Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

Szeged, 1923 január 10. SZEGED Kisérő Muzsika. Dr. Szakáts József nemzetgyűlési képviselő ur a Szeged vasárnapi számában kemény bilIentyüveréssel megütöd annak a viharos szimfóniának első akkordjait, amelyet a dr. Kelemen Béla nyug., főispán és miniszter ur könyve felverni alkalmas. ' ' „ Már a kőny^öz írott előszó mindjárt az első sorokban vadsággal ontja magából az egész könyv többirányú elfogultságának mérges hangulatát. Vele*" nem sok bajuk van a szerzőknek. Mjnctfssze az 1920 május 22 én megszüntetett japom emlékein keresztül próbálnak megszúrjál ni. Mintha pajkos gyerekek gránitoszlopot viaszvesszővel akarnának megkarcolni. Az illusztris szerzők már egyéniségük kiválóságáért is számithatnak az észrevétetésre. É zre kel'ett tehát vennem őket nekem is, még pedig annyira, hogy Kisérő Muzsika cimü könyvemet az ő könyvük hatása alatt emelem ki egyéb kiadásra tervezett könyveim sorrendjéből, hogy sietve megirjam és mielőbb a könyvpiacra adhassam. Egyelőre tehát most csak annyit, hogy: dr. Kelemen Béla nyug. főispán ur könyve nem ad tájékoztató felvilágosítást arról, hogy azok után, amiket a szerző mint Csongrád vármegye és Szeged szab, kir. város főispánja Csongrád vámegye 1918 október havi közgyűlésén a Habsburgoknak a függetlenné vált Magyarország felett való további uralmáról és a népuralom elveiről, Szeged város közönségéhez pedig 1918 november 11-én, tehát már az októberi forradalom vívmányainak megismerése utón intézett búcsúlevelében a forradalom vívmányainak veszélyen kivül való helyezéséről, ugyancsak a népuralom elveiről és a demokratikus népállamról mondott és irt, miként lehetett ö ez ellenforradalom egyik vezére. Viszont dr. Tonelli Sándor, akit a gróf Károlyi Mihály köztársasági elnök forradalmi kormány:. Garami Ernő kereskedelmi miniszter előterjesztésére 1919 március 7-én — bizonyára már akkor is az ellenforradalom szervezése körül szerzett érdemeinek elismeréséül —• miniszteri osztálytanácsossá nevezeti ki, honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy az ellenforradalmi történeti műhöz az októberi forradalmat és annak előzményeit is kárhoztató előszót irja és honnan a vakmerőséget ahhoz, hogy akár valamely sajtóorgánumnak, akár bárkinek az októberi forradalom idejére eső lényeiről elitélő véleményt mondjon. A Kisérő Muzsikában lesz szerencsénk találkozni Dr. Balassa Ármin. Válasz a Kisérő Muzsikára. őszinte köszönetet mondok Ba'assa Ármin urnák, hogy felvetette a kérdést, ~ hogy honnan veszem a bátorságot a Károlyi-forradalom bírálatához én,, akit ennek a forradalomnak a kormánya miniszteri osztálytanácsossá nevezett ki ? Onnét, hogy soha sem a forradalomhoz, sem a Károlyi-kormányhoz kőzöm nem volt, semmiféle hasznot vagy előnyt tőlük nem kértem és nem kaptam. A kinevezésem történele pedig az, hogy egyáltalán nem titokban, hanem egy nyilvános értekezleten, harminc embvr jelenlétében Méhely Kálmán államtitkár rrra kért fel, hogy menjek Bécsbe és vállaljam el az Ausztriában levő magyar hádijavak értékesítését A megbízás esetleg egy évnél hoszszabb időre szólt volna; a felkérést Méhely Ki Imán azzal indokolta, hogy nincs más emberük, aki ezt elvégezhetné és nem a kormánynak, hanem az országnak teszek vele szolgálatot. Ily értelemben kereste meg a kormány a ki>marát is, hogy engem szabadságoljon. Minthogy a kamara egy évi szabadságot adott, én pedig sajno8 a fizetésemből élő ember vagyok, biztosítékot kértem, hogy mi történik Neiem m? e8y esztendő multával. Erre szolgált az osztálytanácsosi kinevezés, kevesebb fizetéssel, rnuu amennyi a kamarai fizetésem volt. Ha ezt jutomaztenak lehet nevezni, köszönettel nyugtázom. " az én szerepem az októberi szimfóniában. A kottákat> hiteieg űgyiralok for_ májában, bárkinek renaeikezésére bocsáthatóm. m_^^LTonelli Sándor. A Vatikán kedvezően itéli meg Cambonnak azt a törekvését hapv Franciaország barátságos viszonyba lépJen nogy zal. Poincaré, hir szerint, hajlandó beteegy^^^ hogy némely szerzetesrend visszatérjen Franciaországba. Uj tervek a 'csonka templom felépítésére. (A Szeged tudósítójától.) „A háború első puskagoiyöja a fogadalmi templomot találta, de nem ölte meg teljesen és azóta állandóan viaskodik a feltámadással és a végleges halállal" irtuk a Szeged ujévf számában a közigazgatási nrgytemető titkait leleplező cikkünkben. És hogy igazunk vo't, bizonyítják az ujabb feltámasztást kísérletek. A kedden taitott tanácsülés végén Somogyi Szilveszter dr. polgármester szóbahozía a kérdíst és fölvetett egy tervet, amely szerinte alkalmas !enne a megoldásra. A polgárír ester terve a következő: A tanács egyik tagjának elnökletével bizottság alakul a város teli ősebb polgáraiból. Ennek a bizottságnak az a feladata, h gv kiválassza a város ezer leggazdagabb polgárát, akik hajlandók arra,, hogy akár havi részletekben, de egy év alatt hetven ezer koronát áldozzanak a város régi fogadalmának beváltására. Hi nem akadna a városban ezer ilyn áldozatra kí-pes polgár, akkor többen összeállhatnak és részvénytársasági alapon fizethetik be a hetvenezer koronát. Ha sikerül az fikció, az év végéig hetvenmillió korona gyűl öis;e, az állam húszmillióval hozzájárul a templom felépítéséhez, az épiiőmunfásokat húszmillió keretében az irtségalapbíl fizetnek és a munkabéredet szükségmunka cinén számolnák el, tehát száztizmillió rendelke é re állana. A mérnöki hivatal legutolsó költségvetése sprint a;, építkezés körülbelül százhuszonötmillióba kerülne. A különoö^etet pedig a varos fizetné. A polgármester előterjesztése után a tanács meghányta-vetette az eshetőségeket, de végleges határozatot nem hozott. Az ülés után kérdést iniézíünk a polgármesterhez, aki a következőket mondotta: — Ha a város polgársága körében a fogadalmi temp'om csonkás ga miatt valóban nagy és őszinte a megbotránkozás, akkor föltétlenül akad a városban ezer olyan vagyonosabb ember, aki nem riad vissza ettől a nagynak látszó áldozattól. En c^ak attól félek, hogy mire összegyül az az öss^eif,- jmiibe ma i-eiülne a tempóm feiépitése, az év végével már túlságosan kevésnek bizonyulna. A mult év tavaszán a mérnöki hivatal kiszámított,r, a templom befejezése huszonötmillióba ktrtu. Mire azonban együtt volt a huszonötmillió, Anyagárak és a munkabérek olyannyira emelked»>, h„gy k szer-háromszor annyi sem lett volna elez, f év végén pedig már minden az ölszö ö&ére drágul*. Ugy látszik, hogy szélmalo harc a törekvésünk, (Je azért mindcint el kell követnünk hogy a város régi fog dalatat cs.. ugyan beváltsuk. 1 A fogadalmi templom pedig val sdnHfeg tovább ' viaskodik majd a feltámadással ott, a közigazgatási nagytemetőben, mert a polgármester aggodalmai egészen komolyak és éppen elegendők arra, hagy bekövetkezésük eseten Ismét a bizonytalan messzeségbe tolják ki a fogadalmi temp'om föltámadásá;. 16 korona a Szeged. Csak néhány nap előtt irtuk meg, hogy a Szeged példányonkint vásároló publikuma az uj esztendőben a régi 10 koronás ár helyett 12 koronáért vásárolhatja csak megszokott lapját, de már akkor megírtuk, hogy ez a két koronás drágifás nem fog sokáig érvényben maradni, mert előreláthatólag az uj év nagy áremelkedéseket fog magával hozni, ugy hogy kénytelenek leszünk árainkít ismét emelni, legalább is olyan arányban, mint tettük azt hirdetéseinknél. Mikor ezt megírtuk, még egyetlen laptársunk volt csak, amelyik felemelte 10 koronáról 20 koronára egves példányainak árát : a Világ, de azóta valamennyi fővárosi napilap követte példáját. Eredetileg azt hittük, hogy a két koronás emelés hosszabb ideig lesz elegendő, legalább is 2—3 hétre, de január elsejétől az újságpapír ára olyan mértékben drágult meg, hogy már most kénytelenek vafyunk ismét 307o-kal felemelni a lap árát, Előfizetőink számára ez az uj emelés nem jelent ujabb megterhelést, mert január hónapra még a régi 260 koronás áron kapják a Szegedet. Hangsúlyozzuk, hogy ez az emelés még mindig nem hozza arra a nivóra a lap árát, amelyen például az élelmicikkek árai állanak] de legalább ideig-óráig megtaláljuk számításainkat mellette. A Szeged bizonyosan megtalálná számításait más egyéb uton is, de ini azt hisszük, az nagyobb árat jelentene olvasóinknak, mint az a hat korona, amennyivel holnaptól kezdve drágább lesz a Szeged. A Szeged továbbra is azon a megkezdett, egyenes uton akar előrehaladni, amelyen elindult és reméljük, barátaink nem hagynak azon magunkra, hanem elkísérnek továbbra is harcainkban a szebb és boldogabb, független, demokratikus NagyMagyarország kivívására. — Irodalmi est. Az irodalmi est ezen a héten pénteken este lesz a Tisza szálló éttermében. Az estén Nagyfalusi Jenő fog előadni, előadásának cime Dosztojevszki és a nyugati kultura, de felöleli az előadás az egész modern orosz irodalmat, szembeállítva azt a német irodalmi törekvésekkel. Az előadást Juhász űyula vezeti be. A résztvenni kívánók asztalt ftokás szerint rezervíltaíhatnak a Thália könyvkereskedés ut ján. (Telefon 3-37). — A Kereskedők Szövetsége akciót indít a rahtárkönyv vezetés ellen. A Kereskedők Szövetsége hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tartott. Elhatározták, hogy a kereseti ^adótörvény végrehajtási utasításának sürgős revíziója érdekében akciót inditan&k. A tárgyalás során különösen a végrehajtási utasításban elrendelt részletes raktárkönyv vezetését kifogasolták a felszólalók, nem pedig „a detail kereskedelemben elrendelt kötelező könyvvezetőt" —. amint azt valószínűleg téves információk alapján egyik délutáni laptársunk megírta. A kereskedők ugyanis készséggel eleget tesznek a könyvelési kötelezettségnek, még pedig oly mérvben, hogy a törvény szellemének megfelelően könyveikből ugy az üzleti forgalom nagysága, mint az üzleti haszon pontosan megállapítható. A detail kereskedők raktárkönyvet azonban nem vezethetnek, mert ez éppen olyan lehetetlen, mintha valaki azt kívánná, hogy ezentúl ne a hídon, hanem egy kifeszített kötélen bonyolítsák le a forgalmat. A kereskedők mozgalma tehát elsősorban a raktárkönyvvezetés köielezetlsége ellen irányul. — Véget ért a villamosvasúti sztrájk. A villamosvasút alkalmazottainak a már majdnem egy hete tartó sztrájkja vége felé közeledik és meg van a békés megegyezés reménye. A vállalat vezérigazgatója, dr. ZerkovHz Rudolf Szegedre érkezett é6 érintkezésbe lépett a sztrájkoló munkásokkal'. A keddi megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a műhelymunkások követeléseik fentarlása mellett szerdán reggel felveszik a munkát, hogy ezzel is dosuraewr ják jóakaratukat. Abban az esetben azonban, ha a vállalat nem teljesiti fettételeiket, ismét abbahagyják a munkát. A tárgyalásokat különben szerdán folytatják. A forgalmi személyzettel való megegyezés fzintén valószínű. A munkások nem ragaszkodjak ridegen százszázalékos követelésükhöz, de azért jelentékeny béremelést kívánnak. A vállalat igazgatósága — értesülésünk szerint — nem zárkózik el a méltányos kívánságok elől és igy remélhető, hogy a sztrájk teljesen megszűnik. — Tájékoztató előadás iparosok adóügyében. Az Ipartestület elnökségének felkérése folytán a kir. pénzügyigazgatóság képviselője január 4-ikín (c->üiörtökOii) délután 5 órakor az ipartestület székházában az iparosokra vonatkozó ujabo adórendeleteket és azzal kapcso atos tennivalódat fogja ismertetni. Felkéri az elnökség az ipartestület tagjait, hogy a vitás kérdéseket 8 titkári hivatallal a gyűlést megelőzően közölni és a gyűlésen saját érdekükben teljes számban megjelenni szíveskedjenek. — Kikaptak az osztrák footballisták Barcelonábrn. A barcelonai labdarugó csapat a bécsi Amatőrcsawttal vivott mérkőzésen'4:0 arányban győzött