Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-03 / 190. szám

SZBQBD Szeged, 1922 november 3. Németországnak ki kell mondania a csődöt Loucheur, volt újjáépítési miniszter elmondotta, hogy a kamara legközelebbi ülésén u) tervet fog előterjeszteni a jóvátételi kérdés megoldásáról. Ha Németországot meg akarják menteni a biztos bukástól, ki kell mondania a csődöt. Rathenau egy évvel ezelőtt maga mondotta neki, hogy az influíciót tartja egyetlen menekülési módnak és ö hiába igyekezett az ellenkezőről meggyőzni. Abban követték el a föhibát a szövetségesek, hogy sokáig vártak, hogy fizetésképtelennek nyilvánítsák-^ a német birodalmat. Egy évvel ezelőtt már meg kellett volna tenni és azután Németország uj alapon kezdte volna pénzügyeinek rendbeh ázását. A jóvátételi bizottság tegnapi első ülése teljesen szakszerű volt. Az elnöklő Berthou kijeGyőztek az unionisták a tanácsválasztásokon. Tegnap tarlották meg egész Angliában és Walesben a tanácsválasztásokat. Az eddigi eredmény a munkáspárti jelöltek súlyos vereségét mutatja és a konzervatívok diadalát. A Times értesülése szerint a konzervatívok vidéken 101 mandátumot nyertek és 12 t vesztettek el. A liberá'isok 33 t nyertek és 11-t lentette, hogy először a költségvetés ellensulybahozásáról, másodszor a függő adósságokról, harmadszor a márka stabilizálásáról kell főként tárgyalni. A bizottság nem szándékozik Németország felségjogát érinteni, de szlmit a loyális együttmunkálkodásra és kénytelen a Németország részéről vállalt kötelezettségek alapján beható kérdéseket előterjeszteni. Srőder államtitkár ezután közölte, hogy a költségvetés deficitje mintegy 440 milliárd lesz, ami lényegében a békeszerződés terhére megy. A német kormány és jóvátételi bizottság között folyó tárgyalásokról a Reuter-iroda azt az értesülést szerezte, hogy legfontosabbnak tekintik a márka stabilizálásának kérdését. vesztettek. A munkások 5 mandátumot nyertek és 168-t vesztettek, a függetlenek 19 vereséggel szemben 37 helyen győztek. A londoni vá'asztások eredménye 1 óra 30 percig azt mutatja, hogy a muikások a különböző választókerületekben, ahol többségben vollak, súlyos vertseget szenvedtek. A békebeli százszorosára emelték a betegsegélyzö járulékait (A Szeged tudósítójától.) A Budapesti Közlöny szerdai száma egy miniszterelnöki és népjóléti miniszteri rendeletet közöl a munkásbiztositás kiegészítésére, illetőleg módosítása ügyében. A miniszterelnök rendelete elsősorban a betegsegélybiztosiiást szabályozza és pedig oly módon, hogy a biztosítás értékhatárát évi 240.000, tehát napi800 koronáru emeli fel. A munkások természetesen tekintet nélkül keresetük nagyságára, köteles-tagjai a munkásbizto siló pénztárnak, a tisztviselők, művezetők és kereskedösegédek, vagyis az évi vagy havifizetéssel alkalmazottak csak akkor, ha keresetük nem haladja meg az évi 240.000 koronát. Azok, akiknek évente 240 000 koronánál több a fizetésük, de 360 000 koronánál kevesebb, önként lehetnek tagjai a pénztárnak. A miniszterelnök rendelete a járulékokat és a segélyeket általában a békebeli százszorosára emeli. Az értékhatár békében 2400 korona volt, most 240.000 korona. A rendelet a háztartási alkalmazottak járulékát — amely eddig az átlagos napibér 1 százaléka volt — 6 százalékra emeli fel abban az esetben, ha egy családban kettő, vagy több háztartási alkalmazott van. Egy háztartási alkalmazott betegsegélyzö járuléka továbbra is l százalék marad. Felemeli a rendelet a szoptatási segélyt is. Szoptatási segély fejében a pénztári tag naponta másfél liter tejet, a pénztári tag hozzátartozója egy litert kap. Ha a pénztár a tejel természetben nem utalhatja ki, helyette napi 100, illetve 75 koronát köteles kiutalni. A balesetbiztosítási járulékot a rendelet 1923 január 1-től kezdödöleg szintén felemeli. Eddig a járulékfizetésnek és a kártalanításnak évi 18000 korona volt az alapja, most a kártalanítás szempontjából ezt az alapot 72000 koronára, a járulékfizetés szempontjából pedig 120.000 koronára emelik fel. Továbbra is kedvezményben részesülnek a tézmüves-iparosok közül azok, akik nem használnak elemi erővel hajtott gépet és alkalmazottaik számi ötnél nem több. Ezek továbbra is 5 koronát fizetnek hetenként és alkalmazottanként. Azok ellen a munkaadók ellen, akik munkásaikat nem, vagy késedelmesen jelentik be, klhágási eljárást indítanak. A rendelet a régi büntetési mértéket lényegesen felemeli, söt kimondja azt is, hogy minden esetben a pénzbüntetésen kívül eljárást is indíthat. Felhatalmazza a rendelet a pénztárakat arra is, hogy biztosítási járulékelőlegeket rójjanak ki az egyes vállalatokra. Ehhez a pénztáraknak a rendelet kihirdetése ulán azonnal joguk van, mig maga a rendelet december 4 én lép életbe. A biztosítási járulékelőleg az augusztusban fizetett járulékelőlegnek legfeljebb négyszerese lehet. Szegeden augusztusban közel 2,000.000 járulékot fizettek be, tehát a pénztár 8,000.000 jirulékelöleget róhat ki. A pénztár vezetősége azonban — mint értesülünk — méltányosan akár élni ezzel a joggal és ilyen járulékelölegeket elsősorban a nagyobb és tőkeerős vállalatokra vet ki. Az előleget egyébként 1923 április 1-től kezdve négy hónaponként egyenlő részletekben köteles a pénztár a vállalatok javára irni. A népjóléti minisz'er rendelete a napibérosztályokat, a betegségi biztosítási járulékokat és a táppénz naponkiuti összegeit állapítja meg. A rendelet szerint az I. napibtrosztályban (ide tartoznak azok, akiknek napi keresetük nem haladja meg a 100 koronát) a heli betegségi biztosítási járulék 42 korona; a II. napibérosztályban (100—200 korona napi kereset) heti 6% korona; a Ill.-bin (200—300 korona napi kereset) 108 korona; a IV.-bm (300—400 korona napi kereset) 150 korona ; az V.-ben (400 -500 korona napi keresel) 192 korona; a Vl.-ban (500—600 korona napi kereset) 234 korona; a Vll.-ben (600—700 korona napi kereset) 276 korona ís végül a VIII.- ban (700 koronán felüli napi kereset) 3i8 korona. A táppénz naponkinti összege pedig a következő: Az I. napibérosztályban a keresetképtelenség első négy hetében 60, a keresetképtelenség első nég/ he'én tul 75 korona; a Il.-ban 90, i letve 113, a IH.-ban 150, illetve 188, a IV.- ben 210, illetve 263, az V.-ben 2*p, illetve 338, a. Vl.-ban 330, illetve 413, a VH.-ben 390, illetve 488, a Vtll.-bin 450, illetve 563 korohl. Ilyen arányban emelkednek a terhességi, a gyermekágyi és a temetkezési segélyei is. Terhességi és gyermekágy is esetekben a legmagasabb napi segély 750, a legmagasabb temetkezési segély pedig 22.500 korona. Itl említjük meg, hogy a fővárosból érkezett jelentés szerint Va?s József kultuszminiszter december 10 ike előtt benyújtja a muikásbutositó pénztár reformjáról szóló törvényjavaslatot, amely a munká«biztositás autonómiájának egy ujabb koncepcióját foglalja magákat). Uj adójavaslatok. A pénzügyminisztériumban most készült el a községi háztartások rendezésére, a közadók kezelésére, valamint a jövedelem és vagyonadóra vonatkozó novella törvénytervezete. A jövedelem- és vagyonadó novellája a változott viszonyokhoz képest uj kulcsokai állapit meg. Ezeket a törvényjavaslatokat a pénzügyminiszter legközelebb benyújtja a nemzetgyűlés elé. Elkészüli a házvagyonváltságra vonatkozó módosított törvényjavaslat is, azonban egyelőre még nem kerül a törvényhozás elé. Eltemették az egri remetét Hát elaludtak