Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-06 / 218. szám

Szeged, f9Í2 december 6. SZEGED Elvetlék a kolportázs jogot — . tartsunk ki a „Szeged" mellett! A lausannei konferencia a parlamentben. A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Az elnöki jelentések után jelenti a Háznak, hogy Friedrich István sürgős interpellációra kéit és kapott engedélyt. Jelenti továbbá, hogy a nagy nyomdai költségekre vrló tekintettel, a nemzetgyűlési naplókat ezentúl nem nyomatják teljes terjedel­mében. Az egyes üléseken történtekről röpirat alakjában tájékoztatják a képviselőket. Benyújtották a költségvetési javaslatot. Kállay Tibor pénzügyminiszter benyújtja az 1922—23. év első hat hónapjában viselendő állami közterhekről és kiadásokról szóló törvény­javaslatot. Az indemnitási törvényjavaslat csupán négy pontból áll. Felhatalmazást kér a kormány funius végéig. Kéri az illetékek felemelését, végül a törvény életbelépésére és végrehajtására vonatkozó utasításokat jelöli meg. Az indokolás szerint a kormánynak szándékában áll, hogy az 1922—23. évre szóló költségvetést még 1922-ben előterjessze és az indemnitást azért kéri most, nehogy a költségvetésnek annak idején történő tárgyalásakor indemnitás hijával a tárgyalásokat félbe kelljen szakítani. Az 1920—21. számadási évről szóló jelentést a törvény előírása szerint a kormány nem tudja a nemzetgyűlésnek előterjeszteni, minthogy az ország feldarabolásával összefüggésben a rend­szeres számadásban beá tolt nehézségek folytán s számvevőségek még nem voltak képesek az 1921—22. évről szóló beadványt elkészíteni. A tisztességtelen verseny. A Ház ezután harmadszori olvasásban el­fogadja a váró;ok fej'esztéséről szóló törvény­javaslatot, amely ulán áttérnek a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat részletes tár­gyalásának folytatására. A 21. szakasz után Erődi-Harrach Tihamér uj 22—23. szakasz beiktatását javasolja, amellyel a visszaesést kivánja büntetni. A 23. szakasznál Hegedűs Qyörgy kifogásolja, hogy a rosszhiszemű eladásról nem intezkec^ik a törvény és azt javasolja, hogy ezt két évi fo«házzal, illetve 100.000 korona pénzbirsággal büntessek. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy a törvény csakis a kereskedőknek egymás­közötti versenyét kivánja szabályozni. Hegedűs György kifogásolja, hogy a köz nem részesül kellő védelemben. Javasolja, hogy akkor, amikor a feljelentés megtörténik, az ügyész képviselje a vádat. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter, hivat­kozva az előbb mondottakra, kéri az előadó módosttásának elfogadását. A Ház elfogadja. A régi 23., most már 25. szakasznál előadó stiláris módosítását a Ház elfogadja. A 26. szakasznál előadó stiláris módosítást javasol. Hegedűs György és Éfin Kálmán személyes kérdésben szólalnak fel. Szocialista módosítás — amli a miniszter Is elfogad. Györki Imre olyképen akarja a szakaszt módosítani, hogy az íteleteket a helyi lapokban, illetve szakmabeli lapokban tegyék közzé. Györki módosításához Valkó Lajos keres­kedelmi miniszter hozzájárul és igy a 26. szakaszt előadó és Györki módosításával fogad­ják el. A 27—29. szakaszt vita nélkül, a 30. szakaszt elöadö stiláris módosításával, a 31—39. szakaszt vita né:kül, változatlanul fogadják el. A 40. szakaszt Györki Imre módosításával fogadjál el. A 41. szakaszt hozzászólás nélkül, a 42. szakaszt Györki Imre stiláris - módosításával szemben az előadó stiláris módosításával, a 43—46. szakaszt hozzászólás nélkül, a 47. szakaszt az előadó stiláris módosításával, a 48. szakaszt hozzászólás nélkül fogadják el. Az elnök a törvényjavaslatot ugy általános­ságban, mint részleteiben elfogadottnak jelenti ki. A szeszadó. Következik a szeszadóról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Eörffy Imre előadó röviden ismerteti a javas­latot