Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-03 / 216. szám

Egyes szám ára 13 korona. ktrkesitóség és kladóhiia•I: KMctcy-ntca 6. (Prótélauélió, I. emelel 6.) Telefon U—J3. A .Sieged- megjelelik hello kivételével mind. n up. Egres sznm ára 10 körüli. Előflzclósl árak: E57 kóaapra Siegeden 240, Buda•••len él vidéken 260 kor. H. J.! sl oiak : ,F Ihasabo. I mm. «, t(1„ liasjbu* I. hasíhoa 10 50, kél hasabon 14 korona. Apróhiid.l»s 4 K. kút. r brliikkfl 8 K. Slfivegkditl Miltmenjck su'snkénl 40 K. Nyilltrr, r„ ládl és onoslhlr oU K TöbbMÚi Jeladáwalarrnsk'Jmrn}. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 3, VASÁRNAP. 216-ik szám. Ne ölj Ne ölj I Az volt a második világteremtés, mikor az Isten ezt a parancsot belevésette Mózessel a kötáblába Sinai hegyén. Az állatiból kiemelkedett emberi életnek ez az e!sö parancsa s az igazi ember ott kezdődik, ahol ennek a parancsnak élő ereje ven. Mégis jobb lelt volna, ha a Teremtő mindjárt az első teremtéskor az emberszivb* irta vo na bele az emberölés tilalmát Mert í kőtáblán sokszor elmosódik az irás, néha percekre, néha esztendőkre, néha évtizedekre s az isten képére teremtett emberek a gyilkolás olyan szomjával vetik magukat egymásra, aminek a vadállatnál nem találni mását. Az állat csak akkor öl, ha éhes, vagy ha gyilkos támadás ellen kell védenie az életét. A hidegvérű, öncélú embergyilkolás emberi találmány. Talán egyéb különbség nincs is a gyilkos ember, meg a vadállat közt. És természetes az, hogy csak az ember képes áldozata véres teste felett isten áldását kérni a végzett munkára, ha ugyan már előbb is nem kérte hozzá az Isten segítségét. Ne ölj I Isten ezt a parancsot nyilván nem csak a zsidók számára adta ki, hanem a keresztények számára is. Hiszen a Fiuislen még szigorúbban tilalmazza az emberölést, mint a Jehova. A Jehovának, a hetediziglen bosszút állónak öröme telik a kánaániták kiirtásában, de a Fiu, a megbocsátó és szelid, azt hagyja testamentumul az emberiségnek még vérrel verejtékezése napjaiban is: aki kardot ránt, az kard által vesz el. 0 yan testamentum, amely elöl a történelem bizonysága szerint ritkán van menekvés. Aki vérben dolgozik, viselje a Cromwelek, vagy Dantonok világhíres nevét, legyen politikai kalandor, mint Gritti volt, vagy őrjöngő duvad, mint Szamuelly Tibor, az előbbutóbb mind vérben vesz el, a maga vérében. Ne ölj I Az Isten törvénye nemcsak a muzsikokat védi, hanem a cárokat is, sőt a minisztereket és tábornokokat is. Még azokat a minisztereket is, akik hadat üzennek, még azokat a tábornokokat is, akik háborúkat elveszítenek. A sokszoros gyilkosság, amit a görög kormány törvénykönyvvel a kezében elkövetett, égrekiá tó megsértése az isteni törvénynek s mindtn idegszálunkkal, minden érzésünkkel, minden kulturösztönünkkel, a kiontott vér szagától való minden borzadásunkkal tiltakozunk ellene és várjuk a megtorlást a krisztusi testamentum értelmében. Be is fog következni, ha nem éppen bibliai alapon is; inkább a forradalmak törvénye szerint, amik már tíz év óta rázzák a görcg földet, hol mint forradalmak, hol mint ellenforradalmak, szép rendben váltogatjók egymást és szép rendben gyilkolják le egymás híveit, hol rövid uton, hol hivatalos apparátussal. Most Venizeloszék öltek s a legközelebbi alkalommal majd Venizeloszék kerülnek a vérpadra, ez igy szokás a kártyában és a politikában, amey két foglalkozás nincs minden lelki rokonság nélkül. A minisztergyilkosok kormánya azonban nemcsak az isteni törvényt sértette meg, hanem megsértette az európai politikai