Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-25 / 19. szám

Szeged, 1923 január 21. SZEOED 7 Kötelessége minden liberális polgárnak biztosítani választójogát! Rassay az ÉME feloszlatását követelte. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Folytatják az indemnitás vitáját. Megint a házszabályszigoritás. Reischl Richárd reflektál Peyer Károly tegnapi felszólalására. Peyer egyebek között azt mondta, hogy a nemzetgyűlés tekintélyét a kormánynak kell helyreállítania. Ez nem áll. A nemzetgyűlés tekintélyét maguk a képviselők állítsák helyre. Ezért híve a házszabályok szigorításának. Min- j den képviselőt, aki vét a Ház tanácskozó rendje ' ellen, a mentelmi bizottság elé kellene utasítani. Örül, hogy a szociáldemokra ák nemzeti alapra kívánnak helyezkedni. A kormány adópolitikájával foglalkozik és kéri a kormányt, hogy a bortermelési adót engedje el. Rámutat a bor- ; termelés válságos helyzetére, amely szükségessé teszi a bortermelési adó elengedését. A bortermelés számára szénkénegnek és rézgálicnak ' biztosiját kéri a kormánytól. Kifogásolja, ho?y a pénzügyőrök a behaj ott adóból jutalékot kapnak. Feltárja a jegyzők helyzetét, az ő részükre is kér ruhasegélykiutalást. Gazdasági szakiskolák felállítását sürgeti. Helyteleníti a felekezeti iskolák államosítását. A tisztviselők közül az állam bocsássa el a fölösszámuakat, a megmaradottakat p dig fizesse rendesen. Az indemnitást megszavazza. Költségvetésre szüksége van az országnak. . Strausz István pénzügyi politikánkat birá'ja. Bármily nagy legyen is a szakodék közte és a pénzügyminiszter közt, elismeri, hogy a pénzügyminiszter helyes pénzügyi politikát folytat. A mai indemniiás közeledést jelent az alkotmányos alapokhoz. Sürgeti a köi'ségvetés beterjesztését annál is in*ább, mert költségvetésre szüksége van az országnak. A költségvetésben benne van az ország minden szenvedése keserűsége, bizalma és hite. A bud^etjog bizonyos vonatkozásokban nemzetközi. Épp ezért kellene a költségvetést és a zárszámadást megcsinálni. Szomorú helyzetünket az ántánt előtt igy lehe ne legjobban bizonyítani. Térjen vissza a törvényhozás az eredeti költségvetésre. N^m kivánja ő erre az esztendőre, hinem csupán a jövő évre beterjeszteni a költségvetést. A be<erjeszlett költségvetés 1923 juniusában emetked :e törvényerőre s ezzel az államháztartást rendes med rbe tereltetnék. Határozati javaslatot nyújt be; utösitsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy terjesszen be törvényjavaslatot egyhónapon belül a költségvetés megállapításán. Az adórendszerek tömkelege a közgazdasági élet rovására megy. Azonban, ha azokat ai összegeket, amelyeket ma a pénzügyminiszter elszed az adóalanyoktól, jó pénzben akarja a jövőben visf zí.fizetni, akkor a pénzügyminiszternek még az adópolitikáját is hajtandó helyeselni. A kereseti adó. Az általános kereseii adó tekintetben teljesen magáévá teszi a kisiparosok, kereskedők, ügyvedek, orvosok követelését, hogy a kötelező könyvvezetés alól mentesítve legyenek. A kötelező könyvvezetés, nézete szerint, zaklatással fog járni. A forgalmi adó terén ugy tünteti fel a helyzetet, mintha több volna az adóellenőr, adódetektiv, mint az adókötelesek száma. A forgalmi adó béklyóba verte a kereskedelmet. A forgalmi adó kivetésében más módszert kell megállapítani és vagy a termelés helyén, v gy az áru behozatalakor keli beszedni. Követeli a közigazgatás egyszerűsítését és a tisztviselőkérdés megoldását sürgeti. Szól ezután a fajvédelemről és a katolikusok háttérbe szorításáról. Elitéli Várnait, hogy felszólalásával erősen megtámadta Bangha pátert. Az elnök az idő előrehaladott voltára való tekintettel az ülést délután négy óráig felfüggeszti. A démarsok. A délután ülésen Strausz István folytatja beszédét. Sürgeti a földbirtokreform kérdésének megoldását. Áttérve a külpolitikai helyzetre, kijelenti, hogy Magyarország nem lehet szuverén, sem független akkor, ha megtörténhetik, hogy az országra