Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-12 / 8. szám

••••-uj; • 12; ÍCS — 3, hogy St föl­Dtták a iztositó latokat, itörtöki i felhi­korona Izbizto­? a ta­nházat, áz tűz­inács a i nem kor, ha 85-ben :xa, egy a a tör­ek vét­ugonics­:le men­íyoknak. Jolog és jyalásán i pénz­hónapot nepélyes segéddé ibraháv slefon: I r 1185. getll I isban. fájának lasabb, • hazai Inden Szeged. 1923 január 12. SZEGED ' és 9 órakor. clefon ] 10 felv. leánya". s tröszt, styíi. riff. írok. as, pél­atalmas »a ellen. efon: ' g- 258. iy!II Tlvesebb K" i Városi Sas Ede. rci Ernő, i Petőfi­Mariska b Petőfi­lltlll­S. Hart• — Ismét zárt ajtók mögött. A csütörtöki tanácsülés végén azt mondja a polgármester, hogy aszongya: „Most pedig, hogy az újság­írók egy kicsit bosszankodjanak, azért is titkos tanácsülést tartunk." És ugy tett, amint mon­dotta, a polgármester szobáján ik párnás ajtaja nyikorogva becsukódott a titokzatosan mo­solygó tanács urak mögött. Azt pedig, hogy miről folyt a szó odabenn, a zárt ajtók mögött, minden titkolózás ellenére megtudtuk. Balogh Károly, a toronyalja renddiktátora árulta el a titkot. „Arrul beszéltünk — mondotta tőle tel­hetőleg halkan, — hogy a jó ebédre nagyon jól esik az embernek egy jó pohár bot, ha ugyan van." Ebből pedig meg tudhatja min­denki, hogy vagy a kipattant panamákról, vagy a fogadalmi» templom-akcióról, vagy pedig a renitens színigazgató krudélis megrendszabályo­zásáról beszéltek ott, a diszkrét dupla ajtók mögött. Az aj adótörvény rendelkezésének megfelelő, hite* lealtett üzleti könyvek kaphatók Kovács Henrik könyv- és papikereskedésében Szeged, Kölcsey-utca 4. Telefon 10-48. 874 Magyar és német gyorsírás! tanfolya­mok. A Szegedi Gyorsírok Egyesülete a szegedi gazdasági életben mutatkozó nagy gyorsiró­hiány eloszlatása érdekében magyar levelező- és vitairási és német gyorsirási tanfolyamokat nyit. A tanfolyamok óráit olyan időben tartja az egyesület vezetősége, hogy az irodákban elfog­lalt tisztviselők azokon résztvehessenek. Az egyesület három hónap alatt végzi el az egyes tanfolyamok tananyagát a Gabelsberger—Marko­vits rendszer szerint. Jelentkezhetni az egyesü­letnél, Földváry-utca 2, telefon 13—19. Az egyesület felhívja a kereskedői köröket, hogy alkalmazottaikat a tanfolyamra elküldjék. Arany, exiUtbevAltáa Tóthnál, Kölcsey-utca 7. 646 — Alsótanya koporsót kér. Az alsóköz­ponti plébánia beadványt intézett a tanácshoz,' amelyben azt kéri, hogy szerezzen be a város három nagyobb és három kisebb koporsót, mert a szegény sorsú halottak sokszor napokig is temetetlenek, ugyanis a városi hatóság intézke­déses engedélye nagyon sokáig tart. A tanács ugy, határozott, hogy a plébánia kérelmét tel­jesiti. t Okvetlenül nézze meg ma a Széchenyi Moziban a Vörös keztyiit! Az agy mBködéBe szoros összefüggésben áll a bélmükrdéssel. Tartsuk tehát beleink mü­ködését rendben, amit a Hunyadi János-víz használata által könnyen eférünk. 532b Ma kerül vetítésre a Belvárosiban Peőfit ünneplésére a legkedvesebb költeményének, nyo­mán készült Bolond Istók, amelyben Deésy rendezésében a legjobb nevü művészek mint Vendrey tata, Bérezi Ernő és Takács Lili sze­mélyében elevenednek meg Petőfi legsikerül­lebb alakjai s viszik a megérdemelt siker felé a*t a páratlanul kedves Bolond Istókot, mely­megfilmesítéséhez Deésy minden legjobb w és szeretetét összehordta. Méltó lesz az ünneplés Petőfi nagy szelleméhez. Móra Ferenc 3 petöfi soha el nem muló érde­ía Jgi Sz- Ladányi Mariska és Halmos Gyula a legszebb Petőfi-dalokat adják elő. . üzleti könyvek az uj adótörvény rendel­kezésének megfelelően hitelesítve kaphatók nagy választékban Weiszfeiler Mór könyv- és papír­kereskedésében ..Szeged, Tisza Lajos körút, Pilspokbazár épületben. 949 Hlteleiltett forgalmiadókönyvek Kovács papir­kereskedésében, Kölcsey-utca 4. Telefon 10-48. 531 Házat! Földet! Üzletet! Szabó ÁllanHA " 8 z 4 m: 10-54. Szolid és a legmegbízhatóbb Adandó nagy előjegyzés hámak, földek és fl.ietek által, 3. eladására. A „Hági« étterem Szeged Iegkeiiemetebb s^akozóheIue. Petőfi-film a Korzóban. Petőfi élete pereg le előttünk a filmen: a legcsodálatosabb pálya, amelyet költő valaha befutott, a nádfödeles kunyhótól a halhatatlanság csarnokáig. Olyan, mintha nem is történt volna meg a valóságban, de egy mesés képzeletű költő fantáziájának ter­méke lenne. S éppen ezért küzdelmeinek, vi­szontagságainak, diadalának és véres, dicsősé­ges halálának képeivel oly megragadó látvá­nyosságot nyújt, oly lélekbemarkoló szenzáció, amely még a mozivászon csodavilágában is párját ritkítja. Misztikus hangulattal kezdődik a film, aminthogy a költő élete is csupa bűbájos misztikum. Arany János jelenik meg előttünk, Petőfi legjobb barátja, amint elhunyt költőtársá­ról emlékezik: Ki nékem álmaimban Gyakorta megjelensz, Korán elhunyt barátom Van-é jel síri fádon, Mutatni, hol pihensz? Mintha Arany János lelki szemei előtt vo­nulna végig; igy játszódik le előttünk a seges­vári csatatér nagy halottjának élete, amelyet a film irói négy részre osztottak. Első részének cime: „A költő és édesanyja". Kirepülését a Duna mentében álló kis lakból, amikor vágyai­nak sólyomszárnya támad, látjuk a kis diákot, majd a vándorszínészt, azután a sárgapitykés közlegényt, aki őrállása közben Schillert és Horaciust olvassa Látjuk a költő küzdelmét a nyomorúsággal, a hires debreceni tél fagyában, amikor csak a lelkében felderengő jóslat vi­gasztalja : Dicső neve költő fiadnak Anyám, soká, — örökkön él... Ez a rész azzal végződik, amikor Petőfi köl­teményeit átadja Vörösmartynak, a magyar Parnassusa elismert vezérének, akinek inditvá' nyára azt a Nemzeti Kör kinyomatja s ezzel megnyitja a feltűnt tehetség előtt a dicsőség útját. A második rész a költő első szerelmének történetét foglalja magában, amely maga a leg­büvösebb romantika. Vachott Sándor, az iró sógornője, a bűje*, tizenötéves Etelke volt a költő első ábrándja, akitől rövid édes ifjúkori idill után tragikus módon szakította el a halál. Etelke egyszerre váratlanul összerogyott és meghalt. A költő még sokáig kijárt a sírjához, ahonnan a szeretett lány emléke, mint egy sö­tét fátyol húzódott utána. Megható költemé­nyekben örökítette meg szerelmét, minthogy Etelke alakja tűnik elénk a János vitéz mesés képeiben, amelyet a film szintén magában fog­lal. Az idő lassan-lassan begyógyítja a költő szive sebét, amiből aztán kilobban az uj láng: a lángot Júlia gyújtja meg a nagykárolyi megye­bál fényes termében. A költő leghatalmasabb szenvedélye lobogja végig a film harmadik ré­szének képeit. Küzdelme Júliáért, akit Szendrey Ignác, a jómódú grófi jószágigazgató sehogy sem akart a szegíny hányt-vetett sorsú rím­faragóhoz feleségül adni: diadalát e küzdelmé­ben s rövid boldogságát, amelyre 1848 március 15-én rátört a szabadságharc vihara, amelynek első harsonásai, heroldjai között halljuk meg a költő szózatát, a népek felszabadulásának talpra­pattantó riadóját. A szabadságharc fergetege vág végig a nagyszerű film negyedik befejező részén, az óriási tömegeket mozgató forradalmi jeleneteken, a leírhatatlanul izgalmas és moz­galmas tábori képeken, amelyek során végre a segesvári csatasikra jutunk, ahol a költő fátuma beteljesedik. A muszka hadak özöne leveri Bem apó maroknyi seregét, a költőt vad kozák­csapat veszi üldözőbe s ott vesz a mocsárban, hogy halálával pecsételje meg a népszabadság­ért lángoló szive eszméit. De a szörnyű halál után jő a föltámadás, ünneplő népsokaság kö­zül emelkedik ki a költő szobra, ragyogó be­teljesülése a próféciának, amely egykor az Ín­séggel küzdve a jövőbe látó lelkéből fakadt^ Dicső neve költő fiadnak Anyám, soká, örökkön él... Kereskedők «s Iparosok nyomtatvány­szükségletüket a Délmagyarország Hirlap- és Nyomdavállalatnál szerezzék be. Telefon 16-34. — A Kelemen-féle csalások pöre. A Kele­men-féle sorozatos csalások bünpörének tár­gyalásán ma délelőtt és délután a tanúkihallga­tásokat folytatták. A tárgyalás még holnap is tart. Óvás! A Belvárosiban mától látható Bolond Istók nem azonos azzal a Bolondos Istók film­mel, melyet októberben játszott a Belvárosi. Olcaó fürdőkádak Feketénél. Telefon 10-72. sau — Sztrájk fenyeget a bndapeatl villamosnál. Tegnap este a budapesti keresztényszocialista közüzemi alkalmazottak és a villamos vasutak alkalmazottak összes bizalmi testülete ülést tartott, amely igen el­keseredett hangulatban folyt le. Elhatározták, hogy elvben hozzájárulnak a sztrájkhoz, mivel azonban a munka beszüntetése súlyos felelősséggel jár, a bizalmi testület ugy határozott, hogy a sztrájk ügyét minden egyes szakosztály külön-külön is tárgyalni fogja és csak azután dönt véglegesen a sztrájk kimondásáról. A jövedelmi adórendelet szerinti könyvek kereskedők és iparosok részére hitelesítve Bartos könyvkereskedésben kaphatók. Telefon 371. 995 Vllhmyvllágitáal anyag Zavizánál, Horváth M.-u. 7. MAADER CIPŐÜZLET, KLAUZÁL-TÉR 6. értesíti a t. közönséget, hogy az üzlet átalakítása miatt a raktáron lévő „BALLY", „POPPER', „LICHTMANN", valamint gyermek soo cipőket leszállított árban A szinház heti műsora: Péntek: Rózsika lelkem, operett. B. 18. Szombat 7 órakor: Rózsika lelkem. — 10 órakor: Csókpirulák. Vasárnap d. u.: Hamburgi menyasszony. — Este: Rózsika lelkem. * Rózsiba lelkem. (Bemutató előadás.) Ta­vasszal rügyeznek a fák, tavaszra visszaérkez­nek a fecskék és évről-évre, tavaszra, uj ope­rettjével elkészül Farkas Imre, akit „a leány­lelkek halkszavu költőjének" szoktak nevezni és mire a Horváth-kerti fákat beborítják a zöld levelek, a budai színkörben felhangzanak a Farkas-féle operettek danái, amelyek nyár végével elkerülnek a vidékre, ahol .téli időben és megizlelés után elolvad­nak, mint a bonbonok. Tavalyi termés a Ró­zsika lelkem s jövőre már senki sem kérdi, hogy hová lett a tavalyi hó? Szép, kedves és simo­gatóan lágy cím: Rózsika lelkem. Az ember ér2i a halkszavu szerelmet, a nagy érzést, a holdvilágos romantikát, a sejtelmes, elfojtott vágyat és „mindent, ami". Hogy miért Rózsika lelkem a darab cime? Ki kérdi hogy miért kék az ég és mirevalók a szúnyo­gok ? A szerző ezt találta jónak, ezt találta szépnek, és a története alakjainak a ligeti jasz­szokat. Mert hát „ujjé, a ligetben nagyszerű". Jövel tehát lizsé és jövel Rózsika lelkem és mutassátok meg, hogy a lizsének is van poé­zise és hogy a Rózsika lelkem többre taksálja a csibész szerelmet a grófi házasságnál. Es ha két felvonáson keresztül a Rózsika lelkem, mint grófi menyasszony lejti is ligeti táncait, a harmadikban — „ugy leve, mint eleve", a jassz fiúnak adja a szivét és a tenyerét. Azonban nem kell kétségbeesni, a gróf, aki ezúttal nem esett a vízbe, szintén párjára talál, még pedig miss Lucy személyé­ben, aki szintén halkszavu iró, sőt ennél több: sok-sok dollárnak a tulajdonosa és igy nem marad el a hegyen-völgyön ,való lakodalom. Nemcsak a librettót irta Farkas Imre, hanem a zenét is ő szerezte, amelynek hallatára az em­ber Serp lettére gondol, aki tudvalevőleg azt énekli: Tekints ide, tekints oda és a fejéhez nyúl hogy a kalapját megemelve, üdvözölje ismerőseit..' Az újdonság lényeges tetszéssel nem találkozott és a közönség csak a táncokat tapsolta és. ujráztatta. Nem volt hangos est; a siker ismét e,keJüi? I "'"^ft'Ped.g a szereplők ugyan­lM™wkM ek /?/ű Margit (a főszeFeplő) és GáborMara (a dolláros írónő) nem kímél­tek sem fáradtságot, sőt költséget sem és olyan szép és díszes toilettekben jelentek meg, hogy az igazgatóság két esztendőn keresztül sem költ annyit a darabok stafirozására, mint ők ketten erre az egy darabra költöttek. Sugár, Étekövi f£ vettek még részt az újdonság bemutató előadásában és ők is rajta voltak, hogy » közönség melegséggel, odaadón és simogatva mondja: Rózsika lelkem... * Marteau Henri hegedűművész hangversenye keddeu délután 6 órakor a Tiszában a filharmonikus zenekar kíséretével. Jegyek a Belvárosi Mozi pénztá­ránál. (Harmónia.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom