Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-27 / 21. szám

Egyes szám ára 16 korona IV. évfolyam. Szeged, 1923 január 27, SZOMBAT. 21-ik szám. turkesiióség és ktadóhtva•1: KOIcsey-irtca 6. (PrófétaMálló, L emelet í.) Telefon 13—53. K .Szeged" megjelem hétfő kivételével minden l«f. Egyes szára éra 16 koIM. Előfizetési érak: Egy Maapra Szegeden 260, Budapesten és vidéken 280 kor. Hirdetési érak: Pélhasábon 1 min. 9, egy hasébon 16. más(él hasébon 25 K. Szövegközi 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés S. kövér betűkkel 16 K. SzővegköztI közlemények soronként 100 K. Nyilttér, családi és orvosi hir 100 K. Többsiftrl feladásnál árengedmény. A francia példa. (Ik.J Nincsen még két hete, hogy a francia csapatok átlépték a Rajnát, hogy megszállják Németország ipari kincstárát, de ez a két hét elegendő, sőt túlságosan sok is volt ahhoz, hogy Poincaré szándékai és terveiről lerántsák a leplet és hogy a maga teljes borzalmasságában mutassák be azt a sátáni tervet, amely egy hetvenmilliós nép megfojiását tűzte ki célul maga elé. Most már kétségtelen, hogy Poincaré nagyon jól tudia a párisi konferencián, hogy mit akart, tudta, hogy a Ruhr medence megszállása egyetlen aranymárkát sem fog jövedelmezni Franciaországnak, sőt havi 20—30 millió aranymárkájába fog kerülni a megszállóknak, tudta, hogy nemcsak hogy nem fog Németország több nyersanyagot szállitani, mint a katonai szankciók életbeléptetése előtt, sőt még azokat is teljesen beszünteti, de tudta azt is, hogy ezzel valóban halálos csapást mér a „még mindig" hetvenmilliós németségre. Valóban sok reménye nem lehet Németországnak a feltámadásra, Elsass-Lotharingia textilipara, Felsőszilézia tárnái és gyáripara, a Saar-medence szénbányái és a Ruhr-vidék vasipara nélkül. A háború előtt Németország iparos és kereskedő ország volt, de Ludendorff vesztett háborújának első hatása a tengerentúli kereskedelem teljes megszűnte, a német flotta kiszolgáltatása volt, majd később az ipari vidékek elszakitása az anyaországtól. Fokozatosan kezdték az egyes ipari területek lekapcsolását, először csak a régi „fájó seb*, Elsass-Lotharingia visszacsatolása következett és a versaitlesi béke egyedül ennek az elvételét mondotta ki expressis verbis, mert a Saarmedence már csak tizenöt évre került a franciák kezébe, Felső-Szilézia sorsa felett pedig tudvalevőleg formailag legalább a Népszövetség határozott. Idáig legalább Franciaország mindig ürügyet keresett a beavatkozásra és pro forma mindig a versaillesi határoza'okhoz tartotta magát, de a Ruhr-vidék megszállásánál már nyiltan ennek a „béké"-nek szelleme és betűje ellen járt el. Ehhez a megszálláshoz az olasz feketeinges forradalom győzelme segítette Poincarét, mert Mussolini kormányrajutása egyszerre megdöntötte a régi rendszert, mely a jóvátételi bizottságban jutott legjobban kifejezésre, ahol a francia-belga intranzingens jóvátételi politika mindig szemben találta magát a hűvös és józan angol politikával, melynek Olaszország asszisztált és igy mindig meg is tudta akadályozni a francia politika győzelmét. Mussolinit kormányrajutása alkalmával egyes köreink éppen ugy üdvözölték, mint annak idején a szmirnai keresztény-mészárló Kftnalt, igy ugy-e csak természetes, hogy Mussolini mindjárt kormányrajutása másnapján túltett még Poincarén is a jóvátétel követelésében. És Mussolini nemcsak Németországtól, hanem Bulgáriától és Magyarországtól is az elérhető legnagyobb jóvátételt követelte. Mussolini volt az első, aki felvetette a magyar jóvátétel kérdését és azzal a bejelentésével, hogy Oaszország teljes egészében reflektál a magyar