Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-17 / 227. szám

Szeged, 1.22 decemi-et 17. SZtGLl jenek. A föld, mint már mondottam, azé legyen, aki szeretettel műveli és nem adja bérbe a zsidókn k. Qömbös tetemre hiv. — Mi éppen az ellenkezőjét ok^rjuk annak, amit búonvos urak akarnak iit közöttünk. Nekem cs. k az fáj, Hogy van olyan katolikus pp, akinek kö*beszólásait a szélső b-üoidjl szűnni nem akaró tapssal üdvOzíi. Én itt tetemre hívom azokat a keresztényeket, akik nem Hívei a keresztény Magyarországnak és ÓZ ő munkajukkal szemben a S3ját fajvédő fel­ad'tómat állítom szembe. Gömbös beszéde után az elnök öt perc szünetet rendel el. Abszolutisztikus uralom Szünet után Farkas István szólal fel és ki­jelenti, ho*y véleménye szerini abszolutisztikus uraló,ii van Magyarországon. A rend.örvény is ennek a fentaiiását célozza. Hivatalosan for­sziroznas bolsevista mozgalmat, hogy ezzel igazoi|ák a dránói szigort. E^y szolgabíró azzal tiltoita be a szociáldemokraták gyűlését, legy­ezek a nemzetgyűlésen nagyon agresszíven viselkednek. Farkas hdyieleniti, hogy a költ­ségvetést meg mindig nem terjesztette be a kormány. Az indcnnitast nem fogadja el. Nagy Ernő szemé yes kérdésben kér szól. Gömfcöá btszéde alat> Zsilinszky megfenyegetett engem. Kijelentem, hogy senkitől nem ijedek meg, még Zsilinszkytől sem. Zsirkay János képviselőtársamnak kijelentem, hogy tegnapi felszólalásomért, hogy Lombroso-tipus, bocsá­natot kérek. Nagy Ern&ezután támadja Ecnhaidt Tibort A Népben es a Nemzeti Újságban meg­jelent nyitatkozatai miatt. Eckhardt Tibor kijelenti, hogy a bíróság előtt hajlandó ebben az ügyben bővebben nyilatkozni. Elnök ezután napirendi indítványt tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 11 órakor tarifa. Mielőtt a Ház az interpellációkra áttérne, elnök TO perc szünetet rendel el. Az Interpellációk Strausz István a Horthy-akcióval kapcsolatos állítólagos visszaélésektől interpellál. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol az interpellációra, ó arra az álláspontra helyezke­dett, hogyha a vármegyék ily határozatot hoz­nak, az adományok nem tekinthetők pótadónak, csak önkéntes felajánlásnak. Kijelenti, hogy a legkisebb adományt, amelyet bárki a magyar szive sugallatára adott, ugy fogják tekinteni, mint jó szive megnyilatkozását, amelyért a nem­zet hálája lesz az ellenszolgáltatás. most is igy van ez, a technikusok az orvos­növendékek fejét verik be és a nyelvészek a természetrajzosokét.) — A hottentottáknál (Hottentotten) sok az erszényes- patkány (Beutelratte). Meg is szelídí­tik ezeket és ketrecben (JKotter) tartják. A ket­receknek lécfödelük van (Lattengitter), amely vihar (Wetter) ellen védi őket. Tehát a ketrec neve németül Lattengitterwetterkotter s a ket­recbe zárt patkány Lattengitterwetterkotterbeutel­ratte. Hát egyszer elfogtak egy merénylőt (Atten­tűter), aki meg akart gyilkolni egy szegény hottentotta anyát (Hottentottenrutter), pedig az istenadtának két hülye hebegő gyereke is volt (Stottertrottel). Az anya neve tehát németül Hotlentottenstottertrotlelmutter, míg a merény­lőé Hottentottenstotterlrottelmutteratlentdter. Mondom, a merénylőt elfogták (t. i. a hotten­tottáknál elfogják a merénylőt) s egy patkány­ketre ebe ( Beutelrattenlattengitterwetterkotter) zárták, de másnap megszökött. Egy hottentotta rendőr azonban elfog a éj cipelte büszkén a falu bírája eié. — Elfogtam a Beutelrattet. — Melyiket? — Az Attenldterlattengitterwettterkoiterbeutel­rattet. — Melyik Attentdtert ? — A Hottentottenstottertrottelmutteratten­tűtert. — Ejnye, hallod, de sokat beszélsz, hiszen mondhattad volna egyszerűen ugy, hogy elfog­tad a