Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-29 / 235. szám

Egyes ttám óra 10 korona »..i>imlilt te ktettkm­<<! I»IIHIIIÍ(WW» -ilfcJ, 1. mM 6.) T«l«lo» O-tt A »Si«9«d' UtfS kftéltMt.l mi»d«. _ 11* k®­BMuttei irak: Eg; r» Sscgcdcn 240. Bod.­te <Má« 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 29, PÉNTEK. HMH^II (itt: (TrlKM.ko. 1 mm. egj Kasebon 7. métttl iMMbon >H0. két 14 korost. A.r hit­4 IC. k«wr b«tüttrC» K. SiSKgkSiil k&i)«mcnyeh •oronk.nl 40 R. NyUllei. Udl P» orrolt hir 60 K. TAbb­nM r*l.d4u.| irrngcdmtej. 235-ik szám. Rémhírek. Már • háború alatt megtanultuk, hogy két­féle rémhir van. Olyan, amelyik annyira badar, hogy az illetéket körök még csak megcáfolásra te tartják érdemeinek. olyan, amelyiket megcáfolnak azért, mert tudván tudják, hogy igaz ét amennyiben jövendőiét van benne, az be fog teljeaedni. A háború nem ért véget a ^békekötéssel, léhát a rémhirek terjesztése, te ment ki divat­Mi. Most is három rémhir tártja izgalomban a lelkeket egyszerre, az egyik a vad, a másik kettő az alapos rémhirek közül való. A vad rémhir az, hogy a szegény, beteg magyar pénzt a kormány uj lebélyegzéssel akarja gyógyítani. Amennyire mi tudjuk, ez a •agyon buta hazugság bécsi eredetű, de Bécs nem tehet róla. Az osztrák sajtóban az osztrák píHz megjavításával kapcsolatban volt szó valami eíéléröl i ezt a hírt értették félre Magyar­országon, s: már mindegy, hogy szándékosan-e, vagy az ijedt ember értelmetlenségévei. Mi fel­tételezzük a jóhiszemű értelmetlenséget, mert az minálunk talán még a szándékos cazságnál is mindennaposabb s talán még aniAI is kárté­konyabb. Ezzel a megátalkodott rémhírrel körül­belül két hete ijesztgetik nálunk egymást az emberek t az eredmény vetekszik egy ellen­tétes betöréssel. Hogy közgazdasági életünk megint szédülési rohamokat kapott, abban •agyrésze van ennek a gazdátlan mende­mondának. A szegedi piacon például a két ünnep közt emiatt maradt el úgyszólván minden tanyai behozatal, — s ez; a bénulás nyilván nem szorítkozik Szegedre, mert, sajnos, a hírt mindeneit beszélik s a gazdátlan mendemondát még azok is terjesztik, akik nem hisznek "benne. Mi nem akarunk ezek közé tartozni s nem tartjuk elegendőnek, ha csak a mi szerény erőnkkel pre báljuk meg az ördögüzést. A pénz­lebélyegzés ijesztő fantomét, amelynek semmi­vel sincs reálisabb alapja, mint a dajkamesék ártatlan rémeinek, mégis kiszámithatatlan kár­tevésekre képes, magának a kormánynak kell elkergetni. £ppen azért hívjuk fel rá a figyel­met, amit a kormány szervei, ugy látszik, min­denütt elmulasztottak. A leggyorsabb és a leg­erélyesebb hivatalos cáfolatot kérjük, még pedig nem megrendelt intervju formájában, hanem falragaszokon. H? a választások idején volt pénz az ilyesmire, .legyen most is. S necsak azt hirdessék ki, hogy nem lesz pénzlebélyeg­zés, hanem azt is, hogy aki ilyen os'obaságot állit, az a háborús rémhír-terjesztők sorsára jat. Meg kell értetni az emberekkel, hogy nem az a hazaáruló, aki jogrendet sürget, hanem az, aki a gazdasági élet olyan, amilyen rendjét is végkép fel & karja forgatni. (Igaz, hogy ezt először a kormánynak kellene megérteni.) Nincs itt semmi szükség légből kapóit rém­hírekre, amikor a valóság talajából kihasadtak is szaladoznak az országban. Hirek, amelyek­ben az a rémes, hogy nem lehet őket meg­hazudtolni. Itt van a forgalmi adó megduplá­zása, amit most már csak olyanformán cáfol­nak az illetékes szakemberek, hogy hivatalosan nincs róla tudomásuk, de lehet, hogy a három százalékos forgalmi adóval