Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-30 / 23. szám
Egyes szám ára 16 korona. SMrk«ut6»é0 é« kladóUvad< Köicsey-alca 6. (PrófétaUáJló, 1. emelet i.) Telefon 13—53. A .Szeged* megjelelt héttő kivételével minden M». Egres szám Ara 16 koma. Előfizetési árak: EffJ Maapra Szegeden 260, Bndapattén és vidéken 280 kor. Hirdetési érak: Félhaséboa 1 mm. 9, egy hasébon 16, másfél hasábon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 8, kövér belükkel 16 K. Szövegközi! közleményt! soronként 100 K. Nyilltér, családi és orvosi hir 100 K. Többr szőri feladóinál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 30, KEDD. 23-ik szám. a győztes álla nem siemejyUgy lát: Európa kol A népszövetség rendet csinál. Amit a világtörténelem még sohasem látott, talán megesik Ausztriában. A roncs-államban, mely a néhai császárságból megmaradt, hivatalnok forradalom van készülőben. A hivatalnokok és egyéb állami alkalmazottak köztudomásúlag sohasem voltak forradalmi elem. Legfeljebb behódoltak mind n forradalomnak és minden uj rendszernek, de maguk kezdeményezőig a forradalmi téren sohasem léptek fel. Nagy do goknak ke,lett bekövetkezni, bele kellett vágni az állami alkalmazottak eleven húsába, hogy ez megtörténhessék. Mióta a háború véget ért, a csonkán maradt Ausztria állandóan azt hangoztatja kifelé, hogy a határok köpött, melyeket a st. germaini béke számára megszabott, nem tud' megélni. A megmaradt államtestnek ugy az általános közgazdasági, mint financiális al-pjai hiányzanak. A bt folyó jövedelmek nem elégségesek a külföldi behozatal kiegyenlítésére és az államháztartás szükségleteinek fedezésére. Ezért kell szüntelenül ujabb papirpénz-mennyiségeket a piacra dobni. Szanálásnak azonban ez a legjobb akarattal se nevezhető. Be kell következni Ausztria teljes gazdasági és pénzügyi összeomlásának, ha ?k egy nemzetközi kölcsönnel itria segítségére, terv jól volt kigondolva s hogy a szerepe, melyet Ausztria magára vállalt, nem marad hatástalan. A sok panasznak vége azonban az lett, hogy a népszövetség pénzügyi gyámig alá helyezte Ausztriát. A rotterdami polgármestert kinevezték Ausztria péizügyi ellenőrének és a népszövetség genfi titkári hivatala tervet dolgozott ki Ausztria pénzügyi talpraállitására. Ennek a pénzügyi tervnek megvalósítására első lépés az a törvénytervezet, amelyet kívülről jövő utasításra terjesztett a kormány a parlament elé az állami alkalmazottak létszámának csökkentéséről. A hivala nok-kérdés talán még nagyobb mértékben volt rákfenéje az uj osztrák államnak,mint Magyarországnak. A hivatalnok és katonatiszti elemet túlnyomó részben az osztrák-németség adta az összes tartományok számára. Az összeomlás után ezek a tisztviselők ezrével menekedtek a megmaradt kis Ausztriába, amelynek már amúgy is sok volt az állami alkalmazottja, akik egy nagy ország központi hivatalaiban, minisztérumaiban nyertek alkalmazást. Súlyosbította a helyzetet, hogy a hatalomra jutott szocialista és keresztényszocialista pártok a nálunk sem egészen ismeretlen őrszem politikát kultiváljak és a meglevők mellé még a saját embereiket is igyekeztek elhelyezni a hivatalokban. Időrőlidőre emlegették ugyan a létszámcsökkentést, de a gyakorlatban ez a csökkentés néhány gerincesebb régi embernek az elbocsájtására szorítkozott. Amint a népszövetség pénzügyi szakértői megállapították, az osztrák állam hivatalnok-ellartó intézménnyé aiakult át s a fölös 8*ómu hivatalnok miatt nem ludja az állami naztartás egyensúlyát helyreál itani és az ánlánt nwílitar,ozó kötelezettségét teljesíteni. Ameny5nt\?1 ántánt ió szivét ismerjük, alkalmalatban " óbbl szempont nyomott erősebben a kesztésénéT.°8tani hlvalalnok-törvény megszervetíéf ^Ve"rés?!a?Wola,a az> hogy a népszökalmazohakkíl fennálló íLí'í tta]" KL i ilgA tervezet ni f*'08 "^r.dő alatt bocsássa el. A-tervezet még az elbocsáiianriók számát is megállapítja, 1923 végég h^™ ezer, 1924 derekáig további százezer Az "e bocsájtás a nyugdíj-jogosultságnak teljes felfüggesztésével történik, sCt beszüntetendő a nyugdíj-fizelés azoknál a már nyugdíjazott alkalmazottaknál is, akik vagy még munkaképesek, vagy bárminő módon fenn tudják magukat tartani. Emberileg nagyon érthető, ha az osztrák állami alkalmazottak, akik önhibájukon • kivül jutottak ebbe a keserves helyzetbe, tiltakoznak a törvény ellen s ha köreikből forradalmi hangok hallatszanak. Még sztrájkkal is fenyegetőznek, bár ez a fenyegetés nagyon kétélű fegyver a saját szempontjukból. Nem veszedelmes ugyanis azok munkabeszüntetése, akiknek munkájára a ga?da már nem tart igényt. A népszövetségnek drákói szigorú intézkedése azonban alkalmasint nagyobb hullámgyürüket fog vetni, mint amekkorára a genfi kődobók számitottak. A viszony, mely az állam és életfogytiglan nyugdíjjogosultsággal felfogadott alkalmazottja* között fennáll, nemcsak közjogi, hanem egyúttal magánjogi természetű. Amint kissé gúnyosan szokták mondani, a tisztviselői pszichológiának alapja az, hogy munkaadójától nem kap semmit, de ez a semmi legalább feltétlenül biztos. Most ennek a biztosságnak az alapját rántják ki a tisztviselők alól, még pedig nemcsak Ausztriában, hanem egész Európában. Ami lehetséges ugyanis Ausztriában, Németországban sem lehetetlen, de még Franciaországban sem az. Ha a pénzügyi helyzet kényszeríti, ott is kimondhatja.a törvényhozás, vagy elrendelheti a kormány, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében az alkalmazottak egy részét el kell bocsáj'ani és a nyugdijasok járandóságait be kell szüntetni. Ezzel a szemponttal szemben alárendelt jelentőségű az a kérdés, hogy nagy-e valamely állam alkalmazottainak száma, vagy kevés. A lényeg az, hogy a tisztviselői állás biztonsága megszűnik. Jogigény érvényesitése nélkül a tisztviselőket ki lehet tenni az utcára. A közigazgatás, bíróság és forgalom elmehet sétálni. Ha a modern államnak erőssége, összekötő kapcsa volt a jól megszervezett, hivatásának élő tisztviselői kar, ez az erősség megszűnik s a kapocs felmordja a szolgálatot. E bizonytalanság lát ára többé az értékes elemek nem mennek tisztviselőnek. A hivatalnok-államok, melyeknek a tizenhetedik században kezdték lerakni az alapjait és a tizenkilencedik században épültek ki Európaszerte, megszűnnek. Ezek a kilátások fűződnek Ausztria pén/ügyi szanálásához. A népszövetség rendet csinál... lYmiYnftYlí'H'l 1 'I TI "lV>V>V>*lrt*ll\'UTLf1_Mj Szélcsönd a politikában. a tervéről, hogy a rendtörvényjavaslatot keresztül erőszakolja. Ez az oka annak, hogy minden valószínűség szerint most rövidebb szélcsend állana be a politikában.. Ha a belügyminiszter nem terjeszti be a rendtörvényjavaslatot, nincsen kizárva az sem, hogy a Ház rövidebb szünetet tart. Ellenzéki körökben még ma is sokat beszélnek a numerus clausus eltörléséről szóló indítvány leszavazásáról és ezzel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy az egységespárt azon frakciói, melyek liberális jelszavakkal tetszelegnek önmaguknak, általános bizonyságát szolgáltatták annak, hogy mennyire nem vehető komolyan az illető urak liberális meggyőződése. A franciák tovább fognak előre nyomulni. (v4 Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés holnap ismét ülést tart, amelyen kisebb jelentőségű külügyi javaslatok jönnek sorra. Ezek között Magyarországnak a Népszövetségbe való felvételéről szóló törvény becikkelyezése is szerepel. Azután a mentelmi ügyek tárgyalása következik. Ez azonban szintén csak egy-két napöt fog igénytevenni, ugy hogy a Ház további foglalkoztatása tekintetében e pillanatban Ínég teljes a bizonytalanság. Politikai körökben elterjedt hirek szerint azt a tervet, hogy a külügyi javaslatok és a mentelmi ügyek után a rendtörvényjavaslatot fogják tárgyalásra tűzni, — egységespárti körökben cáfolni igyekszenek. Állítólag a belügyminiszter letett arról A Ruhr-vidék katonai körülkerítését a franciák és belgák körülbelül befejezték. A körülzárás a Rajnánál kezdődi!', Düsseldorfnál Kaehlen át élesen fordul és a Ruhr folyását követve délkelet felé majd tovább a RöcklinghausenLangbtck vonalon Ruhrortig, ahol ismét eléri a Rajnát. A vámhalárfelállitásának előkészítését még nem fejezték be. Szombaton a tárnák 13000 üres vagont kaptak, vasárnap azonban csak 3500 va" ont kértek Minden P'llana.ban sor kerülhet arra, hogy a franciák és a belgákbetiltják a szénszállítást. A németek ez esetben minél kevesebb vasúti anysgot akarnak Ieküldeni. A személyforgalom a Ruhr- vidéken kizárólag a véletlentől függ. A vonalak nagy részét kisiklott vpnaU torlaszolják el. Miként a vasSon ugy a postán sincs rendes forgalom. Az aiántoti leveleket és ériéi, küldemény eket Jnem fogadják elmeri nem vállalhatnak érte garanciát. A francia csapatok tovább fognak előre nyomulni ha a Ruhr-vidéki általános sztrájk ténnyé S Ebben az esetben Wesel, Barmen, Hamm és Elberfeld megszállására kerül a sor. Az esseni francia tábornok minden további tüntetést fegyveres erővel való fenyegetéssel me/Uegutóbbi düsseldorfi tüntetések során le-' tartóztatott személyeket 8-15 napi fogházbüntetésre és magas pénzbirságra ítélték. Az ioari medence északi szélén a vasutasok.csaknem valamennjien sztrájkolnak. A forgalmast francia vasutasok tartják fenn. A déii lészen a sztrájk részleges. Ismét történtek szabotálások, a bueti és a dürrem pályaudvaron, ahol a nemzetközi vonatok futnak keresztül, pillanatnyilag megbénult a forgalom. A francia legénység helyreállította a vonalat, a szándékos rendzavarók közül többet letartóztattak és kiutasítottak. A táviróvezetékeket, amelyeket megrongáltak, a franciák gyorsan kijavították. A düsseldorf—esseni katonai távíróvonalat és a rajnai kábelt elvágták, emiatt a franciák lefoglalták a nem katonai vonalakat és Hannover felé megszakították az összeköttetést. A birodalmi köztársasági szövetség Berlinben vasárnap a Busch-cirkuszban impozáns nagygyűlést rendezett, melyen tiltakozott a Ruhrvidék megszállása ellen és sikraszállt a birodalmi egység és a köztársaság érdekében. A Reuter jelenti Washingtonból: A szenátus újból megkezdte a vitát Amerikának a jóvátételi kérdéssel szemben elfoglalt álláspontjáról Owen demokrata szenátor kifogásolta a Ruhr terület megszállását és azt kérte, hogy az Egyesült Államok a német nép jogainak biztosításában vegyenek részt. Roed republikánus szenátor tiltakozott a franciák eljárása ellen A Chicago Tribüné washingtoni jelentése SZm'?Í Buth sz^áor4- a lapokban közzétett nyilatkozatában kijelent., hogy Amerika kötelessége a Ruhr-kerdesbe beleavatkozni. Németország összeomlása Amerika népességének valamennyi rétegére nagy csapás volna. Thomas angol munkásvezér tegnap Baxryban nagy hall aióság előtt beszélt. Szerinte az európai helyzet ma éppen olyan veszedelmes és háborúval terhes, mint volt 1914-ben. El kell követni minden lehetőséget, nehogy uj háború törjön ki, amely következményeiben a világháborúnál is végzetesebb lehet. Áz angol kormánynak nem szabad visszarendelni a cs~oatokat a Rajnától, > v