Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-12 / 8. szám

Egyes szám ára 16 korona fserkesztóség és kladóhiva•1: IWIcsey-utca 6. (PrófétaMálló, I. emelet 6.) Telefon IS—SS. A .Szeged" megjelelik hétfő kitételével minden Mp. Egyes szám ára 16 koma. Előfizetési árak; Egy Maapra Szegeden 260, Budapasién és yldéken 280 kor. Hirdetési árak : Félhasábon i mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasébon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apró. hirdetés 8, kövér belükkel 16 R. Szövegközti közlemények soronként 100 K. Nyllllér, családi és orvosi hir 100 K. Többszöri feladá«nál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 12, PÉNTEK. 8-ik szám. Összetartás. Mindenki arról beszél, hogy össze kell fartanunk, — mit jelent ez? Mert mi magyarok nem olyan emberek vagyunk, hogy mi csak ugy semmiért tartanánk össze, csak ugy magától értetődően, csak azért, mert az ugy természetes. Mikor minálunk arról beszélnek, hogy össze kell tartani, akkor mindig baj van, vagy baj lesz. A régi magyaroknál véres kardot hordtak körül a királyi heroldok, amikor a nemzetnek minden fiára szüksége volt; a mai magyaroknál nincs véres kard — hiszen a nemzet kardjából csonka vasdarabot csinált a trianoni béke, — hanem ehelyett a vezérpolitikusok kiadják a jelszót, hogy béküljünk össze és értsük meg egymást. Persze a megértésnek és összetartásnak több formáját lehet elképzelni. Például az egri ébredőgyülésen olyasformán képzelték az összetartást, hogy aki nem tart össze ő velük, annak beverik a fejét. El kell ismerni, hogy ennek a programnak, noha eredetinek nem mondható, mert minden forradalom igy szokta az összetartást hirdetni, van némi gyakorlati lehetősége, sőt gyakorlati haszna is lehet, de nem az ország szempontjából. 1914 óta éppen elég fejet vertek be, de orcátlanság volna azt mondani, hogy a haza üdvére. Aki a történelemnek nem hisz, az kénytelen elhinni az utolsó években szerzett tapasztalatoknak, hogy a fejbeverés nem tartozik azok közé a politikai tényezők közé, amelyek a nemzeti egység eszméjét hatásosan előbbre vinnék. Gróf Zichy János, noha régebbi vezére a keresztény magyarságnak, mint Héjjas Iván, vagy Hir György, egészen másformáju összetartástól várja a keresztény Magyarország megmentését, ö ugy látja, hogy vissza kell térni arra a középutra, amelyről a háború letaszitott bennünket a szélsőségek poklába. A gyűlölködés sós sivatagjaiból föl kell kapaszkodnunk a kölcsönös megértés és az egymással való megalkuvás országútjára. Az irgalmatlanul megalázott országban, ahol tulajdonkép minden hatalom csak látszat, mert egyformán rabszíjra fűzött bennünket az elvesztett háború és minden tülekedésünk olyan kisszerű, mint az infuzóriumoké egy vizcsöppben, — ebben a mikroszkópikus országban nem szabad győzőknek és legyőzötteknek lenni, itt csak testvéreknek szabad lenni, akik nem azt hánytorgatják, hogy ki mit pusztított, hanem abban versengenek, hogy ki mit tud épiteni. Lehet, hogy ha Zichy János egyszer az ország kormányára kerülhet, akkor meg is próbálja megvalósitani azt, amit tegnap a parlamentben hirdeett, — egyelőre azonban nincs több rábizva az ige hirdetésénél. Az, hogy talál-e még országot, amikor eljön az ő ideje, hogy az igét testté váltsa, az Bethlen Istvánon áll, akinél nagyobb felelősség még soha magyar államférfira nem nehezedett. Bethlen Istvánt jó taktikusnak tartják és annyiban az is, hogy minden változásban miniszterelnök tudott maradni. Csakhogy minden változás lejebb taszította az országot a lejtőn, amelyre a háborúval került és ezért nem kárpótlás az, hogy Bethlen mint