Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-14 / 224. szám

Egyes szám ára 10 korona k.s.tó.ég ét kladóhtw kl: Kölcsey-utca 6. (Próféta­nálU. I. emeltt 6.) Telefon IS—U. A .bieged* raegjtle­•ik kétló klíéleléT.1 minden »» Ilim ári 10 ko­rma. EMflialésI irak: Eg} Maapra Stegtden 240, Buda­Malea é» vidéken 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 14, CSÜTÖRTÖK. Hirdeti sl .rak: Frlha»«ko» 1 mm. 4. egy fcasabon 7, maskl hasabon 10'10. két hasábon 14 korona. Apróhir­detés 4 K, klW.r belükkel * IC. SiOvrqkóíli kftrlemrnyek soronkeni 40 K Nyillt.r, csa­ládi I'S orvosi kir 60 K Több­szöri fclarinan.il arrn^rdmény. 224-ik szám. gyönyörűségek az üvegablak mögött. I Karácsonytól már nem is hetek, hanem csak napok választanak el minket s az utcák kezdik magukra ölteni karácsony előtt szokásos ábrá­xa'ukat. Az utcák nem oly fényesek ugyan, mint voltak ilyentájt a béke esztendőiben, a kiraka­tok és 8 raktárak sem oly tömöttek, mint vol­tak annak idején, de mégis a kirakati üveg­ablakok mögö t sokasodnak már a porceHán­fejes b&bák, ólomkatonák, forgó, berregő és muzsikáló csodák, c«il>ogó és szikrázó üveg­dis-iek, melyek a békességek az estéjén diszei szoktak lenni a szines gyertyákkal megrakott karácsonyfának. A figyelmes szemlélő, aki még vissza tud em­lékezni a háború előtti esztendőkre, némi kü­lönbséget tud felfedezni az emberekben is, akik dideregve róják a havas utcákat és meg-meg­állnak a kirakatok üveg áblái előtt. A felnőttek tekintete valahogyan megkomolyodott, vagy el­komorodott, hiányzik belőle az a derű, melyből kisugárzott a kedves meglepetéseknek az elő­készítése. Az összbenyomás, nemcsak az átvitt, ha­nem szószerinti értelemben is kopottasabb. A zsebekben esetleg sokszorosa annak zz összeg­nek, me lyei azelőtt boldoggá lehetett tenni egész csaladokat, most pedig jóformán ahhoz sem elégséges, hogy a napi éleifentartást bizto­sítsa. A felnőttek mellett és mögött gyermekek, a sa. kunkat taposó uj generációnak a képvise­lői, akiknek zsenge évei sokkal szegényebbek, mint i miéink voltak s akik képeskönyvből ta­nulták megismerni a kiflit és apáik gyerekkorá­nak mesébe illő em'ékei gyanánt halják emle­getni a fügét, datolyát, narancsot és egyéb iö:di javakat. Pedig még ők, akiknek cipő van a lá­bukon, van télikíbátjuk é» fűtött otthonuk, ki­vételes helyzetben vannak a kis rongyosok nagy és egyre szaporodó hadseregével szemben, mely­nek a kénre dermedt láb az egyenruhája. Tanitók és iskolalátogatók tudnának az egyre terjedő gyermeknyomorról igazán megdöbbentő részie­leket mesélni. A f gyasztó közönséggel közvetlen összeköt­tetésben álló kereskedők, akik rendszerint igen jó barométerei szoktak lenni a közgazdasági élet közel jövőben várható alakulásának, azt mondják, hogy az idén karácsonyi üzletre szá­mi ani alig lehet. A kirakatok tárgyai által csá­bított „vevők" be bemennek ugyan a búitokba, megnézik az árukat, érdeklődnek az árak iránt, megköszönik a felvilágosítást és azzal távoznak, hogy ese'leg még visszajönnek. A vásárlók lé­lektanának ismerői szerint ez az ígéret udvarias formába öltöztetése a szomorú valóságnak, hogy a közönség nem vásárol, mert nincs miből. A budapesti nagy áruházak abban reménykednek, hogy talán ety-két napon beiül hausse követ­kezik be a tőz-dén s ez az utoisö pillanatokban némileg kiránthatja őket. Ugyanez a helyzet a vidéki városokban is; ugyanezt érzik mindazok az üzletek, melyeknek vásárló közönsége túl­nyomó íétzben a középosztályból kerül ki. A pansszok csak ott szűnnek meg, ahol nem a kabátos elem, hanem a gazdák adják a vásár­lóknak a zömét. Szegeden is köztudomásúlag nem az Alsóváros a nyomornak a centrum*. Mig a karácsonyi vásár ezeket az előjeleket mutatja, más szomorú jelenségek hire érkezik az iparból. A gyárak kezdik redukálni az üze­müket és éppen a legnehezebb viszonyok köze­pette elbocsátani munkásaikat, mert nincs munka. Ez a téli munkanélküliség veszedelmes módon jelentkezik az egész világon. A cseh textilipar áll, mert a cseh koronának mesterségesen fel­fujt árfolyama megbénitotta a külfüldi kiviielt. Németi)r.