Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-01 / 214. szám

8 Csendes ül^s a Házban. r\ nemzetgyűlés mai ülését fél 11 éri uián nyitotta meg Scitovszky Bé!a elnök. B mutatja Nógrád vármegye feliraiát a forradalmi s?jtó megrendszabályozna tárgyában. A feliratot ki adiák a kérvényi bízott:-agntk. Áttérnek a M=g>ar Tudományos Akadémia állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatására. Az első felszólaló Szakács Andor. Csekélynek tartja az összeget, amit a kultuszminisz'er az Akadémia támogatására előirányzót' Nezete szerint ebből az összegből legfeljebb 10 könyvet lehet kinyomatni. Történelmi visszapillantast vet az Akadémia működésére. Kifogásolj'., h >gy a magyar arisztokrácia nem veszi ki a részét az Akadémia támogatásában, holott vagyoni helyzeténél fogva elsősorban neki lenne ez kö elessége. A javaslatot elfogadja. Az Akadémia ne politizáljon. Utána Jánosi Zoltán szólalt fel. Jánosi Zoltán: Mint ellenzéki politikus hivatásomat nem aaban taláior, hogy mir.den kormányjavaslattal szemben állást foglaljak. A legnagyobb örömmel jelentem ki, hogy a javaslatot elfogadom. Amennyiben a túloldal bátorít, az Akadémia iránti elismeréstől vezettetve, indítványozom, hogy az összeget a kétszeresére emeljük fel. A náboru előtt a kulturális kívánságokat a törvényhozás a nagy katonai terhek miatt nem elégíthette ki. Örömmel üdvözlök egy olyan politikát, mely a szó nemes értelmében nemzeti, kultúrpolitika. Fejleszteni kell tudományos és irodalmi intézeteinket, fejleszteni kell a népoktatást. Csak azt kérem, hogy ne engedjen az Akadémia a politikai irányzatnak, a napi áramlatoknak, emelkedjék oly:in magasságra, ahcl elfogulatlanul foglalkozhat nemeik a mult, de a jelen kérdésevei is. Ér( pé'dául nem helytelenítem, ho,:y az Akadémia ki dta S ekfü Gyulának „A száműzött Rákóczi" cimü könyvét, bár helytelenítem azt a fölényes és lekicsinylő h ngot Rákóczivá szemben, akit a magi erkölcsiségéért éa mariiriumá rt valamennyien csodálunk. A Magyar Tudományos Akadémia nem zárkózik el a kortól. Annás bullámverései az Akadémiába is becsapnak. Ezt bizonyítja a Simonyi-féle tset is, hogy a nemzeti tanácsnál — magam is jelen voltam azon az ülésen — megjelent az akadémia képviseletében Beöthy Zsolt, Berzeviczy Alberl, Hcintich Gusztáv és engedelmességi fogadalmat lettek, bár erre nem kényszeritette senki. 1918 novemhtr 5-én pedig az Akadémia kijelentetie, hogy magát az ország vezetésére hivatott nemzeti tanács rendelkezésére bocsátja. (Nagy zaj és ellentmondások a kormánypárton.) Az Akadémiát idézem. A javaslatot elfogadja azzal a módosítással, hogy ne 12 milliót, htmem 24 milliót adjunk az Akadémiának. A konzervativ Akadémia. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szólal fel ezután. Kérem Jánosit, tanúsítson a katolikusokkal szemben ugyanakkora megértést, mint nmekkora megértést tanúsítok én a protestánsokkal szemben. A képviselőknek tudiiiok kellene, hogy a világ összes Akadémiáival szemben ugyanazok a panaszok hangzottak el, hogy t. i. konzervatív in'ézmények és más efdjta panaszok. Ezeknek a forrása magának az Akadémiának a szer/eze'ében van. Figyelemmel kell lenni arra, hofcy az Akadémia ma a legnagyobb nehézségekkel küzd. Sok a pályázó és Kevés a pályadíj, kevés a pénz. Haller képviselő ur kívánja, hogy más tudományos ir.té niények számára is folyósittunk szubvenciót. Én hajlandó vagyok erre, de még tárgyalásokba kell bocsátkoznom a pénzügyminiszter úrral. Azt azonban nem tehetem meg, amit Várnai kíván, nevezetesen, hogy a szubvenciót elszámolási Kötelezettség melle't adjuk Csupán es;yre kívánom felhívni a nemzetgyűlés és a társad liom f gyeimét. Három év múlva lesz az Akadémia centennáriuma. Remé'em, hogy addg a magyar közönség adományaival nagymértékben elősegíti az Akadémia munkásságát. A javaslatot elfogadásra ajánlja. A Híz a javaslatot általánosságban elfogadja. Ezulán áttérnek a javaslat részletes tárgyalására. Az első szakasznál Várnai Dániel, Jánosi /. >llán indítványa és Klebelsberg felszólalása u án a szakaszt eredt:'i szöv-gében fogadják el. A többi szr;k.?szt változatlanul, vita nélkül fogadja el a Ház. Farkas Tibor személyes kéidésben szólal fel. ^ hírlapíróknak inegemlitette a belügyminiszternek egy márciusban mondott beszédét, amit a belügyminiszter kétségbevon*. Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, ho^y réveJís forcg fenn, amennyiben a szóbanforgó gyü'ésen beszédet nem mondott, Cíak épp-n jelen volt. Az elnök az ülést öt Dercre felfíigee-.zti. Szünet után áttérnek ráy Gyulának ara az indítványára, mely szerint a várrre -yi alkalmazottak lélszámviszony: inak szabályozáséról szóló törvényjavaslatba uj szakaszt veeyenek be. Szilágyi Lajos rámutat arr3, hogy az ellenzék inár tiltakozott az ellen, hogy ilyen indítványt meglepetésszerűen hozzanak a nemzetgyűlés elé. Szeretné tudni, ho«y a belügyminiszter a közigazgatási teformot mikor kívánja a nemzetgyűlés elé terjeszteni: a főrendiházi reform letárgyalása előtt vagy után. Csonka-Bihar v .rntgye közál ap ilairól szói. Nem akarja az ot'ani á lapotokat a ny lvános^ág elé hozni és azért feljelentést tett a belügyminiszternél az ott történt dolgok miatt, de eddig még semmi eredménye sincs a feljelentésnek. Kéri a belügyminisztert, hogy intézkedjék. Az uj szakaszt ;.em fogadja cl. A törvényhatósági választások elhalasztása Rolhenstein Mór heiyeleniti, hogy a törvényI atósági választásokat elhalasszák a közigazgatási reform életbeléptetéséig. Senti sem garantálja, hegv mikor következik be a reform életbe léptetése. Nem fogadja el az uj szakaszt. Rakovszky Iván belügymini zter: Minden képv.selőn'k törvényadó j ga, hogy a tár^yaás folv ma alatt uj szakasz! javasoljon. A maga részéről nem látja aggályosnak az uj szakaszokat, meu ezek elfogadásával csupán az időszakra meghosszabbított helyzetet hosszab bitjük meg. Amikor látta, hogy az ellenzék ugy fogja fei a dolgot, hegy puccs ké«zül s azzal a jogos kívánsággal lépnek fel, hogy bizottságok tárgyalják le az uj szakaszt, készséggel járul horzá. , . ,. .. _ Szilágyi késf delemme! vádolia őt. Felelőssége teljes tudatában jár el minden kérdésben és intézkedés előtt kötelessége hivatalosan megvizsgálni a tényállást. A Ház többsége az uj szakaszt elfogadja. Következik az újonnan szövegezett 20-ik szakasz tárgyahsa. Györki Imre nem fogadja el a szakaszt. Indítványt terjeszt be, hogy három hónapon belül tartsák meg a törvénzhatósági választásokat. Rassay Ká.oly szintén ilyen értelemben szólal fel és ugvanazt a kérdést veti fel, amit Rolhenstein: mi lesz akkor, ha 1923 végéig nem léptetik életbe a közigazgatási reformot. Szilágyi Györkivel tgveíéri abb.n a kérdésben, iKgv a töi vény hatósági választásokat már meg kellett volna tartani. Kiegészítő indítványt nyuji be arra az esetre, ha a nemzetgyűlés indítványát fogadnák el. Szakács Andor csatlakozik Györki indítványához. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol Szilágyi Lajosnak, hogy igenis kompetensnek tartja ezt a nemzetgyűlést a kö igazgütasi reform tárgyalására és elismeri ennek a nemzetgyűlésnek a teljes jogköret. Reméli, hogv 1923 végéig letárgyalják a közigazgatási reformot, addig is leghelyesebb a törvényhalósági bizottsági választásokat elhalasztani. Ha pedig a közigazgaiási reformot a jövő év végéig nem tárgyalnak le, amit alig hisz, teljes szabadságában fog állni a törvényhozásnak, hogy a törvényhatósági bizottsági vá'asztásokat vagy elhalassza, vagy elrende je. Elfogadják fáy indítványát. Az elnök az indítványokat szavazás alá bocsátja. A Ház Györki és Szilágyi indítványát elveti. Fáy inditványá1 eredeli szövegezésében elfogadja és igy uj 19. és 20. siakasz kerül a törvényjavaslatba. Elnök napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap, december 1 én délelőtt 10 órakor les?. Az ülést 2 óra után bezárja Szcilovszky elnök. Az iparosok az elnyomatás politikája ellen. (A Szeged tudósítójától.) Az Iparlerfület tegnap délután öt órakor rendkívüli közgyűlést tertott Templom téri székházában. A közgyűlésen, amelyet Körmendy MátyAs alelnök nyitott meg, na^y számban jelpntek meg a szegedi iparosok. Körmendy Mátyás bejelentette, hogy az Iparosok Oiszá?cs Szövetsége vasárnap, december -3-án nagygyűlést tart Budapesten, ahol a Szövetség a kormány iparellenes politikája ellen több határozati javaslatban kíván tiltakmni. Felkéri dr. Pálfy József titkárt, hogy ismertesse az Iparosok Országos Szövetsége által megküldött és elfogadásra ajánlott határozati javaslatot. Dr. Pálfy József titkár mielő t a tárgyhoz szólna, megjegyzi, hogy némely szegedi iap a blockrendszer elleni tiltakozással kapcsolatban azt iría, hogy az iparosság megtagadja a blockrendszer végrehajtását és hogy állási foglalt a pénzügyigazeató ellen. Ki keíl jelenleni, hogy ez a beál itás leves. Az ipaiosság tiltakozik ugyan a blockrendszer ellen, de annak végre hajtását nem tagadta meg, a pénzügyigazgatót pedig nem személyében támadía. A közgyűlés az ily értelembe n előterjesztett határozati javaslatot e'fogadt.t. — A legutóbbi idők tapasztalatai után — folytatta dr. Pá fy József — a leenagyihb sajnálattal kell megalapítani azt, hogy nem anynyira a hiva'ali főnökök részéről, hanem alárendelt álíá-b?n lévő hivatalnokok á'tal oiyan nyilatkozatok tétetnek, amelyek arra engednek következ eti, hogy ipar- és kereskedelemellenes hangulat üti fel a lábal. Hogy ez mily veszedelmet jelei.t, azt nem Idie! elécge hang ulyozni. Ezt a fokozódó gyülöleH csirájában kell elfőj tani s kéri, nog* a nözgvt'lés ily érteleimen ha<áioTzon és intézzen fölhívást a hivatali főnökökhöz, hogy a hivatalnokok gyűlölet szitását a legerélyesebben torolják meg. Ezután az országos nagygyűlés céljainak ismertetését kezdi meg dr. Pálfy Józ ef. Az országos nagygyűlésnek öt határozati javaslata van. 1. A betegsegélyző biztosítási járulékok előlegezési ügye. A népjóléíi miniszter 8888—1922. számú rendeletével arra Köte'ezíe a munkaadó kr?t, hogv a folyó évi augusztus hóra fizetett betegsegéiyző járulékoknak négyszeresét előleg kép fizessék be a munkásbiztositó pénztárnak. A pénztárak élnek a rendeleten a'apuló jogukkal, mert a táppénzek nagymértékű felemelése folytán szükségtik van a pénzre. — Méltánytalannak és igazságtalannak tartom az olyan intézkedést — mondotta dr. Pálfy —, arely arra kényszerit súlyos gazdasági viszonyok, nél ülözések közölt és pénzszűkében élő embereket arra kötelezzenek, hogy a beteg segélyző pénztárnak kamatmentes kölcsönt adjanak esetleges eUárás terhe mellett. Az egész európai judikaiurában ismeretlen olyan intéznedés, amely kamatos kölc;ön Kivételére kötelez va-akit azért, nogy masnak kamatnékülí kölcsönt adjon. ü— Én a s/egedi munkásbiztositó pénztár miniszteri biztosa vagyok, de a legmesszebbmenő méltányossággal és enyhi'ésekkel fogom a rendeletet alkalmazni és kijelenthetem hogy ha emiatt a miniszterrel ellentétbe kerülÖK, levonom a konzekvenciát és visszaadom megbízatásomat, minthogy az iparosság vagyoni romlásának előidézésében segédkezzem. Feiolvarsi ezután a rendelet elle" rzóló határozati javasiatot,. amelyet az iparosság egyiaanguiag elfogadott. A 2. pont az uzsorabit óság kérdése. A törvények és rendeletek káoszában eligazodni nem tudó iparosság sohasem tudja, hogy mely pillanatban csukódik b? mögötte a börtön ajtaja. A határozati javaslat azt kéri, hogy az uzsorabíróság elé tariozó ügyek a rendus bírósághoz utaltassanak és felebbezh etők tegyenek. A 3. pjnt az általános kereseti adó szava