Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-17 / 227. szám

SZEGED Szeged, 1922 december 17, Muvésuet A szinház heti műsora : Vasárnap délután : Cserebere, operett. — Este díszelőadás: Aranyborjú, szinmü. Hétfő: Vigyen el az ördög, operett. Kedd : Hamburgi menyasszony, operett. Szerda: Bohémélet, opeTa Csütörtök: Krisztus, passiójáték. A. 12. Péntek: Krisztus, passiójáték. B. 12. Szombat 7-kor: Krisztus, passiójáték. — 10 órakor: Van-e babája ? bohózat. Vasárnap d. u.: Krisztus, passiójáték. — Este: Szünet. Hétfő d. u.: Aranymadár. — Este: Lengyelvér. Kedd d. u.: Bolondság az élet. — Este: Hamburgi menyasszony. Négy színigazgató a staggione-rendszer mellett. A szegedi szinház igazgatója hozzánk juttatta annak a levélnek egy nyomtatott példányát, amelyet négy szinigazgató, revezctesen Kardos Géza, Nddasi József, Palágyi Lajos és Sebestyén Géza intézett a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, a staggione-rerdszer érdekében. A négy szinigazgató közül Sebestyén Géza, a miskolci—budai társulat igazgatója már megtagadta a közösséget a staggione-tervvel szemben, de hárman még kitartanak az uj jelszó meilett és a staggtone rendszer világboldogító eszméje mellett kardoskodnak. . A levél, amilyet a közoktatásügyi miniszterhez intéztek, a íegelitélőbb bírálata annak a teljesítménynek, amit most a vidéki színházak nyújtanak. Erről a ieljesitményröl azt irják az igazgatók, hogy „most megdöbbentően alacsony színvonalon áll". Ez igaz és ezt a vidéki színigazgatók tudhatják a legjobban, akik ezt a szinvonalat előidézték, mert sem szervezkedni nem tudnak, sem az előadásokat nem tudják ugy előkészíteni, hogy azok a mértékeit igények mellett is megnyerhessék a közönség tetszését. Még előre elkészített munkarendjük sincsen és sokszor a társulat tagjai állapítják meg (mint nálunk az operáknál), hogy mely darabok kerüljenek színre. % Azt mondja a négy igazgató a' staggionerendszert támogató levelében, hogy ,mivel a közönség érdeklődését cssk a nagyon változjtos műsorral képesek fokozni, ezáltal az előadácok művészi szintje még jobban sülyed". De mindjárt nem sülyed, mihelyst a staggione-rendszer életbe lép. Ha igaz az állitás, hogy a közönség érdeklődését csak nagyon változatos műsorral lehel fokozni, az esetben a staggione-rendszernek már is bealkonyult, mert ez a rendszer szolgálhatja az igazgatók anyagi érdekeit, de nem a műsor változatosságát és a közönség igényeinek kielégítését. A négy igazgató (most már csak három) terve szerint Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs lenne az a boldog város, ahol a négy szinigazgató által közösen, betéti, vagy részvénytársasági alapon szervezett négy társulat (amely modem drámákat és vígjátékokat, opera- és operetteket és klasszikus drámákat, tragédiákat és vígjátékokat adna elő), két hónaponként végezné a „körforgást". Látványnak nem ienne ugyan utolsó ez a körforgás, azonban azt hiszszük, hogy ebben a körforgásban nemcsak a színészek merülnének ki, hanem a közönség is. Minden szépet és jót Ígérnek a színigazgatók, ha a sta^gione rendszer nyéibe ütődik. Esy-egy darabból Ígérnek 25 —30 próbát, vonzó és legjobb darabok előadását, újdonságokat, busás tantiemeket, szinésznemzedék nevelését, előkészítő színpadait a Nemzeti Színháznak és Operaháznak. A négy szinigazgató bevallja, hogy kétséges, vájjon a közönség megszokja-e az egyhangú műsort. Szerintünk majd megszokja, mert „a közönség két táborra oszlik, az egyik része a zenés darabokat szeretné jobban, a másik a prózai