Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-23 / 232. szám

2 győződve róla, hogy ilyen törvényt a Ház minden tagja meg fog szavazni. Foglalkozik az egységespárt megalakulásával. Kifogásolja, hogy a kormány két tagjának nincs mandátuma. Intranzigens templomkerülök. Meskó: Az egységes párt Gömbös frakciója nem lesz keresztény, ő tudja azt, azonban ott látja a bankokrácia képviselőit is a túloldalon. Nekünk az olyan intranzigens keresztényekre nincs szükségünk, akik intranzigens templonkerülők is. A mi szövetségünk (Földreformblokk) majd megvívja a harcát velük Gömbös a múltkori beszédében azt mondotta, hogy a magyar mágnások vagy főpapok zsidóknak adják el birtokaikat. Én ünnepélyesen megtoldom ezt azzal, hogy ha megtudom, hogy magyar mágnás, vagy főpap zsidónak adja el a birtokát, leleplezem, itt fogom szellőzte ni a nevét a parlament levegőjében. Tiz év múlva . . . A szocialistáknak a földreform szövetség a legnagyobb ellensége, mert a szövetség tagjai azok a keresztények, akik a szélsőséges keresztény politika legvégsőbb határáig elmennek s az elsők a magyar faj védelmében. Kéri a szociáldemokratákat, harcoljanak ők is oly tisztességes fegyverekkel, mint az ő pártja s akkor, amelyik becsületesebben vivja meg a harcot, az fog győzni. (Felkiáltások a szocialistáknál: Majd meglátjuk tiz év múlva.) A Petöfi-centennáriummal kapcsolatban indítványt terjeszt be, mely szennt a kormány járuljon hozzá a Petőfi szülőfalujában létesítendő szoboralap javára egymillió koronával. Az indemnitást nem fogadja el. Ezután nagyatádi Szabó István szólal fel. Meskó képviselő azt állította, hogy én az erkölcsi tőkém kamatait felemésztettem s most már csak a tökébői élek. Erre vonatkozólag ki kell jelentenem, ha el is fogya ztottam a kamatokat és talán a tökét is, nem sajnálom, ha ebből az országra haszon származik. (Felkiáltások: Ez a magyar beszéd). Vannak emberek, akik a mai rendszert is meg akarják buktaini. Nem arra kell törekedni, bogy egy rendszert megbuktassunk, hanem, hogy hibáit orvosoljuk, ha azt látom, hogy ennek a rendszernek olyan hibái vannak, melyek az ország kárára vezetnek, akkor nem fogom támogatni ezt a rendszeri Somogyi Béla sorsa ... A miniszter beszédére Meskó kijelenti, hogy nem támadja azt az irányzatot, amelyet Nagyatádi képvisel. Propper Sándor szólal fel ezután. Beszédében Garamit védel nézi. Többi közt azt mondja, hogy nem hazaárulás az, hogy Garami a Jövő munkatársa. (Erdélyi Aljdár: Miért nem jött haza ?) Mert még mindig kurzus van. Mindenesetre add g nem jön haza, amig a kurzus tart, mert nem akar Somogyi Béla és Bacsó Béla sorsára jutni, mert hiszen a kurzus 10.000 munkást gyilkolt meg. (Propper szavaira óriási zaj keletkezik a Haz minden oldilán, a baloldalt kivéve. Az elnök percekig rázza a csengőt. Felkiáltások hangzanak el. A zaj csillapultával Huszár Károly a következőket mondja: A képviselő ur a?.t állította, hogy itt 10.000 embert gyilkoltak. Felszólítom a képviselő urat, bizonyítsa ezt az álii ását, különben megvonom tőle a szót. (Z3jos tetszés a Híz minden oldalán) Propper folytatja: Köztudomásu dolgokról van szó. Erre a kijelentésre Huszár a következőket mondja: A képviselő ur olyan súlyos dolgokat állított, amelyek alkalmasak erra, hogy az or szágot a külföid előtt a legsötétebb szírben tüntesse fel. Ismételten felszólítom a képviselő urat, bizonyítsa be állítását, különben kényle len volnék a szót megvonni. Propper kijelenti, hogy még ni-cs kezében az egész anyag, de ha elér'.ezctlnek látja az időt, előáll vele. Propoer ezt-n szavaira ismét zajos jelenetek játszódnak le. Huszár Károly alig tudja helyreállítani a rendet, majd ezeket mor.dja: A képviselő úrtól megvonom a szót. A képviselők felállanak helyeikről és ugy tapsolják az elnököt. A szocialisták némán ülnek helyeiken. Huszár Kátoly a kormánypárt tapsa és heSZEGED lyeslése közben a következőket mondja: En itt e helyen a magyar törvényhozás elnöke vagyok és féltékenyen kell őrizni a nemzet becsületét, de nemcsak a becsületét, hanem az igazságot is. Pikler Emil a házszabályokhoz kér szót. Felemlili, hogy a rendőrség kinyomozta annakidején Somogyi és Bacsó gyilkosait, azonban a hatóságok szabadlábra helyezkk őket. (E szavakra óriási zsj támad) Nigyaládi Szabó litván azt mondotta, hogy ismeri a gyilkosokat. Tessék megnevezni őket. Marinovich és Beniczky volt belügyminiszter szintén ezt állította. (E szavakra ismét nagy lárma és zaj keletkezik Pikler egy ideig még beszél, azután leül. Felkiáltások : nevezze meg, kik voltak). Az elnik, miután helyreállította a rendet a következőket mondja: Teljesen szokatlan dolog a magyar parlamentben, hogy a képviselő urak azt mondják, hogy ismernek ebben az országban gyilkosokat és tudják a nevüket. Ha én bármikor tudtam volna, hogy gyilkos van valahol ebben az országban, ha bárki megnevezte volna őket előttem, én odaállottam volna eléjük és teljesítettem volna kötelességemet. Dénes István a magyar földmunkások érdekében hozott intézkedéseket nem tartja kielégítőknek. Foglalkozik a földbirtokreform mai. Erősen kritizálja a végrehajtás lassúságát, amire a kivándorlások elterjedesét vezeti vissza. Szerinte addig nem tesz nyugalom, amig a magyar ember ablakai elölt nagybirtokok terülnek el és neki egy pár holdja sem lesz. Petőfi a törvényben. Klebelsberg gróf kultuszminiszter javaslatot tesz Petőfi Sándor emlékének törvénybeiktatásáról. Szcitovszky elnök javasolja, hogy a Híz január 12-ig szünetet tartson. Jelenti továbbá, hogy gróf Binffy a killügyminiszterségről lemondott é3 a kormányzó a külügyminisz ériu n vezetésével Daruváry Géza igazságügyminisztert bizta meg. Jelenti, hogy Tarányi Ferenc dr. mandá'umáról lemondott. Ezután az elnök Petőfiről emlékezik meg. A küszöbén álló újesztendő első napján telik be ; évszázados fordulója annak, hogy a kiskőrösi ; szerény hajlékban kipattant az isteni szikra. | Rajongó szabadságszerető, az emberi közös' séggel való együttérzése mindig a magyar j talajból menti erejét és elnyomott nemzetének szenvedései teszik lelkét izzóvá és ellenszenj vessé minden elnyomatás iránt. Mi, a törvény: hozó hatalom letéteményesei vagyunk elsői sorban hivatva ebben példát szo'gáltatni és nem hódolhatunk méltóbban Petőfi emlékének, mir.tha erős elhatározással minden törekvésünket arra irányítjuk, hogy a magyar törvényhozás terme ne a nemze'sorva-ztó izgalmak feszke, ! hanem nemzeifentartó műhely legyen. Éljen a magyar népköztársaság I | Az egész Ház nagy bpssal fogadta az elnöki enuiciációt, azonbm váratlan dolog történőmért Cserty József képviselő felugrott és a nagy taps megszűnésével elkiáltotta magát: Éljen c magyar népköztársasági Erié óriási bolrány tört ki a Házban. A képviselők padjaikbM kifutottak. (Széchenyi Viktor gróf: Szégyelje magát! Hogv lehet az ilyen embert megtűrni? Pusztulnia kell az ilyen embernek. A zaj folyton tart. Karaffiáth Jen5: Néprontó! Szégyen gyalázat!) Elnök állandóan csenget, a rendet azonban nem tudja helyreállítani. (Fáy Gyula: A mentelmi bizottsághoz!) (Eckhard Tibor: M-g kell fosztani a mandátumtói !) A pokoli zajjal szemben az elnök teljesen tehetetlen. (Gróf Ráday Gedeon: Kun Béla bérence! Pfjj, pfuj! Gazember! — felkiáltások hangzanak a kormanypár'on. Farkas István: Ne tagadják meg Petőf. !) Zajos kiáltások a kormánypárton: Hallgasson, üljön le! Szégyeljék magukat!) Az elnöknek nagynehezen sikerül a rende. helyreállítani. Ezután a következőket mondja: Petőfi szellemét azért idéztem a nemzetgyűlés szine elé, hogy az egységet sikerüljön ebben az országban megteremteni. Nagyon sajnálom, hogy éppen akkor, amikor ebben az irányban fáradoztam, egy képviselő most, amikor MagyarSzeged, 1922 december 24. országon királyság van, a népköztársaságot éltette ebben a teremben. Ezért a képviselő urat iendre utasítom. Karaffiáth: A mentelmi bizottsághoz vele! Farkas István & házszabályokhoz kér szót, azonban szavai elvesznek az újra feléledi nagy lármában. (Eckhardt: Bjjko't alá Keli helyezni!) Farkas: Tiszteli nemzetgyűlés! E'észen különös és s?|átságos, hogy a legnagyobb magyar zseninek (nagy zai) a világ egyik legnagyobb költőjének szelleme idézésekor. (Nagy zaj: Üljön le! Ünneprontó/ Seégyen, gyalázatI Folyton tartó zaj.) Elnök csenget és a rend helyreálltával a következőket mondja: A képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Ami az elnöknes azt az eljárását illeti, hogy Propper képviselő urtó! megvonta a szót, az nem a szólásszabadság korlátozása, hanem kötelesrégteljesités volt oly irányban, hogy a házszabályoknak érvényt szerezzünk. Farkas István: Azért vagyunk itt a Házban, hogy mindenféle véleményt nyilváníthassunk. (Erre még nagyobb zaj tör ki a Házbin. A képviselők a padok elé mennek. Ilyen felkiáltások hangzanak el: Nem mindenféle felfogásnak, hanem csak a haza.'ias felfogásnak van itt helye! Eckhardt Ttbor a padsorok közt előrefut és gesztikulálva kiabál: Csak az flkotmányos felfogásnak! Forradalmat itt többé nem csinálnak I A forradalmat vérbefojtjuk.) A nagy zajban Farkas beszédét nem lehet hallani. Oróf Hoyos Miksa: Mindenki elmondhatja a véleményét, de csak az alkotmányos véleményt. Farkas : Én azt hiszem, hogy Petőfi szelleméhez hozzáfér az is, amit itt Cserty mondott. (Zajos felkiállások a kormánypárton, mire Farkas beszédét befejezi.) Elnök ezután kéri a jegyzőt a jegyzőkönyv hitelesítésére. Közben Bessenyei közbekiált: Éljen a magyar királyság! Erre az egész Ház a baloldalol kivételével feláll és vihirosan élteti a királyságot. A mai ülés vége háromnegyed 9 órakor. \ Baselban a pályaudvaron elfogtak egy gyanús utast, akinek a bőröndjében megtalálták azokat az okmányokat, amelyek a mult héten a francia hadügyminisztérium titkos irattárából tűntek el Ezek az irások utasiiásokat tartalmaznak arra. hogy a francia csapatok utcai harcokban, irreguláris zendülők ellen gázbombákat kötelesek használni s von még kőztük több fontos rendelet. Egy tsvél mellékelve Csicserin lausannei cimére, melyből kiderült, hogy az okmáiyokat Csicserin számára lopták el. Poincaré hozzájárulásával a francia szenátusban tárgyalták a külpolitikára vonatkozó interpellációkat. Az interpellációkra válaszolva a miniszterelnök hosszabb beszédet mondott. Beszédében többek között a következőket mondotta: —• Természetes, hogy Németország mulasztása nyugtalanítja és izgatja a lelkeket, de hJytelen, hogy a külföldön erre vonatkozólag hangoztatott ötletekből a francia követelések csak egyrészének felszabadítását látják. Poincaré fentartja állítását, hogy Németországot tervszerűen tették 1 tönkre, mert igy akarták a kivitelt növelni. : Mindazonáltal szükséges, hogy Németország ! kötelezettségeit teljesítse. Ujabb német javas| latokai hoznak, amelyek valószínűleg tágított ' mora'óriumot tartalmaznak. Azt kérdi, fogja-e orvosolni Németország mai pénzügyeit? Franciaország a multak tanulsága alapián bizalmatlan | ebben a tekintetben és ezért Nemetországnak . el kell fogadnia a tényleges ellenőrzést. A ' versaillesi szerződés előjogot ad nekünk a német javakra. Ezt az előjogot konkrét valóságnak kívánjuk tekinteni. Fel fogom szólitam szö/etségeseinket, hogy együttesen vegyünk zalogokat, vagy engedjék meg, h jgy m: vegyünk zálogokat közös elszámolásra. Nem fogunk szembehelyezkedni a kívánságokkal, amelyek Németország mai valu'ájának megszilárdítására töreksíenek. Egyenesen azt óhajtjuk, hogy belső és külső kölcsönt vegyen fel Németország, amelyek lehetővé teszik számára, hogy folyósítsa adósságait. Es a kérdés fogja alkotni — folytatta Poincaré — a január 2-iki megbeszélések tárgyát.