Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)
1922-12-24 / 233. szám
Karácsonyi sasám ára 20 korona. i«*rkeai>6a> g •• klMnhliaHHe»er-»l«» (PróíéuMiOo. I. ciMltl 6.) Telefon U-J3. A . S»«o*!' megjeleni! hélíö kiicaievtl minden ••*»• Egyet túm ára 10 korona. ElíHielíal árak: Egy nőnapra Síegeden 240. Budn»"l«o ea fiddken 260 kor. III. évfolyam. Hirdetni árak F.'!ha»nt>on * ri!n. í, haft.bon 7, ' '•' .n 10 VI. kól n M triiui,! ApruMrC.'tl. . I K , b.'lúkkrl H K. Síi.vevVUrU ki'l.l<nten>ek aoronk. nl 40 K. NTÍIII. r. <•>». i»di e» ui.i« I. r id) K. lubb*lf'T\ írl íd.t ..'itl . ng. ilménj. S/eged, 1922 december 24, VASÁRNAK 233-ik szám. . Karácsonyi ének. Emberek, akik ma mindnyájan kedvesek, jók, bccsü'etesek vagylok és a szivetekben az indultok, a kacaj, a kapzsiság, az irg?.lmatíar sá*, gépfegyverei helyett szikraszóró fenyőgalyscskát hordotok, — emberek, gondoltatok e már arra, hogy miért királya a karácsony még az ünnepeknek is? Áimélkodiatok-e már azon, hogy a s;ent történeten kivül, amely az éjíéli mistben mindenütt egyformán ojvastatik a föld kerekén, minden népnek van küiön meséje is a Ojermek születéséről és tudjátok-e, hogy a m seben minden nép a maga hazájába helyezi Í Z Ur szülőföldjét ? Olvastatok e tóla, hogy a népek fantáziája s2erint a kis J^zus nemcsak a nagy ir pusztát választotta születése helv<nek, hanem született a savojai hegyekben is, Fiardria sikján is, az angol és német tenger mellett is, az isteni kisdedről van meséje halzeir-mécsese mellett a grönlandinak is, szikrázó ege alati az afrikai fekete embernek is? Csodálkoztatok-e már azon, hogy a betlehemi jászol tömjénszagú szénájára nemcsak az Írástudatlan áhítat térdepel le, hanem ráhajtja fejét a legszabadgondo kodóbb tudói is és aki háromszázhatvannégy napon át Kant—Laplace evangéliumát hirdeti és Darwin genezifét vallja, az a háromszázhatvanötödiken a bibiia szavával köszönti a Megváltót: „dicsőség Istennek a magasságban?" Tűnődtetek e már rajta, mi lehet a magyarázata annak, hogy örökké nyugtalan lelkek, akik fantom-hajhásró éjszakák é<? töprenkedő nappalok sivatagjaiban laknak, a gyermek mosolyával fogódzanak bele a ma született kis Jézus ingecskéje szélibe és boldog elandalodássai ha ipmják az angyalok kristályr.zavu dalát: „békesség a földön a jóakaratú embereknek ?* Átkozott kéz lenne ÍZ, amely éppen a betlehemi csillag sugárhullásában a szkepszis ásójával nyúlna ehhez a kérdéshez és a banalitás földjében találná meg a karácsonyfa gyöméit. Még ezen se szabad ma gondolkozni, semmin se szabad, mert hiszen akkor ez a nap is olyan lenne, mint. a többi. Pedig ennek a néhányórának éppen abban van a miszticizmusa, hogy semmi sincs bennük n*ptestvéreikből. A falak, amikben minden nap véresre vágjuk a fejünket, elsül) ednek, mint a színjátékban és hallhatóvá lesz a világ elcsönc*esedésében az angyalok szárnya suttogása. Semmi sem lehetetlen e gyermeki révületben és semmi sem való, ami igazi. Ami máskor érték, az nem együgyü játék, csak az angyalhaj az igazi areny, amely ziláltan csillog a zö d tücskében. Semmi se komoly, cssk a csodadiók ragyogó héja, amelyen belül üresség van s a papücsillagok sugárai és a papirangyal glóriája. Itt van valami, amit nem találhatni a többi ünnepben, amelyeknek ritmusa nem állta igy meg az idők prébáját és az emberek változó szeszélyeit, lit van valami, hit, artisztikum, költészet, tradíció, nem lehet neki biztos nevet adni, de van valami, ami elkophatatlan. Egy nem e világból való pszichológusnak a keze nyoma fénylik minden karácsonyi fenyőfán. Ezen a földön járt valaki, aki — dicsőség neki 1 — meg tudja tenni azt, hogy valahányan vagyunk, jók és gonoszak, szépek és ruták, békések és zavargók, rendesek és rendetlenkcdők, egy estéjén az esztendőnek mindnyájan összetalálkozunk egy illúzióban, amely több a világ minden valóságánál: a szeretetben. v . . . Magyar emberek, Isten legszegényebb cselédei, ckik egy pillanatra elhiszitek azt, hogy méltók vagytok az angyali üdvözletre, nent tudnátok e ebből az illúzióból valamit juttatni hétköznapjaitoknak is ? Talán ma, amikor egy nánr órára még a destruktivot is emberszámba , II venni, szabad ennek a kérdésnek puha virágtőrét a sziveteknek szegezni. Talán ma, amikor hisztek abban, hogy az ártatlan gyermek képé- j ben megszületett örökkévaló Isten mindnyája- » toknak megbocsát, akár kalapáccsal, akár i:e- ' reszttel gyilkoltatok, akár az ördög nevében, i akár a Krisztuséban, akár együgyüségből, akár » gonoszságbél, akár hittetek ?bban, amit hirdet- 1 tetek, akár kinevették k azokat, akik hittek bennetek, ti egyformán bűnös és egvformán bűnhődő magyarok, talán ez örökkévaló Bocsánat születése n>pán szabad tőletek megkérdezni: hát ti mikor bocsátotok meg egymásnak, nem a törvény betűivel, hanem a szivetek sugárkévéinrk egymás! ^irogatásával ? Emberek, csak tirajtaiok magatokon áll, hogy a betlehemi csi lag ne a'udjon ki az éjféli mise gyenyáival, hanem lábalok elé szeiid ösvényt ragyogtasson minden magyar napok hősivatagán k resztü1. Ujabb nehézségek Lausanneban. A keleti konferencia munkája csak nagyon nehezen , halad előre. Izmed basa a tegnapi nap folyamán utasi- j fisokat kapott Angorából, melyekben felszólítja a kormány, hogy a nemzeti pak. im elveitől ne térjen el. A török delegátusok körében nagy hangulatváltozás észlelhető, ami abtian jut kif";ezésre, hogy az albizottság tárgyalása egyáltalán nem halad előre. A török kisebbségek ügyével loglalkozó albizottságban tegnap tárgyalták a szövetségeseknek azt a javaslatát, hogy a török uralom alatt élő kisebbségeket ki kell venni a katonáskodás kötelezettsége alól. A szövetséges delegátusok érveit azonban a törökök teljes határozottsággal visszautasították. megoldás a jóvátételi kérdésben. A Daily Mail jelenti Ntwyorkból: A külügyminisztérium egyik magasrengu lisztviseifje a kp wíshirgtoni tucósilója előtt megcáfolta a jelentéseket, amelyek szerint az amerikai kormány javaslatot tett Angliának és Franciaországnak, hogy amerikai bizottságot küldjenek ki a Németorsíág áltat fizeteidő jóvátételi összeg felbecsülésem Az amerikai kormány mm foghat o'yan vállalkozási)?, amelyre az angol és francia kormány fel nem szólítja. Az üzletemteieknek minden esetre jogában áll azonban, hogy a jóvátételi kérdés megoldására terveket dolgoznak ki. Amerikai lapjelentések szerint az smerikai kormány Franciaországnak arra a lépéséie, hogy a Ruhr-vidéket megszállná, azzal felelne, hogy visszavonná a Rajna melletti amerikai csapatokat. A washingtoni nagykövethez intézett jegyzékben Poincaré utasítást adotí, hogy közölje az Egyesült Áliamck kormányával, hogy Franciaország a kg'ávoiabbról sen szándékolja erőszakos vagy elhamarkodott katonai bevonulás végrehajtását a Ruhr-vidékre. n Wash ngfoni irányadó helyeken határozottan megcáfolják azt a jelentést, mintha az EgyesültÁllamok, Anglia és Németország oly bizottság kinevezésétől tárgyalnának, amely, a jóvátétel végösszegének megálkpitására lenne hivatott. Utalnak az amerikai kormánynak arra a fefogásSra, hegy a jóvátételi problémát m^uknak az érdekelteknek kell megoldani, még pedig szeme ő t tartásával azon jogiknak, amelyek a békeszerződés napján őket megilletik. Kiemelik, hogy amerikai pénzemberek esetleges ter' vének nem lehe1 hiva alos jelleget tulajdonítani. A szociáldemokrata párt országos kongresszusa. Berlini kormánykörökben Pc incaré szenátusi beszédével kapcsolatban kiemelik, hogy Franciaország nem jogosult semmifé e <álog követelésre, mert a versaiilesi oé^eszerződés m-gílbpitja Németország gazdasági integritását és hogy a jóvátételi szolgáltatás kat Nemetország fizetőképességéhez kell mérni. A Matin jtientéss szerint a washingtoni kormány a kíifesi-edeimi kanrrák ama felszólítására, hogy avaikozzfk be a jovité'eli kérdések megvizsgálásába, valamlr t a vegösszeg megállapításába, azt vá'aszolta, hogy a jelenlegi európai helyzetet tekintve egyál'alában nem fog'alkozik hasonló gondolatokkal. A frarcia kormány most már bözveiitö mego'dás mellett foglal állást a jóvátétel* kérdésben. Ennek során most már nem moratóriumról, hanem a fizetések hitelezésinek sorozatáról volna rzó. Minden ily időhttárlg Németország tartozik eleget tenni bizonyos kötelezettségeinek. Minden késedelem automatikusan szankciókat v. n maga után. A jóvátételi bizottság tegnap délután a dologi szolgáltatésok kérdésével foglakozott. A március 31-iki moratórium alapján Németoiszág 1922-her: 950 millió dologi szolgáltatást kö'eles Franciaország és 500 milliót más országok javára kiadni. Franciaország távolról sem vette igénybe a maga részét, ellenlétben a többi érdekelt állammal. A jóvátételi bizottság tegnap azt is vizsgálta, hogy vájjon a többi Ciszáe részére teljesített dolo>?i szolgáltatással már fedezték-e az emiitett 500 milliót, ha nem, akk^r meg fogják állapítani, hogy a hátralé/ő szo'gál'a ásókat mire használják. A Temps szerint több állam már bejelentette, hogy a fennmaradó szolgáltatásból részt kiván magának. (i4 Szeged budapesti tudósítójától.) A magyarországi szociáldemokrata párt vasárnap délelőtt 9 órakor larlja meg kongiesszusát a budapesti régi képvise őházban. A kongresszus programját a következőképen állapították meg: 1. Jelentések: a) a p.irtyezetőség és ellenőrző bizottság jelentése, b) a parlamenti frakció jelentése. Előadó: Farkas István nemzetgyűlési képviselő. 2. S7Óláss7abad?ág, sajtószabadság és a rendtörvény. Előadó: Vanczák János, a Népszava szerkesztője, nemzetgyűlési képviselő. 3. Gazdasági és politikai helyzet. Előadó: Peyer Károly nemyetgyűlési képviselő. 4. Köiségt politika. Előadó: Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő. 5. Mezőgazdasági munkások helyzete. Előadó : Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő. 6. Párt vezetőség, ellenőrző bizottság és a pártvá'asztmány - égrehajió bizottságának megválasztása. 7. Indítványok. Az országos fókongresszsst december 26 án, kedden délután 3 ór&kor tartja meg a szociáldemokrata párt a nyomdászok szakszervezetétek Kölcsey-utca 2. szám alalti helyiségében. A németajkú fzociákkmokraiák országos gyűlését kedden délelőtt 9 órakor ugyancsak a nyomdászok helyiségében tartják. A pártkongresszusra tömegesen érkeztek a í fővárosba a vidéki megbízottak, valamint külföldi szociáldemokratád képviselői is. Lapunk mai száma 24 oldal.