Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-10 / 221. szám

Szeged, \92Z december 10. SZBOED 8 Huszonöt betörést követett et egy betörőbanda. {A Szeged tudósítójától.) A rendőrség tegnap egy több hónap óta garázdálkodó besörőbantíát leplezett le. A betörőb..ndu frje Bábu Gábor 25 éves szegedi szobafestő-segéd, tagjoi pedig Sánta ) ^re 20 éves lakatossegéd, Pribék Tibor és Gazáig Gvula többszörösen büntetett fiatalemberek. A betörőket a nagykőrösi rendőrség jelentése alap;án fikerült kézrekeriteni, mert a küzelmulib n Kiskőrösön garázdálkodik és az ottani rendőrségek sikerült két tettestársukat elfogni, a«ik bevallották, hogy vezérük Bába Gáb r voit. Dr. V\éber Árpad rendőrkapitány és a Posztós detektivesoport megfeszített munkájának eredménye volt azután, hogy tegnap délben már sz egész társatág a rendőrség fogdájában ült. A letörök hosszas va!!a(ás utín trm'ecy huszonöt betörést vallottak b<" eddig. A betörések st r z'Aú a kove'kez*> volt: 1922 október 25 én tettnek a 46-os laktanya élelmezési rsk'árá a és onnan félmillió értékű zsiit és szapp nt loplak. Novemotr tlejér. Szécsi 1-nrétöi eloptk három zsák papriká 220 000 korona értékben. November 3-én ez a be >rőbanda követte el a Csets-féle szövőgyári betOré: ! é három millió korona értékű szövtht tulajdonított el. November 13 án a siketné" a in éze bM 35000, két n?p n u'va egy vásárhelyi szabóüzlebjl 200 000 korona értékű ruhaneműt zsákmányolták. Három nap múlva Maróthy J;nos Rig *> utca 10. szám alanti lakoshoz löriek be és 200 000 korona értékű fehérneműt vittek el töle. December 2 án Kiskörösön garázdálkodtak a bJörők. Bába Gáttor Kiskőrösre ment s két ottani te» e»tár?aval betörést köveie't el Buz lak .fán és 650 000 korona értékű ékszert és fehérneműt 1> p ak el töle. December 7-é;i kéi nagyobb beérést köveitek el. Bogdán Márton Kossuth Lajos suíárut 54. szám alar.i lakostól e?y félmillió értékű fehérneműt, a honvéd-1 ktarya raktáratói pedig 800.000 korona értékű élelmiszert loptak eí. Ezenkívül még tizenhat kisebb-nagyobb betörés fűződik Bába és társai garázdálkodásához, ami ket hónap leforgása alatt szinte példátlan a be'örések történetében. A kisebb be örásek listájit most állítja össze a rendőrs-g s ugyancsak most folyik a nyomozás az orgazdák után is, akik részben már megkerültek Az orgazdak szerencsére spekulációra ve'iék a lopou holmikat s igy a rendőrség az áruk legnagyobb részét megtalálta. Pz orgazdák névsorát a további nyomozás érdekében e ye őre mén r.em közli a rendőr .ég. Sz g d vá'O: közönsége m st n.ár nyugod' lehet, hogy a szegedi rtndőrsé* ügyességű folytan nem fenyegeti többé vagyonát állandó veszedelem. Móra Ferenc ezt szolgálja, a magyar közművelődést. , Szalay József dr.-nak, „Alföldünk közrendje literá'us őrének" megbebsüllie'.etlen értékű könyvtáráról irt meleg sorait, a gyűjtemény kincseinek felsorolása után igy végezi Lambrtclit dr. — Amikof Szegedet a Balkánról ö'önlőfrancia haderő megszállót'a, a tisztikar csodájára járt Szalay könyvtárának. Őszintén megmondták, hogy ők Szaloniki és Belgrád után itélve, Szegedet vályogviskós, sátorfalus telepnek képzelték. Mekkorát nézhettek, amikor Szalay könyvtárának földrajzi polcain Amundsen, Scott, Shockleton, Nansen, Hédin Sven, Roosevelt dedikált köteteit pillan'ották meg s amikor a szenvedélyes könyvi nád J Reclus nagy Nouvelle geographie universelle- jének 26 kötetes, autogramos sorozatából tárta e.'ébük a nagy francia geo. r.,fus Ítéleté.: Földünk nagy könyvében mily nagy. szerű és büszkén irott egy lap, Magyarország lapja! Ez az egyetlen jelenet és Szalay J^sef könyvkultúrája több barátot és tisztelöl szerezhetett a meg feszitett magyarságnak a frázispolitíku egész hangáraduiáuál. ' Aki elveszte: c a hitét '.nnek a nemzetnek jövőjében, aki szerei ócsárolni mindazt, ami nem kii földi: az menjen le Szegedre es zarándokoljon el a legszebb mogvar r agánkönyvtarbu. Judom, hogy hite, reménye, bizalma visszatér. A lausannei konferencia tegnap délelőtti ülé sén Izmed pasa a lerf.erf-zorotuk kérdésének beható tö;tén.lmi ismertetése alpján a következtetesi vonta le, rogy a tengeri-zorosi k rregtrösiié-e, v*gy védelme miatti p.