Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-27 / 21. szám
2 SZEGED Szeged, 1923 január 21 Végéhez a lausannei konferencia. ben. Ezzel szemben még mindig nincs megegyezés a kapitulációk, az általános pénzügyek és a gallipolii ántántsirok kérdésében. Lausanneban szerdán fogják a törököknek átadni a szerződéstervezetet és két napi határidőt adnak nekik az aláírásra. Ez azonban, mini a. laptudósitók kiemelik, egyáltalában nem ultimátum jellegű, mert a szövetséges képviselők, ha a szerződés aláírása szempontjából szükséges, hajlandók később is visszatérni Lausanneba. Ma pént;ken minden tárgyalást befejeztek. Az egyptomi delegáció arra való utasítással, hogy a török pénzügyi program Egyptomra vonatkozik, azt követeli, hogy hallgassák meg, mert minden Egyptomra vonatkozó egyezmény semmis, ha ennek az országnak képviselői nem járulnak ljozzá. A keleti konferencia résztvevőinek körében teljes a pesszimizmus. Lord Curson kijelentette, hogy Lausanneból elutazik és csupán a szerződés aláírása végett hajlandó oda visszautazni. Értekezlet az uj Ipartörvény végrehajtási utasításáról. Lausanneból-jelentik: A lausannei értekezleten résztvevő szövetséges megbízottak megállapodtak abban, hogy az értekezlet valamennyi albizottsága még a héten brfejezi munkáját. A szerződés tervezetét február elején teljes ülésen fogják a török megbízottak elé terjeszteni. A lausannei britt küldöttség hivatalos jelentése szerint általában remélhető, hogy a török küldöttség aláírja a szerződést, de abban az ese ben, ha időt kérnek annak áttanulmányozását a, vagy további felvilágosítást óhajtanak, ezt a kérést teljesíteni fogják és az értekezlet üléseit elnapoljak. A szövetséges megbízottak ebben az esetben elutaznak Lausanneból, de a küldöttség élén álló meghatalmazott képviselők visszautaznak Lausanneba, mihelyt biztosítékot nyernek az iránt, hogy munkájukat sikeresen befejezhetik. A lausannei tárgyalások egyenlegét ielenleg a következőképen lehet felállítani: Megegyezés mutatkozik a tengerszorosok, a kisebbségek, a lakosság kicserélése és Mossul és Karagacs kivételével a határok kérdésé(i4 Szeged tudósítójától.) Az uj iparlörvény végrehajtási utasítását tárgyalta a szegedi kereskedelmi és iparkamara ipari bizottsága ma délután megtartott ülésén. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis megkívánja hallgatni az ország kamaráinak szakvéleményét az ipari életre rendkívül fontos kihatással biró törvény végrehajtása előtt és ezért február 14 én éitekezletre hívta össze a kamarák titkárait a kereskedelemügyi minisztériumba. A szegedi kamara álláspontja az uj törvény végrehajtási utasításának egyes paragrafusaira vonatkozólag a mai ülésen alakult ki véglegesen. Az ülést Körmendy Mátyás elnök nyitotta meg, majd dr. Pálfy József ipartestületi titkár terjesztette előrkifogásait és módosítási javaslatait a törvényre vonatkozólag. Az ipartestület elsősorban azt kifogásolja, hogy a kézműves jellegű iparszerüség és a gyáripar között a középipar határvonalát nem lehet meghatározni. A törvény szerint két segéddel és nyolc tanonccal dolgozó iparost már gyárnak lehet minősíteni, ha elemi erővel hajtott munkagéppel dolgoznak. Az ipartestület ezt a mértéket tulalacsonynak tartja, már csak azért is, mert a törvény a gyárüzemeket és kereskedéssel összekötött nagyiparosokat nem kényszeríti az ipartestület kötelékébe való belépésre és igy az ipartestület jelentékeny veszteséget szenved, mert épp a legtehetősebb iparosok maradnak ki az ipartestületből. Ezért azt kérik, hogy az ipar minősítésénél a tanoncok ne jöhessenek számításba és hogy a gyáriparosoknak is tegyék kötelezővé az ipartestületi tagságot. A bizottság az előterjesztéshez hozzájárult. Az utóbbi idők tapasztalatai alapján azt kifogásolja az ipartestület, hogy az ipartörvény alapján az egyes községek, katonai és társadalmi alakulatok nagymértékben űzik a kisipart és erős konkurrenciával kárositják az iparosságot, kihasználva a rendelkezésűkre álló erkölcsi és anyagi előnyöket. Az ipartestületnek emiatt az a kérelme, hogy a községi, katonai és társadalmi alakulatok iparengedélyeit vegyéknevizió alá és csak abban az esetben engedélyezzék nekik az iparűzést, ha a közérdek eit feltétlenül megkívánja. Szükséges azonban a „közérdekűség" fogalmának szorosabb meghatározása, igy például, ha az elsőrendű szükségletek iparágaiban indokolatlan árdrágítás jelentkezik, akkor a kamara meghallgatása után döntsön a miniszter a községi üzemek engedélyezése mellett, vagy ellen. Az uj törvény azt is megengedi, hogy az elhalt iparos hátramaradt házastársa a tanoncokat továbbra is megtartja még akkor is, ha nincs ipari képesítése. Aggályos, hogy a képesítésnélküli iparosnál a tanoncok nem nyernek kellő oktatást és ezért azt javasolja az ipartestület, hogy a tanviszony a munkaadó halála után megszűnjék. A tanoncidő megállapításánál az uj ipariörvény külön sorozza a könnyebben és nehezebben elsajátítható iparágakat. A könnyebb iparágaknál érettségivel birók tanoncideje az uj törvény szerint három hónap, a segédidő hat hónap; a nehezebb iparágaknál öt hónap és tiz hónap. A négy középiskolát végzetteké az első kategóriában öt és nyolc, a második kategóriában hét és tiz hónap, amit a szegedi ipartestület túlságosan rövid időnek tart az ipar elsajátításához. Ezért azt kérik, hogy az érettségizettek segédidejét a könnyebben elsajátítható iparágaknál egy évben, a nehezebb iparágaknál másfél évben, a négy középiskolát végzettek | segédidejét pedig egy és fél, illetve két évben állapítsák meg. A tanor.cidő rövidségét nem j kifogásolják, hogy a magasabb képzettségű j emberek mint segédek, hamarább keresethez jut hassanak. A tanoncpálya változtatásánál a törvény a régi szakmában eltöltött egy évnél rövidebb tanoncidőt teljes egészében, egy évnél hosszabb tanoncidőt felerészben beszámítják az uj szakmában. Az ipartestület ezt korlátozni kéri akként, hogy a tanonc csak abban az iparban szabadulhasson fel, amelyet tényleg elsajátított. A segédek pályaválasztását csak a rokonszakmákra korlátozzák akként, hogy szolgálati idejükbe annyit számítsanak be, amennyi az érettségizett segédek képesítéséhez szükséges. A tanonc, mester és szakvizsgázó bizottság elnökét és alelnökét három évre az ipartestület javaslata alapján a kamara elnflke nevezze ki. Kérik továbbá, hogy a bizottságok az ipartestület kebelében működjenek és ne a kamaráéban. Wimmer Fülöp nem járwlt hozzá a javaslat hoz, mert a vizsgák irányításában egységes vezetés kel), amit az ipartestület képviseletében megjelentek is beláttak. Végül azt kifogásolta dr. Pálfy József, hogy a törvény nem határozza meg eléggé a vizsgáló bizottságok szerepét. A kamara ipari bizottsága a fentieket magáévá tette és dr. Tonelli Sándor kamarai titkár a kereskedelmi minisztériumban tartandó értekezleten ilyen értelemben teszi meg előterjesztéseit. Tilos irredenta gyűléseket tartani. A m. kir. belügyminiszter a következő rendeletet intézte valamennyi rendőrhatósághoz: A kormány nem kíván akadályokat gördíteni az elé, hogy a trianoni békeszerződés következében idegen fenhatóság alá ju ott és részben idemenekült magyar nemzetiségű egyének kisebbségi jogaik érvényesítésének biztosítása és súlyos helyzetük enyhítése céljából, vagy a trianoni békeszerződéssel ellenkezően a magyarság rovására megnyilvánuló egyes tünetek tárgyilagos bírálata végeit gyűlések tartassanak. Több ízben előfordult azonban, hogy ilyen gyűléseken részben az elhangzott szónoklatok, részben az elfogadott határozati javaslatok a nemzetközi jogba nem ütköző kritika határait túllépték, vagy olyan, a magyar nemzet nyilvánvaló békés szándékaival ellenkező kijelentéseket tartalmaztak, amelyek a szomszád államok részéről kifogás tárgyává voltak tehetők. A m. kir. kormány ilyen tartalmú kijelentéseket és határozatokat meg nem engedhet, minthogy ezek az általában elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel ellenkeznek és nem kívánatos következményeket idéznek fel. Ezért elrendelem, hogy a rendőrhatóságok ugy az említett céiból tartani kívánt ülések engedélyezésének elbírálásánál, mint az engedélyezett ilyen gyűlések ellenőrzésénél e szempontokra szigorú figyelemre legyenek s minden olyan megnyilatkozást, amely a fenti szempontokkal ellentétben áll, feltétlenül akadályozzanak meg. A rendőrhatóságoknak ez irányban való céltudatos eljárására annál nagyobb súlyt fektetek, mert amennyiben ez uton a kellő eredmény nem volna, kénytelen volnék az ország külső bizton ágát is veszélyeztető ezen meggondolatlan nyilatkozatokkal szemben erélyesebb intézkedéseket