morált is, smely fel van háborodva azon, hogy a miniszteri felelősséget Drákon szellemében értelmezik a görögök, ha egyébként meglehessen elfajzottakis klasszikus őseiktől. Emberileg nagyon ér hető, ha Európa diplomatái és állanoférfiai nem hajlandók belenyugodni abba, hogy a görögök precedens-1 csináljanak a többi nemzetek számára és ha ezzel indokolja a felháborodását az ántánt, teljesen igaza van. De az indokolás más. Az ántánt felelős áilamférfiai nem azt mondják, hogy ök nem hajlandók a politikai felelősségnek a vérpadig való kiterjesztését elfogadni, hanem a civilizált világ Ielkiismereteképen tiltakoznak a hajmeresztő görög barbárság ellen. Ezt mondja Anglia, ezt mondja Franciaország és ezt mondja Olaszország. Ohó, hát van a civilizált világrak lelkiismerete? Hát hol volt ez a lelkiismeret a háború négy esztendeje alatt? Hol volt ez a lelkiismeret akkor, mikor városokat gyújtottak fel, or? ágokat tetteK sivataggá és emberek hekatombáit áldozták fel, akik semmivel se voltak bűnösebbek, mint a kivégzett görög minisztereit és tábornokok ? Hol volt ez a lelkiismeret Versaillesben, Seresben, Párisban, ahol nem egykét boldogtalan politikust (ettek semmivé, h?nem emberek millióit Ítélték örökös fegyházra s rabszolgaságnak jegyeztek el még meg nem született nemzedékeket is? Hol volt ez a lelkiismeret akkor, mikor angol és francia áramférfiak egymásnak bőszítettek törököt és görögöt és páholyukben hátradőlve nézték a véres kakasviadalt? Hol van a nagy nemzetek lelkiismerete akkor, miltor tit'fos Ígéretek mákonyáv l nemzeteket, fegyvert lopnak a kezükbe és addig ingerlik őket egymás torka elvágására, mig egyformán el nem folyik a vérük, amikor a nagyhatalmak, mint vörösképü emberhús-mészárosok, nyugodtan előveszik a pénztárkönyvüket és összeszámolják, mennyi a a hasznuk az elhamvadt városokból, a levegőbe röpitett értékekből, a rothadó hullahegyekből, egész odáig, hogy mennyi spódiumot kapnak az ő nagy gyáraik a hősök temetőiből? Ne ölj! — sikoltja mindenki, akiben emberi érzés van, a mától holnapig diadalmaskodó görög gyilkosoknak, a! ik kis butorékok a sajat hazájuk történetében is. De mindenki, aki az emberiség kulturáját félti, azt kiáltja a világ sorsát in'éző, titkos diplomáciával dolgozó, cifra nevü ántánt tanácsoknak is, mikor ember vérrel telt serlegeel koccintanak politikájuk sikerére : ti se öljetek, ti igazi gyilkosok I meghódítják a kis Megakadályozták a görög király elmenekíilését. Nider tábornok benyújtotta lemondását, mert nem volt képes a tráciai hadseregben helyreállítani a fegyelmet. Venizelosz hir szerirt azonnal Athénbe utazót', hogy kormányt altkitson. A görög király lemondására és annak ez óhajának a nyilvánítására, hogy az írszágot elhagyja, nem került sor, mert a forredalmi bizottság előre tudatta a királlyá', hogy ilyen kívánságát nem teljesítheti. A forradalmi bizottság állítólag arról értesült, hogy a király met; akarja kísérelni a menekülést egy angol hadihajón, mert Athénben nem érzi magát biztonságban. Athénben hivatalosan megcáfolják a Duzmanis tábornok letartóztatásáról szóló hirt. Peidl Gyula és képviselőtársad Szegeden. (A Szeged tudósítójától.) Ma este a nyolc órai gyorsvonattal érkezett Szegedre Peidl Gyula es az ellenzéki politikusok, akik a város II. kerületének képviselőjét beszámolója alkalmával Szegedre kisérték. Peidl Gyula kíséretében megérkeztek Drózdy Győző, Farkas litván. Szeder Ferenc és Kéthiy Anna. Hegymegi Kiss Pál az éjszakai személyvonattal érkezik meg, mig Rassay Károly betegsége miatt nem jöhetett le Szegedre. A pályaudvaron összegyűlt választóközönség, amint a gyorsvonat a perron előtt megállt, lelkes éljenzésb-.í fogott, amely még akkor sem ért véget, mikor az ellenzéki képviselők kiszálltak a kocsikból és az állomás előtti térre értek. Itt is hatalmas tömeg várakozott a képviselőkre és lelkesen ünnepelte őket. Most is tanúbizonyságot adott Szegednek népe, hogy hűségesen kitart a liberálizmus, az igazi demokrácia és ezeknek megtestesítői mellett. Peidl Gyula holnap délelőtt 10 órakor tartja meg beszámolóját a Széchenyi Moziban, ahol utána felszólalnak az összes képviselők. Délután 4 órakor Peidl a rókusi, 5 órakor pedig a móravárosi pártköröket látogatja meg. Este 8 órakor a képviselők tiszteletére vacsora lesz a Tisza-éttermében, amely igen sikeresnek Ígérkezik. A vacsorán részt ven ni óhajtók, amennyiben még elegendő helyet lehet számukra biztosítani, megjelenhetnek a vacsorán anélkül, hogy a bejelentési ivet aláírták volna. Mi az igazi hazafias munka? A Szeged munkatársa ma este felkereste Peidl Gyulát és nyilatkozatot kért tőle az ellenzéki szövetség helyzetére és céljaira vonatkozólag. A képviselő a következőket válaszolta: — Azok a támadások, amelyeknek az ellenzéki szövetkezés a legutóbbi napokban ki volt téve, semmikép sem lehetnek alkalmasak arra, hogy a szövetkezés egységét megbontsák. Ellenkezőleg, ha azt látjuk, hogy Gömbösék haragszanak a szövetkezésre, ez azt bizonyítja, hogy jó uton haladunk és ez a szövetkezésnek csak megerősítésére szolgálhat. Nem is lehet ez másképen olyan szövetkezésnél, amelynek részesei egyrészt a dolgozó polgárság, másrészt a munkásság, mert ennek is, annak is életfeltétele a konszolidáció és a békés munka biztosítása. A szövetkezett ellenzéki pártok tökéletesen egyetértenek abban, hogy az igazi hazafias munka az, melyet céljukul ők tűztek ki. Ezenkívül a földreformot tartom a politikai és gardasági élet tengelyének és igy az erre vonatkozó törvény gyorsabb tempójú végrehajtásán fordul meg Magyarország jövője. Drózdy Győző a politikai helyzetről. A Szeged munkatársa beszélgetést folyta'ott Drózdy Győzővel is, aki a következőket mondotta : — Nagy örömmel jöttem Szegedre. Ezt a várost a választások alatt ismertem meg, mert Szeged liberális közönsége a választási harcokból párját ritkító lelkesedéssel és kitartással vette ki részét. A szőve kezett ellenzék Debrecen után holnap Szegeden bontja ki másodszor zászlaját. Sajnálom, hogy pártunk vezére, Rassay Károly betegsége miatt nem jöhetett velünk. — A politikai heiyzetet addig, mig a jóvátételi kérdés nem lesz teljesen aktuális, kétségkívül a földreform témája füti át legintenzívebben. Nagy szerencséje az országnak, hogy ezt a kérdést egyetlen párt sem sülyeszti az agrárdemagógia nívójára, de azt lehet mondani, hogy a Ház túlnyomó többsége belátja, hogy a nagy nyomor, szegénység és különösen a falusi vagyontalanoknak ínsége a földbirtok stabil | voltának köszönhető. Ez indította arra az agrárdemokra'a elvű ellenzéki képviselőket, hogy kormánypárti elvbarátaikkai egyesülve kényszerítsék a kormányt az 1920. évi 36. törvénycikk sürgős és komoly végrehajtására. A kormány szemében kellemetlenül hat ugyan ez a barátkozás, mert hiszen nem lehetetlen, hogy az egységes párt lomha kolosszusát is megbontja ez a kérdés. Nemcsak az a csizmás képviselő, akit magnak meghagyott Gömbösék kegyelme', hanem valamennyi falusi kerület képviselőjének hovatovább lehetetlen lesz kitérni a földbirtokreform erélyesebb követelése elöl. — A politikai prognozisom különben az,