darabokat." Szerintünk mindkét nembeli darabokat szereti, ha azok jól'készült, gondos előadásban kerülnek színre. A rendszer a hibás, amiről a négy szinigazgató azt mondja, hogy „a színészek előadásai készületlenek és a nagyfokú sr.erepnemtudás sokszor valósággal kiriasztja a közönség jelentékeny és kényesebb igínyü részét a színházból." Ez igy is vtn, de ezen nem a staggione rendszer segíthet, hanem a mesterségüket szerető lelkes és munkás színigazgatók és a foglalkozásukat értő, nem névlege?, hanem tényleges és alapos készültségü rendezők, akik savát-borsát képesek megödni az előadásoknak. A staggione-rendszer üzletnek készül, oly üzletnek, amiben a közönség nem lelné örömét, az igazgatók csak hasznukat látnák és a színészet tagjai csak kárukat valiarák. Es ehhez a rideg Üzlethez a S/inészegyesület nem járulhat hozzá, amint a h ború idején hozzájárult a konzorciumos rendszerhez, aminek erkölcsi és anyagi kihatásait még most is szenvedi a vidéki színészet összessége. A staggione-rendszer amilyen képtelenség (és amilyen komikus a beígért „körforgás"), olyan antiszociális is, mert a színészet jó részét megfosztja az elszerződhetés lehetőségétől. Az pedig nem lehet oél, hogy növeljük a foglalkozás nélkül való színészek számát, hogy örökös körforgásra, vándorlásra késztessük a színészet tagjait és az egyfolytában, nap-nap után való robot-munkával felőröljük az idegrendszerét. A kérvényező igazgatók ne a staggione rendszerre törekedjenek, hanem arra, hogy érdeme szerint kiszolgálják a közönséget, hogy a színészet kulturáját kiemeljék a tespedés kátyújából és arra a magaslatra eme jék, amelyen ezelőtt még két éviizeddel is állt. És akkor megszűnik az, ami „a közönség jelentékeny és kényesebb igényű részéi a színházból kiriasztja... * A axinház hírei. Karácsony hetének hangulatába pompásan illeszkedik a .Krisztus" cimü, klasszikus szépségű, evangéliumi a'apon irt passiójáték, amelynek a fordító Váradi Antal irásmüvészete ad nagyobb értéket. A szinház pompás díszleteket készíttetett a darab számára, amely az egész társulatot foglalkoztatja. A szereposztás ez: Jézus Jávor (egyben rendező), Mária, az Ur anyja Uty Giza, Mária Magdolna Komáromy, Márta Nagy Edith, Iris rabnő Orsolya, Júdás Benkő, Pilátus Klenovits, Kaifás Herczeg, Lázár Czobor, gazdag ifjú Hajdú, Tamás üreguss, Péter Károlyi. — A hét éjszakai előadása a .Van-e babája?" lesz, karácsony viszont négy operettel szerepel a műsoron. * Bolondság az élet slágerdalait, teljes heti műsort és szöveget közöl a Színházi Újság e heti száma. Következő száma gazdag tartalmú .Karácsonyi-szám" lesz. Karácsonyi és újévi ünnepekre mielőtt bármifé'e ruhaszükségletét beszerezné, 364 kirákataimat tekintse meg! Grósz Henrik aivatáruháza az „ARANY PILLÉHEZ", Klauiál tér L MAADER CIPŐÜZLET, KLAUZÁL-TÉR 6. értesiti a t. közönséget, hogy az flzlet átalakítása miatt a raktáron lévő „BALLY", „POPPER \ „LICHTMANN", valamint gyermek 500 cipőket leszállított árban árusítja. FISCHER ZOLTÁN URI ÉS NŐI DIVATÁRUHÁZA ST ETÍ D E N, KÖLCSEY-UTCA 4. (WAÖNER-P ALOTA) # ,-r Halban-, Damask- és Pichler-kalapok. Frack-, selyem-, zefir- «'s french-ingek. * Nyakkendő-különlegességek. Selyem- és gyapjusálak. " Bokavédők. * Keztyük. * Mindennemű uri divatcikkek nagy választékban. • 612 A Segiflivatosr.bb argol raglánok . . . 27.000 koronától kezdve. Pijamák 7000 koronától kezdve. Elegáns sétabotok, rői és férfi enyők. - Női harisnyák. - Kötött kabátok és blúzok. Selyem jumpeiek és reform nadrágok. - Selyem harisnyák alkalmi vétel 2200 korona.