Hottentottenstottertrottelmutteratteniüter­lattengitterwetterkotterbeuteltatte-t. Hát mégis csak legszebb nyelv a német. Györki Imre a magánalkalmazottak szervez­kedési szab dságának megakadályozása miatt interpellál. A magánalkalmazottak legutóbbi gvüjtését a főkapitány betiltotta. Kérdi, milyen i'gon? Kéri továbbá az i letékes fórumokat, li';gy ne fogadják el a Horthy-akcio javára gvüi'ött összegeket, hanem juttassák azt a vál­lalatok nyomorgó tisztviselői részére. Fábián BMa személyes kérdésben szólal fel, Az Uj Nemzedék mai számában olyan közbe­szólás |elent meg, milyent ő ntm tett. Előveszi a Ház naptóját és anból igyekezik megállapí­tani a tényállást. Kéri a kormányt és a H^zat, hojry szüntesse meg egyezer ezeket az anomá­liákat. Györki Imre az albérlők kiu^sorázása ellen interpellál. Gaál Endre: Csonkamagyarországon nincs még egy olyan elhanyagolt vidék, mint a Ti­sza—Szamos köze. Esőzések idfjén ezen a vi­dékén a közlekedés te jenen lehetetlen. A lakos­ság ne,ii tudja terményeit elszállítani. Arra kéri ennek következtében a pénzügyminiszteri, hogy az adófizetés határidejét ezen a vidéken ho>szahbitsa mrg amig az utak jivitass meg­történik. Az elnök az ülést félötkor bezárja. Éjfél után Nem vagyok jogász és igy nem tudom, hogy tz a leleplezés mityen követkrzmér.y.kkel jár­hat. Mintnogy azonban a itt enérés veszedelme immár nem forog fenn, ilyenformán pedig a leieplezendőket teljes mértékben védi a men­teimi jog: elmondom, hogy az ellenzék két közbecsülésben álló tagia t nu< j lenlétében áthágta a zárórarenrfele et, még pedig majdnem teljes harminc perccJ Két képviselő: Rassay Károly méltóságos ur és Horváth Zoltán nagyságos ur. A delog azzal kezdődött, hogy <iélelő>t a parla­mentben Ulain Ferenc csúnyán alu kerüW. Hiába voll minden baráti segitsfg, fel-mondatoknak ügyes cihelyezé.-e, a szörnyű erkölcsi csatavesz­tést semmiféle kicirí'almazo't harctéri jelentés­sel nem lche'ett megszépíteni a hallgatók sze­mében. Más ember Rassay helyén, más párt a Ras­say-párt helyén talán megünnepelte vo'na azt a fenyes es szépséghiba nélkül valö morális győ­zelmet. Talán bankettet rendeztek volna, nagy­szerű, örömős hangu'atban, pompás szónokla­tokkal, csillogó szemmel, tort, amely győzelmi tor lett volna iti és halotti tor odaát. De hál Rassay Károly (ha már ber ne vagyunk a lelep­lezésekben, leleplezem ezt is), Rassay Károly szegény ember, ilyesmire nincsen pínze. Ha­nem szépen fogta magát és idegcsillapiióul elment — a moziba. Mozi után ptdig kávé­házba, zenés, cigányos kávéházba, mert a mu­zsika, pláne, ha magyar muzsika, szintén el­zsongitja az idegeket. És itt ebben a kávéház­ban akadt össze Rassay a félegyházai követtel : Horváth Zoltán nagyságos és ügyvéd úrral. Leültek hát ketten egy fülkében eldugolt^sz­lalhoz és — mint ilyenkor már s?okás — ven­dég is akndt, bor is került, szép, halvá' ysárga, üveg-csillogásu zamatos bor. A Horváth nagy­ságos ur fényei kürtőkalapja — elkeiülerdő az összenyomatás veszélyéue-: leghalványabb lehe­tőségét is — felakasztatott az egyik lámpára és ott m?radt vééig büs.'ke szeparáltságban. De (a nagyság átka) magas helyen lév.n, persze hogy magára vonta a közfigyelmet. És persze, hogy az vette észre legelébb, akinek ilyesmi­hez a leghelyesebb értéke van és aki legjob­ban tudja értékelni a cilindert, valamint a cilin­deri minémUségeket. A cigány ilyenmódon közelebb lavirozoti. Már minthogy a prímás, mert ő ilyen esetekben a felderítő. A barda egyelőre helyben maradt. Lassan bssan már ott simog tta húrjait a fülke ajtajában. Azt mondja a Horváth nagyságos ur: — Simongáti lányok. Nem ám ugy mondta, duhajkodva, vagy mi­féleképen, mint Pesten szokás, a cigány felé, mint hivatalos nóta-megrendelést, csak ugy csendesen, maga elé. Azt is hihette voln3 az ember, hogy oit mondja valakinek a kis tár­saságban. A cigány azonban elértette. Elértette, de megállt a vonóval. Nem tudta a simongáti lányokat. Az arcán bocsánatkérő várakozás. Horváth nagyságos ur hát a kezébe fogta a poharát és azt moad'a a prímásnak: — Ide vigyázz — és azzal s?