jó taktikus minden változásban felül maradt. Az, -hogy valaki jó uszó, szerencséje neki, de nem vigasztalás azoknak, akik az árvizben fuldokolnak. Segiteni kell tudni és Bethlen eddig nem tudott segiteni a vizbefulókon, csak szózatokat intézett hozzájuk, hogy ne hagyják el magukat. Kormányzása épp azért nem tud eredményeket felmutatni, mert a szózatoknál sohase jutott iovább. Mindig a Jákob hangján beszélt és mindig az Ézsau kezével cselekedett. Mindig az összetartást hirdette és a szélsőségektől való óvakodást ajánlotta, de azonközben a legszélsőségesebb elemek fegitségével csinálta meg pártját és amikor Rassay az ellenzék nevében segítséget ajánlt neki az ország rendjének biztosítására, a háta mögé dugla a kezét. Most a miniszterelnök kereste a közeledést az ellenzékhez és az ellenzékben volt annyi hazafiság, hogy nem utasította el láttatlanban azt a kezet, amely eddig csak a megszégyenítés és üldözés vasvesszejét tartogatta a számára. A látszat szerint nincs ugyan többről szó, mint külpolitikai tájékoztatásról és talán nem is történik több külpolitikai informálásnál, de ez a legnagyobb dolog, mert életünk-halálunk fordul ma meg a külpolitikán s természetesen ahhoz kell igazodni belső politikánknak is. Itt nem a Woiff Károly és nem az Esztergályos János, nem az Andrássy Gyula és nem a Drózdy Győző politikáját kell csinálni, hanem olyan életmentő politikát, amely az utolsó órában /íz ország végső pusztulását hárítja el. Hogy az ellenzék még áldozatok árán is bele menne ilyen politikába, arról senkinek se lehet kétsége, aki az ellenzék parlamenti szereplését tárgyilagosan ítéli meg. Bethlen Istvánon és pártján fórűul meg, hogy jelszavas politikájuk feladásával meg akarják-e teremteni azt az igazi összetartás*, ami nélkül lehetetlen az ország széthullását megakadályozni. Pedig ami! az emberek szélszaggattak a vesztett háború gyalázatos békéjében, azt még össze lehet ragasztani, akár verejtékkel, akár vérrel. De ha belülről széthullik az, ami megmaradt, azt az isten se rakja többet össze. Konstantin volt görög király meghalt. RÓMA, január 11. (Stefani.) Konstantin volt Egy tragikus élet szomorú befejezését jelenti ; Rómából az a szűkszavú sürgöny, amely a j görögök volt uralkodójának, Konstantin királynak a halálát jelenti. Konstantin uralkodói képességeire! sokat lehet pro és még többet kontra mondani, de senki nem vonhatja kétségbe, hogy emberileg egyik legszomorúbb élet ért véget ma a Palermó narancsligetei között. Konstantin a második uralkodó, akit a világégés elűzött uralkodói közül számkivetésben halt meg. Károly király és Konstantin sorsa egyébként is sok hasonlatosságot mutat fel, hiszen mindketten minden erejükkel azon fáradoztak, hogy visszakerüljenek trónjukra, de mig ez Konstantinnak sikerült is egyszer, addig Károly király mindkét visszatérési kísérlete sikertelenül végződött. Sokáig azonban Konstantin király sem örülhetett visszaszerzett trónjának, az akarata ellenére megindított, szerencsétlen véget ért kisázsiai offenzíva nyomán kitört forradalom másodszor is számkivetésbe űzte Konstantint és most Palermóban, a világ egyik legszebb vidékén, amely talán még Madeira szigeténél is szebb, örök álomra hunyta le szemét a hányatott életű uralkodó. Konstantin király atyjának, II. Györgynek, 1913 ban Szalonikiben történt meggyilkolása után került a trónra és mindjárt uralkodása kezdetén a legnehezebb helyzetekkel kellett megküzdenie. Országában, amely a balkáni háború után jelentékenyen megnagyobbodott, temérdek, szinte megoldhatatlan kérdés várt az uj uralkodóra, aki igy rövidesen a legélesebb ellentétekbe