jóvátételre, hatalmas meglepetést okozott a kisántánfnak, amely meg volt győződve arról, hogy a mi jóvátételünkből csak ők fognak részesülni. Érthető nyugtalanság vett erőt rajtuk, mikor látták, hogy a már jó előre felosztott prédára egy uj társ is bejelentette igényét, még pedig olyan társ, aki egymaga többet követel a még meg sem szerzett zsákmányból, mint a többiek együttvéve. Attól a perctől kezdve, hogy Mussolini megtette hires bejelentésé', mellyel eldöntötte a Ruhr vidék megszállását, alkalmat adva a franciáknak egy olyan példa statuálására mely veszedelmesen gyorsan talált politikusokra, akik hasonló eljárást sürgettek a kisántánt államaiban Magyarország ellen, tanácskozás tanácskozást követett Prágában, Belgrádban és Bukarestben és ezeknek a tanácskozásoknak a programján már nyiltan szerepelt a magyar jóvátétel behajtásának a megbeszélése. Legnehezebb problémának kétségkívül az uj osztozó társ kiszorítása látszott és ez a körülmény is arra mutatott, hogy a kitántántnak Európát fait occomplit elé kell állítania. Ez bizonyosan egy szerve quantite negligeabbe-é tenné Olaszországot követeléseivel együtt. Mikor megállapodtak abban, hogy Magyarországgal szemben ugyanazt a taktikát fogják követni, amit a franciák követnek a németekkel szemben a Ruhr-vidék megszállásával, már csak az ürügy megtalálása maradt hátra. Először a lököshazai incidenssel próbálkoztak, azt remélve, hogy a koholt hir alkalmasint hatalmas izgatottságot fog kelteni Csonka-Magyarországon és valami meggondolatlan lépésre fogja birni, amely azután valóban okot szo'gáltathat a fegyveres beavatkozásra. Szerencsére mi megőriztük mindvégig higgadtságunkat és igy nem következett be egy o^yan lépés, amely talán a tu hevített atmoszférában érthető lett volna, de amelynek hatásai valóban áttekinthetetlenek lettek volna. A jól kifőzött terv nem sikerült, a kisántánt meghátrál! és nyilvánosan is teljes elégtételt szolgáltatott Magyarországnak, de a feszültség mit sem ergedett, azóta is folyton a kisántánt háborús készülődéséről hoz hírt a táviró. a levegő tele van elektromossággal, minden hatáiunkról azt halljuk, hogy harcra készülnek szomszédaink, külföldi lapok már azt is megírják, hogy a következő demars február 8. és 10-ike között történik meg és mára egy román lap már nyíltan megírja, hogy Romania egészen a Tiszáig meg akarja szállani CsonkaMagyarországot ... Mussolini fellépése nagyon ragadós példa adására nyuj'ott alkalmat Poincarénak ... Egészen a Tiszáig . . . A románok nagyarányú előkészületeket tesznek a demarkációs vonal mentén. Az arad— szatmári vonalon négy hadosztály vonult fel teljes harci felszereléssel. Nyirábrány és Biharpüspöki ha'árában ágyuparkok állanak. A vonatok csapatokat, hadiszereket és repülőgépalkatrészeket szállítanak. A magyar határra koncentrált katonaság óromániai, mig a megszállott területek lakosságából besorozott katonaságot a besszarébiai frontra irányították. Román megszállott területen, különösen sz északi végeken, az a hir van elterjedve, hogy a románok a besszarábiai orosz támadástól tartva, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy égésién a Tiszáig nyomulhassanak előre és a Tisza vonalán helyezkedjenek el A Venkov jelenti, hogy Csehország, Románia és Jugoszlávia hadseregében egységes felszerelést szándékoznak bevezetni, amellyel fokozatosan fogják a jelenlegi rend biztonságát KözépEurópáoan emelni. A Nieuwe Courant- nak jelentik Kolozsvárról: A románok Erdélyben állandónak látszó háborús állapotra rendezkednek be. A katonai tényezők székhelye Kolozsvár. Számos agent provokatőr dolgozik azon, hogy ujabb és ujabb