Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-23 / 232. szám

Szeged. 1922 december 23. SZBQBD Amerika nem avatkozik be az európai ügyekbe. A Times washingtoni jelentése szerint nemcsak euró­pai ténvezők, hanem nagyszámú kiváló amerikai pénz­ügyi férfiak is abban az irányban igyekszenek befolyá­solni az amerikai kormányt, hogy teljes erővel avat­kozzék bele az európai gazda *gi ügyekbe. Harding és környezete azonban változatlanul ellene van minden közvetlen beavatkozásnak és ezt a felfogá I vallja a képviselőtestületek többsége is. A Rádió-ügynökség washingtoni jelen'ése szerint az amerikai komiány fel fogja szólítani Porcarét hogy határozottan körvonalazza azokat a legvégső enged­ményeket, amelyeket a jóvátételi és egyéb kérdésben megtenn hajlandó. I ranciaország és Anglia között tovább folynak a tár­gyalások a januári konferencia ügyében A megbeszé­léseket gr. Saint Aulaire londoni francia nagykíTvet ve­zeti. aki a napokban ellátogatott p.,n-,ba és Poincaré miniszterelnökkel értekezett. Cuno kancellár kezdeménye-ésére az Egyesült ÁMa­mok kormánya tárgyalásokat inditjtt meg, Angliával es Franciaországgal avégből, ho|,y bizottságot alakítanak, amelyben Amerika pénzügyi s/akféifiai is helyet füg­lanáiak s amelynek hivatása volna a rémet jóvátételi végösszeget megállapítani. A hirt illetékes helvekről megcáfolják. Tnrrrtnmummu.i. Összeütközés a törökök és görögök között Lausannei jelentés szerint a kís.bbségi albizottság tegnapi ülésén a törökök és görögök közt heves össze­tűzésre került a sor. Venizelosz azzal vádolja a törö­köket, hogy tervszerűen üldözik Kisázsiában a görögö­ket. Lzt a vádat Riza Nuri bég erélyesen visszautasí­totta és Venizeloszt jelölte meg a kisázsiai vérfürdők okozójaként Midőn ai izgalom még tovább fokozódott, az elnök az ülést elnapolta. A szövetségesek és Izmed basa tegnap este arról tanácskoztak, hogy milyen módon tehetne a tenger­szorosokra vonatkozó általános egyezmény ügyében az utolsó nehézséget is elhárítani. A szöveteégesek kije­lentették, hogy hajlat,dók kapitulációk eltörlésére bele menni azzal a kitétellel, ha a töiökök írásban kötele­zik magukat arn, hqgy ideiglenes kormányzatot létesí­tenek, amely bhtosi'jTná az idegenek számára a garan­ciák minimumát. A törökök ezt az ajánlatot visszauta­sították. A konferencia köreiben hhe járt, hogy január elején a kisántánt államainak három külügyminisztere talál­kozi!' Venizelossza! és e.'. alkalommal határozatot hoz­nak Görögországnak a k sántántba való felvételéről. .........» Ti—rrvrYVYYvrrr>v> lAirtmi-a-.'­Csicserin a Daily News lausannei tudósítója előtt arra a kérdésre, hogv vájjon semmi szin alatt stm fogja aláírni a lausannei szer7Ődést, azt felelte, hogy természetesen nem. A konferencia vezetésének módja baiátsátjfalan aktus Oroszországgal szemben. Ha ra­gaszkodnak ahhoz a rendszerhez, amelyet az angol kormány ebben az esetben felállítani szándékozik, nem látja a két kormány közeledésinek lehetőségét fenn­áliani. Csicserin végül kifejezést adott a bolsevista kor­mány elismerésére vonatkozó követelésnek. Buktar bej, az újonnan kinevezett török követ meg­bízólevelének átadásakor kijelentette, hogy noha a kül­földi hatalmak meggátolni igyekeztek az orosz és a török nép közeledését, mégis kifejlődött