Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-27 / 21. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 január 21 Végéhez a lausannei konferencia. ben. Ezzel szemben még mindig nincs megegyezés a kapitulációk, az általános pénzügyek és a gallipolii ántántsirok kérdésében. Lausanneban szerdán fogják a törököknek átadni a szerződéstervezetet és két napi határidőt adnak nekik az aláírásra. Ez azonban, mini a. laptudósitók kieme­lik, egyáltalában nem ultimátum jellegű, mert a szö­vetséges képviselők, ha a szerződés aláírása szempont­jából szükséges, hajlandók később is visszatérni Lausanneba. Ma pént;ken minden tárgyalást befejeztek. Az egyptomi delegáció arra való utasítással, hogy a török pénzügyi program Egyptomra vonatkozik, azt követeli, hogy hallgassák meg, mert minden Egyptomra vonatkozó egyezmény semmis, ha ennek az országnak képviselői nem járulnak ljozzá. A keleti konferencia résztvevőinek körében teljes a pesszimizmus. Lord Curson kijelentette, hogy Lausan­neból elutazik és csupán a szerződés aláírása végett hajlandó oda visszautazni. Értekezlet az uj Ipartörvény végrehajtási utasításáról. Lausanneból-jelentik: A lausannei értekezleten részt­vevő szövetséges megbízottak megállapodtak abban, hogy az értekezlet valamennyi albizottsága még a héten brfejezi munkáját. A szerződés tervezetét feb­ruár elején teljes ülésen fogják a török megbízottak elé terjeszteni. A lausannei britt küldöttség hivatalos jelentése szerint általában remélhető, hogy a török küldöttség aláírja a szerződést, de abban az ese ben, ha időt kérnek annak áttanulmányozását a, vagy to­vábbi felvilágosítást óhajtanak, ezt a kérést teljesíteni fogják és az értekezlet üléseit elnapoljak. A szövetsé­ges megbízottak ebben az esetben elutaznak Lausan­neból, de a küldöttség élén álló meghatalmazott kép­viselők visszautaznak Lausanneba, mihelyt biztosítékot nyernek az iránt, hogy munkájukat sikeresen befejez­hetik. A lausannei tárgyalások egyenlegét ielenleg a követ­kezőképen lehet felállítani: Megegyezés mutatkozik a tengerszorosok, a kisebbségek, a lakosság kicserélése és Mossul és Karagacs kivételével a határok kérdésé­(i4 Szeged tudósítójától.) Az uj iparlörvény végrehajtási utasítását tárgyalta a szegedi keres­kedelmi és iparkamara ipari bizottsága ma délután megtartott ülésén. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis megkívánja hallgatni az ország kamaráinak szakvéleményét az ipari életre rendkívül fontos kihatással biró törvény végre­hajtása előtt és ezért február 14 én éitekezletre hívta össze a kamarák titkárait a kereskedelem­ügyi minisztériumba. A szegedi kamara álláspontja az uj törvény végrehajtási utasításának egyes paragrafusaira vonatkozólag a mai ülésen alakult ki véglegesen. Az ülést Körmendy Mátyás elnök nyitotta meg, majd dr. Pálfy József ipartestületi titkár ter­jesztette előrkifogásait és módosítási javaslatait a törvényre vonatkozólag. Az ipartestület elsősorban azt kifogásolja, hogy a kézműves jellegű iparszerüség és a gyár­ipar között a középipar határvonalát nem lehet meghatározni. A törvény szerint két segéddel és nyolc tanonccal dolgozó iparost már gyárnak lehet minősíteni, ha elemi erővel hajtott munka­géppel dolgoznak. Az ipartestület ezt a mértéket tulalacsonynak tartja, már csak azért is, mert a törvény a gyárüzemeket és kereskedéssel össze­kötött nagyiparosokat nem kényszeríti az ipar­testület kötelékébe való belépésre és igy az ipartestület jelentékeny veszteséget szenved, mert épp a legtehetősebb iparosok maradnak ki az ipartestületből. Ezért azt kérik, hogy az ipar minősítésénél a tanoncok ne jöhessenek számításba és hogy a gyáriparosoknak is tegyék kötelezővé az ipartestületi tagságot. A bizottság az előterjesztéshez hozzájárult. Az utóbbi idők tapasztalatai alapján azt ki­fogásolja az ipartestület, hogy az ipartörvény alapján az egyes községek, katonai és társa­dalmi alakulatok nagymértékben űzik a kisipart és erős konkurrenciával kárositják az iparos­ságot, kihasználva a rendelkezésűkre álló erkölcsi és anyagi előnyöket. Az ipartestületnek emiatt az a kérelme, hogy a községi, katonai és tár­sadalmi alakulatok iparengedélyeit vegyéknevizió alá és csak abban az esetben engedélyezzék nekik az iparűzést, ha a közérdek eit feltétlenül megkívánja. Szükséges azonban a „közérdekű­ség" fogalmának szorosabb meghatározása, igy például, ha az elsőrendű szükségletek iparágai­ban indokolatlan árdrágítás jelentkezik, akkor a kamara meghallgatása után döntsön a miniszter a községi üzemek engedélyezése mellett, vagy ellen. Az uj törvény azt is megengedi, hogy az elhalt iparos hátramaradt házastársa a tanoncokat továbbra is megtartja még akkor is, ha nincs ipari képesítése. Aggályos, hogy a képesítés­nélküli iparosnál a tanoncok nem nyernek kellő oktatást és ezért azt javasolja az ipartestület, hogy a tanviszony a munkaadó halála után megszűnjék. A tanoncidő megállapításánál az uj ipar­iörvény külön sorozza a könnyebben és nehe­zebben elsajátítható iparágakat. A könnyebb iparágaknál érettségivel birók tanoncideje az uj törvény szerint három hónap, a segédidő hat hónap; a nehezebb iparágaknál öt hónap és tiz hónap. A négy középiskolát végzetteké az első kategóriában öt és nyolc, a második kate­góriában hét és tiz hónap, amit a szegedi ipar­testület túlságosan rövid időnek tart az ipar elsajátításához. Ezért azt kérik, hogy az érett­ségizettek segédidejét a könnyebben elsajátítható iparágaknál egy évben, a nehezebb iparágaknál másfél évben, a négy középiskolát végzettek | segédidejét pedig egy és fél, illetve két évben állapítsák meg. A tanor.cidő rövidségét nem j kifogásolják, hogy a magasabb képzettségű j emberek mint segédek, hamarább keresethez jut hassanak. A tanoncpálya változtatásánál a törvény a régi szakmában eltöltött egy évnél rövidebb tanoncidőt teljes egészében, egy évnél hosszabb tanoncidőt felerészben beszámítják az uj szak­mában. Az ipartestület ezt korlátozni kéri akként, hogy a tanonc csak abban az iparban szabadulhasson fel, amelyet tényleg elsajátított. A segédek pályaválasztását csak a rokon­szakmákra korlátozzák akként, hogy szolgálati idejükbe annyit számítsanak be, amennyi az érettségizett segédek képesítéséhez szükséges. A tanonc, mester és szakvizsgázó bizottság elnökét és alelnökét három évre az ipartestület javaslata alapján a kamara elnflke nevezze ki. Kérik továbbá, hogy a bizottságok az ipartes­tület kebelében működjenek és ne a kamaráéban. Wimmer Fülöp nem járwlt hozzá a javaslat hoz, mert a vizsgák irányításában egységes vezetés kel), amit az ipartestület képviseletében megjelentek is beláttak. Végül azt kifogásolta dr. Pálfy József, hogy a törvény nem határozza meg eléggé a vizsgáló bizottságok szerepét. A kamara ipari bizottsága a fentieket magáévá tette és dr. Tonelli Sándor kamarai titkár a kereskedelmi minisztériumban tartandó értekez­leten ilyen értelemben teszi meg előterjesztéseit. Tilos irredenta gyűléseket tartani. A m. kir. belügyminiszter a következő ren­deletet intézte valamennyi rendőrhatósághoz: A kormány nem kíván akadályokat gördíteni az elé, hogy a trianoni békeszerződés követ­kezében idegen fenhatóság alá ju ott és rész­ben idemenekült magyar nemzetiségű egyének kisebbségi jogaik érvényesítésének biztosítása és súlyos helyzetük enyhítése céljából, vagy a trianoni békeszerződéssel ellenkezően a magyar­ság rovására megnyilvánuló egyes tünetek tár­gyilagos bírálata végeit gyűlések tartassanak. Több ízben előfordult azonban, hogy ilyen gyűléseken részben az elhangzott szónoklatok, részben az elfogadott határozati javaslatok a nemzetközi jogba nem ütköző kritika határait túllépték, vagy olyan, a magyar nemzet nyilván­való békés szándékaival ellenkező kijelentése­ket tartalmaztak, amelyek a szomszád államok részéről kifogás tárgyává voltak tehetők. A m. kir. kormány ilyen tartalmú kijelentéseket és határozatokat meg nem engedhet, minthogy ezek az általában elfogadott nemzetközi köte­lezettségekkel ellenkeznek és nem kívánatos következményeket idéznek fel. Ezért elrende­lem, hogy a rendőrhatóságok ugy az említett céiból tartani kívánt ülések engedélyezésének elbírálásánál, mint az engedélyezett ilyen gyű­lések ellenőrzésénél e szempontokra szigorú figyelemre legyenek s minden olyan megnyilat­kozást, amely a fenti szempontokkal ellentétben áll, feltétlenül akadályozzanak meg. A rendőr­hatóságoknak ez irányban való céltudatos el­járására annál nagyobb súlyt fektetek, mert amennyiben ez uton a kellő eredmény nem volna, kénytelen volnék az ország külső biz­ton ágát is veszélyeztető ezen meggondolatlan nyilatkozatokkal szemben erélyesebb intézke­déseket folyamatba tenni, ame'yeknek súlya elsősorban a rendőrhatóságok vállaira nehezed­nék. (MTI.) Hireh. Az angol repülési minisztérium most próbálja ki az első légi torpedóhajót. Az uj jár­műnek nagy hajóteste van s igy magas hullámokban is haladhat. A hajótestben helyezkedik el a legénység. A torpedó lancirozó csövekel tengeri jármüvek ellen al­kalmazzák, mig a légi harcnál gépfegyvereket és egy kisebb ágyút használnak. Egyúttal megkezdik a hajó­repülőgép kikötök építését is. Az ilyen jármiivek segít­ségévet a tengeri repülőgépek harcképességét állítólag jelentékenyen fokozni lehet, mert nem lesznek többé kénytelenek a tengeri harcvonalról a szárazföldre ki­térni, hogy fűtőanyagot, muníciót, vagy bombát vegye­nek fel Más repülögép-modellek is épülőben vannak, köztük van egy, amely állítólag teljesen zajtalan é* láthatatlan is. MM . 1 — Romániában betiltották az Ember tragédiája előadását. A román kormány Er­dély egész területén betiltotta az Ember tragé­diájának előadását, amelyet a román uralom alá került magyarok Madách Imre születésének századik évfordulója alkalmából akartak színre hozni. A betiltó rendelet ürügyül azt hozza fel, hogy az Ember tragédiájában előfordul a Mar­seillaise, a cenzúra pedig a magyar sajtónak megtiltotta, hogy erről bármely közleményt hozzon. Ennek következtében a nagyváradi lapok cenzuraforokkal jelentek meg. — A revolverea színházi merénylők Ogye. A Fővárosi Szinház elleni merénylet ügyében dr. Kovács Miklós vizsgálóbíró ma délelőtt hallgatta ki a letartóztatott terheltekel. Ezek közül a vizsgálóbíró eddig Heffner Gyula mér­nök és Hozmetz Károly egyetemi hallgató ellen fentartotta az előzetes letartóztatást, ellenben Himmel György, Neumayer Mátyás, Olt János, Keinzl János földmiveseket és Blazsek Albin felsőipariskolai hallgatót szabadlábra helyezte. A többi letartózta ott kih Ugatása még folyik. A kihallgatások után a vizsgálóbíró végzését közölni fogja az ügyészséggel, amely azután nyilatkozni fog, hogy felfolyamodással él-e a szabadlábra helyezettek ellen. Amennyiben az ügyészség felfolyamodást j lentene be, a sza­badlábra helyezett egyének a vádtanács dönté­séig fogva mar.dnak. — A halálraítélt iskola tanárai. Megírta a Szeged, hogy a kultuszminiszter véglegesen halálra itélie a városi kereskedelmi iskola fiú­osztályait. A polgármester Budapesten való tar­tózkodása alkalmával a kultuszminisztériumban érdeklődött ebben az ügyben és azt az ígére­tet kapta, hog/ a halálraítélt iskola tanárai számára, ha őket a leányiskolában helyezik el, az állam továbbra is folyósítja a különböző segélyeket. Közölték azonban a polgármesterrel azt is, hogy ez az igéret nem jelent végleges döntést... — A Zsidó Nőegylet bálja. Ma, szombaton este tartja a Tisza-szállóban a Szegedi Zsidó Nőegylet ezidei bálját. Az érdeklődésből ítélve, a város egész előkelő társasága képviselve lesz. A rendezés munkája, amelyen a lelkes rendezői gárda fáradságot nem ismerve szorgoskodott, befejezést nyert és már előre is garancia arra, hogy a bál minden tekintetben sikerülni fog. — A jövő évi ellátás. Bud János közélelme­zési miniszter a jövő évi ellátás kérdését már február hónapban le akarja tárgyaltatni és leg­közelebb eldöntendő lesz az, hogy a köztiszt­viselők természetbeni ellátását fent ártják vagy nem ? Ezenkívül megvitatásra kerül egy olyan egységes, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló program, amely intézményesen foglalkozik a kivitel kérdésével. — Doktorraavatás. A kolozsvári tudomány­egyetemen a mai napon jogludimányi dok­torrá ava'ták Dolch Sándor, Grottó László, dr. Király Aladir, dr. Niedermann Zolíán és Vicsay Emil urakat. Államtudományi dok'oiokká avat­ták Csőregh Gyula, Géher István, HirschSamu, Komlóssy Albert, Kőrössy Zoltán, Kranovitz Béla, László Jenő, Osváth Gábor, Pál Endre, nagysárosi és pókai Saárossy József, Szanyi Gyula és Tarr Lajos urakat. — Tüz az Athenaeura-nyomdában. A bu­dapesti Athenaeum-nyomda Erzsébet-körut 5. szám alatt lévő grafikai osztályában ma haj­nalban tüz támadt. A tüzet a kivonult tűzoltó­ság 1 órai erőfeszítés után elolto'ta. A kár mintegy kétmillió korona, ez azonban biztosítás utján meg érül. Kereskedők és Iparosok nyomtatvány­szükségletüket a Délmagyarország Hírlap- és Nyomdavállalatnál szerezzék be. Telefon 16-34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom