Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-30 / 236. szám

Egyes szám ára 10 korona •*.>k«ait6a<g *« kladokl?*. •I: KSIcaej-ote* 6. (Prolit*, aállo. 1. emelet 6.) Telelő* IS--J3. A .Sieged" megtelelik hétfó kivételé fel mind™ "»• Egyei izém él* 10 lofOM. EMHielésI Arak: EJT kó.apr* Szegeden 210, BudaM»t«o él vidéken 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 30, SZOMBAT. rlirdel-jl arak : (Frlkasáboa 1 mm. 4, egy hasábon 7, mailéi hntabon 1050, kti aasiibon 14 korona. Apr.'hirdet.!! 4 K. kfW.r betQkki-r.S IC. SiAvfqkArtl kAtlrménjek *oronkv»> 40 K. Njllttér, c*aladl él om»ihir w) K. Tabb•zfirl íeladatnnl nrrnqcdmt ny. 236-ik szám. Utazás a jóvátétel körül. Ugy látszik, közeledik az időpont, mikor megtudjuk, hogy mit fogunk jóvátétel cimén fizetni. A pénzügyminiszter karácsonykor nyilatkozott, hogy december 20 án megéike?ett a jóvátételi bizottságnak a döntése a háború előtti adósságok felosztására vonatkozólag. Ebből a nyilatkozatból tudjuk, hogy ez a nagyhatalmú bizottság csak igen kis réczben v^tte figyelembe a magyar javaslatokat. Pénzügyi körökben szájrólszájra adogatják a Londonban Párison keresztül hazaérkezett Korányi volt pénzügyminiszternek egy kijelentését, amelynek Összesített tartalma az, hogy őt nem lehet felelőssé tenni a jóvátétel ügyéért, mert annak elintézése nem rajta múlik. A tőzsde máf reagált is a jóvátételi hirek elöszeére. Az irányzat szilárd, az árfolyamok emelkednek, Zürichben változást jósolnak. ' A pénzügyminiszter nyilatkozata bizonyos mértékig világot vet arra a szellemre, mely a jóvátételi bizottságot irányukban eltölti. A béke Magyarországol területileg és lélekszám tekintetében kéiharmadától fosztotta meg s a csonka országnak termelési viszonyai rendkívüli módon megromlottak. Mégis a bizottság a háború előtti államadósságokból negyvenöt százalékot rótt ki reánk. Hiába magyaráztak ezzel szemben a magyar kiküldöttek, hogy a jövőben esedékes terhek viselésénél nem a múltban volt, hanem a je'enlegi szolgáltató képességet kell alapul venni. Hiába érvellek azzal, hogy a háború előtt nagyon sok vállalat, melynek telepe az elszakított országrészeken van, Budapesten adózott s ezzel többnek tüntette fel a megmaradt országrész adóbevételi hányadát a ténylegesnél, a cél nem az igazságos elosztás volt, hí nem CsonkaMagyarországnak minél nagyobb megterhelése az utódállamok javára. , Ezzel a már ismert körülménnyel és a még várható megpróbáltatásokkal szemben szomorú biztatás Apponyi Albert grófnak az angol-magyar kereskedelmi kamara ülésén tartott beszéde, melynek a tartalma az, hogy be kell bizonyítani a külföldnek, hogy a reparáció nem azt jelenti, ho^y akik tőlünk sokat követelnek, sokat is fognak í:apni, hanem jelent egy behajthatatlan követelési tételt, mely amazoknak nem használ, de puszta fennállásával is reánk nehezedik és teljesen fizetésképtelenné tesz. De továbbmenöleg az idegen államokkal való közgazdasági összeköttetéseink is értéktelenek addig, amig a reparáció kérdése ólomsullya! nehezedik reánk. Mi tudjuk, hogy Apponyinak teljesen igaza van, bizonyára tudja a pénzügyminiszter és Korányi báró is, feltétlehűl mdják szerb, cseh és oíáh szomszédaink, sőt alkalmasint a nagy ántánt tagjai is, csak nem mutatják és nem akarják mutatni. Ami Németországgal történt és amit most reánk is alkalmazni akarnak, legvilágosabban mutatja, hogy a jóvátétel a béke haszonélvezői szempontjából nem gazdasági kérdés és nem a háborús károk megtérítését célozza, hanem tiszta politikum, melynek legfőbb célja az, hogy fegyvernek használják a legyőzött államokkal szemben. Anglia, amely Fnsnciaországnál észszerűbb álláspontot foglalt el a német jóvátétel ügyében, közvetítő javaslataival el tudta érni, hegy a franciak kénytelenek voltak lemondani a Ruhr-vidék