-zágban terjed az ipari pangás, mert n gyári vállalatok a rossz márkán nem tudnak külföldi nyersanyagokat beszerezni. A fraicia közgazdaság válsága ismeretes. Amerikában, mely eddig a be nem avatkozás elvéi vallotta az egyének életével szemben és mindenkire rá­hagyta, hogy ugy boldoguljon, ahogy tud, kor­mányintézkedés folytán állítanak fel az összes nagyvárosokban ingyenes népkonyhákat a nyo­mor enyhítésére. A legjobb és legrosszabb valutáju országok két részlete gyanánt egy­szerre érkezik a munkanélküliek százezrei tün­tető felvonulásának hire Londonból és Bécsből. Semmise történt, csak felvonultak a százezrek és baljóslatú fény csillogott a szemükből. Lon­donban mégis a rendőrség óriási előkészülete­ket tett, Bécsben pedig a kereskedők, akiknek még élénk emlékezetükben él az ottakrin^i fosztogatás és a Ring szállodáinak kirablása, sietve bocsátották le üzletük redőnyeit és a korán alkonyodó téli estén a néhai császárváros a szokottnál is koraibb sötétségbe merült. Angliának csaknem hat esztendőn át telj­hatalmú diktátora, Lloyd George, aki először szétzúzta a liberális pártot, azután szétzúzta a háborús koaliciót és végül szétzúzta a saját hatalmát, de akiben kétségtelenül megvan & tehetség, hogy markáns és jellegzetes szavakkal mutasson rá modern társadalmunk legégetőbb kérdéseire, majdnem forradalmi tömörséggel jellemezte a mai munkanélküliség rettentő szociális veszedelmét. Az éhség farkasa, amely azelőtt kint csatangolt az orosz hómezikön, vagy pedig Indiában szedte áldozatait, a háború óta bevonult a nyugati nagyvárosokba és mar­talékra éhesen ólálkodik a sötét sikátorokban. A pompát és gazdagságot a S7egénységtől nem kőf-tlak, hanem csak áttetsző üvegablakok választják el, melyek a legcsekélyebb nyomás­nak is engednek. Ezért kötelessége az államnak és társadalomnak a saját biztonsága érdekében gondoskodni mindarról, ami a fenyegető vesze­delmet elháríthatja. Sötétedő téli estéken, mikor karácsonyhoz közeledünk, ezek a gondolatok merülne* fel a ködnek gomolygó tömkelegéből. Olmosodó lélekkel é* elnehezült szívvel járjuk az utcákat és nézzük a karácsonyi gyönyörűségeket, amint kezdenek megielenni az acélosan szikrázó üveg­ablakok mögött. A kemalista keresztényüldözés Lausanneban désokat létesíthessünk — mondotta Curzon — és re­mélem, hogy a békekötés után Törökország is kérni togja felvételét. 600-900400 lélekre becsüli Curzon azoknak a keresztényeknek a számát, akiket a törökök az utolsó 3—4 hónap leforgása alatt elüldöztek őseik földjéről. A britt külügyminiszter nagyhatású beszédére első­nek Izmed basa kért szót. Azzal kezdte, hogy a török békeküldöttség nem helyesli a megállapodásnak a britt külügyminiszter által aján'ott módját Kénytelen az eddigi államitokhoz ragaszkodni, mert nem tűrheti, hogy kizárólag török belügyekbe idegenek avatkozia­1 ;iak bele. A londoni miniszterelnöki konferencia elszéledt s mintegy varázsütésre megélénkült a keleti békekonfe­rencia. Tegnap gyorsabb ütemben indult meg a munka a bizottságokban. Lord Curzon nagvfonlosságu beszé­det tartott és kifejtette azokat a mérhetetlen politikai és gazdasági következményeket, amelyek a göröij- török háború nyomán keletkeztek s egy óriási népvándorlásra vehettek. Nagyon melegen szállott síkra «. britt kül­ügyminiszter a hontalanná vált örmények mellett. Len­gyelországot, Romániát, Magyarországot, Jugoszláviát, Ausztriát, Csehszlovákiát és Bulgáriát azéit siettünk felvenni a népszövetség kötelékébe, hogy a nemzeti kisebbségek oltalmára kőtelező nemzetközi niegaLapo­Poincaré lemondott a Ruhr-vidék megszállásáról Párisból érkező hirek szerint Poincaré le­mondott a Ruhr vidtx megszállásán; k tervéről. Ezek a jelentések megerősítik azt az itt uul­kedó felfogást, hogy a lordoni konferencia hir­telen félbeszakítása Németországra nem kedve­zőtlen. Ha Franciaország a Ruhr-vidék megszállását végrehajtja és Anglia ezt tiltakozás nélkül tűri, Amerika erélyesen fel fog szólalni a szankciók ellen, melyek a világkeretkedelen re hátrány; sak. Pántban a londoni értekezlet eredmérytelen­tége a lehető legrosszabb benyomást kelti, Poincaré állása a pártokkal szemben bizonyta­lanná vált. A politikai körök nézete szerint a helyzet a miniszterelnököt arra fogja kényszerí­teni, togy a kamara pénteki ülésén felszólaljon s megvédje politikáját. A miniszterelnök fogadta a hírlapírókat, akiknek kijelentette, hogy a zá­logok lefogta ását a francia kormány elkerül­hetetlen intézkedésnek tekinti. Ezidöszennt a miniszterelnök csak annyit mondott, hogy a tervbe vett intézkedések mozgósítást nem követelnek. Zárt illés az Ulain-iigyben. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A politi­kai körött osztatlan érdeklődése fordul a nem­zetgyűlés holnapi ülése felé, amelyen gróf Bethlen István miniszterelnök zárt ülés kereté­ben számol be a Rassay és az ellenzék több más vezére ellen folytatott vizsgálatokról. Ter­mészetesen senki nem tud • semmi bizonyosat arról, hogy a miniszterelnök milyen természetű ujabb adatokkal fog előállani, de az ellenzéki politikumok véleménye szerint kizárt dolog, hogy gróf Bethlen István olyas leleplezésekkel szol­gáihatna, amelyek csak tizedrésznyire is igazol­nák a kormány azon eljárását, hogy az ellen­zék vezéreit állandó megfigyelés alatt tartják. A holnapi zárt Ülésen azonban mindenesetre fény fog derülni sok dologra, ha nem is éppen a miniszterelnök felszólalása, hanem az ellen­zéki vezető politikusok beszéde' kapcsán. Holnap ter]esziik be az indemnitást. Miután a nemzetgyűlés holnapi ülésén min­den valószínűiig szerint befejezik a tárgyalás alslt álló törvényjavaslatok vitáját, azoknak har­madszori olvadásban való elfogadása után Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti az imdetnnitásról szóló töt vény javaslatot. Eddig nyo'c kormánypárti képviselő iratkozott fel a vitához, köztük Gömbös Gyula is, aki elsőnek fog felszólalni. Gömbös Gyula ebben a be­sjédéber. fo*ja kif. íteni programját a fi.'o­krisztianízmusról, mely hivatva lesz a külföl­dön annyira megkopott antiszemilizmus rosszul hangzó nevét helyetie iteni. Természete-en most még csak kombinálni sem lehet az indemnitási vita terjedelméről, miután az mint az előjelek­ből is látszik, nem füg^ Hbbé az elenzéktől, hanem a kormánypárttól, amely ugy látszik még az ellenzéknél is nagyobb mértékben kí­ván hozzászólni a javaslathoz. A fötdmivelésCfyi miniszter a mentelmi bizottság előtt. Tudvalevőleg Nagyatádi Szabó Is.ván ellen feljelentést adt*k be, hogy a választások alatt titkos népgyüléseket tartott, abban az „íöben, mikor a törvény azt szigorúan tiltotta, nagy­atádi Szabót a hatóságok amiatt kikérttt a nemzetgyűléstől, melynek állandó mentelmi bizottsága ma foglalkozott az üggyel. A bizoh­ság azt ja var, ol ja, hogy a nemzetgyűlés ne adja ki a földmivelésügyi minisztert, mert az a tény, hogy aktív miniszter vád alatt áll, alkalmas a , hatóságok tekintélyének csorbítására. 1 A többség javaslatával szemben Horváth Zokán különvéleményt terjesztett be, amelyet, a nemzetgyűlés holnapi ülésén megindokolni'

Next

/
Oldalképek
Tartalom