és kéri elfogadását. Saly Endre rámutat arra, hogy az az összeg, amelyet az állam a szeszfogyasztás révén bevesz, a másik oldalon kiadásra kerül, mert a részeges dorbézoló emberek rengeteg kihágást követnek el. A törvényjavaslatot nem fogadja el és határozati javaslatot nyújt b;, amely szerint tekintettel arra, hogy a szeszfogyasztás egyre nagyobb mértékben terjed és súlyos társadalmi következményei vannak, utasítsa a nemzet­gyűlés a pénzügyminisztert, h:>gy a szesz­kimérés korlátozására három hónapon belül ter­jesszen be törvényjavaslatot s a törvényjavaslat vasár- és ünnepnapokon, országos vásárok és választások alkalmával tiltsa el a sze^zfogyasz­tást. Nánássy Andor: A jelen törvényjavaslat nem önálló javaslat, hanem az 1913. év XXIV. L­cikkének kiegészítése. A pénzügyi kormányt ez a törvényjavaslat felhatalmazza arra, hogy a kereskedelmi és földmivelésügyi kormánnyal egyetértően olyan vállalatok létesítésére is adhasson engedélyt, amelyek közérdekű vegyé­szeti anyagok előállítása mellett szeszt is ter­me hetnek. Jelenleg nem is annyira a szesz, mint inkább az aceton gyártása a fontos. Ezután Györki Imre szólal fel. Nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert nézete szerint a kormánynak a szeszmonopólium kérdésével kel­lett volna a'Jörvényhozás elé jönni. Kifogásolja, hogy az aceton gyártását kizárólag ipari válla­latokra bízzák. Tiltsák be i. szeszkimérést Kéthly Anna határozati javaslatot nyújt be: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy adjon ki rendeletet, a :.eíy megtiltja a szeszkimérést és a fogyasztást a hivatalokban és mühelyekbéh. A javaslatot nen fogadja el. .4 pénzügyminiszter reflektál ezután a felszó­lalásokra. Kijelenti, hogy a kívánalmak nagy­része nincs összefüggésben a javaslattal. A fel­szólalók k fogásait helyénvalónak tartja. Finn­országban és Amerikában megtették azt és még se n tudtak nagyobb eredményt elérni, mert azok, akik a szesz élvezetét megszokták, ki j tudják játszani a törvényi A maga részéről a fejtegetésekre szakszerűen nem tud nyila kőzni. A Ház a javaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadja és elveti Kéthly Annat továbbá Saly Endre határozati ' javaslatát. Következik a szeszadóról szóló törvényjavas­lat részletes tárgyalása. A címet hozzászólás nélkül fogadják el, az 1. sz ka ízt pedig az elő­adó stiláris módosításával. A 2. szakasznál Várnay Dániel két módo­sítást javaso*. A Híz a pénzügyminiszter hozzászólása után mindkettői elveti és a szakaszt változatlanul fo­gadja el. Az elnök a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadottnak jelenti ki. Elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Scitovszky Béla nyitja meg az ülést. Az elnök elfogadott napirendi indi;ványa i szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülése hol­nap, november 6-án délelőtt 10 órakor lesz. Lausanne a Házban. Ezután áttérnek a sürgős interpellációkra. Friedrich István: Azt hiszi, kötelességet tel­jesít, amikor interpellációjának anyagát a nem­zetgyűlés szine elé hozza. Lausanneban béke­tárgyalást rendeznek és azt mondják, hogy a görög-török békét fogják elintézni. Azt hiszem, hogy Európa népei mé& mindig rövidlátók s nem látják, hogy itt angil és francia viaskodás folyik. Ugy érzi, hogy a/ ántánt uj válság előtt áll. A magyar nemzet szót kér a lausanníi konferencián. A lausannei konferencián a ten­gerszorosok kérdése van előtérben, Görög­ország rovására korridort akarnak létesíteni Szerbia és Románia javára. Ha ez igy van, mi sem haladha'unk el szó nélkül mellette. Utal az olasz külügyminiszternek ' egy nyilatkozatára, amely ugy szól, hogy elvégre az. Adria kérdé­séhez a magyar nemzet is hozzászólhat, mert a Fiúménak hátamögötti területei egyszer rrár ki bell békíteni. A békét soha sem fog|uk atáirnl. Ha a magvar nemzet nélkül fogják folytatni a tárgyalásokat és hozzászólása nélkül dönte­nek ebben a l érdésben, mi a békét soha sem fogjuk aláírni s akkor a Keleten soha sem lesz béke. Az ántánltól semmit se várjunk. A kor­Imány menjen a maga utján és ha elér valami eredményt, az egész nemzel üdvözül. A jóvá­tételi kérdésben az egész nemzet egységes állásfog alására van szükség. (Ugy van, ugy van ! Helyeslés. Felkiáltások : Az ország három­negyed része elveszelt és nem tudunk fizetni.) Viziutunk van s a Duna révén nekünk is mrg kell adni a beleszólást a Dard nellál" és a Boszporus sorsának kérdésébe. Módot kell találni arra, hogy a törökök észrevegyék, hogy nemcsak egyes jótékony egyesületek hangoz­tatják az irántuk való barátság szükségességét. Mit kívánnak a törökök Lausannebin ? Kí­vánják a tráciai népszavazást. Mi csak követ­kezetesek vagyunk, ha a népszavazás állás­pontjára helyezkedünk ebben a kérdésben, hisz Nyugatmagyarország kérdésében is ugyannre az álláspontra helyezkedtünk. Rabszolgaság. Elérkezik az az idő, amikor az északi ten­gertől egészen az arábiai tengerig rabságban tartott sok százmíláós nemzetek egymásra ta­lálnak, hogy szövetségbe tömörülve lerázzák a rabszolgaságokat. Ha a világháborúban volt szövetségeseink mellé állunk újból, ha Ham­burgtól Bagdadig előáll ae egység, létrejón az Északi-tengertől az Arábiai tengerig tartó szö­vetség. A következő interpellációt intézi a kormány­hoz: Hajlandó e a kormány a ausannei kon­ferenciára vonatkozó megtett intézkedésekről a nemzetgyűlésnek tájékoztatást, vagy felvilágosí­tást adni. Oróf Bethlen miniszterelnök: Én ridegen ma­gukra a ketdésekie kivátiok szorítkozni. Fried­rich azt ké di, mit tettünk, hogy a lausannei konfeiencián képviselve legyünk. Megállapítom, hogy a kormány meghívást nem kapott, ennek oka és magyarázata pedig a trianoni békeszer­ződés, ennek 70. és 71-ik szakasza, amelyben Magyarország kötelezi magát arra, hog/ elis­meri mindazokat a békeszerződéseket és pót­egvez,nényeket, amelyeket a szövetséges álla­mőkka', a hatalmakkal kötöttek, amelyek a volt osztrák-magyar monarchia oldalán küzdöttek. Két kérdés van, melyben a magyar állam ér­dekelve lehetne. Az egyik a kapituláció kérdése, a másik a tengerszorosok semlegesítése. Ami a kapitulációt illeti, erre szín én van a trianoni szerződésnek egy prejudiciós szakasza, a 71. szakasz. Hogy Benes külügyminiszter ott van a konferencián, nem jelenti azt, hogy meghívót kapott. Ez az oka annak, hogy Magyatország a lausannei konferencián nem vesz reszt hiva­talosan, de a kormány mégis figyelemmel ki- • síri az otlani eseményeket, amennyiben utasí­totta berni ügyvivőjét, utazzék Lausanncba és kisérje figyeienmel az eseményeket és intor­mátja a kormányt. A külügyminisztérium tehát ebben az irányban szintén teljesítette köteles­ségét. Amikor tehát megjegyzésekel fd2ök Friedrich felszólalásához, azért (eszem, mert meg vagyok győződve, Ik-gy minden szó, mely iti a magyar külpolitikáról elhangzik, visszah tá>sal jár, d* nerc;ak a magyar külpolitikára, hanem azokra a kisebb égekre is, a n lye' et Friedrich emlí­tett. Nemcsak mi isszuk meg a levét egyik­másik kiszólásnak, hanem sajnos, elszakított magy r véreink is. Én teh&i arra kérem az el­lenzéki képviselőket, hogy e kérdések tárgyalá­sában mindig legyenek ligvelem nel azoara a kihalásokra, amelyeket az itt elhangzott szavak maguk u án vonnak. Kéri válaszának tudomásul vételét. Friedrich István és a Ház a választ tudomá­sul veszi. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél 3 órakor véget éri. Házat! Földet! Üzletet! mindig a legelőnyösebben Q70KA ingatlan iroda által, vehet vagy eladhat O-tClUU TakartMir - útra 3. Telefonszám: 10—54. Szolid é* a legmegbízhatóbb. Állandó nagy előjegyzés házak, földek és flzl«tek eladására. UT

Next

/
Oldalképek
Tartalom