katonai megszállásáréi. A farkas és a bárány meséje óta tudjuk azonban, nogy aki érőszakosságot akar elkövetni, az tud is arra jogcímet találni. Németország egyebek között hatvanezer távírda póznát tartozik szállítani Franciaországnak. Az érték elenyészően csekély a jóvátétel összegéhez képest. De mert ez * szállítás megkésett, Poincaré ismét hangoztatja, hogy produktív zálogok nélkül nem hajlandó halasztást adni a németeknek. A zálog a katonai megszállás és a megszállott vidékek *döés vámbevételeinek a bezsebdésc. A másik felhő Olaszország íelől gyülekezik, ahol Mussolini nagyban készülődik a legközelebb rendezendő párisi jóvátételi konf rerciára. (Ki tudja, hegy a sorban már liányadi'c ?) A terveit nem rejti véka a'á. Erfsebb rendszabályokat köyetel a jóvátétel fizetésére kötelezett államokkal szemben. Bizonyára lesznek is sokan, akik tapsolnak neki — Olaszországban. Amit cselekszik, teljesen érthelő és logikus. 0 egy forradalmi mozgalom élén jutott I ália miniszterelnöki székébe. Nem legitim alakulásoknak mindig sürgős szükségük van saját politikájuk eredményességének igazolására. A napoleoni mondás áll rájuk, hogy aki a régi rend alapján áll, az a vereség után is he'yén maradhat, de az uzurpátornak a vereséggel együtt pusztulni ke l. Ezt Mussolini is nagyon jól tudja és ezért törekszik a külpolitikában sikerekre, melyekkel Olaszországot kielégítheti. Lehet, hogy meghatották őt azok a bizalmi nyilatkozatok, me.yek Magyarországból feléje röppentek s talán nem is akarná Magyarországot különösképen bántani, de amit cselekszik, az a saját szempontjából politikai szükségszerűség 8 ennek a szükségszerüknek mi is szenvedő alanyai vapyunk. Sajnos, egyelőre nincs módunkban, hogy védekezzünk a bennünket fenyegető újévi ajándékkal szemben. Az előjelek azt mutálják, hogy most fogják a számlát prezentálni olyan tartozásokért, melyek létrehozatalában nem mi vagyunk a bűnösek. A kormány már talán többet is lud, mint a közönség széles rétegei, melyek részleges nyilatkozatokra, híresztelésekre és találgatásokra vannak utalva. Ha ez igy van, akkor helyesebb, ha felesleges halogatás nélkül nyilvánosságra hozza, amit tőlünk követelnek és kényszerhelyzetünkben teljesítenünk kell. A bizonytalanság sokszor rombolóbb hatású, mint a szomorú valóság. Ez a mi esetünk a jóvátételnek nevezett hadisarcot illetőleg is. Mig az2tfl le nem számoltunk, addig igazán komoly gazdasági újjáépítésről ebben az országban szó nem lehet. A kiindulási pontot, bármilyen szomorú és igazságtalan, ismernünk kell. Akkor ahhoz képest kell berendezkednünk s akkor nyereség lesz minden fillér, amit esetleg belőle 1 lealkudhatunk. Előkészületek a párisi konferenciára. Bonar Law mára összehívta a minisztertanácsot. A kabinet mai tanácskozásán fogja véglegesen megállapítani, milyen álláspontot foglaljon el Anglia a párisi konferencián. Az angol javaslatot a párisi konferenciának akkor f.<giák előterjeszteni, ha Bonar Law erre a légkört kedvezőnek találja és ha véleménye szerint a konferenciának kilátása van a sikerre. Az angol miniszterelnök javaslata a szövetségkőzi háborús adósságok törlésének elvén épül fel. Ezeknek az adósságoknak a törlése a német jóvátételi tartozások megfelelő leszállításával volna { kapcsolatos. A terv továbbá bizonyos pénzügyi műveleteket is követel Németországtól, de nem ir «;ö sem szankciókat, sem zálogokat. Ugy tudják, hogy Bonar Law a Rajna balpartján foganatosítandó bizonyos szankciókhoz még esetleg hozzájárulna, a Rajna jobbpartján azonbin semmiféle kénysz^rendszabályokboz nem járul hozzá és el van határozva, hogy Párisban minden ilyen követeléssel a leghevesebben szembeszáll. Az angol miniszterelnök tervezetét nem dolgoz'a ki teljesen. Javaslatai meglehetősen rugalmasak, hogy lehetővé tegyék a módosításokat, mert Bonar Lawíiak egyik fontos célja, Franciaországgal megegyezésre jusson. Bonar Law környezetében azt hiszik, hogy Curson lord néhány napi időt fog ázakitani, hogy a párisi konferencián résztvegyen. A január 2-án kezdődő párisi konferencia a francia és az angol napisajtóban egyre naI gyobb hullámokat ver. Bennünket magyarokat elsősorcan a Duna-kérdés érdekel, nemcsak ; földrajzi fekvésűnknél fogva, háne--n amiatt a ; nagy kavarodás miatt is, mely nemcsak az egyes nyugati államok között, hanem az egyes ; államokon belül is megosztja a véleményeket, j A Dunára vonatkozó angol-francia ellentét i egyrészt a Ruhr-vidékben találja alapját. A : Ruhr-vidék megszállására vonatkozó francia tö; rekvés nemcsak az angol szénbányászatot fenyegeti valósággal, hanem a német vasakarat megfeszítése következtében olyan eredményt hozhat iétre, mely az angol ipari körökéi igen kellemetlenül érinti A Daily News szerint még nincs véglegesen megállapítva, hogy Bonar Law minő tervezetet visz magává] Párisba. Ennek főbb pontjai azonban valószínűleg a következők lesznek: A német jóvátételi kötelezettség leszállítása oly £ összegre, mely Németország teljesítőképesség nek határain belül van, a német fizetési köti lezettségnek egy tervezetbe való összefoglalása, Németországnak a fizetések alól való mentesítése az első három-négy év alatt. A lapok jelentése szerint Bonar Law miniszterelnök ma a minisztertanácsban uj tervet fog előterjeszteni Németország adósságának leszállítására. A terv azt az intézkedést tartalmazza, hogy Németország mulasztása esetén büntető rendszabályokat fognak alkalmazni. Ha a miniaztQftanácá hozzájárul, akkor ezt a tervet fogják a január 2-iki Párisban összeülő értekezlet elé terjeszteni. % Londonban a legutolsó 48 óra leforgása alatt alaposan megváltozott a hangulat és Németország ellen fordult. A kormányhoz közelálló körökben az a felfogás alakult ki, hogy Németország súlyos helyzetbe hozta Angliát, mikor a gerenda-szállításokat nem teljesítette, amennyiben fegyvert adott Poincaré kezébe, vagy legalább is űrügyet szolgáltatott neki, hogy bemasiroztathassa a francia csapatokat a Ruhr-területre és ily körülmények között Anglia többé nem állhat Németország oldalára. Maguk a németek lesznek az okai, — irják a legszámottevőbb angol ujságek ma reggeli számai, ha f párisi miniszterelnöki konferencia nem fog megegyezésre juthatni. Mussolini miniszterelnök a tegnapi minisztertanácson világosan juttatta kifejezésre, hogy január 2-án nem fog Párisba menni. A tervbevett értekezlet diplomáciai előkészítése nem töilént meg, igy lehetetlen, hogy az értekezleten a jóvátételi problémát véglegesen megoldják. Mussolinit távollétében Della Toretta márki és Avezzanin báró párisi olasz követ fogja Olaszországot képviselni. A jóvátételi bizottság jegyzékével szemben, amely a faszállitmányok kérdésében megállapítja, bogy Németország a 17-ik paragrafus értelmében a békeszerződést nem teljesítette, az ujjáépiiési miniszter nyilatkozatot tesz közzé melyben rámutal azokra a nehézségekre, melyet a szövetségesek követelései teljesítésének útjában állottak s azután ezt mondja: — November 15-ig Belgium talpfaszükséglete, valamint a Franciaországnak szállítandó fürészelt fa teljesen biztositva volt. Az Angliának próbakép szállítandó 10000 köbmétert január végéig le fogjuk szállítani. Az ezen felül kövelelt 70000 talpfát már leszállítottuk. A távirópóznákból azonban a szokatlan méretek miatt csak kis mennyiséget tudtunk szállitani. Ugyanígy jártunk a bányafával ii, mert a januárban követelt hosszú fák helyett márciusban rövid bányafát követeltek. A szállítási jegyzőkönyv ezzel a körülménnyel számot vetett s azt kívánta, hogy a szállítás csak 1923 vége felé történjék. Az olaszországi fürészelt fasiállitás-