az orosz-török barátság, amelyet az 1921. évi orosz-török szerződés megpecsételt. Kalinin, a nagy orosz központi végre­haj'ó bizottság elnöke válaszóban megemlékezett a lausannei konferenciáról. A konferencia legjobb bizo­' nyitéka a Törökországra várakozó küzdelmeknek, amelyben <sak a szovjetköztársasigok állnak Török­ország mögött. Kéixó István levele a szegedi kamarához. (A Szeged iadósitójától.) Emlékezetes, hojy a néhány héttel ezelőtt Hódmezővásárhelyen tartott kamaraközi értekezleten a «r.igedvid6ki kereskedelmi és ipari érde­keltségek memorandumot fogadtak el, amelyben a for­galmi adókezelés során fe'merült serelmeket hozták a kormány tudomására. A kamarakőz. értekez'et emlék­iratát megküldték a szakminisztceknek. valamint a környékbeli választókerületek nemzetgyűlési képviselői­nek is, hogy a sérelmek orvoslását és a további zak­latások elkerülését a képviselők támogatásával kiesz­közöljék. Igy jutott el a memorandum di. Kószó István belügyi államtitkárhoz is, aki a kereskedők t°. iparo­sok panaszaira reflektálva, ma a következő levelet intézte a szegedi kereskedelmi és iparkamarához: Az 5486.—192Z számú végzés el hozzám juttatott, az által inos forgalmi adó sérelmes kezelésének megváltoztatása céljából a magyar kirilyi pénzügyminiszter úrhoz küldött emlék­irat egyik példányát kösz ^nettel vettem. Köte­lességemn k tartom mi ;dent megtenni a célbői, hogy azon súlyos adó erhek behajtásánál olyan eljárás gyakoroltassék, mely az adóalanyok mi­nél kevisebb zaklatásával jár. (A Szeged tudósítójától.) „A mai állandóan változó valutáris viszonyok között, amikor a pénz elvesztette értékmérő jellegét, illuzórius minden költségvetés." Ezzel az indokolással fo­gadta el minden tárgyalás nélkül a város tör­vényhatósága a jövö évi költségvetést csupán a törvényes formaságok betartása kedvéért, mert a város ügyeinek intézői a mult tapasztalatai alapján nagyon jól tudták, hogy a ma megálla­pított érlékígységek holnap mar elvesztik min­den komolyságukat. A városi közkórház kllt­ségvet'«ének bonyjd ilmai szintén igazolják ezt az elméletet, annyira igazolják, Hogy a folyó évre vonntkozó „előzetes" költségvetést csak most, december végén, szóval utólag állították össze végérvényesen. A kórházi bizottság Somogyi Szilvesz er dr. polgármester elnökletével tegnao délután ülést tartott, amelyen a közkórház 1922. évi költség­vetéátervezelét állították össze. A szokatlan ké­sedelemnek érdekes története var A bizottság ugyanis a szabályrendelet értelmében már a mult év végén összeállította a költségvetést és azt jóváhagyás végett felterjesztették a népjóléti miniszterhez. Alig adták azonban postára a költségvetést, a költségvetésben megállapított tételek már is elvesztenék realitásukat és igy a kórház bizottság ujabb költségvetést állított össze. Az első köisée; vetésen kilencvenhat ko­ronára állapították meg a napi áp >lásí d jakat, a másodikban már százkilencvenhétre emelték fel, sőt az utolsó hónapokban a fizető betegek már kétszázötven koronát fizettek. A többszöri Becses levelükben csak azt kérik, hogy csók az én kereskedői és ipari választóim érdekében járjak kö:be Eltekintve attól, hogy Ily módon a kereskedőket és iparosokat elkülöníteni nem l.'het, de nem tartanám összeegyeztethetőnek nemzetgyűlési