuk párisi, londoni és római követünket, hogy a tényállást hozzák az ottani kormányok tudomására, szintén biztosítva őket legteljesebb, békés szándékainkról, amit különben ezek a kormányok úgyis tudnak és kérve őket, hogy a kisántánt kormányainál lépjenek közbe, hogy ezen felesleges izgalmakat lecsillapítsák. Ennek folytán csak arra kérhetem a nemzetet, hogy ebben a kérdésben őrizze meg hidegvérét és én tiszta lelkiismerettel mondhatom, hogy ezt a mesterséges izgatottságot fagyos nyugalommal és közönnyel fogadhatjuk. uaiiyiAyi*^***********"' *' 'ivrm imrvri ******-ym nmrrifuuui. Pártközi bizottság az internáló táborban. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A zala- | egerszegi internáló tábor áll a politika homlok- 1 terében. Esztergályos János tegnapelőtti felszó-, lalásakor már szóbakerült, hogy valamehnyi intemálási tábor megvizsgálására egy pártközi bizottság utazik le, de a szombati napon közbejött események alapján aként döntöttek, hogy a leutazás elmarad. A mai nemzetgyűlés folyamán az ügy újra szóba került és Andrássy Gyula erőteljesen hangsúlyozta, hogy a zalaegerszegi inlernálási tábor végleges likvidálására szükség van és elhatározták, hogy csütörtökön az internálási tábor látogatósára egy párlközi bizottság leutazik, auelyben résztvesznek ugy az egységes párt, mint az ellenzék részéről, a szociádemokraták részéről Hébelt, Szeder, Esztergályos és Györki. A nemzetgyűlés mai ülésén elterjedt a hir, hogy a román-magyar határon ujabb incidens történt. A -képviselők körében kellemetlen feltűnést keltett különösen az a körülmény hogy a kormány mindezek dacára sem tartja szükségesnek a sajtót és az ország közvéleményét tájékoztatni. Rassay kijelentette a folyosón, hogy ez káros befolyással van gazdasági szempontból is, majd felkereste Scitovszky Béla elnököt és bejelentette, hogy a napirendi vita folyamán fel fog szólalni a nemzetgyűlésen. Scitovszky nyomban érintkezésbe lépett gróf Bethlen István miniszterelnökkel, aki éppen a külügyminiszterrel tárgyalt. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelentette, hogy az ügyről a nemzetgyűlésen Klebelsberg Kunó fog felvilágosítást adni. Közben mint ismeretes, Györki Imre tette szóvá az ügyet a nemzetgyűlésen es felszólalására Daruváry Géza igazságügyi"101.82' ter válaszolt.• Ma este egyébként mmisz ertanács lesz, melyen szintén szóba kerül a natarincidens ügye.