a démarsok egész tömegét zúdítják. Aktiv külpolitikát követel és a legfontosabbnak tartja a németekkel való szövetkezést. Németország nem pusztulhat el, sőt hatalmasabb lesz, mint valaha, ezért nincs szükség a nagyántánt barátságára. Az indemnitást nem fogadja el. A következő szónok Neuberger Ferenc. Kijelenti, hogy bizalommal van a kormány iránt és a javaslatot elfogadja. A gazdák helyzetéről beszél és kifej'i, hogy a gazda csak egy termékéért, a búzáért kapja meg az aranyparitást, ellenben minden iparcikket kénytelen igen magas árban megvásárolni. Ennek az a következménye, hogy a gazdának nincs tő-éje. Mindezek ellenére ma még mindenki ki akar bújni az adózás kötelezettsége alól: az ügyvéd, az orvos, csak a kisga'dákra raknak minden terhet. Egé?z séges kiviteli politikát sürget. Sürgeti a mezőrendőri törvény végrehajtását. A gazdasági szakoktatást is reformálni kell. Nem megfelelők a gazdasági ismétlő iskolák és földmivesiskolák. Már az elemi iskolákban is tanítani kell a gazdasági isiiereteket. Szükség van gazdasági tani'ókra is. Ezzel kapcsolatban óhajtja a tanítóképző refor nját. Sürgeti a gazdasági tipusu középiskolák létesítését A gazdasági munkások bérét egyes helyek n nagyon alacsonyan állapítják meg. Helyteleníti, hogy a munkabérek leszorítása céljából egyts h >yeken még azt is megteszik, hogy idegenből hozn k munkásokat. Sürgősen elintézendő ügynek tartja a cselédek nyugdijának kérdését. Most csa^ 4—500 koronára rug a gazdasági csekdek évi nyugdija. Különösen kirívó ez a szomorú tény akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy 40—50 évi szolgálat után kapják meg ezt a csekély nyugdijat. Az indemtii ást elfogadja. Az erőszak nem szolgálja a konszolidációi. A kővetkező szónok Hegymegi Kiss Pál. Megállapítja, hogy a kormány kényelmes he yzetben van az ellenzékkel szemben, mert nem áll egységes ellenzék vele szemben. Sok a vezér az ellenzéken, dí kevés a közkatona. A polgári ellenzéknek egységesen kell összefognia, ha fel akar lépni a kormánnyal szemben. A földbirtokreform kérdésével foglalkozik. Sürgeti a rokkantkérdés megoldását. Kivánja, hogy terjesszék be a közigazgatási reformot. Egyben kéri a belügyminiszter1 uj választójogi törvényjavaslat benyujtásár-. Kéri továnbá, hogy ennek az évnek végezté el tartsík meg a törvényhatósági választásokat. Helytelennek éá keressiényellene:nek mondja a párbajt. Kivánja a demokratikus közi?azga;ás bevezetését. A rendtörvényjavaslat nen szolgálja a konszolídac ót. Szelídséggel többre menne a tormá'y, mint erőszakkal. Az indemnitást nem fogadja el. Elnök ezután megszakítja a vitát és megteszi előterjesztéseit. Ezu án felolvassa az inditványi és interpellációi könyvet, majd napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülést holnap, 25 én délelő t 10 órakor tar ják. Tár^y : az indemnitási törvényjavaslat tárgy <Iása. Mielőtt az interpellációkra áttérnének, elnök öt perc szünetet rendel el. A szü ret után az elnök az ülést megnyitja. A rendőrség Petőfit is cenzúrázza. Pakots József interpellációját a belügyminiszterhez intézi. Támadja a rendőrséget, mert cenzúrázza Petőfi költeményeit, sőt bizonyos titkos agraiiv tevékenység mutatkozik Petőfi külteményeivel kapcsolatban. Hibáztatja, hogy egy magyar szavalómüvészt letartóztattak, mert a kommunizmus alatt egy művésznőt arra kényszeriiett, hogy a vörös hadsereg részére folytatott toborzáson résztvegyen. Támadja az országos főkapitányt, mert megjelent egy zsidó exkluzív társaság bálján, melyet Hatvany Lili bárónő rendezett. Interpellációja ez: Van-e tudomása a belügyminiszter urnák arról, hogy a rendőrség cenzúrázza a legnagyobb költőinket és van-e tudomása arról, hogy Fehér Artúr szavalómüvésznek nem engedi meg, hogy bárhol is fellépjen? Hajlandó-e ezt jz ü<yet orvosolni? A belügyminiszter az interpellációra azonnal válaszol. Kijelenti, hogy az ilyen cenzúra nem tartozik a rendőrség hatáskörébe, hanem csak az előadások engedélyezése. Ezzel