Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-12 / 222. szám

SZBQBD pontot tartalmazza: 1. A szövetségesek hábirus adósságait egymás között elengedik és a német fizetési kötelezettségeket leszállítják 2 Nénetország 2 évi moratóriumot kap, egyidejűleg pedig megállapítják azokat a garanciákat, amelyek a megszabott feltételek teljesítésének elmulasztása esetén életbe lépne. 3. Nemzetközi kölcsön a moratórium tartamára. Kisebb kölcsön, melynek egyrészét Németország legsürgősebb szükségleteinek fedezésére fordít nak, főként a márka árfolyamának emeiéeére. a másik rész pedig a szövetségeseknek jutna. A kölcsönösszeg elég nagy legyen ahhoz, hogy az 550 millió aranymaricányi belga prioritást kiegyenlítse és még elég jelentős össeg jusson a szövetségesek közölt való szétosztásra. A 4. szerint nagyobb kölcsön kibocsátása a német hitelképesség helyreállítására abból a célból, hogy általános törlesztési tervezet legyen készíthető. - 1'miiminrini-nrnyiinnjutju.uii Elnapolják a lausannei konferenciát. Lausanneból jelentik: A londoni ö3szejö étéitől az angol-francia ellentétek kiegyen] tését remélik, mire azután a két szövetséges főhatalom annál nyomatékosabban léphet fel a békekonferencián. Addig is a bizottságokban folyik a munka. December 22-én elnapolják a béketárgyalásokat, hogy a delegációk karácsonyra hazatérhessenek és a szünetet január 5. vagy 6-ra tervezik, de szó van arról is, hogy e etleg január közepéig szüneteltetni fogják a béketárgyalásokat, ha időközben kilátás nyilik am, hogy addig a brüsszeli konferencia elvégezheti munkáját. A török kapitulációkkal foglalkozó albizottságban a török delegáció többek között azt is kívánta, hogy zárják ki az idegeneket a S7abad hivatások, különösen ?z orvosi és ügyvédi hivatás gyakorlásából. Később azonban kijelentették, hogy az eddigi állapot maradjon meg azokra, akik ilyen szabad hivatást már kifejtenek Törökországban. Csicserin szombaton magához kérette a török ujságirókat. Kifejtette elöltük, hogy a nyugati hatalmak csak takikáznak, engedékenységük Törökország iránt csak színlelt s nincj egyéb törekvésük, mint a törököket megfosztani győzelmeik gyümölcsétől. Törökország csak Oroszországra számíthat, — mondotta Csicserin, — egymásra vannak utalva s ennek tudatában a nyugati hatalmak éket akarnak verni Törökország és Oroszország közé a tengerszorosok miatt. A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök 11 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy Gaál Endre napirend előtti felszólalásra k^rt és kapott engedélyt. A birónak nincs olyan fizetése, mint a gyógyszerésznek. Gaál Endre: Benárd Ágost interpellációt intézett a népjóléti miniszterhez a gyógy zerészek visszaé ése tárgyában. Az utóbbi időben a gyógyszertártulajdonosok és se, ^ :ik 1 öiött ellentétek merültek fel. Benárd ugy tüntetie fel a dolgot, mintha a tulajdonosok kiuzsonznák z segédeket. Azt mondotta, hogy Magya.országon a su sztersegédnek is több fizetése van, mint egy gyógyszerészsegédnek. Benárd állítja, hogy egy kúriai birónak nincs akkora fizetése, mint a gyógyszerészsegédnek. Egy gyójjyszerészs-:gédnek egy esztendőben 152 tejesen szabad napja van. Felolvas egy átiratot, amelyben a gyógyózerészsegédek egyesülete kimondja a három szabad napos rendszert és a két órai ebédidő bevezetését. Igy történhetett azután, hogy ma egy hónapban csupán 18 napot dolgoznak és 12 napig szaoadok. Foglalkozik ezután azokkal a dolgokkal, amelyeket Benárd interpellációjában visszaéléseknek nevezett. Ha visszaélésekről van szó, azzal véleménye szerint a bírósághoz kell menni. A gyógyszerészek nyugodtan várják a vizsgálat lefolytatását. Ezután a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadjak. Napirend szerint következik a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslat részletes vitája. A 30. §-nál Esztergályos Jtaos módosítást ajánl, mely szerint a késedelmi kamat nem számi ható fe'. A pénzügyminiszter e szakasznak eredeti szövegében való elfogadását kéri. A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadja el. A 34. §-nál Strausz István szólal fel. A szak .sz arrúi intézkedik, hogy a királyi palotában a végrehajtási eljárás foganatosítása végett a főudvamagyi bíróságot Kell megkeresni. Fel' ilágositasi kér a pénzügyminisztertől, fennáll e még a főuovarnagyi hivatal, mert ugv tudj*, hogy annak hatásköre megszűnt. A pénzügyminiszter kijelenti, hogy a {^udvarnagyi bíróságot a királyi palota kezelésére és a Habsburgcsalád vagyonának ke:eléiére tartják fenn. Az allami javakra bizonyos felügyeleti hatóságot keliett kijelölni, erre legalkalmasabb a főudvarnagyi Liróság, m lyre vonatkozólag már az igazságügyminiszter is terjesztett törvényjavaslatot a Ház elé s igy a nemzetgyűlés is bővebben foglalkozhatik ezzel a kA'dessel. Határozatképtelen a A 37.tj-nál Gaál Gaszton szólal fel. Kifogásolja, hogy ily for.tos törvényjavaslat tárgyaláSzeged, 1922 december 12 A Házban minden csöndes . . . sánál oly csekély számban jelennek meg a képviselők. Kéri a határozatképesség megál'apitását. 33 képviselő jelenlétében a Ház határozatképtelen és igy az elnök az ülést 15 percre felfüggeszti. Szünet után egyned egy órakor Scitovszky Béla elnök újból megnyitja az ülést. A 39. §-nál Urbanics Kálmán a szakasz harmadik bekezdésének megváltoztatását kéri oly módon, hogy a motozás csak akkor lehessen foganatosiható a hátralékossal szemben, ha a követelés ellenében megfelelő értéket önként fel nem ajánl. Esztergályos János kéri a bekezdés teljes törlését. Kállay kijelenti, hogy a pénzügyi bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel és a bizottság megítélésére .volt bizva, hogy ezt a bekezdést felvegye-e a szakaszba. A maga részéről szükségesnek tart ily rendelkezést, de nem azok ellen, akiket Esztergályos hozott fel, hsnem egy csoport siber és más existencia ellen, akikkel máskép nem lehet boldogulni. A Ház a szakaszt Urbanics módosításával fogadja el. A 40 §-nál Esztergályos kéri annak megállapítását, hogy az értékekből mennyi foglalható le és mennyi zálogo'ható. Kállay pénzügyminiszter kéri a szakasznak az eredeti szövegben való elfogadását. Az a kérdés, amit Esztergályos felvetett, más szakaszban nyer szabályozást és célszerűen csak ott szabályozható. A szakaszt eredeti szövegében fogadják el. A 41. § nal Gaál Gaszton határozati javaslatot nyújt be, melyben kéri annak a kimondását, hogy a kárért a végrehajtó közeg, vagy kötegek a felelősek. Kállay pénzügyminiszter kijelenti, hogyha kár merül fel, azt feltétlenül meg kell téríteni. Itt csak arról van szó, hogy a kárért az illető község adófizetői vagy pedig az összes községek adózói felelősek. Aggályos szavyás. A 44. szakasznál Esztergályos nyújt be módosítást arra vonatkozoiag, hogy a varrógépet mentesítsék a végrehajtás alól. Gaál Gaszton a házszabályokhoz kér szót. Nem akarja bírálni sz elnök működését. A 41. szakasz tárgyalásánál azonban olyan jelenséget vett észre, amit kötelessége szóvátenni. Az elnök feltette a kérdést a szakasz elfogadására vonatkozólag. A Ház egyik része igennel, a másik nemmel szavazott. Az elnök felhívta azokat, akik a javaslatot elfogadják, hogy álljanak fel, ekkor felállt a Ház egyik fele, mig a másik fele ülve maradt. A szavazást olyformán kellelt volna elrendelni, hogy minden kétséget kizáióan döntsenek. A házszabályok idevonatkozó jészét olvassa fel ennek igazolására. Szeretné, ha a jövőben hasonló cselek ismétlődését elkerülnék. Az elnök kijelenti, hogy mindenkor a házszabályok szellemének megfelelően járt el. A jövőben is ezt fegja tenni. Mikor a szavazást elrendelte, tudomása az volt, hogy a jobboldalon 30, a baloldalon pedig 25 képviselő fogial helyet és igy kétséget kizáróan a jobboldalon volt a többség. A 45. szakasznál kiegészítő módosítást ajánl Esztergályos. Eszerint a szakegyesületek áltar kifizetetj mr.nkanélküli segélyeket ne foglalhassák le. A pénzügyminiszter hozzájárul a módosításhoz. A Ház a szakaszt Esztergályos módosításával fogadja el. Az 56. szsKasznál Esztergályos módosítás* kér o'y irányban, hogy 10000 korona becsértéken aluli ingóságot csak abban az esetben lehessen eladni, ha az első határnapon a becsértéket fel nem ajánlják. Kállay ezt a javas.atot a maga részéről elfogadja, mert ha szövegezésével nem is, de intenciójával egyet ért. A nemzetgyűlés a szakaszt Esztergályos módosi'ásával fogadja el. Az 58. szakasznál Kállay megálUpiija, hogy az Esztergályos módosításával elfogadott 56. szakasz szoros összefüggésben áll az 58. szakasszal és azért az utóbbit megfelelően módosítani kell. Kéri a nemzetgyűlést, adjon időt az előadónak a módosítás megszövegezésére. Az elnök 3 perc szünetet rendel el. Szünet után az előadó ajánlj), hogy az első árverésen az érték háromnegyed részén nem szabad a lefoglalt tárgyat eladni. Ha az árajánlat kisebb az érték háromnegyed részénél, a második határnapon ujabb árverést kell megpróbálni s akkor a tárgy a legtöbbet ígérőnek adandó el. Az elnök félbeszakítja a tanácskozást és napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi tiemzetgyülés holnap, kedden délelőtt 10 órakor lesz. Ulain vádjai . . . Horváth Zoltán a napirendi indítványhoz szól hozzá. Elfogadja a napirendet, de felhívja Ulain képviselő figyelmét arra, hogy holnapra ígérte a Rassay-part elleni súlyos vádak bizoj nyitékainak előterjesztését. Az ellenzék elvárja, hogy Ulain a holnapi ülésen ezt meg is teszi. Gömbös Gyula feleslegesnek tartja Horváth felszólalását, azért, mert nem tartozik a napirendi indítvány feletti vitához. Hogy Ulain felszólal-e vagy sem, az ó felfogásától függ. Ugy van értesülve, hogy Ulain maga fog holnap az einöktól napirend előtti felszólalásra engedélyt kérni. A nemzetgyűlés elfogadja az elnök napirendi indítványát, mire a jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés 2 órakor véget ért. Az uj lengyel államfő. A lengyel nemzetgyűlés, a sejm, szombaton este félnyolc órakor, nyoicadfél órai tanácskozás után Narutovic Gábor volt külügyminisztert a lengyel köztársaság elnökévé választotta. Narutovic megválasztása nem ment a legsimábban : csak az ötödszöri szavazáson tudta az uj elnök ugyanis legkeményebb ellenfelét, Zamoyski grófot, a párisi követet, aki a franciákkal való legszorosabb együttműködés exponense volt, legyőzni. Narutovic megválasztasa a baloldali pártok győzelmét jelenti, hiszen a zürichi po'ytcchnikum volt tanára mindig Pilsudszky híveként harcolt a lengyel politikában és mint a baloldali pártok megbízottja vállalt tárcát a különböző koalíciós kabinetekben. Lengyelország az uj elnök megválasztásával ugyan még nem úszta meg minden nehéz kérdését, de kétségtelen, hogy a legnehezebben már túlesett. Karácsonyra amnesztia késiül. Az igazságügyminisztériumban karácsonyi meglepetésül az illetékes kormáuyhatóságok amnesztia-rendeletet készítenek elő. Értesülésünk szerint az idei amnesztia rendelet általánosabb lesz, mint az előző kegyelmi tények voltak. Alaptendenciája a megbocsátás bizonyos keretei, a jelentősebb politikai bűnökre, főkép olyanokra, amelyek hosszabb szabadságvesztés bűntettével nem járnak. Az igazságügyminisztériumból négy héttel ezelőtt bizottság szállt ki a budapesti és vidéki fegyházakba és a viselkedés, valamint az elkövetett politikai bűncselekmények minősége szerint megkezdik az érdemesek összeírását.