elkövetett vissza­élésekért az állam kénytelen lesz hat százahí­kos kulccsal kárpótolni magát. Ami annyit je­lent, hogy akik eddig csaltak, azok ezután is csalni fognak, de a becsületes emberek ezután duplán fognak fizetni ő helyettük js. S akár­milyen az indokolás, a lényeg az, hogy a drágaság uj rohamcsapatait újra az a kormány indítja meg az ország ellen, amely pár hónap­pal ezelőtt tarifaemeléssel zavarta meg a gaz­dasági konszolidációt. Ezt hívják reálpoliiiká­cak. S itt a legfrisebb rémhir, a halasi. Akár ve­tekedés volt Halason, akár lázadás, mindegy, ami a gazdasági vonatkozást illeti. Azoktól a ponosz destruktivoktól minden kitelik ugyan, de azért mégse valószinü, hogy több száz zsidó halasi magyarnak öltözve önmagát akarta vo na agyonverni. De ha még igy lörtént volm is, amint a konstruktív sajtó szeretné, a hir futó tüze nem ilyen alakban lobogja be az országot és az ország határain tul az egész ellers ges világot. A hir ugy fog szólni, hogy Mcijvar­országon vérben áldozott le az esztendő, mert az ébredők, vagy a fascisták, mindenesetre a kormány poltikájának főpillérét, harcba kevtred­tek az áUami haderővel. S az a kormány, amely eddig nem tudta elejét venni semminek s nem is tudhatja mindaddig, még nem vezet, hanem vezetteti magát, — az a kormány hiába fog felvilágosítani és kimagyarázni: a politikai rém­hír gazdasági reakcióját nem tudja kivédeni. A lengyel kormány elnyomja a puccskísérleteket Sikorovszky kormánya az államfő elnöklete alatt több óra hosszat tartó minisztertanácson elhatározta, hogy január 10-ike után összehívja a nemzetgyűlést és a szenátust. Az uj minisz­térium hivatalos nyilatkozata, mint illetékes kö-' rökben beszélik, Lengyelország határain kívül is tanúbizonysága lesz annak, hogy a demo­kratikus Len£/elors7ag csirájában akar és feg elfojtani minden puccskísérletet és hogy Len­gyelország gazdasági felépítését be'ső intézke­désekkel kivánja megvalósítani. Január 9-én ?z államfő elnöklete alatt előkészítő gazdaság' ta­den számottevő tényezője részt fog venni. A véres utcai harcok után a kormány erős kézzel látott a rend helyreállításához. . Sikerült kézrekeriteni Rozvolli vezérigazgató hírhedt szervezetének tagját, akinek keze be fu­tottak össze a puccs szálai. Dimovszky kép­viselőt mentelmi joga óvta a letartóztatástól, ellenben legjobb barátját, Borosztev vároei kép­viselőt letartóztatták. A lengyel szocialista párt vezetősége felhívással fordult Lengyelország vala­mennyi szervezett munkásához, hogy készülje­nek általános sztrájkra abban az esetben, ha a lengyel fekete század moccanni merne. nácskozás lesz, amelyen Lengyelország eddigi pénzügyminiszterein kivül a gazdasági élet n in­A német moratórium. Jaspar belga külügyminiszter a szenátusban j kijelentett*, hogy biz:o-itékok nélkül nem Uhet ' Németországnak moratóriumot adni. Reméli e16­leg a párisi érteke/let olyan rendszert fog et»­állapitani, mely fentartja az ántántr^k követelé­seit és védelmébe ves*i Németország hitelezőit. A jóvátételi bizottság legutóbbi határozata súlyos bonyodalmat iámasztott. Berlinben fz a felfogás, hogy a versaillesi szerződéiben meg­állapított szankciók csak készpénzfizetések szán­dékos elmulasztására vonatkoznak, dologi szál­lítások elmulasztása esetén azonban a szank­ciókhoz nem lehet nyúlni. Berlinben biztosra veszik, hogy Anglia ebben a kérdésben ellen­tétbe helyezkedik a franciák erőszakos politi­kájával. Hir szerint Poincaré miniszterelnök a január 2-iki Párisban összeülő értekezleten szóvá fogja tenni Németország