összefügg, hogy a rendőrség érdeklődik aziránt is, hogy milyen programot adnak elő az előadáson. Maga is rájött, hogy a rendőrség egyes tisztviselői bizonyos előadások megtartását nem engedték meg. I yen e?etben azonnal intézkedett, hogy csak akkor avatkozzanak az előadások programjának kérdésébe, ha abban bizonyos agitútórius tendenciát látnak. Ebben a tekintetben ugyanis igen sokszor emeltek kifogást. Előfordultak olyan esetek, hogy Petőfi géniusza alatt akartak agitálni ilyen ünnepségeken. Már magából a program összeállításából látható volt, hogy nem irodalmi estély rendezésétől volt szó, hanem arról, hogy az ünnepséget agi'atórikus célokra használják fel. Konkrét esetben azonban minden egyes esetben intézkedni fog. Kéri válaszának tudomásul vételét. A Ház tudomásul veszi a választ, Pakots nem. Föl kell oszlatni az Ébredők Egyesületét. Rassay a Fővárosi Színháznál történt tüntetés ügyéi-én inierpellál. A lefolyt eseményekről csak azt akarja megáli 'pitani, hogy az elő voit ' készítve ^s az ÉME IX. kerületi és soroksári csoportjától indult ki. A későbbi nyomozás szerint megállapítást nyert, hogy a Sörház-utca 3. sz. alól indult ki ez egész dolog. Összesen 35 ember vett részt a bizalmas értekezleten, me> I tyen ezt elhatározták. Egy társadalmi egyesület, mely ilyet elkövet, nem maradhat fenn tovább. M.nden ebeiben, valahán>szor*az ébredők gyüléft rend ziek, tüntetéssel végződött a do: log. Mar pedig elmu;: az idő, amikor még tün\ teiés ket iehe:eít .rendezni. A rendbontások miat! i az ÖSSK-. kormány küzdöttek az ÉME ellen. A küzdelemből mind g az ébredők kerültek ki | győztesen. A budaörsi csatával hivatalos szervvé i akkreditálta kor ány az ébredőset. Akkor azt mondoiták, ho^y vannak szervezeteik ugy a ba oldali, mint a job io da i forradalmárok el en. (Bethlen min sztereinö-: Nen jó; citál l) Rassay kjtlenti, hogy nem gondolt arra, j hogy erre is sor kerül. Lshet, ho.y rosszul : idéze t. Felhozza az izsáki zsidók ese ét és hans eoztatja, hogy vannak adatai erre vonatkozólag (hrre a miniszterelnök igy felel: Ezek az adaai hamisak 1) Rassay: Tudja, hogy nem a miniszterelnök paktál az ébredőkkel, hanem vannak erre megfelelő emberei. (A jobb oldalról erre a kijelentésre tiltakozó felszólalások hangzanak el.) Interpd ációját a belügy ininisziethez intézi: Hujlandó-e feloszlatni az ÉME-t és a rend fentartására alakult testületeknek megtiltani, hogy az ÉME-be léphessenek. Rakovszky Iván belügyminiszter azonnal vál&szoi. Kijel-nü, hogy Rassay oiyan esdeket hozott fel, me'ye< annak idején elintézést nyer»e'«. A jel n eseiben a szálak a IX. kerületi és soroksári ÉME fiókoktól indu tak ki, de nem vezettek a központhoz, hanem az egyesületnek egy tagjához. Nem lehet egy egyesületet egy ta ja miatt föloszlatni. Ha ezt megtenném, akkor már minden szociá demokrata egyesületet föl kellett volna oszlatni (I) A szociáldemokraták azok, akik azt állítják és hiszem, hagy őszintén, hogy nem azonosítják magukat azokkal a kommunista szervezkedésekkel, melyeket a szakszervezetek hozn ;k elő. Ugyanígy az ÉME is kijelentheti, hogy nem azonosítja magát ezzel a mozgiiumnní és ebben résztvett tgjait kiközösíti az egyasü et tagjainak sorából. Kénytelen vagyok a képviselő ur kijelentésével szemben megállapítani, hogy a Bethlen-kormány nem deferált az egyesület előtt és semmiféle erőtlenséget nem tanusit. Le kell szögeznem, hogy amióta én belügyminiszter vagyok, az ÉME semmiféla kifogást nem követett el. R ssay képviselő azt mondotta, hogy én energiát fitogtatok. Kijelentem, hogy én minden irányban érvényesítem is ezt az energiát és ha tényeket nem látok, puszta hangulatra eljárást nem inditha'ok egy egyesület ellen. Meskó Zoltán interpellációjában kérdi a földmi velésügyi minisztert, van-e tudomása arról, hogy a szőlősgazdák rézgálic szükségleteiket igen nehezen, vagy csak uzsoraáron tudják beszerezni. Több interpelláció nem lévén, az elnök a mai ülést este 10 órakor berekeszti.