-nas^okat ebben v gy abban a formaban, csak ama nemzetközi std utum ellen lehel emelni, amit a tenr gerszorosekra vonatkozóan megalkotlak. Semmi esetre sem vonatkozhat a panasz arra, hegy Torökorsiág részéről rendelkeztek az áthajózás feleit. Ennek következtében a tengerszorosoknak a nemzvtközi kapcsolatokra való befolyását szerződésekkel kell szabályozni, amelyek a hadihajókra vonatkoznak Ha más (oldalról a tengerszorosokat nem erösiiik meg, akkcy Törökországnak legfontosabb területei védelmi eszköztk híján váratlan támadásnak lehetnek kitéve. A török küldöttség a következő alapelveket óhajtaná érvényesíteni a tengerszorosok kormányzatiban: 1. Gararciakkai kell biz'osit»ni a tengerszorosokat, K' nstantinápclyt és a Feketé tengert, mind a tenger, mind a szárazföld felöl niirden r»jt*Ű,és ellen. 2 Korlátozni keil a Fekete tengerbe hefu'ó tengeri hadtrőt oly módon, hogy ezek semmiféle veszélyt ne jeientsene1', a tengerszoros partjsirp és a Fekete tengerre. 3. El kell tiltani, hogy a hadihejózás általát osu!h*.sson a Fekete tengeren. 4. A kereskedelmi haj^k számán biztosítani kell az áthajezási szabadságot, mind béke, mind háború ideién. Hábo u esetén a íöfökök megelégszenek tz eknőrz^ssel. A lörök küldöttség a#követke?ő további megjegyséseket tes^i: A M'rvány tengert ntm lehet a tengerszorosok fogalma aja venni. Cé;talan a Bosporus körtl demilitarizált zónát teremteni. Teljesen • ele :tndő annak kimondása, hogy a ké' parton ne:it lehet szárazföldi vapy tenveri erődítéseket létesíteni. Meg kell engedni, hogy a demilitarizál' zónákban c-apat mozdulat törté" hessen. Törökországnak meg kell engedni, hoty Konstantinápolyban fegyvertárak''t rendezhessen be. « demilitarizált zína ha'.árát nagyon messzire terjesztették ki. A tengerszorosokban fekvó négy sz'get közül Imbros, Tenedos és Samomke tekintetben el kell isT.erni és meg keil eiősiteni a török felségjogokat, mi^ Lemnos utonómnak nyilvánítandó. Gallipoli félsziget tekintetében bizonyos minimális védelmi eszközöket kell engedélyezni. Az első bizottsági üiésen folytatták a teng. rszorosok kérdésének megvitatását. Izmed basa a tengerszorosokról. j a törökök nevíb:n válaszolt a szövetségesek ja vaslat lira. hmed fenntartotta azt az aüáspontjíit, hogy Törökország s;ei)pontjából szuk. s^ges a tf-nger-zoro okat megprősiteni. A török főváros védelme szempontjából elengedhetetlen, hogy <i iengörszorosokat, kühnö?en a Mirvány teng':rt megerősítsék. Töiök^rszág hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy háború idején a nélkülözrieie.len techmkci e lei őrzést gvakorolj^k. Kifogást emel a B.,-poiiu demilitarú'álása e.len is. Beszéde 5végen külí.nböző kérdéseket terjesztett elő a szövetségesek tervezetére vonatkozólag. Izmed kérdésére lord Curzon délután fog válaszolni, hí már tárgyalt a? olasz megbízottakkal. Románia, Jugoszlávia, Bulgária és Görögország követei beteUnteiták, ho^y kormányaik nevében elfogadják a szövetségesek javaslatait a tengerszorosok szabidsági tárgyában. A lörö.- ök ismét engesztelhetetlen magatartást tanúsítanak. A lörök küldöttség kijei.ntette, hogy Tötöxors/ág hajlandó a fö.'djín é!^ külföldieknek mirden biztosítékot .rtgadn , azzal a fe tétellel, hogy e-ek a biztositéfok ráfelelnek Törökország mint szuverén állrm érdekeinek. A kü tendei e eménye* következtében a kormány megbzta Sztambulinszky miniszterelnököl, mint a lausannei delegáció fejét, járjon kö^be a konferencián, hogy Buigárit ismét kötél .'ző szolgáljon alapuh hadsereget tar hasson fenn, mert az önkéatís jelen^easen nyugvó és mef>i»zoritott lét szá -u had ereg nem mutatkozik elígségesnet az or zág nyugalmának és rendlének fe; tartására. • A 'területügyi bizottság, ma délelőtti ülésén Csicserin válaszolt á szövetségeseknek arra a javaslatára, hogy Törökország a béke érdekében választófalat alkosson Oroszország es a többi hatalmak között. E célbót a tengerszorosok kizárólagos felűtye eu jogát Törökországra kell ruházni. Csicserin a magi részéről azt jjvösolta, hngy a Fekete tengerparti államok értekezlete tan3Cskozzék arró1, hogyan lehetne a legjobban megoldani a partok biztonságát. Görögország; valamint Jugoszlávia képviselője, Románia megbizottjs a szövet-;égese!í javaslatát fogad'a el. Lausjnnei ^lentés szerint az értekezlet munkálatait valószínűleg dtcember 24-én megszakítja és január 2 án, vagy 3-án kezdi meg újból. Lord Curzon távo léte alatt, akinek Londonbi kell utaznia, a bizottságok tovább folytatják munkálataikat. Buzavalutától a céklavalutáig . . » {A Szeged tudósítójától.) A városi politika berkeiben ismét csendes minden. Az a harci lárm?, ami a nem szorosan vettek kívánságai el en való tudakozást kitérte, a hetvenhatmilliós ftóthitermegszavazása után dűlt Pi.lanatnyilsg ugy látszik, hogy a város pénzügyei ismét a rendes kerékvágásba kerültek, ha ugyan egyáltalában létezik a váro6 pénzügyi politikájában ilyen rendes kerékvágás. A főpénztár már hifi/elte, vafcy rövidesen kif'zcfi azokat a tisztviselői illetményeket, roh^msegélyeket és megváltási összegeket, amelyeket a közgyűlés kiuialt, pénz is voli hozzá a f"pén^t,'rban elég, a kormány ugyanis megküldte tarlczlsai egy rétzét, szóval fennakadás nem volt Ez a nagy nyug-ilom azonban mégis csak látszóagos, mert nagyo t hasonlít a vihar előtti szélcsendhez. Ruhatnosa,t köze'edik ugyanis az uj esztendő ts a ;orony alatt senki t-em tudja biztosan, ht gy milyen meglepetéseket noz magával. Nem bizonyos, lu;gy a knimány megvonja-e jünuár elsi jévtl városi ti-ztviseliktől a termés-ctbeni elMt-li>t, a különböző áilamt segéijeket é:. |)ótlAliok.'.t, de a |elek szerint nagyon valószínű, lw/;y mégis bekövetkezik, amitől annyira tél a váras tanácsa. A nagv csendesség tehl! iittick * bizony:.!Ían?ágnik e> köveiken: nye. A szom ati ki it nác-ülé-en is s^ó Vterült erről a b zonyti.' rí Iv'yzetrő'. Turóczy Mihály tiszti i fő;'gyés/..iigy ni:-, bejelentette, h gy most kéf.ziti \ ann; k fö.d I. szor.bi'le i «zer:.ődé«nek a ÍJ.- ! vectét, i'trit a bii '. valut s földárverésen ».< sz- I fio-í'o't béif"lde!<re köt a várc- a béiiökkc!. , Lb^e a s:erződésbs egy uj p m'ot be ^k^r ' i't.iüi .. föfi^yesz, mé • azt, h;:gy a vá- . ro ak, tcMn etlc- a.'ing ;dozc é lékvisz- nyoltra, I iudokolt esetekben joga legyen arra, hogy a buzabéreket a szünséghez n'érten felemelje. A tanács tagjai között hosszabb vita lamadt a kérdés fölött. Többen erélyesen ellenezték a kérdéses pont beik'atását, többen pedig azt javasolták, hogy a szerződéiben inkább a bérletek mindenkori felmondhatósdgát biztosítsák. A vita hevében a polgármester is kifejtette véleményét, mondván, ho^y a mai konjunktúrák köveznek ugyan a buza árának, d? föltétlenül eljön az "idő, amikor a nagy búzatermelő országok az egész világát elárasztják majd olcsó búzával, ami Magyarországon a buza árát erősen leszorítja, ennek pedig a buzavalutás földbérrendszernél az lesz a következménye, hogy a város földbérjövedelme is arányosan csökken. A város jövedelme nek stabilizá'ásít tehát valamilyen módon biztosítani kell. Tcschler Endre főjegyző — nem tudjuk tréfából-e — megj»ryezte, hogy a bérföldek nagy részén ugy sem tuzát termelnek, hanem cék lát, meg szőlőt, tehát legjobb le"ne, ha a város áttérne a cékla, meg a szőlő valutára. A cékla és a szőlő ára u^vanis nincs összefüggésben a búzapiac esetleges áringadozásaival és a városnak mégis az a célja, hogy a bérfö.'dek hozadika szerint fizessék a haszonbért a bér,ők. A tis-fi főtlgyé z szerződéstervezet" '1 ;yében nem hatáiozoii a tanics, d: a szerződéit rvezet fötötí támadt vitának mégis cs k az v >it az al-.rja, hosy a t.nács érzi már a j -vő esztendő pen/ügyi bonvode!;n;:iná. e o*.iKft' és tudják, csak nem va lj.'k be a tanácsunk, hogy a földbérekkel * t tnben tinusilott edd gi öv-tos t.'rtóz.;e dásuk ta"ha:a''an helyzetet ftrrmt a jöv"i év ft.iyainan.