folyamatba tenni, ame'yeknek súlya elsősorban a rendőrhatóságok vállaira nehezednék. (MTI.) Hireh. Az angol repülési minisztérium most próbálja ki az első légi torpedóhajót. Az uj járműnek nagy hajóteste van s igy magas hullámokban is haladhat. A hajótestben helyezkedik el a legénység. A torpedó lancirozó csövekel tengeri jármüvek ellen alkalmazzák, mig a légi harcnál gépfegyvereket és egy kisebb ágyút használnak. Egyúttal megkezdik a hajórepülőgép kikötök építését is. Az ilyen jármiivek segítségévet a tengeri repülőgépek harcképességét állítólag jelentékenyen fokozni lehet, mert nem lesznek többé kénytelenek a tengeri harcvonalról a szárazföldre kitérni, hogy fűtőanyagot, muníciót, vagy bombát vegyenek fel Más repülögép-modellek is épülőben vannak, köztük van egy, amely állítólag teljesen zajtalan é* láthatatlan is. MM . 1 — Romániában betiltották az Ember tragédiája előadását. A román kormány Erdély egész területén betiltotta az Ember tragédiájának előadását, amelyet a román uralom alá került magyarok Madách Imre születésének századik évfordulója alkalmából akartak színre hozni. A betiltó rendelet ürügyül azt hozza fel, hogy az Ember tragédiájában előfordul a Marseillaise, a cenzúra pedig a magyar sajtónak megtiltotta, hogy erről bármely közleményt hozzon. Ennek következtében a nagyváradi lapok cenzuraforokkal jelentek meg. — A revolverea színházi merénylők Ogye. A Fővárosi Szinház elleni merénylet ügyében dr. Kovács Miklós vizsgálóbíró ma délelőtt hallgatta ki a letartóztatott terheltekel. Ezek közül a vizsgálóbíró eddig Heffner Gyula mérnök és Hozmetz Károly egyetemi hallgató ellen fentartotta az előzetes letartóztatást, ellenben Himmel György, Neumayer Mátyás, Olt János, Keinzl János földmiveseket és Blazsek Albin felsőipariskolai hallgatót szabadlábra helyezte. A többi letartózta ott kih Ugatása még folyik. A kihallgatások után a vizsgálóbíró végzését közölni fogja az ügyészséggel, amely azután nyilatkozni fog, hogy felfolyamodással él-e a szabadlábra helyezettek ellen. Amennyiben az ügyészség felfolyamodást j lentene be, a szabadlábra helyezett egyének a vádtanács döntéséig fogva mar.dnak. — A halálraítélt iskola tanárai. Megírta a Szeged, hogy a kultuszminiszter véglegesen halálra itélie a városi kereskedelmi iskola fiúosztályait. A polgármester Budapesten való tartózkodása alkalmával a kultuszminisztériumban érdeklődött ebben az ügyben és azt az ígéretet kapta, hog/ a halálraítélt iskola tanárai számára, ha őket a leányiskolában helyezik el, az állam továbbra is folyósítja a különböző segélyeket. Közölték azonban a polgármesterrel azt is, hogy ez az igéret nem jelent végleges döntést... — A Zsidó Nőegylet bálja. Ma, szombaton este tartja a Tisza-szállóban a Szegedi Zsidó Nőegylet ezidei bálját. Az érdeklődésből ítélve, a város egész előkelő társasága képviselve lesz. A rendezés munkája, amelyen a lelkes rendezői gárda fáradságot nem ismerve szorgoskodott, befejezést nyert és már előre is garancia arra, hogy a bál minden tekintetben sikerülni fog. — A jövő évi ellátás. Bud János közélelmezési miniszter a jövő évi ellátás kérdését már február hónapban le akarja tárgyaltatni és legközelebb eldöntendő lesz az, hogy a köztisztviselők természetbeni ellátását fent ártják vagy nem ? Ezenkívül megvitatásra kerül egy olyan egységes, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló program, amely intézményesen foglalkozik a kivitel kérdésével. — Doktorraavatás. A kolozsvári tudományegyetemen a mai napon jogludimányi doktorrá ava'ták Dolch Sándor, Grottó László, dr. Király Aladir, dr. Niedermann Zolíán és Vicsay Emil urakat. Államtudományi dok'oiokká avatták Csőregh Gyula, Géher István, HirschSamu, Komlóssy Albert, Kőrössy Zoltán, Kranovitz Béla, László Jenő, Osváth Gábor, Pál Endre, nagysárosi és pókai Saárossy József, Szanyi Gyula és Tarr Lajos urakat. — Tüz az Athenaeura-nyomdában. A budapesti Athenaeum-nyomda Erzsébet-körut 5. szám alatt lévő grafikai osztályában ma hajnalban tüz támadt. A tüzet a kivonult tűzoltóság 1 órai erőfeszítés után elolto'ta. A kár mintegy kétmillió korona, ez azonban biztosítás utján meg érül. Kereskedők és Iparosok nyomtatványszükségletüket a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalatnál szerezzék be. Telefon 16-34.