ép csendesen elkezdte énekelni a simorgáti lányokat. Próbálja a prímáé, de nem megy. A kontráé már inkább pedzi. Nem baj, no, a képviselő ur eldúdolja még egyszer. Lassacskán mégis belecsúszik a melódia a cigány fülébe, már tudná is egészen jól, de Rassay megemlékezve a házigazdai kötelességekről, a félegyházi sür­gönypóznát kezdte huza'ni. Hogy azt mondja: Félegyházi sürgönypózna jaj, de magos, A tetején a porcelán jaj, de poros. Rá van esavarintva az a kutya deröt, Akármilyen magos, leadi a szót. Éneklik ketten (mo3t már Rassay is kedvet kap hozzá), az utolsó sor után azonban felül­kerekedik a méltóságos úrban az ellenzéki tem­peramentum és sajá rögtönzésében még hozzá­danol egy fél strófát: Akármilyen magos, leadi a szót, Hogyha bekapcsolva cenzúra t.em vót. — Ugy van — hagyja rá Horváth Zoltán, r-ki tán már álmában is azt mondja ellenzéki szóra, hogy ugy van. Egyik r óia követi a másikat (és valljuk meg. egyik üveg a másikat, bár csak lassú tempó­ban, szerényen), közben egy kis vita ke'e'kezik a két kípviselő között. Azt mondja Horváth: — Te, komám, nálunk odahaza olyan fekete föld van, hogy annál feketébb már sehol. — De már azt ne mondd — feleli Rassay —, mert nálunk fexetébb. — Te, nálunk olyan fekete a föld, hogy ha rászáll a varjú, hát nem tudom, hogy melyik a Vciju és melyik a föld. — Az semmi — replikázik Rassay — ha nálunk a varjú száll a földre, hát szürkének látszik a fekele földön. Mert ellenzékieskedésben azután senkinek sem ad fórt a méltóságos ur. Meg is jegyezte : •— Az a fő, hogy a szó ne egyezzen. Mert ha a szó egyezik, akkor már megette a' fene. Közben mult az idő és bár az óráját senki­sem nézte meg, a vendégek szedelőzködéséből kezdett nyilvánvaló lenni, hogy a végzetes két óra közeledik. Társaságok vonultak el az ajtó előtt, be be léztek, volt, aki el is kiáltotta magát: — Éljen Rassay I Szép dolog a szerénység, de hát a népszerű­ség sem kutya, ha ilyen tpontán módon nyi­Iftlkozik meg, nem lehet csodálkozni, ha a mél­tóságos ur elégedetten mosolyog é3 ugy int kö­szönetet a kezével. De utána mindjárt felcsen­dül a nótája (szép, meleg bariton hangja van): Ki tanyája ez a nyárfás ? . . . Eloltják a lámpákat. No, még egy pohlr bort. Készülődik a cigány is. De ezt még megisszuk ? Végezetül is a pincér. — Kérem szépen, záróra. Tyű, a kutysfáját, hiszen el is mult már fél három. Lekerül a cilinder a lámpáról, fölvétet­nek a kabátok, az utolsó kortyok ott maradnak a pohár fenekén és megyünk haza. Még dú­doljak az urak: Rá van esavarintva az a kutya deröt... Hát igy történt a nagy deliktum: a záróra­rendelet áthágása egy keddi napon . . . Bálint Imre. Házat! Földet! Üzletet! mindig a legelőnyösebben C7qUA iiuatlan iroda Utal, vehet vagy eladhat »J£.C*U\J TakartMUr - utca 3. Telefonszám: 10—54. Szolid ét a legmegbízhatóbb­Állandó nagy előjegyzés hásak, földek és flsietek eladására. és kozmetikai kütönleges­lliaíMCI ségek, eredeti kölnivizek, finom szappanok, manikűrkészletek, fésűk, hajcsattok és fogkefék legolcsóbban beszerezhetők GHSPflR IÍIHTSZERTRRBHN Széchenvi-tér 7. 563 Csongrádi-palota. Selymek, szövetek legnagyobb választékban legolcsóbban beszerezhetők Wigner Testvérek Kárász-utca 10. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom