Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-09 / 5. szám

Szeged, 1923 január 11. SZEGED 5 Rassay beszéde az indemnitási vitában. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden van az indemnitási javaslat általános vitájának folytatása. Modern céhrendszer. Bell Miklós az első szónok. Kifogásolja, hogy a kormány állandóan kölcsönt nyújt a bankok­nak, ezzel nemzetrontó rendszert támogat. Egy és háromnegyed év alatt negyvennyolc milliárdnyi összeg vándorolt ki külföldre, ezért van passzi­vitásunk. Nézete szerint ily erkölcstelen keres­kedelmi politika kényszerhelyzetbe hozza az államot és kénytelen inflációhoz nyúlni. Ennek következménye, hogy a drágaság lavinaszerűen emelkedik H igy halad ez a folyamat az állam csődjéig. Határozati javaslatot nyújt be: Uta­sítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy záros határidőn belül terjesszen be törvényjavaslatot a Jegyintézet államosításáról. Szüntesse meg a jelen korszak szégyenintézményeit: a börzét, a kartelleket, szabályozza a kormány a bankok hatáskörét. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy záros határidőn belül terjesszen be tör­vényjavaslatot és biztosítsa minden kereskedelmi ág részére a modern céhrendszert. A céh tagjai csak vizsgázott mesterek lehetnek. A munkás­létszám minden céhnél maximálva legyen. Adójavaslatok — amelyeket senki sem ért. Az adótörvényjavaslatokról beszélve kijelenti, hogy az adótörvények mindig olyanok, hogy nem ismeri ki magát azokban az ember. Rend­szeresíteni kell adótörvényeinket. A teherbíró­képesség igazságos figyelembevételével pro­gresszív adórendszert kell életbeléptetni. A kapi­talizmus lejárta magát és legyen már egyszer vége a legyőző politikának, mert csak igy lehet megteremteni a boldog Magyarországot. Huszár Elemér mentelmi jogának megsértését jelenti be, egyszersmind kéri bejelentésének sürgős letárgyalását. Az elnök a bejelentést átteszi a mentelmi bizottsághoz, a sürgősség kimondását pedig szavazás alá bocsátja. A Ház nem járul hozzá. Rassay Károly: Hibáztatja Csertynek azt a közbeszólását: Éljen a népköztársaság. A nép­köztársaság alatt mindenki azt a rezsimet ért­hette, amelyet ő is épp ugy elitélt, mint a Ház minden egyes tagja, tehát megérti a felzudulást, azonban az elnöki kijelentéseket hibáztatja. Az elnök megmagyarázza Rassaynak, hogy itt nem a szólásszabadság korlátozásáról volt szó, hanem csak Cserty rendreutasitásáról azért a közbekiáltásért, amellyel a Ház ünnepi rendjét incidensszerüen megbontotta. A szólásszabadság korlátozásáról mér csak azért sem lehetett szó, mert rendreutasitása nem argumentáló szónokot ért, hanem közbekiáltót. Az illető képviselő ur még abba a törvénybe is beleütközött, mely a népköztársaság tüntető propagálását tiltja. Ismétli, hogy rendreutasitása nem a szólás­szabadság korlátozása, hanem az ünnepi akiU3 tiszteletben tartása végett történt. Az ellenzék mindig elmondja kritikáját. Rassay: Az ellenzék hivatása szerintem, hogy a Házban csinálja meg a politikaját, ne pedig az újságok hasábjain, tehát ők emellett az elv melleit kitartanak és a maguk kritikáját mindig el fogják mondani a Házban a kormány műkö­déséről. Kifogásolja, hogy a kormány még nem terjesztette be a költségvetést és a zárszámadást, pedig a költségvetés az alkotmányosság ehö alapfeltétele. Nem áll fenn az az érv, hogy a valutaingadozás miatt nem lehet rendes költ­ségvetést beterjeszteni. Napidíjas Irredenták. Áttér a külpolitika bírálatára. A nemzetgyűlés termében nem szívesen hallgatja a kardcsörtető irredenta politikát. Külpolitikánk legyen olyan, hogyha kell népszerűség árán is akadályozzon meg mindenféle napidíjas irredenta politikát. (Nagy zaj és ellentmondás a kormánypárton.) Mindent el kell követni a rendelkezésre álló eszközökkel, hogy a kormány az elszakított területeken maradt kisebbségek jogait megvédje. Tény az, hogy a megszállott területeken igaz­ságtalanság történt. A magyar kormánynak ez ellen fel kell emelni tiitakozó szavát. A trianoni békeszerződés kötelezett bennünket arra, hogy az ittmaradt kisebbségek jogait respektáljuk. Ennek alapján nekünk is jogunk van arra, hogy a nemzetek szövetségénél követeljük az elszakí­tott területeken levő magyar állampolgárok jo­gainak tiszteletben tartását. A jóvátételi kérdés­nél megállapítja, hogy minél előbb nyilvános­ságra kell hozni az erre vonatkozó adatokat. Az indemnitást nem fogadja el. Ismét a köztársaság. Cserty József személyes kérdésben szólal fel. Múltkori közbeszólását akarja megmagyarázni, amit maga is elhamarkodottnak tart. Közbe­szólásával nem arra a népköztársaságra akart célozni, amely 1918 ban volt, hanem csupán a nyugati demokratikus köztársaságokra gondolt. Köztársasági érzelmét sohasem tagadta sem a Házban, sem választói előtt. Elnök: A mult év legulolsó ülésén báró Podmaniczky képviselő oly közbeszólást hasz­nál!, amely a Ház tekintélyét sérti és erről j csak a napló utján győződött meg, tehát most utólag utasítja rendre. (Sándor Pál közbeszól: Vérző szívvel.) Az elnök Sándor Pál képviselőt ezért a kifejezéseért rendreutasítja. Renczés János: Az egész indemnitási vitában nem lehetett mást hallani az ellenzék részéről, mint a választások kritizálását. Mindig ellenzéki volt, de ma szükségesnek tartja, hogy kormányt támogató legyen, mert a nemzet érdekében szükség van egységes frontra. Foglalkozik a tisztviselői kérdéssel. Kéri a kormányt, hogy a természetbeni ellátás helyett a tisztviselőknek inkább jobb fizetést biztosítson. Az indemnitást elfogadja. Az elnök ezután öt perc szünetet rendel el. Harminckét képviselő ... Scitovszky Béla elnök 3 óra előtt 10 perccel nyi'ja meg újból az ülést. Haller József eláll a szótól, a többi felirat­kozott szónok nincs jelen. Rothenstein Mór kéri a tanácskozó képesség megállapítását. Csak 32 képviselő van jelen.,Az elnök az ülést 5 percre felfüggeszd. Szünet után Scitovszky Béla újból megnyitja az ülést és mindjárt fel is függeszti délután 4 óráig. A délutáni ülést negyed 5 órakor Haszár Károly alelnök nyitja meg. Rothenstein Mór: Az egyesülési és gyüle­kezési jognak törvénybe iktatását kéri. Beszél a szociáldemokrata szakszervezetet ért álilólagos sérelmekről, melyek onnan származnak, h )gy a szakszervezeti tanácstól alapszabályokat követel a belügyminiszter. A szakszervezeti tanács a szociáldemokratapárt szerint nem egyesület, ! hanem csak iroda, tehát al pszabályai nem le­hetnek. A rendiörvényjavaslatot bírálja. A bankjegyeket teljesen felesleges Svájcban nyomatni, mert a magyar nyomdaipar sokkal fejlettebb a svájcinál. " Határozati javaslatot nyújt be, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy ál'i;son fel a kereskedelmi minisztérium kebelében munka­ügyi hivatalt német és angol mintára. Iránypőrök. Foglalkozik a sajtócenzurá^al kapcsolatban a Nép cimü 1 ppal. Kijelenti, hogy bármennyire is rágalmazza őket, a szociáldemokratákat ez a lap, nem pörlik. Majd a Népszava egyik mun­katársának rágalmazásért való elitélését említi fel, s azt állítja, hogy ujabban iránypőrök van­nak Magyarországon, továbbá, hogy a bírósá­goknál előre elkészítik az Ítéleteket. Elnök: A képviselő ur azt állította, hogy Magyarországon bizonyos köröknél előre el vannak készítve a birói ítéletek. Ilyent a ma­gyar bíróságról mondani nem lehet s ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Kabók Lajos közbeszól: Ez nem rágalmazás.) Elnök: Felkérem azt a képviselő urat, aki azt a nyilatkozatot tette, álljon fel, mire Kabók Lajos feláll. Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezéseért rendreutasítom. Rothenstein folytatja: Az irányperről beszél­tem, nem pedig arról, amit az elnök ur mon­dott. Elnök: A képviseló urnák nincs jogában ve­lünk feleselni. A képviselő ur szórói-szóra azt mondotta, hogy az Ítéletek előre el vannak ké­szítve. Ha a képviselő ur ebben a mederben folytatja tovább beszédét, kénytelen leszek tőle a szót megvonni. Rothenstein szóváteszi a rotációs papir fel­használásának ügyét. Nem lehet felejteni I... Rothenstein: Elvárta volna a karácsonyi ün­nepek alkalmából sz általános amnesztia meg­jelenését. (Gróf Hoyos Miksa : Nem lehet felej­teni, megbocsátani!) Andrássy Gyulát is üldöz­ték 1849-ben, de később megbocsátottak neki, sőt rnagis állást is bíztak rá. (Reischl: Hazafi­ságáért üldözték 1 Dabasi-Halász Móric: Ha­zafiakat nem lehet ezekkel együtt említeni!) Rothenstein ezután a választási atrocitásokat említi fel. Az indemnitást nem fogadja el. Klárik Ferenc kéri a kormányt, hogy tegye kötelezővé az iskolalátogatást. Méltánytalannak és igazságtalannak tartja a forgalmi adót és kéri annak eltörlését. Sürgeti a munkásbiztositó pénztár önkormányzatát, majd hosszasan fog­lalkozva, ismerteti a szakszervezetek állítólagos üldöztetését. Követeli a munkabéregyeztető hi­vatal felállítását és a kollektív szerződéseknek törvényerővel való felruházását. A rendtörvényt kritizálja és annak visszavonását követeli. Az indemnitást nem szavazza meg. Haller József kéri felszólalásának a holnapi ülésre való halasztását. Az elnök jelenti, hogy Knaller Győző men­telmi jogának megsértését jelentette. Kiadja a mentelmi bizottságnak. Ezután napirendi indít­ványt tesz. Legközelebbi ülés holnap, 9-én délelőtt 10 órakor lesz és ezen folytatják az indemnitás általános vitáját. A mai ülés fél 8 órakor ért véget. ArtAMMVMMMMMAMMMIMMMWMMMVM* — Az Ébredők szegedi gyűlése. Vasár­nap délután 4 órakor tartotta az Ébredő Ma­gyarok Egyesülete a városháza közgyűlési ter­mében nagygyűlését. Az ÉME központja részé­ről Benárd Ágoston, SzuhovSzky Lajos és Tur­chányi Egon jelentek meg a nagygyűlésen. Lábos Endre elnöki megnyitója után Szuhovszky Lajos mondott beszédet, melynek végén kifejti, hogy „mi nem szavalni jöttünk ide, hanem most már a cselekvés terére akarunk lépni". Utána Benárd Ágoston, az ÉME egyik elnöke, „A Nép" főszerkesztője fejtegette a gyűlés cél­ját, majd felhívta a közönséget „A Nép" támo­gatására. Majd így folytatta: — A destrukciót tudatos munkával kell le­hetetlenné tennünk, nehogy gyorsan odasülyed­jünk, ahova harminc év alatt észrevétlenül el­érkeztünk és nehogy a mi egy turnéinkén szer­zett tudomány révén először a gazdasági, az­után a ku turális, végül a politikai téren elönt­sön mindent a destrukció és végveszélybe so­dorja a keresztény nemzeti Magyarországot. Kíméletlen egyéni és társad Imi harcot hirdet. Utal a környező és a vezető államok között fönnálló feszültségre és azt a következtetést vonja Te, hogy ma Magyaror zágon mindenki­nek készen kell állni. Benárd beszéde közben számos indulatos közbeszólás hangzott el, mint például: Ezer zsidót kell naponta felakasz'ani I Be kell tiltani a destruktív lapokat I és ehhez hasonlók, és végül nagy tapssal üdvözölték a szónokot, akit Turchányi Egon váltott fel, aki hangsúlyozta, hogy milyen fontos a társadalmi szerveze tség, amii csinálnak és amelynek Héjjas és Prón y a vezető emberei. (Éljenzés és taps.) Ezután igy folytatta: A cselekvés ideje következeti el. Ha megismer ük, hogy belső ellenségeink van­nak, akkor azok kipusztítására kell törekedni, s ha megismertük, hogy külső ellenségeink vannak, készen kell állnunk, hogy ha üt az óra, készen találjon a harcra. Az ország boldogu­lását az erőteljes társadalmi szervezkedéstől várja. Zehntbauer János terjesztett be ezután ha­tározati javashtot, melyet elfogadtak. Majd ka­rácsonyi Guido felszólalása után Karsa Ödön „A Nép" munkatársa szól lotta fel a közönsé­get „A nép" minél nagyobb támogatására és ezzel a gyűlés véget is ért. Czépuj ké emdeíes .fM UXi,|«4? 0 zsidótemplom környé­^ kén potom áron eladó. Megvehető DÁVID GYULA forgalmi irodájában, Kossuth Lajos-sugárut 9. szám alatt. Felvilágosítás csak személyes érdeklődésre. m Telefon 10—42.

Next

/
Oldalképek
Tartalom