incidenseket provokáljon. Biztos tudomást szerezhetünk arról, hogy román részről ismét ürügyet keresnek, mely a kisántánt Budapesten teendő ujabb diplomáciai fellépésének jogosultságát volna hivatva demonstrálni. Igy a budapesti Ganzmüvek birtokában levő, a románok által azonban erőszakosan elvett kolozsvári villamosmüvek munkásait kényszeritik jegyzőkönyvek aláirására, mely szerint bizonyos magyar körök sztrájkra biztatják őket, hogy azután könnyebben indíthassanak háborút. Ezeknek a hatósági preszszióknak célja alapot konstruálni az ujabb román lépésnek, mely körülbelül február 8—10. körül várható. A Voce Republicana azt irja, hogy a román külügyminiszter római tartózkodásának igazi célja az volt, hogy megnyerje az olasz kormány hozzájárulását Románia terveihez, mely szerint a jóvátételi biztosítékok ürügye alatt egészen a Tiszáig meg akarja szállni Magyarországot. A lap szerint Mussolini ellenezte ezt a tervet. A „Voce Republicana" megállapítja, hogy Prága és Bukarest gyerekes játékot üz a magyar provokációról terjesztett hirekkel. A jugoszláv kormány elrendelte az 1900., 1901. és 1902. évfolyamú hadkötelesek behívását. Február 5-én a tüzérséghez, lovassághoz és a műszaki csapatokhoz tartozó legénység fog bevonu ni, február 20 án pedig behívják a gyalogsághoz tartozó legénység első csoportját, mig a második csoport néhány nappal később fog bevonulni. A prágai kormány cáfolja a cseh mozgósításról szóló híreket, a cáfolat azonban nem fedi a tényeket. A valóságban főleg Felsőmagyarországon részleges mozgósítás, nagyobb csapatoknak a lengyel és magyar határra való szállítása folyamatban van. Mindenütt dolgoznak gyalogsági és tüzérségi állások kiépítésén, főleg beton állásokon. A behivottak részben legionáriusok és megbízható cseh nemzetiségűek. Amerika élelmiszert küld Németországba. Washingtoni jelentés szerint az Unió kormánya azt a javaslatot szándékozik a parlament elé terjeszteni, hogy a Ruhr-vidék megszállásából származó inség enyhítésére az Egyesült Államok havonként 2000 tonna élelmi\ szert küldjenek Németországba. A rajnai amerikai csapatokat tegnap Antwerpenben behajózták és útnak indították. Düsseldorfban mintegy 10 000 főre menő tömeg vonult végig az utcákon és tüntetett a franciák ellen. A lovasőrjáratokat megdobálták. A francia lovasság először a levegőbe tüzelt, majd lőtt a tömegre is, mely erre szétoszlott. Hasonló jelenetek játszódtak le Essenben, Dortmundban és más Ruhr-vidéki városokban. Hivatalos jelentés szerint az esseni kerületben 10.000, a hamburgi kerületben 30.000 bányász szüntette be a munkát. A sztrájkmozgalom ujabb lendületet kapott, a munkások ellenszegülési kedvét fokozla Thyssen megjelenése, aki Mainzból diadalmenetben vonult Essenbe. Mainzban a franciák ellen megnyilvánuló tüntetés miatt ostromállapotot léptettek életbe. Coblenzban német néptömeg megtámadta és széjjelrombolta Dorten lapjának nyomdáját. Dorten tudvalévően annak a mozgalomnak az élén állt, amely a Rajna-vidékből önálló köztársaságot akar teremteni. Coblenzból jelentik: Tegnap este itt az a hir terjedt el, hogy éjjel kikiáltják a rajnai köztársaságot. A rendőrség erre a hirre, már jó előre nagyszabású intézkedéseket tett. Éjfélkor nagy tömeg gyűlt össze a Reinlaendler cimü lap épülete az elszakadást pártolók főhadiszállása előtt és megostromolták az épületet. A francia hatóságok Bochumban és Essenben megszállották a táviró központját. A belga hatóságok letartóztatták az obenhauseni állomás főnökit; csak kisebb helyi sztrájkokról érkeznek jelentések. Trierből jelentik: A nagyállásu tisztviselők egész sorának kiutasítása miatt tegnap több