Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-19 / 204. szám

valószínűleg már nagyon sokszor megbánta ezt • kezdeményező lépéirt... A háború éa a revíziók. A háború első hónapjaiban még arról beszéltek, hogy beszüntetik a mozielőadásokat, mert ugy vélték, hogy a nagy világösszeroppanás elveszi az emberek kedvét minden szórakozástól. De annak éppen ellenkezője történt. A közönség állandóan gyarapodott ugy, hogy a meglevő mozik szűknek bizonyultak- Ezért egyre-másra készültek a mozitervek. 1916 tavaszán megkezdte a Mozgóképszínház részvénytársaság a Széchenyi Mozi építését, 1918-ban pedig egy másik részvénytársaság a Belvárosi Mozi alapköveit rakla le. A Széchenyi Mozi építése azonban elakadt és csak négy év múlva, 1920 karácsonyán jutott tető alá. A Belvárosi Mozi azonban már 19'9 októberében meg is nyilt és még ma is a legszebb mozgófény népszínház az egész országban. 1920-ban megalakult a Palatinus-szinház részvénytársaság SZBQBD Szeged, 192? november 19. megakadályozta a munka befejezését. A terveket azután átvette a Belvárosi Mozi és nyári helyiségnek használta fel a Dugonics-Mozit. És azóta kurzusos idők is jöttek. A mozirendelet hilálos csapást mért a mozikra. A fajvédelmi revizió következtében végleg megszűnt az Uránia, az Apolló, a Dugonics- és a TevéiMozi, a Széchenyi Mozi csak ugy támadhatott fel ismét, hogy a Magyar Társaság, az uj helyes szöveggel. Mégis a Post Office felirásubol minteey 20—25 darabot elhasználtak frankirozásra. Ez a 20—25 mauritiusi bélyeg lett a világ legértékesebb bélvege Ma már csak 7—8 ismerős belőlük gyűjtői kezekben, a többiek megsemmisültek. Az éitékük oly nagy, hogy meg sem állapitható. Mindig attól fügr, hogv ki veszi meg őket. Legutóbb az idén tavassza'l egy párisi árverésen egynegyedmillió francia engedményes visszaadta a koncessziót a Mozgó- ) frankért vették meg az egyik mauritiusit fénykép részvénytársaságnak, n.erl nem tudott J — . vele mit csinálni. Az uj engedélyesek közül Te,c,on: ^érhúniV' M/\3f Telc,»n: csak az Aoolló Nemzeti Mn?aá réfizvénvtárttasia I iJ&BUISllUl 1*1021 16-33. . csak az Apolló Nemzeti Mozgó részvénytársaság vette át a Korzó Mozit. A működő három ' szegedi mozi még igy is rendkívül nehezen | prosperál, mert a különböző adókon és illetékeken kivül a BeK-árosi a Hadröának, a Korzó az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligának és a Széchenyi Mozi a Magyar Társaságnak adja , oda a mozirendelet értelmében bruttó bevételének ' nyolc százalékát. j „ ' De a fejlődést azért mégsem akadályozhatják és elkezdte a Dugonics-Mozi építését az Engel- i meg ezek a muló epizódok ... ház udvarán. A növekedő drágaság azonban | Magyar László. Bélyegek karriérje (A Szeged tudósitójdtóL) Emlékezetes még az a nagy bélyegláz, amely a háború utolsó évében, a forradalom, különösen azonban a kommunizmus és az ellenforradalom alatt tört ki S^geden. A könyvkereskedések és trafikok kirakataiban sokszor egyebet sem lehetett látni, | mint bélyegsorozatokat. A bélyegláz oka a pénz elértéktelenedése volt. A bélyeg értéke viszont emelkedett s igy megindu tak a bélyegspekulációk. Forgalomba hozták a provizórikus bélyegeket, amelyek nagy kelendőséggel találkoztak. A szegedi kormány is ilyen provizórikus bélyegsorozattal segített szorult pénzügyi helyzetén. Az ellenforr idaimi bélyegsorozat 450 koronába került a kibocsátáskor s hogy mily jó befektetés volt a közönség számára, mulatja, hogy ma már 25,000 koronába kerül a szegedi kormány bélyegsorozata. A legutóbbi időkben a bélyegkereskedelem forgalma mintha csökkent volna Szegeden. A látszat legalább is ezt mutatja. A bélyegkereskedelem most nem portálja önmagát, nem a napi üzletszerűség talaján rmnog, hanem viszszatért a szerény és tgényMen bélyeggyüjtés idealizmusához. Lényegében azonban nem apadt le a szegedi bélyeggyűjtők tábora, sőt ma már mint megtudtuk, szervezve is vannak. Felkerestük lakásán dr. Lugosi Döme ügyvédet, aki tudvalevőleg a legrégibb bélyeggyűjtők közé tartozik Szegeden. Dr. Lugosi D^me kérdéseinkre elmondotta, hogy a bély' ggyüjtők már évekkel ezelőtt egyesületbe akartak lömörü ni Szegeden. Az egyesülési szabadság azonban még az ártatlan bélyeggyűjtőket sem illette meg A kormány nem engedélyezte az egyesületet sem az első, sem a második megálakmási kísérlet alkalmával. Nem akadt más tennivaló, mint az, hogy a szegedi bélyeggvüj ök en blok beléptek a Maamelyen hat hites zeneszerző rézmetszetü arcképe van. Ezzel ellentétben tudjuk, hogy a jobb valutáju országok nem törődnek bélyegjeikkel. Az Egyesült-Államok bélyegei például mü' 'szí és reális tekintetben is értéktelenek. — A MAOE szegedi csoportjának mintegy ötven tagja van. A csoport vezetője Nagy Emil miniszteri osztálytanácsos. A kereskedelmi és iparkamarában ingyenes helyiséget élvezünk. Van Szegeden legalább ötszáz privát gyüjlő és legalább ötszáz diák, aki bélyeget gyűjt. Hogy milyen fontosnak tartja ma már az állam a bélyeggyüjtést, bizonyítja, hoay Budapesten a postakincstár egy külön osztályt rendezett be a bélyeggyűjtők számára. A használt bélyegeket azelőtt a papirtaposóba adták, most elárverezi az áliam, legutóbb is ötmillió korona volt az árverés forgalma. Különösen érdekes az állam spekulációja, amellyel kudarcot vallott. Kevesen tudják, hogy miért van a bélyegeken három luk. A lukasztással az állam emelni akarta a bélyegek értékét. A lukasztott bélyegek azonban olyan közönségesekké váltak, hogy ma már a nem lukasztott bélyegek az értékesebbek. — Szegednek különben van egy külföldön is elismert bélyeggyűjtője: Székely Mór biztosítási tisztviselő, aki külföldi szaklapoknak is • dolgozik. Nevesebb bélyeggyűjtők még Szegeden Jordán Emil ezredes, dr. Hanasievits Oszkár egyetemi magántanár, dr. Meskó Zoltán ezred- i orvos és Nagy Gyula. Megkérdeztük még dr. Lugosi Dömét, hogy melyik ma a legértékesebb magyar és külföldi bélyeg. — A legértékesebb magyar bélyeg — felelte — az 1871-ben litografált három krajcáros btlyeg. Harmincezer koronát ér itthon és az ennek megfelelő valutára átszámitott értékét éri külföldön is. A legértékesebb külföldi bélyeg a cvar Amatőrök Országos Egyesületébe és an- ! mauritiusi, A mauritiusi bélyeg megszületésének nak ma a szegedi csoportját alkotják. A MAOE X-J-1--- -- -—' w—4n" 1 tu!ajdonképen nemcsak a bélyeggyűjtők, hanem inkább műgyűjtők, bútor, ex libris, porcelán stb. gyűjtők egyesü ése. A nagy drágaság azonban mtjdnem ehetetlenné tette a rendszeres műgyűjtők helyzetét s úy rengeteg sokan áttértek az u^yne ezett „kiéin Sammlungu-ra, ahova a bélyeggyüjtés is lartozik. — A bélyegeket — folytatta tovább Lugosi — azért gyt'jtiK, met a belyt gtk bü tükrei egyegy állam kultuiális fejlettségének. Ez volt körülbeiüi a b.kebeii mifc határozás, ma azonban a speku ácóK folytán ieriye?esen megváltozott ez a definíció Ái:a ibar. an tapaszialiuk, hoiy a rossz valutáju államok adják ki a művészileg szebb és értékesebb bélyegeket, mert ezáltal is nagy jövedelmet biztosítanak maguknak. Így legszebbik ma az osztrák bélyegek. Legutóbb példáu' k' d ak «f>v iótexonysagi sorozatot, érdekes története van. Az angol kormány J. Barnard festőművészt bizta meg, hogy Viktória angol királyné arcképével rajzoljon egy bélyeget Mauritius számára. Barnard i?zákos, bohémember volt, aki a bélyeget elkészítette ugyan, de elfelejtette az előirt felírást, amit a bélyegre kellett metszeni. Elindult hát a postafőnöuséghez, hogy megtudja mi a felírás szövege. Mielőtt bement volna azonban a főnökhöz, a posta épületén a kővetkező felírást látta: 9Post Office". Barnard me« volt győzCdve, hogy a he ves szöveg Post Office. Nem kérdezett semmit, hanem hazament és elkészítette a béyeget Poai Office felírassa! nyomatott is belőle vaty 20—25 darabot, am:t másnap felvitt a postára. — A postán azonban ludlára adták, hogv a h hes s/öveg nem Post Office, banetn »Post Paia". A b ily eget ki kellett tehát javítani a Vasárnap, november 19-én Csak egy napig Az amerikai Famons—Lasky-gyár remeke: fl vadon leánna. Afrikai történet 8 felvonásban. Azonkívül: 3 kitűnő burleszk vígjáték: CHHPiIN a modern lovag, vitték 2 teiv. FHTTY a filmSZinéSZ. 2 felvonásban. „ö" 'nkogniíóban. 2 felvonásban. ELŐADÁSOK KEZDETE: 3, 5, 7 éi 9 ÓRAKOR. « TC*EM r Ü T V E vnntt Teleion: Igazg. 455. Korzó Mozi Telefon: Pénztór l!85. Vasárnap, november 19-én HARRY HILL legbravurosabb filmje : fl vlllámközponí. Attrakciós dráma 6 felvonásban. Azonkivtil: Csendélet Arizonában. Vidám amerikai történet 5 felvonásban. Főszerepben: DOUOLAS PAIRBANKS. ELŐADÁSOK: Hétköznap 5, 7,9 órakor, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. . A TEREM FtlTVC VAN. Telefon: Pénztér 582. MM Mozi Telefon: Igazg. 250. November 19-én, vasárnap Pipszi, a szivarosleány. A szezon legbá osabb vidám játéka a bájos MARY P1CKFORDDAL a főszerepben, 5 felvonásban. Egyidejűleg: Paramount Picture* Newyork, legszebb amerikai filmek sorozatiból SASKESELYŰ. Dráma az örök tél vadonából 5 felvonásban. A főszerepben a magyar származású amerikai filmstar: CHARLES RAY (SUGÁR KÁROLY) és GLÓRIA HOPE Ezt bevezeti a közkedvelt PflTH t REVÖ. S Előadások: 3. 5, 7 és 9 órakor. A terem fűtve van. Divatos, tartós férfiftalapok 1300 koronától feljebb. Eleffána a«1yem kötött nyakkendők, ingek, galléroK, kötött kabátok, jemperek. fiu és leányka téli garni'urák dus - álasztékban 310 riSCHER, KÖLCSCY'UTCfl 4. SZ. •köpenyt* •ruhák -fehérnemOek -cipők f kabátok {bundák (-boák és muffok l«jolcsóbb írban nagy választékban HOLZER divatházban Budaptst. Kossuth Lalos-u. 9 Nöí{ Szőrme Bt. 13-33 a Szeged telefonszáma FODOR NEMZETI ÁRUHÁZÁBAN KARríSZ-UfCtt II. SZ HM <KÉZMÜVESB?I!HC ÉPÜLETÉBEN) a sapkak I