került Görögország jelenleg legnagyobb államférfiával, Venizelosszal. Az ellentégörög király Palermóban meghalt, teket ideig-óráig át lehetett ugyan hidalni, de a világháború kitörése a közöttük tátongó szakadékot egvre jobban tágította, mert mig Venizelosz minden erejével azon fáradozott, hogy Görögország az ántánt mellett fegyveresen is szálljon sikra, addig Konstantin azon volt, hogy országát megkímélje a háború borzalmaitól. A harcban Venizelosz győzött: Görögország háborút üzent a központi hatalmaknak és Konstantinnak távoznia kellett. A háború utolsó három évét a csendes Luzernban töltötte számkivetésben a görögök királya és olt várta az idők jobbrafordulását, mig valóra nem váltak reményei és a görög nép egyöntetű állásfoglalása folytán vissza nem térhetett Tatsi gyönyörű márványkastélyába. Konstantin visszatérése természetesen gyökeresen megváltoztatta a görög politika képét és elsősorban Venizelosznak kellett Athént elhagynia. Venizelosz pártja, a katonai párt, azonban nem nyugodott és hosszú küzdelem után sikerült is rávenni a királyt, hogy Kisázsiában a törökök ellen offenzívát kezdjenek. Ami azután történt, még oly élénken él emlékezetünkben, hogy fölösleges az offenzíva kudarcáról, a görög hadsereg Katasztrófájáról és Konstantin király második száműzetéséről beszélnünk. Konstantin király utolsó görögországi intervienján, melyet a Chicago Tribüné munkatársával folytatott, szomorú sorsában az egyetlen vigasztaló momentumnak azt találta, hogy a világ egyik legszebb helyére, Palermóba kerül, amelyet annyira szeret. Most azután ennek narancsfái alatt álmodhatja tovább álmait a trónról, a görögök elűzött uralkodója. A franciák bevonultak Essenbe. A francia csapatok éle negyed 10 órakor Essenbe érkezett. A francia lovasság és gyalogság páncélvonatokon Kedwignél már tegnap az éjszakai órákban átlépte a határt és Essen felé nyomult. Londonból jelentik: A francia csapatok megérkeztek Essenbe. A német nagykövet ma elhagyja Párist. Párisi jelentés szerint szerdán francia és belga csapatok teljesen készen állottak, hogy a Ruhr-területet és Essent megszállják. A francia kormány bejelentéséhez képest a csapatok csupán a kiküldött francia hivatalnokok védelmét szolgálják. Francia hivatalnokok, adószedők és vámtisztek mennek a Ruhr-vidékre, hogy végrehajtsák a jóvátétel biztositékára vonatkozó francia tervet. Esseni jelentések szerint ma reggel 9 óra óta a jóvátételi szén vasúti szállítását beszüntették. A szén-szindikátusnak Essenből Hamburgba történt átköltözésével kapcsolatban jelentik, hogy a vezetőségnek Essenben maradt tagjai Hamburgból eredő utasításokra fogják működésűket folytatni. Négy igazgató és az alkalmazottak jó része még a mult éjjel elutazott Essenből. A szénszindikátus Hamburgba való áthelyezése a párisi sajtóban a legnagyobb figyelmet keltette. A Petit Párisién azt irja, hogy az egyetlen eredmény, melyet a renitenskedők magatartásukkal elérhetnek, csak az lehet, hogy Franciaország és szövetségese arra kényszerülnek, hogy nemcsak Essent, hanem az egész Ruhr-terüietet szállják meg. A Times jelentése szerint az amerikai csapatok visszahívását egész Amerika helyesléssel fogadta. Amerikai felfogás szerint Franciaország Németország leggazdagabb területeit akarja megszállva tartani, amivel ujabb felfordulás veszélyét idézi elő. A Tribuna jól informált helyről vett értesülése alapján azt irja, hogy Mussolini uj javaslatot készit elő, amellyel azt reméli elérni, hogy a főkontinentális hatalmak meg fogják oldani a a jóvátétel kérdését. A Tribuna arra céloz, hogy Németországot meg fogják hivni, hogy