Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-24 / 233. szám

IS 12 SZEGED Bél* Ei az utóbbi volt az utolsó magyar film, amelyet magyar filmgyár készített. Ezek a filmek még megforogtak az országban s kimentek külföldre s megkezdődött a haldoklás. Ez alatt azt kell érteni, hogy a mozik előszedték a régibb magyar filmeket. Lengyel •ér, Ötödik osztály, Gyermek szív, Pál utcai fiuk, Vengerkák, Megy a rozson át, a Corvinon néhány jobb munkáját, egy-két Pásztory népszínművet s néhány hónapon át ez alkotta a magyar filméletet. Az 1922 év tavasza azonban magyar film szemszögéből nézve teljesen meddő volt, az élet megáiit A művészek sorba sxöktek a letorolt, üres mezőkről, Berlin, München, Bécs csak ugy Jiemzsegett a magyar színészek, rendezők, operatőrök és a scenikusok hadától. Fölösleges névszerint fölsorolni őket, ha sorra vesszük a sikeres magyar filmek vezető szereplőit, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy egyetlen egy sem maradt itthon. Hogy értékesek voltak, arról a külföldi sikereik tanúskodnak, hogy tehetségesek voltak, azt az igazolja, hogy még ma is fényesen fizetett szerződések kötik őket idegen gyárakhoz. Itthon ezalatt megindult egy furcsa művészet. A szkeccs ! Régi, hulladék filmszalagokat halásztak elő, s ezekhez színpadi részeket toldoztak be mesteremberek, azzal természetesen nem törődtek, hogy a filmen más játszotta a szerepet annak idején, mint nem a színpadi részben s ezek a hibrid müvek járták a mozikat országszerte. Gyötrelmes, kinos vergődés volt ez színészre, mozira egyaránt. Szinte ujjongva kellett üdvözülni egy-egy eredeti szkeccset, amelynek filmrészeit is ujabban csinálták. Ilyenek voltak a Porzsolt- féle irredenta szkeccs, a „Ha megfujjá! n trombitát", a Deésy-féle „Székely vér", ü óalogh-ié\e Lavina, amelynek szövegét Borosá Mihály irta, a „Mozibolond" cimü KarinthyS^szkeccs s ujabban a Göre Gábor szkeccs. Ebben a haladó állapotban levő filmművészetre érkezett meg az uj filmrendelet, amely Szeged, 1922 december 17. ezultaPa filmgyártásra akar kedvezően halni, de ne hogy véletlenül teljesen jó legyen, agyon csapja a mozikat A rendelet ugyanis az idegen filmek behozatalának korlátozásával akarja készietni az arra illetékeseket, hogy a mozik műsorát magyar filmekkel lássák el. A nelyzel az, hogy közel nyolcszáz filmre van szüksége a magyar mozi üzemeknek, ha állandóan kiakarják elégíteni a néző közönséget. Ezt a mennyiséget — magyar filmgyártás nem lévén — teljesen külföldről szerezték be a kölcsönzők. Az uj rendelet megtiltja a behozatalt s összesen csak mintegy négyszáz idegen filmet engedélyez. Világos, hogy ezen a réven azt akarja elérni, hogy a hiányzó négyszáz filmet itthon készítsék el. Négyszáz magyar film egy évben! Még álomnak is fantasztikus. Ha egy film előállítási költségét — csak kis és középméretű képre gondolunk — tízmillióra becsüljük, négy milliárd koronára lenne szükségünk. Négyszáz film egy évi előállításához hatvan gyár kell, akkora személyzet, annyi rendező, annyi művész, amennyi Magyarországon soha sem volt, s minden szinház hónapokra becsukhatná a boltját, mert minden színészre a filmeknél lenne szükség, s még akkor is minden külföldön élő magyar színésznek, rendezőnek haza kellene jönnie. Nem is szólva arról, hogy a szükséges tőkének a századrészét sem lehet e célra megszerezni, nem is szólva természetesen arról sem, hogy csak két gyárról beszélhetünk, a realitás ebben a számban az évi tizenöt-husz film, amely ugye nem pótolja számban a hiányzó négyszáz filmet. Verekedés lesz a filmekért, a legtöbb mozi nem fogja tudni megfizetni a filmkölcsöndijakat, s mert uj műsort nem adhat, ad régit, amit a közönség nem néz meg, tehát megbukik. A filmgyártás ezzel szemben nem lendül föl, mert az az ok, amely miatt meghal, ínég mindig fennáll és ez az, hogy minden évben jön egy meglepetésszerű rendelet, amely akár milyen jó és nemes szándékkal adódik is ki, többet rombol, mint épít. Az ilyen életviszonyok mellett nem akad reálisan jelentékeny tőke, amely erre az iparegra építene. Jellemző a magyar energiára, hogy mindezek ellenére is nagy erőfeszítéseket látunk, nagy megmozdulásokat észlelünk és — hála a sorsnak — még remények is támadnak. Itt van az uj Corvingyár. A régi Corvin uj gazdát kapott Barna Károly megvette a Corvint s persze gyártani akar. Most majd tőkét emel, külföldi rendezői hozat, s nagy méretű filmet készit A Starnál is észlelhető valami mozgás, s lehet hogy a Corvin uj életre lendülése itt is siettetni fogja az újjáélesztő mozgást Most alakult meg a Renaissance filmgyártó részvénytársaság, amely a filmek gyártását Balogh Bélára, a legsikeresebb magyar filmek rendezőjére bízza. Dramaturg igazgatója a gyárnak e sorok írója s a meginduláshoz, hogy szükséges tőkét részint magánosok, részint egy bankérdekeltség adja. De országos részvételre is számítanak már azon a réven is, hogy a mosl meginduló versenyben ez az egyetlen gyártó társaság, amely minden izében magyar. A sok terv, remény, a sokfele vállalat, részvénytőke emelés és egyebeik között valóban kevés olyan ipari vállalkozás Iá ik jövedelmezőbbnek, mint a magyar filmgyártás, amelynek íme elérkezett a konjunktúrája. Hogy nem kap-e hideg zuhanyt, nem lehet tudni. Egyelőre ugyan támogatják, sokat remélnek tőle s osztatlan figyelem fordul a Renaisance társaság felé, amely a külföldön élő úgyszólván valamennyi magyar hírességet leszerződtette már is. Boross Mihály. Selumek, szövetek legnagyobb választékban legolcsóbban beszerezhetők Wigner Testvérek Kárász-utca 10. ub Szegedi Leszámítoló és Pénzváltóbank Szeged (Magyar Leszámítoló es Pénzváltóbank Budapest alapítása) Pénzintézeti Központ tagja. Devisakózpont jogosított bizományosa. " T| íorforiaiii feráifaái ' ' f ! • *3l TELEFON: 14—04 •27 I I f Foglalkozik a banküzlet minden ágával. Betétek: betétkönyvecskére és folyószámlára a legnagyobb kamatozással. Tőzsdemegbizások: bel-és külföldi tőzsdékre. Devisa és valutaüzletek leggyorsabb lebonyolítása. Átutalási megbízások: a belföldre, megszállott területre és a külföld minden piacára. TELEFONSZÁM: 768 SÜRGÖNYÖM: „ESCOMTE" SZEGED KÖLCSEY-ÉS KÁRÁSZ-UTCA SAROK TELEFON: 14—04. Szeged, Révay-utca 8. szám. 3 • « : Jól fog járni mert pénzt takarít meg és igazán tartós és elegáns CIPŐKET fog viselni a legméltányosabb árakért, ha cipőit Cselik János cipőipartelepén Csongrádisugárut 10. sz. a. rendeli meg. öcs OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO SZEGEDI MEZŐGAZDASÁGI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG RÚZSAMALOM Kálvária-ut. Telefon