a lámpák, fénylő apró mécsesek a halottak nagy .országában és csalás életűnk tovább tombol, hogy egy pillanatra emlékezni tudott elfelejtett emberekre, kik eltűntek közűlünk, mint á fénylő csillagok nyári híjnálokon. És ez a mi világunk olyan, mint az óceán tengerek, alkonyatkor elfogy kicsit és mire rötszinűen megjelen á nap, ujrá megnő, ttlltli az életűnk. Es a halottak országa, nagy temetőkertek is nőnek, hantok születnek ujak a fák alatt, — néhány hant, amelyek glóriások lesznek. Várromok alján, gesztenyék és szőlők atatt csöndországban Gárdonyi-kincsűnk|aIszik, sáppadtabbak lettünk, mi megmaradt magyarok. Egy tölgyfa-kereszt és három szó: igy némult el világok szülőié, nagy hun-világok megépítője. Eltemettük Gárdonyi-kincsünk. Lihegünk még kimondani a szót, elhalkulunk könyvpolcok előtt, ha végignézünk hatalmas Gárdonyivárosokon és még sincs mit tenni: temettünk a várromok alján, gesztenyék és szőlők alatt. Gárdonyi Gézát tegnap temették el Eger közönségének óriási részvétele mellett. Gárdonyi ravatalát a lyceum dísztermében állították fel. Fél 11 órakor a koporsót, amelyet számtalan koszorú borított, lehozták a lyceum előtti térre, amelyet színültig megtöltött a temetésre gyülekező közönség. Trák Géza polgármester a város nevében búcsúzott Gárdonyitól, mint írótól, hazafitól, Négyessy László a Magyar Tudományos Akadémia Szávay Gyula a Petőfi-Társaság, Pintér Jenő Budapest székesfőváros nevében mondott búcsúzót. A koporsót ezután az egri újságírók emelték vállukra és vitték a halottas kocsihoz. A Káptalan-utcán ment a gyászmenet a várba. A meredek uton a gyászkocsi nem tudott felmenni, amire egri és budapesti újságírók vették vállukra a koporsót és vitték fel a sirhoz. A sírnál Petrovich Gyula kanonok végezte a szertartást Az egri dalkör éneke után Rózsahegyi Kálmán a Nemzeti Szinház, Kosztolányi Dezső a Pesti Hírlap szerkesztősége nevébtn búcsúzott az elhunyttól, Qaál Mózes mint az Én Újságom Nagyapójától búcsúzott, Beizeni Imre pedig az'egri irók és hírlapírók nevében búcsúzott töle. A koporsót ezután elhantolták. Gárdonyi sírján nagy tölgyfa kereszt áll, rajta égetett betűkkel : Gárdonyi Géza 1863-1922. Csak a teste ... IMMWMMMMÍMMMMÍMMMMWWMM Kedvezően folynak a cseh-magyar tárgyalások. A cseh-magyar tárgyalások a befejezéshez közelednek. *A magyar delegátusok, jelentés szerint, november közepén Prágában elvégzik dolgukat. A magyar kormány küldöttei igen erös munkát fejtenek ki. Már a kora reggeli órákban tanácskoznak és megállapítják az aznapi tanácskozás anyagát és nem ra|tuk múlik, ha a tárgyalások közel egy hónapig tartanak. Budapesten a magyar és c a delegáció tagjai még nem érte'" el a konting ens szerződés megalkotásához. Eddig csak az alapelvek felett folyt a vita és na ebben megegyeznek, csak akkor kerülhet sor a kontingens szerződés részleteire. Minthogy a budapesti cseh követség résztvesz a tárgyalásokon, valószínű, hogy a prágai delegátusok nem fogják megvárni a kontingens szerződés részletezését, hanem helyettük a budipesti cseh követség fogja letárgyalni a kereskedelmi és pénzügyminisztérium képviseletében a kontingens szerződést és ekkor vesz részt a tárgyalásokon a kereskedelmi minisztérium áruforgalmi irodája is. A budapesti tárgyalások anyagának egyik fontos pontja az utódállamokban tartózkodó lakosságnak a magyar postatakarékpénztárral szemben fönnálló betétkövetelése. Erre vonatkozólag kész ugyan a megegyezés, de ebből a megegyezésből kifolyólag oly vitás kérdések merültek fel, amelyeket az utódállamok egymás között akarnak letárgyalni és valószínű, hogy addig nem is írják alá az egyezményt, amig az utódállamok egymás között meg nem tárgyalták.