vonakodását, hogy a jóvá­tető rendszabályoktól. Mussolini miniszterelnök ugylátszik mégis arra határozta el magái, hogy nem vesz részt a párisi értekezleten. Mussolini már közölte is a szövetségesek el. hogy nem megy el az értekezletre. A legközelebbi konferencián az elégtelen diplomáciai előkészülés és ennek kö­vetkezményeképen a végleges eredmény eléré­sesek lehetetlensége ma nyilvánvalóbb, mint valaha. Mussolini nem hagyhatja el a római harcteret, eredménytelen párisi vita-est miad, amit párisi és londoni követek maguk is elin­tézhetnek. Della Toretta és Salvagoraggi tanácskozást folytatott Mussolinival. A Trtbana szerint a há­rom államfő a jóvátételi problémáról tárgyalt kapcsolatban a párisi januári értekezlettel. Mussohni miniszterelnök a Della Toretta márki londoni nagykövettel tegnap folytatott tétel céljaira nitrogépt szállítson, egészen fug- • tanácskozás után elhatározta, hogy nem vesz getlenűl Németországnak a faszállitás terén el- részt a párisi konferencián, hanem a nagykö­követett mulasztásától és az ezekből folyó bin- ! vettel képviselteti magát Török költségvetés - uj háborúról. A török pénzügyminiszter az 1923. évi költ- | ségvetés vitája során felszólalva kifejtette, hogy j Törökországnak 300 év ota a mostani háborúja . volt az első, amelvnél nem volt szüksége kül- J földi kölcsönre. Törökország ma a világrak azoít közé a ritka államai közé tartozik, ame­lyekben az államháztartás teljesen egyensúlyban van. 85 milliáro 'örök font kiadással szemben az uj költségvetésben ugyanennyi bevétel áll. A következő háború költségei már most rendel­kezésre állanak, — mondotta a pénzügyminisz­ter — majd hozzátette, hogy a kormány reméli, hogy ezeket az összegeket majd más célokra fordíthatja. Az angorai kormány rendeletére a trónjától fosztott dinasztia egész vagyonát államosították. Minden birtokot állami tulajdonnak jelentettek ki. A hindu nemzeti kongresszuson határozatot fogadtak el, amely bizalmat nyilvánított Kemal pasa iránt. Egy másik határozatban azt kíván* ják, hogy az angorai kormány hagyja sértetle­nül a kalifa hatalmát és tekintélyét és Abdul Medzsid szultánt ismerje el kalifának.^ Kemait a határozatban a kalifátus szuverénjének nevezik. A Reuter iroda laussanei jelentése szerint komoly veszély forog ;>mn arra nézve, hegy a laussanei konferencia zátonyra jut, ha a törö­kök továbbra is megmaradnak jelenlegi mód­szerük mellett A szövetségközi küldöttségek* vezetői néhány nap múlva valószínűleg abban a helyzetben lesznek, hogy a törököknek tudo­másukra hozzák elhatározásukat s a törökök akkor azelőtt a döntő kérdés előtt fognak állni, hogy ezeket a határozatokat vagy végérvényc­sen elfogadják, vagy visszautasítják. Az angorai diplomáciai képviselő jegyzéket nyújtott át a szövetségesek fömegbizottainak. A . jegyzék szabályozza a hadihajók és teberhajik szabad mozgását Szmima kikötőjében, megtiltja, hogy engedély nélkül csapatokat szállítsanak partra. A török hatóságok előzetes értesítését kivánja abban az esetben, ha látogatás céljából hadihajót küldenének a török kikötőkbe. Hír szerint a szövetségesek végleges szabá­lyozási terve! terjesztenek a törökök elé az igazságszolgáltatási kérdésekről. A szövetségesek elhatározták, hogy megállapítják az elért ered­mények egybefoglalását, mégpedig ugy pozitív, mint negativ oldalon és a főbb bizottságokban végleges szövegbe öntik az albizottságok mun­kálatait Ez a szöveg fog a békeszerződés ter­vezetének alapul szolgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom