Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-01 / 214. szám

Egyes «ám ára 10 korona •1: KWcsrjulce i. (Prólcla­HáUó, 1. «mel»t 6.) Telefon n—33. A .Si«9*í" n.egjele­•fk htrfó VWeteléiel 'nindrn M0. Egjo >2á«t Ár* 10 ko­nu. ElMlietéil áruk: Kg; Maacra Siegeden 240. Buda­pwlea fs vidéken 260 kor. SZEGED tlúdclol árak: FlW.bo* 1 mm. Cyj basábon 7, ma»lcl hasabnn 1039, kri halakon 14 korona. Kpr .kir­del< s 4 K. kilt.r belükkel I K. SlOvrgkörll kSrUmfnyek .cronkfnl 40 K. NyiMlér, csa­ladi és orvosi hir MIK. T>'bb­»/6ri fpladátu.iláreaqednfny. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 1, PENTEK. 214-ik szám. A fehér elefánt. Nem vagyunk se monarchisták, se republi­kánusok és ezt nem opportunizmusból mond­juk, amely két oldalra kancsalit, hanem ez a mi becsületes színvallásunk. Az államforma kér­dését nem tartjuk létproblémának se általános­ságban, se a mi magyar esetünkben. Az em­beriség sok ezer év alatt mindenféle állam­formát kipróbált már és egyiket se találta egye­dül üdvözítőnek. Voltak nagyszerű köztársasá­gok ts nagyszerű monarchiák s egyformán pusztultak el nemzetek köztársasági és mo­narchikus államban. Népek bo'dofcsága nem azon fordul meg, hogy legfelségesebb urnák hívják-e az államfőt, vagy tisztelt urnák, hanem ;izon, hogy milyen az ailamfő, nilyen a nép és n 'lyenek az egymáshoz való vonatkozásaik. Jeruzsálemi Endre királyunk hiába adott arany­bullát, mégis az ő crs?ág pusztító uralkodása_ volt a tatárjárás utcsinálója. Ellenben Mályás király egyáltalán nem volt alkotmánykedvelö uralkodó, egészen jó! eluralkodott országgyűlés nélkül is, mégis aranykorát éllé alatta Magyar­ország. Még a világnézettől is egészen füg­getlen az államforma kérdése. A mai Európá­ban a francia köztársaság elnöke vi»zi a szent­szövetség Metternich hercegének szerepét s az angol királyság sokkal közelebb áil a polgári köztársasági ideálho?, mi M az oro z respub ika. S ha már a kommunizmusig ériünk, vegyük tudomásul azt is, hogy egy virágzó kommunis;a Köztársaságot is ismer a töriér.elem, ameiyben száz esztendeig boldctj megelégedettségben él­tek az emberek. Ezt a leokratiku i kommuniz­iT.ust a jezsuiták csinálták háromszáz évvel ezelőtt Paraguayban. Tehát elméletileg még a kommunizmus is lehet jó, csak a gyakcrlatoen vad indián-törzsek kellenek hozzá. Ami a magyar esete: illeti, itt a probléma még egyszerűbb, mert itt senki se beszél köz­társaságról. Nem is szabad, de ha szabad volna, akkor se igen rajongana ma a köztár­saságért senki. A helyzet oiyan, mint Francia­országban volt a hetvenegye* kommün ulán, amikor mindenki utálta a közlársaiágot, holott csak Párisban volt kommün. Itt 1918 telén egy-két hónapig az egész ország lelkes köz­larsósági volt. tehát még érthetőbb, ha ma >enki se az. Itt cs?k abban váloga'unk, hogy leiitimista királyság vagyunk-e, vagy szsbad választó királyság, — amikor a valóságban egyik se vagyunk. Közmegegyeiés szerint ez a kédés az ország érdekében ki van kapcsolva, ennélfogva most egyéb bajunk sincs, mint éppen ezen marakodni össze és tüntetésekkel és ellentüntetésekkel eldönteni azt, amit volts­kéo nem is akarunk eldönteni s ha akarnánk, se tudnánk eldönteni. Anélkül, hogy a magyar királyválasztást éltetnénk, meg kell állapitanunk, hogy a tüntetést mindig a legitimizmus kezdi s anélkül, hugy ellenségei volnánk a legitimizmusnak, meg kell á'lapítanunk, hogy nem tudjuk, mit akar a legitimizmus. Azzal tisztában van, hogy itt ma H -.ösburg koronázás nem lehet és a legitimisták avt mondják, ők arra nem is gondolnak, ők csak a kegyeletet és a hűséget tartják ébren »7uk szivaben, akik visszakívánják a dinasztiát s akiknek a száma, mint a legitimista vezérek mondják, milliókra megy. Ma kényszerűségből egy hevenyészett barakban iakunk, mondja Apponyi Albert a mai közjogi helyzetről és nem szabad rossz néven venni, ha a legitimis­ták ébren tartják a nemzet álmát arról a fényes pa óláról, amelybe a jogfolytonosság be fog segíteni bennünket, ha itt lesz az ideje. Sokkal jobban tiszteljük Apponyi nagyságát és sokkal több jóhiszeműséget teszünk fel az igazi, meggyőződéses legitimistákról — mert konjunkturás legitimisták is elképzelhetők Kon­junktúra-Magyarországban —, semhogy pört akarnánk itt velük kezdeni. Elhisszük nekik, hogy ők nemzeti királyt látnak a Habsburgok­ban, r.oha magyar király, mini uralkcdó, 1526 óla nincs, mert az osztrák császátoknsk mindig csak alcime volt a magyar király, még Tisza István is n>y kezdte hires háborúellenes memo­randumát Ferenc Józsefhez: Allerhöchster Kaiser, allergnüdigster Herr! Elhis"zl)k nekik, az együ't tünleiő Bedő Mórnak és Wolff Károlynak még azt is, hogy sok millió legitimista él ebben kevés millióju országban. De ők meg higyjék el nekünk, a vidéknek, hegy ez a sok-soi: legitimista mind olyan csöndesen viseli magé:, mintba nem is volna. Lehet, hogy titokban a magyar parasztok Keserű könnyeket hullatnak a szegény dinasztiáért, de bi;ony isten nem látszik rajtuk. A munkásokról nem beszélhetünk, azoktól kitelik, hogy a kenyer előbbvaló nekik még a királykérdésnél is, de a vidék poUar­sága is rendkívül fegyelmezetten zárja el a szivébe a legitimizmust. Szidja a drágaságot, káromkodik a bkckrtndsztr miatt, de egy szóval el nem árulja, hogy a királykérdés miatt nem fud aludni. Aligha nem ugy gondoljak köípo'gáii észsze», hogy okos ember, meg palotája nincs, nem bontja le a hevenyészett barakot se, inkább megreperálja. Ez azonban mind hiába való beszéd, írni a kikapcsolt királykérdés, — az a mi fehér ebfántunk. Tetszik ismerni az alchimista tör é­netéi, akinek aranycsináló lombikja mellett m n­denre szabad volt gondolni, csak fehér elelán'ra nem. Ettől függőit a siker és az oranycsiné ó, aki edJig se tudta, hogy f.hér elefánt is van a világon, attól fogvs, hogy ezt a kikötést hallotta, nem tudó t máf ra gondolni. csnk fehér elefántra. Pers::e nem is Jelt a kavicsból arany és ?z alkimistát elvitte az ördög. Nekünk mai nyo^orusígun'f kavicsából kellene kiolvaszta­nunk a jövendő aranyát, enmk azonban az az e'fő fclté:ele, hegy n* pördüljünk fehér ele­fántra. Ezt meg is fogadluk, a f.hér elefintot ki is kapcsoltuk. Es most rem csinálunk más;, csak emlegetjük a fehér e'efán'ot. Egyelőre cs. < Budapesten, de ahogy mi a fajtánkat ismerjük, nrmsokára Budapest lesz a* e;:éiz országo i és ?<ddi£ fogunk táncolni a tilos K-hér eiefá körül, mig a'viíz r.z U gitimizmust, sz.­b?dkiráiyvá!asitást, országo4, .népet és nem ma­rad se.r.mi, cs*k a fehér elefánt. - / Ellenzéki beszédek az egységespárt értekezletén (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az egy­séges pári m* esK* n órakor ériekezietet tar­tott, amelyiíík napirendjén a megüresedett bizottsági tagságok betöltése és több javasnat íárgyalasa szerepelt. A napirend íárfcyaláía előtt váratlanul kisebb vihar kerekedett a föíd­birtokreform késedelmes végrehajtása miatt. Többen kifi gásoiíál;, hegy a pőrt képvi.elői nem látogatják rendesen a ncmzelgytlés üléseit. Magam is belátom, mondotta az együ fel­szólaló, hogy kellemesebb a büffékben és a folyosókon tartói kodni, de köte'ességévé ki 11 tenni a képviselőknek, hogy legalább az elnöki csengetyü-szóra bejöjjenek a terembe. Több felszólaló szemrehányassal illet'e Sz jj Bálintot ds társait, mert csatlakozlak ahhez a mozga­lomhoz, amely a földbirtokreform sürgős végre­hajtása cé jíból indult meg. Nem lehel meg­engedni, hogy a kormánypárti képviselők az ellenzéki képviselőkkel bármilyen formában, l>ármilyen cél érdekében együtt működjenek. Szijj Bilin! válaszo t a felszó^iásokra. Kijelen­tette, hogy az ellenzéknek a fölibirlokreform sürgős végrehajtására vonc'kozó tárgyalásait jogosaknak tartja. Nem lehet állandóan csak ; dóterheket róni a falu népére. Az általános nyugtalanság lecsillapítására n ktll tenni va­1 imit. Erre hirtekr, nagy vaj lámadt, ucy hogy nem is ludta folytatni bes;tdéi, a zaj lecsilla­podásával ezeket mondotta: — Én nem léptem be a fajvédelmi blokkbí, de mivel a fajvédelmi koncentráció is lehetővé tette, hogy a pártkeretek fennállása mellett kor­mánypárti és elleni éki képviselők egy b'oklba tfmerüljenek, feljogosítva éreztem magamat, hogy egy hasonló körülmények között meg­indult nozgalomhoz csatlakozzam. A közbekiáltások és ellentmondások vihara közben beszédét iey fejezte be: — Ha a föld­birtokreform végrehajtására vonatkozó kívánsá­gokat nem honorálják, én magamra nézve le­vonom a kon.ekvenciákat. Utána Csonton Imre szólalt fel: — A vidéken nagy az elkeseredés a földbir­tokrejorm végrehajtása miatt. Itt valamit tenni keil. Vagy van a pártnak hatalma, vagy nincs. A jogos kívánságok elintézése alól nem lehet kiiérni, ha nem sikerül, ellenzékbe nem me­gyünk, de hozzámegyünk! Ugyanilyen értelemben beszélt Kuna P. András is. Az elégedetlenkedőket Eckhardt Tibor igyekezett megnyugtatni. A kormány, tudomása szerint, a földbirtokreform sürgős végrehajtása érdekében mindent megtett. Kéri a párt tagjait, hogy n • mr^dtassSk el maguka . Temesvári Imre és Héj Imre megnyugtató ki­jelentései u:án nígyatatii Szabó I tv n szólalt fel. Igyekezett a képviselődet meggyózni arról, hogy a koimány mii den rendelk zésre álk­eszközzel a foldbiriokrefot m végfetwjá>ár: fáradozik. Le&uióbb elfogadtatta a mimszter­tínáccsel a földbirtekrondező hirósáp lúgjainak fizetésrendezéci kívánsága;}. A minisztertanács elrendel.e a fizelésemelést. Póilékrkat adtaif, mert a kormány tisztában van azzal, hogy nem szabad megengedni a biták elkeseredését. Nagy­atádit újra zajos lözbeszóiásokkal z.variák, mirs az komolyan kikelt: — Vagypassziózunk itt, vagy tárgyalunk! Helyreállt a csend és Nagyetádi biztosította a párt tagjait, hogy t kormány tisztában van kötelességével és azt teljesíteni fogja. Eckhardt Tibor megpendítette azt az u.izmet, hogy nem-e volna celszerü, arra való tekirteltei, hogy ÍZ á.Aáni rn^st tárgyalja a jóvátételi kérdést, a magyar pa. lement is állást foglalna ebben a kérdésben. A párt el­határozta, hogy ebben az ügyben érintkezésbe lép a többi párttal. Uj rendtörvény készül. Rakovszky Iván belügyminiszter ma a követ­kezőkép nyilaikozot: — A jövő hónap elején benyújtom az uj rendtöivényt, ainely magában foglalja azokat a belügyminiszteri rendelkezéseket, amelyeket to­vábbra is éi vényben akarnak tartani. Ebben a rendtörvenyben lesz egy szakasz, amely a sajtóval foglalkozik. Eza alt nem azt értjük, hogy egy szakaszos jj sajtótörvényt hozunk, hanem ebben az egy szakaszban szabályozzuk a lapbetiltást, a lapengedélyezést és mindazokat a kérdéseket, amelyekről eddig rendelet szólt. Meghiusult a földreformb'okk. Néhány ellenzéki képviselő mozgalmat indí­tott a földbirtokreform sürgős végrehajtása tár­gyában, amely mozgalomhoz több kormány­párti képviselő is csatlakozott. Tegnap kellett volna megtörténni az alakulásnak, amelyen azonban Szijj Bálint és társai nem jelentek meg. Ma közölték az ellenzéki képviselőkkel, hogy miután remény van arra, hogy kívánsá­gaiknak az egységes párton belül is érvényt tudnak szerezni, nincsenek abban a helyzetben hogy az akciót az eredeti keretek között támo^ gassák. Szijj Bálintot egyébként az egységes párt me esti értekezletén támadás érte. A párt­közi blokk megalakítása meghiusult és azok az

Next

/
Oldalképek
Tartalom