képviselői megbízatásommal, h3 az egész ország kereskedői és iparosai érdekköréből kikapcsolni akarnom az én vá­lasztókerületem ezen f )gialkozásához tartozó polgár ilt. Mondanom sem keli, - hogy én Sze­ged város összes kereskedM és iparosai érde­keit elsősorban, de ezen kivül az összes ma­gy ír kereskedők és iparosok érde/eit szolgálni tartom kötelességemnek. Ugy a pénzügyminiszter őnagyméltóságának, mint dr. Csekó miniszteri tanácsos őméltóságá­nak jóakaratú figyelmébe ajin'ottam az emlék irat tartanát. Fogadja a tekin etes kereskedelmi és ipirkamara kiváló tiszteletemet és bizalmáért i hálámat. Hazafias üdvözlettel dr. Kószó István. Felemelték a kórházi ápolási dijakat. korrigálásnak sem vo.t azért semmi eredménye, nem régen megérkezett ugyanis a fölterjesztett eredeti költségvetésre a népjóléti miniszter vá­lasza, aki a költségvetést nem hagyta jóvá, ha­nem arra utasította a kórházi b zottságot, hogy a folyó év költségvetését utólag állítsa össze az év folyamán kishkult árviszonyok figye­lembe vételével és ezt a költségvetést terjessze fel jóváhagyás véged Ezért ült össze most a kórház-bizottság és mosi már — ha igat — vég­érvényesen összeállította a költségvetést, amit ugyan bátran *árszám.tdásn»k is Uhstne ne­vezni. Az 1922. év f.t'yamán fölmerült kiadások végességét tiimillió koronában álla­pították meg. faros Jótsrf dr. igazgató f V>rvos at javasolta, h.Hjv « napi ápolási dijakat az evési évre etfyHdgcaeit kétszáz koronára emel­jék fel, a kórhát bttotuá< pedig u*y határo­zott, ho<y |»mUtiól jutiu; vgétg százhetven, julius, augusztus, szeptember hón'pikb?n két­száz, október, november és december hónapok­ban pedig két«iá'ötvcn korona a n»pi ápolási díj. Az igy megalapított gyógydíjak fedezik a fölmerült kiadísoitit. A betegek által tényleg megfizetett áp>lási dijuk és a most megállapí­tott dijak közötti különbséget pótlólag fizettetik meg a betegekkel. Az üléseit foglalkoztak még a kórházi áp)ló­és szóig»Hi:méiyzet fizetésrendjzésével is és elhatározta n biiottság, h >gy a személyzet fize­tését olyan magis a emeli fel, mint ameinyit az egyetemi klinikák személyzete kap. Hirek Az angol sajtó a legnagyobb érdeklődéssel foglalkozik azzal a lelettel, amelyet Breasted amerikai egyiptológus ir le, mint leg­nagyszerűbbet, amelyet eddig a Nilus völgyében felfe­deztek. A leletnek, mely mint ismeretes, Tutan Khanon sirj.it foglalja magában, egyes motívumai arra enged­nek következtetni, hogy Ammon papjainak hatalma na­gyobb volt, mint magának a fáraónak, noha Ammon hercegi rangban álló papjai csak körülbelül háromszáz évvel később foglalták el a fáraók trónját. Művészeti szempontból a sirban talált tárgyak felülmúlják i világ bármely későbbi korszakában készült művészi síremlé­keket Annak a szobának a szépsége, melyben a trónu­sokat találták, minden összehasonlításon felül áll. Az akkori egyiptomi művészet eddig nem se/tett magas fokon állt és az egyes tárgyakon tapasztalt magas esz­tétikai felfogás azt a véleményt váltotta ki, hogy az óegyiptomi császári kor vegének művészete nagyobb volt, mint aminőt a világ bármely későbbi idősza­kában elképzeltek. Breaséd szerint a későbbi görög művészek kontárok voltak ahhoz a művészethez, aki a trónust kész tel te. Azok a szakértők, akik eddig látták a leletet, megegyeznek abban, hogv egy ujabb világ­csodával állanak szemben. Az első előszoba balsarkába állanak a harci díszkocsik, amseket számtalan drá­gábbnál drágább és értékesebb dru, akő ékít. A kocsik, amelyeken látszik, hogy használtak, részint lapis lazuli és malachit, részint hieroglifekkel televésett elefántcsont berakásokkal vannak díszítve. — Peidl Gyula balesete Peidl Oyulát, S/eged vá'os II. kerüle'ének nemzetgyűlési kép­viseő,Ct baleset érte. A I-k*sáhól levezető lép­csőn elcsúszott és a jobb bokája kificamodott. Orvo:i vélemény szerint sérülése nyolc napon belül nem gyógyul meg. — Ma temetik a meggyilkolt lengyel elnököt. Narutowílz koporsóját tegnap átszál­lították a székesegyházba Temetése ma megy vé^be. A gyilkos bünpörének tárgyalása de­cember 29-én kezdődik. — Bomlik a szegedi szocláldemokrsta párt. Vettük ma a következő levelet: A Szegedi Uj Nemzedék 299. számában fönti cim alatt megjelent közleményre a következő megjegyzé­seket tesszük: A szegedi szociáldemokrata párt egészséges, tagjai nem fogynak, hanem örven­detesen szaporodnak. A szakszervezetek tag­létszáma sem kevesebb eggyel sem, mint a nyár folyamán volt, ellenkezőleg növekedett. A bérmozgalmakba és általában a szakszervezetek gazdasági mozgalmába a párt egyáltalán nem avatkozik. Lehet, hogy keresztényszociáliséknál a párt- és gazdasági mozgalom azonos és abban merül ki, hogy a munkásoknak meg kell elégedniök a munkaadók állal megszabott bérekkel és fellételekkel. Mi ellenkezően azt az álláspontot képviseljük, hogy a munkásoknak joguk van munkájukért annyit követelni, amennyi tisztességes megélhetésükre szükséges. Er.nek elérésére bizonyos esetekben a munkabeszünte­tés jogosságát is elismerjük, természetesen csak ha a munkások akarják. Sajnos, a hozzánk tartozó munkásság keresei viszonyai még mindig távol állanak a tisztességes megélhetés biztosítottságától, amiben a töke kapzsisága mellett nagyrésze van a keresztényszociálisok által félrevezetett munkások tudatlanságának is. Hogy a cikk írójának a munkásmozgalom terén mily nagy jártassága van, legjobban bizonyítja az, hogy az élet drágulását a munkabéremel­kedésnek tulajdonítja. Pedig látnia kellene, hogy az utóbbi hónapokban térmozgalmak éppen azért nem voltak, mert a tavasszal megindult drágulás rohamos emelkedése az utóbbi időben némileg enyhült. A Szegedi Szociáldemokrata Szakszervezeti Bizottság. — Vasárnap la nyitva tarthatók az üzle­tek T A Kereskedők Szövetsége ma azzal a ké­relemmel fordult a kamarához, hogy sürgönyi­leg forduljon a kereskev!el;r.i miniszterhez a ka­rácsony előtti vasárnapon az üzletek nyitvatar­tásántk engedélyezése vége't. Mini értesülünk, a környékbeli vá-osak keresekedőinek már meg­engedte a miniszter, hogy vasárnap nyitva tart­hassák üzleteiket, valóizinü tehát, bog/ a sze­gediek kérése elöl sem zárkózik el a miniszter. — Ingyen kenyér-akció. Bába Lajos sz«­geii gazdálkodó h írom métermázsa lisztet ado­mányozott a várost szegények számára és arra kérte a polgármestert, hojy a lisztből sültessen kenyeret és azt ingyen osztassa ki. A polgár­mester a kenyerek megsütésével a várisi kenyér­gyárat bizta meg és utalványaira* ugyancsak a kenyérgyár osztja majd ki az ingyen kenye­reket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom